Baptist TOP1000


VALÓBAN?

Lapozgassuk a Bibliát

Vasárnapi iskola

Verset mondok -
Versek, gyülekezeti használatra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK  - Az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség havilapja

2003. JANUÁR

Ez a "KORÁBBI SZÁMOK" EGYIK OLDALA ..

 

Gyülekezeti hírek:

CLEVELAND

CHICAGO

DETROIT

KIPLING

MEGŐRIZ TELJES BÉKESSÉGBEN !
Ésaiás 26:3
 
Jó tudatosítanunk, hogy minden Isten ajándéka. Minden tökéletes és jó ajándék tőle származik, így az újesztendő is, amelynek küszöbét alig, hogy átléptük. A Szentírás kijelentése alapján bátran hirdetjük, hogy ez is kegyelmi idő, mégpedig az Úr jókedvének Esztendeje.
Forduljunk teljes lényünkkel Gondviselő Istenünkhöz, aki ma is nagy örömmel és készségesen elfogad. Mindannyiunkat áldott vezetéséről kíván biztosítani. Ez határozza meg az esztendőt, és ettől függ életünk boldogsága. Ennek a ténynek megtapasztalása késztet arra, hogy mondjuk el minden embernek Isten Örömüzenetét, ami igen áldott gyakorlati megtapasztalást nyújthat az esztendő minden napjára.
      Szerető Istenünk, Ésaiás próféta által mondja nékünk ezeket az igéket: "Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Tebenned bízik!" Olyan útravaló ez, amelynek értéke igen nagy, gyakorlati haszna pedig felmérhetetlen. Igénkben három gyakorlati igazságot jegyezzünk meg, melyeket alkalmazzunk is életünkben.
 
A fölkínált kegyelem
Isten minden munkája csupa kegyelem. Mi csak büntetést, ítéletet érdemlünk, mert bűnösök vagyunk. A bűnnek zsoldja pedig halál. Kiérezhető az Igében Istennek mindenki számára felkínált kegyelme, amely szerint szívével Istenre támaszkodhat. Egy embert sem zár ki ebből a kegyelemből, sőt mindenkinek készségesen felkínálja. Igen, ma még a Mindenható Istenre támaszkodhat a te szíved is. Ezt Ő reád bízza. Igen sokan vannak, akik nem teszik ezt, noha megtehetnék, csak akarniuk kellene, mert az Úr ezt mindenkinek felkínálja és biztosítja.
      Szívünk gyenge, ingadozó, csalárd, törékeny és kiszámíthatatlan. Utunk kemény, veszélyes; erőnk feletti próbákkal és kísértésekkel teljes. A mi Teremtő Istenünk jól tudja, hogy szükségünk van Őreá, azért kínálja fel magát nékünk. Ha érezed, hogy Istenre van szükséged életedben, íme Ő kéznél van. Igénybe veheted teljes bizalommal és javadra lesz.
      Jegyezd meg jól, hogy Ő nem erőszakolja magát senkire, te reád sem. Azonban készen áll, hogy jelenlétével megajándékozzon téged. Azért kínálja ma is Önmagát. Szabad néked is Istennel indulni és járni ebben az évben, sőt, egész életeden át!
 
A személyes tennivaló
A kegyelem teljes fölkínálásával az Úr rámutat személyes feladatunkra is. Egyértelművé teszi minden ember számára, hogy ez nem csak lehetőség, de feladatunk is, hogy szívünkkel Istenre támaszkodjunk. Benne biztos, örök szikla alapunk van. Az Úr biztos Segítőnk minden körülmény között. Bármilyen lesz az utunk, bármilyen veszély és próba vár reánk, Reá mindig számíthatunk. A feltétel: hogy a szívünkkel támaszkodjunk Reá! Sokan csak szóval teszik ezt, ahogy Isten mondja Ésaiás 29:13-ban: "E nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem..." Ne csald meg magadat, mert Istent nem lehet félrevezetni. Ő teljes szívedet kéri. Add Néki a szívedet teljesen és akkor a többi már nem nehéz.
      Isten hűségében teljesen megbízhatsz. Benne még soha nem csalódott senki. Csak akkor tudsz szíveddel reá támaszkodni, ha megbízol Benne. Nála nincs változás, vagy változásnak árnyéka sem. Általa lehet szívünk erős, diadalmas, Isten tetszésére való.
      Csodálatos, hitbeli döntés eredménye szívünknek Istenre támaszkodása. Ez a hívőknek életvitele, életstílusa, amely mindenki számára ajánlatos és kipróbálható. De senki sem teheti meg helyetted! Ez kizárólagosan a te személyes szent tennivalód. Miért ne tennéd ezt meg, hiszen saját boldogságodat biztosítja ezzel szerető Istened!
 
