Baptist TOP1000

KOLORÁDÓ

VALÓBAN?

Lapozgassuk a Bibliát

Vasárnapi iskola

Verset mondok -
Versek, gyülekezeti használatra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK  - Az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség havilapja

2004. október

Ez a "KORÁBBI SZÁMOK" EGYIK OLDALA ..   

Sajátos szolgálatunk

Ef 5,15-21

Idei közgyűlésünk mottója ("Együtt a szolgálat útján") és igei szolgálatom címe között olyan feszültség van, amit nem szabad feloldani. Az újszövetségi gyülekezetek közös vonásait említem meg először, de utána azon is szeretnék elcsodálkozni veletek, hogy mennyire különbözünk egymástól, mennyi másság, ezernyi árnyalat is van gyülekezeteink szolgálatában. Miután közös ismérveinket - Pál apostol gondolatát követve - felsoroltuk, az lenne a dolgunk, hogy erre az erős alapra sajátosan szép, jól berendezett házat építsünk, ahol sajátos szolgálatunkat végezhetjük.
        Amikor az újszövetségi gyülekezetek közös vonásairól tanít az apostol, és majd ha gyülekezeteink sajátos jellegét vizsgáljuk, mindkét kérdéskörnél kidomborodik a "másság" szükségessége. Az újszövetségi gyülekezetek mássága abban gyökeredzik, hogy tagjai és a közösségek együtt, Krisztusban élnek. Isteni eredetű tehát a másság, minek nyomán a Krisztus indulatát tükröző egyének (Ef 4,2) közösségében is kikristályosodik az az egység, ami a Szentháromság Isten tervét, jelenlétét, s így csodás uralmát hirdeti (4,4-16). Az új és a régi élet szerinti ember radikálisan különböznek egymástól (4:17-5:14). Aki valamikor gátlástalan volt, azt most a Krisztus formálja (19-20.v.). A megromlott most valóságos szentségben él. A tolvaj másoknak szolgál. Áldást mond, aki régen még a szájával is rombolt, mert a Szentlélek Isten elpecsételte a megváltás napjára (30.v.). Az újszövetségi hívő és gyülekezet mássága Isten ereje által lehetséges - tanítja az apostol -, de sohasem az egyén akaratától függetlenül. Akik újjászülettek, azok már "a világosság gyermekei" (5:8). Világosságban hozott döntéseik nyomán világos, hogy merőben más "gyümölcsöket" érlel az életük, mint azelőtt.
        Vázlatosan utaltam azokra a jellemvonásaira a megváltott embernek és az újszövetségi gyülekezetnek, melyek másságunkat hirdetik, és mindnyájunkra egyformán érvényesek. A megalakulásának 105. évfordulóját ünneplő Bethánia Gyülekezet testvériségének itt Clevelandban, és valamennyi gyülekezetünknek ott, ahol élünk, ezt a másságot kell megélnünk, elérnünk és vigyáznunk. Nem ránk rótt kötelességként, hanem a kegyelem ajándékaként. Újjászületésünk következménye ez a radikális másság.
        A gyülekezet közösségében, vagy szövetségünk laza kötelékében már mássá formált testvérekként találkozunk egymással. Mi célból? Nem csak azért kellett ilyen gyökeresen megváltoznunk, mert "a régi ember szerinti óember" Istentől elidegenedve élt, hanem azért is, mert közös küldetésünk nagysága ezt abszolút szükségessé teszi. Küldetésünk megértéséért és megfogalmazásához én Krisztus szándékát és munkáját akarom elétek emelni, hogy emlékezzetek mindenre, amit tett a világért és veletek, a világban és bennünk, hiszen az Ő népeként nem lehet más célunk, mint Megváltónk szándékainak példájává és közvetítőivé lenni. Így fogalmaztam meg magamnak a gyülekezet célját: A gyülekezetnek az a küldetése, hogy a Szentlélek ereje által szóval és tettel vallást tegyen a megfeszített és feltámadt Krisztus szeretetéről, azért, hogy az emberek bűnbánatra juthassanak és Krisztusban, mint Üdvözítőjükben higgyenek, majd engedelmesen szolgálják Őt a megváltottak közösségében. Ez a mi közös szolgálatunk. Ez a cél egyesít bennünket. Ezekben vagyunk "egyek a szolgálat útján".
        Mielőtt rátérnék megengedett, sőt hasznos különbözőségeinkre, ennek a témának a fontossága megköveteli tőlem, hogy figyelmeztesselek benneteket egy logikai bukfenc veszélyeire, amit ott szoktak bemutatni, ahol a hallgatóságról kevesebbet feltételeznek, mint én rólatok. Megemlítem mégis, mert szeretném, ha mindig szem előtt tartanátok. Ha hisszük, hogy a helyi gyülekezet élete és szolgálata "sajátos", - és mi ebben, ugye, egyetértünk? -, akkor bánjunk csínján az u.n. szakemberekkel és tanácsaikkal. Legyünk óvatosak az éppen divatos módszerek majmolásával is, ha valóban teljesíteni akarjuk a közöttünk is ajándékokat osztogató Krisztus akaratát! A Szentírást buzgón tanulmányozva és az Úr tanácsát megfogadva testre szabott és az Ő dicsősége szerinti segítséget nyerünk szolgálatunk végzéséhez. Sajátosan rászorulunk az Ő segítségére.
        Sajátos szolgálatot végzünk, mert a mi gyülekezetünk más, mint akármelyik másik. Mi emigránsokként érkeztünk ebbe az országba. Ha akarnánk sem tudjuk ezt a tényt átfesteni. Miért is tennénk? Az otthon-keresés során szerzett sebek és tapasztalatok, a haza vonzásai és taszítása, a beilleszkedéshez szükséges lemondások és az önértékeléshez izmosodó tudatos vállalása a másságunknak, ezek mind sajátos szolgálat végzésére készítettek elő bennünket. Nem szégyen a másságunk. Ilyenek vagyunk, és kész. Krisztus népe között mindig voltak emigráns gyülekezetek is.
        A testvériség összetételét tekintve is különböznek gyülekezeteink egymástól. Abban például, hogy melyikünk, honnét jött, és milyenek az arányok közösségeinkben. Az Erdélyből érkezett testvérek mögött más út van, mint az ötvenhatosoké. Egyikünknek menekülnie kellett, a másikunk szerencsét próbálni jött. Van aki a kommunizmus elől szaladt ide, de olyan is akad, aki a férje elől menekült. Az egyik hozta a misszióban szerzett tapasztalatait, míg a másik itt tért meg. Nem tudok az emigráns gyülekezetnél színesebb közösséget elképzelni. Annyi másság feszíti ezt az egységet, hogy csoda az egész: isteni csoda. Ne zúgolódjunk emiatt, inkább ünnepeljük!
        Sajátos problémáink is sajátos szolgálatra nevelnek minket. Itt van például a nyelvhasználat kérdése. Előfordul - sajnos - másutt is, hogy egy kisiskolás helyesebben beszél, mint a prédikátor; de nálunk ez a "normális". Hogyan lehet ezzel együtt élni? Vannak testvérek, akik inkább az "angolokhoz mennek". Lecserélik az egyik emigráns gyülekezetet egy másikra, mert hiszen sajátos problémáinkkal mi élethosszig vesződünk. Hozzuk-visszük, menekülnénk tőle, de cipeljük mindenhova B miért is nem tanuljuk meg az Úr dicsőségére és embertársaink javára használni?! Talán jobb megoldás, ha már itt tartunk, ha bölcsen megszervezzük és támogatjuk a vasárnapi iskolában folyó munkát. Gyülekezetünk ajándékokat osztogató Ura nem szokott ínségben tartani senkit az övéi közül.
        Szeretném, ha elgondolkoznátok ezen: sajátos szolgálatot végzünk, mert mások vagyunk.
 