A teljes békesség biztosítása
Istennek egyik legcsodálatosabb ígérete van itt megfogalmazva. Ha valaki Öt engedelmesen elfogadja és szívével, teljes életével Reá támaszkodik, akkor megtapasztalja Isten megőrző kegyelmét. Megőrzi azt teljes békében, mert bízik az Úrban! Ezeket Isten hatalma őrzi hit által az üdvösségre. Biztos oltalom van Isten által mindazoknak, akik Benne bíznak. A legbiztosabb kezekben van életünk, ha teljes szívünkkel az Örökkévaló Istenre hagyatkozunk. Egy pillanatra sem bizonytalan a helyzetünk, mert tudjuk, hogy az Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28:18).
      Minden nap ezernyi veszély fenyegeti életünket, testünket és lelkünket egyaránt. Te kire bízod magad? Ki ad néked teljes biztonságot és oltalmat? Az évszázadok folyamán sok hithős példája biztat és bátorít arra, hogy ragadd meg te is Istennek felkínált oltalmát.
      Nyilván ebben az évben is számíthatsz nehéz napokra, kísértésekre, próbákra, nehézségekre a mindennapi élet kemény harcában. Maga Jézus mondja ezt: E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok; én meggyőztem a világot! (Jn 16:33b) Az Ő védő szárnyai alatt teljes béke, nyugalom és biztonság van mindenkor számunkra. Erre van ma is nagy szüksége minden embernek, azért kínálja fel ismételten a kegyelmet.
      Őszinte, gyermeki hittel ragadjuk meg Isten fölkínált kegyelmét. Örömmel és teljes bizalommal tegyük életünket a Mindenható áldott kezébe. Támaszkodjunk reá teljes szívünkkel, hogy boldogan tapasztaljuk minden nap a biztos oltalmát, a teljes békében megőrző isteni kegyelmet.
 
           Kulcsár Sándor, az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség elnöke
 
Uram, csak egy vagyok...
 
Uram, csak egy vagyok a sok között,
Ki bár rongyos ruhába öltözött,
Vendégeid sorába híva lenni,
Királyi nagy menyegződre menni,
Szegényen bár, de úgy szeretne!
Mégis talán, ha meglehetne...
 
Rongyos ruhámra félve, hogyha még
Tekintni olykor elfelejtenék,
Azért előttem mégis ott lebeg
Aranytermed, s a szívem úgy remeg!
Aranytermed, s az én ruhám, és
Ajkamra félve jön könyörgés:
 
Nem az első helyre ülnék, Uram.
A meghívottak mellett boldogan
Húzódnék félre, félre, messzire:
A díszes asztalnak legvégire;
Szívem mélyén azért repesve!
Uram, talán ha meglehetne...
 
Uram, nem kellenének drága ételek:
Nem tennék úgy én, mint az emberek,
Akik jólétre jutnak: erre már
Kívánságuk felhőkben egyre jár.
Ily ember morzsát is ehetne!
Uram, talán így meglehetne...
 
Uram, tudom, sok minden útban áll;
Azért szívem mégis remélve vár...
Kegyelmednek sugára végre tán
Dicsőn csillogva irányulna rám.
Boldoggá engem ez tehetne.
Uram, óh, bárcsak így lehetne...
 
Haraszti Sándor
Soltvadkert, 1937
 
2003.
`Uram, hagyd meg még ebben az évben.@ Lk 13:8
 
Istenfélelemmel állunk a Mindenható Úr színe előtt ez Újév küszöbén. Ő a mindenség Teremtője és Ura. Ő a kezdet és vég. Tőle kaptuk az életet, és neki fogunk majd számot adni érte. Életünknek minden napja ajándék és ugyanakkor nagy lehetőség. Lehetőség arra, hogy gyümölcsöt teremjünk az örök életre. Akkor élünk igazán, ha mindennap hálát adunk Istennek az élet szépségéért és igyekszünk lelkileg termékenyek lenni. A Jézus példázatából azt tanuljuk, hogy Isten minden évben keresi rajtunk a gyümölcsöt, nem örül a gyümölcstelenségnek, és nem tűri népe között a lelkileg terméketlen életűeket. Az újabb kegyelmi időt nem a tétlenségre, hanem a gyümölcstermésre adja. Isten gyermekeitől elvárják, hogy Krisztus látható legyen az életükben. Csak így lesz eredményes az evangélizáció. Így nem lesz üres beszéd az általunk mondott Evangélium. Ennek látható eredménye az, hogy a bűnösök Istenhez térnek.
 