        Befejezésül, az angliai teológus-igehirdető John Stott egyik könyvéből [John Stott, The Contemporary Christian (InterVarsity Press,1992) 239-256.oldal] tanultakat hadd osszam meg veletek, mert akik ilyen sajátos szolgálatra készülünk, igei és a keresztyénség történelme során hasznosnak bizonyult "útjelzők" mentén kellene haladnunk. Ezeket a kérdéseket többféle megvilágításban és több fórumon (gyülekezeti óra, előljáróság, vasárnapi iskola, bibliaóra, stb.) lenne hasznos tisztáznunk.
1. Mi a gyülekezet? Dr. Stott írja:  "The church must understand itself."
2. Hogyan működünk, mint közösség?  "The church must organize itself."
3. Mi az üzenetünk?  "The church must express itself."
4. Melyek a sajátosságaink?  "The church must be itself."

        Baptista hívők vagyunk. A megnyert áldások és a szolgálat bősége, amivel rövid történelmünk során Urunk megajándékozott minket, mindig egy sokszínű közösség öröme volt. A Krisztus teste Isten gazdagságát és szépségét tükrözi egységében és sajátosságaiban egyaránt. Ha tehernek is érezzük olykor, tanuljuk meg csodálni és vigyázni B nagyobb áldás ez minden másnál ebben az egyre szürkülő világban!