Nem tudjuk, mit rejteget a jövő. Imádkozzunk azért, hogy Isten tartsa távol tőlünk a gonoszt. Legyen életünk elégedett, nyugodt és békés. A mi hitünk legyen látható gyümölccsel díszített. Kívánom, hogy a következő évben minden magyar baptista hívő legalább egy elveszett embert vezessen Krisztushoz, és minden magyar baptista gyülekezet még egy gyülekezetet plántáljon. Ha ez megvalósul, akkor nem éltünk hiába.
`Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.@ Zsolt 90:12
 
Dr. Simon József, A Magyar Baptisták Világszövetségének
és a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke

A SZERKESZTŐ ROVATA
 
Kilencven ötödik évfolyamába lépett az Evangéliumi Hírnök, az észak-amerikai magyar baptisták lapja.
Az év során többször is visszatekintünk majd arra a szolgálatra, amit lapunk a közel egy évszázad során végzett. Feladataink azonban nem visszafelé, hanem előre irányítják tekintetünket. Ha látjuk, ismerjük értékeinket, ha tudjuk, kik vagyunk, biztosabb léptekkel haladhatunk előre. Előre? Igen, hiszen az új esztendő Istenünk megújuló kegyelmének a jele. Új lehetőségeket nyit meg előttünk az Úr amíg itt tart bennünket.
      Ebben az esztendőben is a Jézus Krisztus hozta örömüzenetet fogjuk hirdetni ezeken az oldalakon -, minden igyekezetünkkel és minden erőnkből és sokféle formában.
      A lap előállításának anyagi feltételei továbbra is megvannak, vannak tálentummal megáldott misszió munkásaink, cikkíróink és van egy - nem nagy, de állandónak mondható - olvasótáborunk. Mindezek együttesen azt jelenthetik, hogy küldetését tovább végezheti az Evangéliumi Hírnök.
 
Küldetésünk többirányú.
Feladatunknak látom először is a szövetségünk gyülekezeteinek összefogását, az egymással való testvéri kapcsolat ápolását. Szeretném ezen felül, ha a szórványban élő magyar baptisták számára is élő kapocs, összetartó erő lehetne lapunk. Egy kicsit az egész világ magyar baptistáinak a lapja is vagyunk - hiszen az óhazába is küldjük az újságot és tőlük is kapunk olykor cikkeket. A Békehírnökkel és a Szeretettel együtt mi is fórumot adunk a Magyar Baptisták Világszövetsége szolgálatának.
      Végül, de nem utolsó sorban szeretném, ha lapunk - közösségi kötődéstől függetlenül is - az evangélium, a jóhír, a reménység üzenete lenne minden olvasó számára. Szeretném, ha használható eszköz lehetne Isten megtéréseket kezdeményező világméretű munkájában.
      Számíthat a szerkesztő a te imatámogatásodra is, kedves olvasóm?
 
Hadd kössön össze most is sokakat az a rövid hír, hogy Molnár Balázs testvérünk súlyos szívműtét után kicsit jobban van. Imádságainkra továbbra is szüksége van. Molnár testvértől rendszeresen kaptam értesítést a korábbi években az idős testvéreinkről. Róla se feledkezzünk meg.
 
Szomorú évfordulókra is emlékeztet bennünket ez az esztendő. Az éppen 5 évvel ezelőtt elhunyt Dr. Haraszti Sándorra, az amerikai magyar baptista misszió egyik legjelentősebb személyiségére emlékezünk a címoldalon lévő versével. Egy volt az Úr sok-sok gyermeke között és mégis mennyire más, egyéni volt az ő útja, pályája, szolgálata. Tisztelettel emlékezünk rá.
 
Megdöbbenve hallottunk mindannyian az év végén a három Yemenben szolgáló baptista misszionárius haláláról. Tudjuk, hogy az Úr gyermekeinek az életében semmi nem történik véletlenül. A nehéz helyzeteket is megtanultuk már elfogadni. A tavalyi, Peruban lelőtt kis repülőgépben életét vesztett misszionárius és kisgyermeke esete is megrázta és elgondolkodtatta az Úr szolgáit - világszerte. Ez az eset talán még közelebb is van hozzánk. 10, 25, 28 éven át tartó hűséges szolgálat után egy pillanat alatt itthagyni mindent és ilyen körülmények között... Gondolom ilyenekre vonatkozhat az ige: ABoldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg... cselekedeteik követik őket.@
      Hagyjuk abba az ilyen jellegű misszió munkát? A Déli Baptisták Külmissziós Osztályának egyik vezetője azt mondta, hogy az ilyen jellegű veszély miatt nem adhatják fel ezt a szolgálatot, hiszen akkor világunk sok országában be kellene fejezni a külmissziót.
      Az érdeklődők az eseményről, s annak következményeiről a www.imb.org/urgent oldalon részletesen is olvashatnak.
 
Feszültségekkel terhes világban élünk. Szinte érezhető, hogy háború felé tartunk. Valóban elkerülhetetlen ez a konfrontáció? Nincs más, jobb megoldás?
      Imádkozzunk azért, hogy a krisztusi szeretet lelkülete irányítsa azok gondolatait, akiknek döntésén múlik valami. Ne személyes érdekek, ne anyagi meggondolások. Ne a bosszú, vagy a magunk értelmezte Aigazságtétel.@
 
Világunk vérzik. Nem újabb sebekre, hanem Aaz áldott Orvos@ közelségére van szüksége. (Szerk)
MÚLT - JELEN - JÖVŐ
 
A múltat nehezen értem
ma épp hogy el nem tévedek
a jövőt sem tudom
de köszönöm a
kevéske fényt
mit utamra gyújtasz
és köszönöm
hogy elhozod a
jól tervezett holnapot
                        Herjeczki Géza
MÁRTÍR MISSZIONÁRIUSOK
 
December 30-án a Déli Baptista Szövetség külmissziós osztályának vezetője, Jerry Rankin megdöbbentő hírt közölt a TV nézők millióival.
      Bejelentette, hogy azon a reggelen egy fegyveres fiatal ember berontott a Jiblában (Yemen) működő baptista kórház tanácskozó termébe, s megölte az ott a napi feladatukat tervező amerikai misszionáriusokat: Martha Mayers sebészt (57 éves volt, 25 éve dolgozott ebben a korházban), Bill Koehn adminisztrátort (60 éves, 28 évi misszionáriusi szolgálat) és Kathy Gariety gazdasági vezetőt (53 éves, 10 évi szolgálat), valamint megsebesítette Don Caswell gyógyszerészt.
Balról: W. Koehn, M. Mayers, K. Gariety
      35 éve működik ez a baptista kórház, évente 40,000 beteget látnak el, szolgálatukat a yemeni nép iránti szeretet és az Úr iránti engedelmesség motiválja.
      Misszionáriusaink tudatában voltak annak, hogy milyen kockázattal jár egy ilyen helyen végzett szolgálat. Ennek ellenére vállalták azt és szolgálatuk során életüket is adták érte - monta többek között Rankin testvér.
      Mi is ott vagyunk azok sorában, akik imádságainkkal szeretnénk támogatni azokat, akik e misszionáriusokban szeretteiket veszítették el. Veszteségük mindannyiunk vesztesége. Jutalmuk az örök élet. (Szerk)

 

ZEKE ZOLTÁN (1922-2002)  

PÁCSÓ JÓZSEFNÉ, szül Horváth Ilona (1913-2002)

ISTEN ELŐTT NINCS KIBÚVÓ
 
Ismerek egy embert, aki bármit elront, bármilyen szörnyű bűnt követ el, bárkinek árt, mindig mást vagy másokat vádol érte. Amikor eltört egy poharat, akkor az a buta szekrényajtó ment neki s verte ki a kezéből azt. Amikor megbotlott és eltörte a lábát, akkor az a szerencsétlen kő volt az útjában. Amikor az egyik barátja társalgás közben megsértődött, akkor ő nem mondott semmi rosszat. Csak felvilágosította helytelen tetteiről. Az illető volt túl-érzékeny. Nem kellett volna megsértődnie; inkább megváltozhatott volna. Amikor egy fiatal lánnyal megcsalta feleségét, akkor az asszony volt a hibás, hogy egy órára magára hagyta vele. Amikor az egyik üzletben lopásért elkapták, akkor az apja volt a hibás, hogy ilyesmire tanította s hasonló példát is adott neki. Amikor meg autó-balesetbe került, akkor a másik soffőr volt a hibás, mert épp akkor ugrott eléje, amikor ő már sebesen haladt. És így tovább... Szóval képtelen tetteiért és szavaiért felelősséget vállalni. Ezért minden esetben azonnal talál kibúvót.
 