                    Novák József

  121. ZSOLTÁR
A hegyek csúcsán kutató szememmel
föltekintettem: van-e még segítség?
Óh, segítséget csak az Úr, az ég s föld
Istene küldhet.
 
Ő ügyel rá, hogy soha lábad itten
meg ne csusszanjon. Soha ő nem alszik.
Ő ügyel rád és soha, míg a föld él,
nem fog aludni.
 
Éberen virraszt a vak éjszakában,
őrzi Izráelt. A nagy Isten, Ő nyújt
pajzsot és árnyat te föléd is; egyre
jobbodon áll Ő.
 
Dél-verő izzó ragyogása, kétes
fénye a holdnak neked ím nem árthat;
mind a veszélytől Urad ím megőriz:
lelkedet óvja.
 
Amidőn bentről kifelé felindulsz,
amidőn kintről befelé törekszel:
véd ezentúl és megelőz akárhol
mindig az Isten.
         Jean-Antoine De Baif, fordította: Illyés Gyula
A SZERKESZTÔ ROVATA
Októberi számunk remélem szokatlanul korán fog megérkezni olvasóinkhoz. Bár egy újságnál talán az a jobb, ha várják. Erre a számra a fiatalok vártak a legjobban. Az augusztus végi kolorádói táborozáson ugyanis egy versenyt indítottunk, melybe bárki benevezhetett a jelenlévők közül. Érkezett is több pályamű. Legnagyobb részét máris olvashatjuk. Az olimpián koszorút és arany meg ezüst és bronz érmet lehet nyerni, a mi versenyünkön pedig az elismerésen, közlésen túl pénzjutalmat. Ugyanis voltak a táborozók között olyanok, akik erre a célra adakoztak. Remélem, hogy amikor olvassák a fiatalok beszámolóit, nézik a fényképeket, úgy fogják érezni, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. A tizedik oldalon közöljük az adakozók névsorát és az eredményhirdetésre is ott szorítottunk helyet. Örülök minden egyes beküldött munkának. Gyermekeink között vannak igen tehetségesek is. Remélem, hogy talentumaikat forgatni fogják, ezután még inkább. Biztassuk őket, hiszen erre is szükségük van.
      A lelkipásztor csendesnapokat is e hét során tartottuk meg - amiről a Valóban? sorain olvashatunk.
      Elnök testvérünk ezekben a napokban Erdélyben és Magyarországon jár. Részt vesz a Perecseni imaház megnyitásán és a szeptember 7-i MABAVIT értekezleten, amelyet testvéreink Debrecenben rendeznek meg. Imáinkban kísérjük Kulcsár testvért és bízunk benne, hogy jelenlétével, szavaival, szolgálatival kifejezésre juttatja szeretetünket és aggódásunkat az óhazai misszióért. Mert jóllehet nem vagyunk fizikailag közöttük, de a lelki kapcsolat, kötődés nem szűnt meg a távolsággal.
      A legutóbbi számunkban volt egy rövid írás, melyben Nyúl Zoltán testvér azt kérdezte tőlem (tőlünk), volna-e érdeklődés Amerikában a Fogadj Örökbe Vajdasági Gyermekeket programra? Néhány telefonhívásból arra következtetek, hogy igen, van. Az érdeklődőknek a következő levélrészletet ajánlom:
      "Amennyiben valaki támogatni akar mozgássérült családot, vagy nagycsaládosakat, vagy akár a Bethesda házat, akkor jelezze azt, ha lehet nekem. (Nyulz@eunet.yu) Küldök a családról egy fényképet, alapvető adatokat, és a számlaszámomat. Így gyorsan - két nap alatt, és aránylag olcsón (5 dollár levonással) megérkezik a támogatás Szabadkára. Én azt továbbítom amint lehet. Az egészről írásbeli dokumentációt készítek, tehát bármikor leellenőrizhető."
      Ha még ennél is gyorsabb megoldást keres valaki, telefonon hívja fel a szerkesztőt (szám ugyanezen az oldalon), aki szívesen ismerteti a Nyúl Zoltán testvér által megadott bankszámla átutalási lehetőséget. Azt gondolom, hogy havi 25-30 dolláros segítség sokat jelenthet egy-egy ilyen családnál. Vagy akár gyülekezeti szinten is el lehetne indítani ezt a segély programot.
      HURRICAN. E rovat írásakor már a harmadik szélvészt várják egy hónapon belül a floridaiak. Vagyis nem várják, de mégis készülnek az érkezésére. A hatalmas pusztulások láttán elszorul a szívünk. Imádkozunk az ott élő ismerőseinkért, rokonainkért, az ott élő gyülekezetekért. A Palm Bay-i gyülekezetünkben most vasárnap sem tudnak összejövetelt tartani, mondja Denzel Alexander lelkipásztor testvér. Az imaháznál és több testvér házánál tető károkat okozott a vihar, egyik testvérünk háza lakhatatlanná vált. Az Úr oltalmába ajánljuk őket. (szerk)
 