Persze nem ő az egyetlen. Emberi tulajdonság, hogy amikor elrontunk valamit, akkor másokban keressük a hibát vagy másra hárítjuk a felelősséget. Szerencsére vannak érzékenyebb lelkek is, akik azonnal felismerik, fájlalják, megbánják és bocsánatot kérnek, ha rosszat tettek vagy mondtak. De ezek vannak kisebbségben. Aztán vannak olyanok is, akik akkor is hibáztatáják magunkat, amikor nem ők a hibásak. Ez a másik véglet. De ma csupán az első csoportról beszélünk. Azokról, akik sohasem vállalnak felelősséget tetteikért és szavaikért. Nézzünk meg néhány bibliai példát.
 
Miután Isten megteremtette Ádámot elhelyezte őt "az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze." Aztán megparancsolta neki: "A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod." Majd adott neki segítőtársat feleségének, Évának személyében. Nyilván Éva is értesült a tilalomról. Mégis, amikor a kígyó megkísértette, evett a fáról és Ádámnak is adott belőle. Erre Isten haragra gerjedt és elsősorban Ádámot vonta felelősségre érte, mert eredetileg ő kapta a parancsot. Ámde, ő azonnal talált kibúvót mondván: "Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem. Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem." (1 Mózes 3:12.) Vagyis egyikük sem vállalta a felelősséget. Mire Isten mindkettőjüket szigorúan megbüntette, azaz testi és lelki halálra szánta. Annyira, hogy az egész emberiség mindmáig szenved miatta.
 
Isten előtt nincs kibúvó. Ő belelát a szívünkbe, mindenről tud, tisztában van azzal, hogy mikor, ki a hibás, ki vétkezett és miért. S arra vágyik, hogy ha már vétkeztünk, akkor ne keressünk kifogásokat, hanem - vállalva a felelősséget - ismerjük el, őszintén bánjuk meg, és örökre hagyjuk el azt a bűnt.
 
A 2 Mózes 31. és 32. részeiben meg arról olvasunk, hogy amikor a választott nép megszabadulva Egyiptomból az Igéret földje felé haladt, akkor útközben az Úr felhívta Mózest a Sínai hegyre, hogy átadja neki "a bizonyság két tábláját." (31:18) De mivel Mózes nagyon sokáig volt fenn a hegyen, a nép elhagyatva és vezető nélkül érezte magát s arra ösztökélte Áront - Mózes segítő társát és testvérét -, hogy készítsen nekik egy istent, aki velük lesz és akit imádhatnak. Áronnak nem kellett volna szótfogadnia. Inkább csitítani kellett volna a lázadókat. Isten gondoskodott volna biztonsága felől. De nem ezt tette. Beadta a derekát és kihirdette, hogy hozzanak össze annyi aranyat, amennyiből készíthet nekik egy bálványt. Összehozták s ő aranyborjút készített belőle. Mire Mózes megérkezett, már körbe táncolták új bálványukat. Ekkor szegény annyira haragra lobbant, hogy eltörte az Isten újjával írt táblákat.
 
Majd ezt mondta Áronnak: Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy vétekbe vitted őket?! Áron így felelt: Ne lobbanjon haragra az én uram! Magad is tudod, hogy milyen gonosz ez a nép. Ezt mondták nekem: Készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki fölhozott bennünket Egyiptom országából. Ezt mondtam nekik: Kinek van aranya? Ők pedig leszedték magukról, és ideadták nekem. Én meg tűzbe dobtam, és ez a borjú lett belőle. (32:21-24)
 
Vagyis Áron is úgy tett, mint Ádám és Éva. Saját bűnéért másokat vádolt. Kifogása majdnem így írható le: "Nem én vagyok a hibás. A nép akarta. S a borjút sem én terveztem. Ez lett az aranyból, mikor felmelegítettem." Viszont az Úr ebben az esetben sem fogadta el a kifogást. Áron szeme láttára és bizonyára szörnyűlködésére engedte, hogy háromezer embert levágjanak eme nagy bűn miatt. "Mert, amit vet az ember, azt aratja." (Galatta 6:7.) Ha bűnt vet, akkor fenyítéket arat, mignem felismeri, belátja, megvallja, és elhagyja azt és vállalja, hogy ezután Isten dicsőségére él.
 
Az 1 Sámuel 13-ban meg Saul király kibúvójáról értesülünk. Mégpedig arról, amikor ijedtében olyat tett, amit - Isten utasítása alapján - csak papnak volt szabad megtenni. Égőáldozatot mutatott be. Mire Sámuel próféta felelősségre vonta mondván:
 
Mit tettél? Saul így felelt: Amikor láttam, hogy a nép széledezni kezd tőlem, te pedig nem érkeztél meg a megállapított időre. de a filiszteusok, már összegyűltek..., azt gondoltam, hogy mindjárt rám törnek... és én még nem esedeztem az Úrhoz. Összeszedtem tehát magam, és bemutattam az égőáldozatot. Akkor ezt mondta Sámuel Saulnak: Ostobaságot követtél el! Nem teljesítetted Istenednek, az Úrnak a parancsát... pedig most véglegesen megerősítette volna az Úr Izráelben a királyságodat. Most azonban nem lesz királyságod maradandó - Keresett magának az Úr szíve szerint való embert, és őt tette... népe fejedelmévé, mert te nem tesjesítetted, amit az Úr parancsolt. (1Sm 13:11-14)
 
Saul király tehát azzal védekezett, hogy - király létére - azért áldozott, mert az ellenség túl közel volt és a Sámuel meg túl távol. Ennélfogva nem volt, aki áldozatot mutasson be és győzelemért esedezzen vele az Úr előtt. Ő sem tartotta hibásnak magát bűnéért. De neki is meg kellett lakolni. A királyságot vette el érte tőle az Úr.
 
Egy másik esetben meg azt a megbízatást kapta Saul király Istentől, hogy verje meg Amáleket, írtsa ki az egész népet, meg ölje meg egész állatállományát is amiért a választott nép vándorlása alatt csúnyán bántak velük. Megindúlt a csata. Saul csapata vágta a népet. Csakhogy a királyukat és az állatállomány legjavát életben hagyták. Saul meg eltűrte. Mire ez esetben is Sámult küldte hozzá az Úr, hogy felelősségre vonja engedetlenségéért mondván:
 
Miért estél neki a zsákmánynak, és miért követtél el olyat, amit rossznak lát az Úr? Saul ezt felelte Sámuelnek: Hiszen hallgattam az Úr szavára, és eljártam abban a megbízatásban, amiért elküldött... elhoztam Agágot, Amálek királyát, az amálékiakat pedig kiirtottam. A nép azonban elvette a zsákmányból a kiirtásra szánt juhok és marhák javát, hogy feláldozza Istenednek... Akkor ezt mondta Sámuel: Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és véresáldozat, mint az engedelmesség...? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél! Olyan az engedetlenség, mint a varázslás vétke, és az ellenszegülés, mint a bálványimádás. Mivel te megvetetted a Úr igéjét, ő meg elvetett téged... (1 Sámuel 15:19-23.)
 
Ebben az esetben Saul tehát azzal védekezett, hogy Istennek akart tetszeni, mikor megengedte, hogy a nép életbe hagyja az állatok javát. Vagyis, jószándékból tette, amit tett. Tehát ártatlan. De az Úr ezt sem nézte el neki. Sőt akkor mondatta ki Sámuel által azt a mindmáig érvényes és fontos igazságot, mely szerint Isten előtt az engedelmesség mindennél fontosabb! Fontosabb az áldozásnál, sőt még fontosabb az imánál is!
*****
A Bibliában és mindannyiunk ismeretségi körében akadnak olyan emberek, akik bármilyen bűn elkövetése alkalmával azonnal találnak kibúvót. Az ilyenek sajnálatra méltók. Legyünk azonban óvatosak, hogy magunk ne essünk bele ugyanebbe a bűnbe. S ha netán egy óvatlan pillanatban mégis beleesünk s észrevesszük, hogy mit tettünk, akkor azonnal vállaljuk érte a felelősséget s megbánva, megvallva, bocsánatot kérve és elhagyva azt - kezdjünk új életet. Mert - mint említettük - Istennél az engedelmesség mindennél fontosabb!
Mátrainé, F.L.

 

GYÜLEKEZETI HÍREK
Cleveland,  Chicago

Detroit,  Kipling

VALÓBAN?
Novák József rovata

A hét kisázsiai gyülekezet nyomában

A Magyarországi Baptista Központi Kórus
Észak-Amerikai körútjáról

 | Technical Problems? |

Véleményét, javaslatait szívesen fogadjuk.
Levél a szerkesztőnek

Evangéliumi Hírnök Internet ©1997 - 2002.

This Site Best Viewed with Microsot Internet Explorer 5

 [Aaddzz Counter]