 
IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ DETROITBAN
 
Szeretettel meghívjuk a fiatalokat a Detroitban megrendezésre kerülő őszi ifjúsági találkozóra.
A találkozó főtémája:
Bizonyságtétel. Miért? Miről? Hogyan?
A találkozó igehirdetői: Dan László torontói lp, ifjúsági elnök és két teológiai hallgató: Pardi Félix és Kulcsár Attila.
Az október 9-10-i dátumról novemberre halasztottuk az ifjúságit.
Várhatóan november 13-14-e lesz az új dátum.
Véglegesiteni október 1-én fogjuk.
Mielőbb jelezzétek érkezéseteket, hogy az ellátásról gondoskodni tudjunk. Telefon: 313-382-3735. Szombaton reggel 10-kor kezdődik a program. Szeretettek várunk benneteket!
                                                                  Detroiti fiatalok
 

GYÜLEKEZETI HIREK -  CLEVALAND - Gyermekbemutatás

KOLORÁDÓ  '04  beszámoló, pályázatra érkezett irások (magyar és angol nyelven)

 PÁLYÁZAT HIRDETÉS

 

Az augusztus 15-22 közötti táborozás során a szerkesztő azt javasolta a résztvevőknek (140 fiatal, majdnem minden gyülekezetünket képviselve), hogy indítsunk egy verseny-pályázatot, melynek célja az, hogy bemutassuk az Evangéliumi Hírnök olvasóinak is ezt a hetet.
      És a díj? Minden nap elénekeltük a konferenciai indulót:  "Akik versenypályán futnak ... de csak egy nyer végül díjat a küzdelem után... Tudom, célba érve, harcomnak nagy jutalma van." Jutalom? Az első, hogy fiataljaink írásait, rajzait, képeit megjelentetjük az újságunkban. S mivel voltak olyanok, akik anyagilag is hozzájárultak ahhoz, hogy érméket is osszunk ki (zöld színűeket), pénzjutalomban is részesülnek a legjobbak. No és, kik voltak a legjobbak?
      A versenyre a meghatározott határidőn belül 13-an küldtek pályaművet. 4 kategóriát határoztunk meg: magyar, illetve angol nyelvű írás, rajz vagy karikatúra és fénykép. A rangsorolásnak természetesen relatív értéke van. Csak egymáshoz tudtuk hasonlítani az azonos kategóriába érkezett műveket. Abszolút érték? Az is van ezeken az oldalakon, de annak fölismerését az olvasókra bízom. Nekem legjobban Brigitte írása és Kornél néhány fényképe tetszett.
 
Magyar nyelvű írások:
1. Pap Enikő (Detroit)
2. Kulcsár Ibolya (Louisville)
Angol nyelvű írások:
1. Brigitte Biro (Szórvány)
2-2. Rebecca Demeter (Chicago) és Erica Szegedi (Toronto)
Grafika:
1. Brittany Novak (Szórvány)
Fénykép:
1. Gerstner Kornél (Chicago)
2. Kulcsár Tihamér (Chicago)
 
Elismerésben részesítjük a többi résztvevőt is. Szép munkát végeztek:
Gerstner Kornél, Juhász Anna (rajz, Detroit), Lidia Kovac (Ausztrália), Kulcsár Bettina (fénykép, Chicago) és ketten a már nem olyan fiatalok közül: Torma Erzsébet (New York) és Demeter András (Chicago). (Nekik külön is köszönöm, hogy példát mutatnak a fiataloknak.)
Az arany érem hatvan dollárt ér, az ezüst pedig huszonötöt, melyet postán fogunk elküldeni a nyerteseknek.
Végül, akik lehetővé tették, hogy nyereményeket is kapjanak a fiatalok:
Gerstner Kornél, Bencze Krisztina és Ákos, Torma Erzsébet, Novák József, Oláh Imre, Müller János, Szenohradszky Emese, Kiss Péter, Pap Lajos és Herjeczki Géza. Összesen $340.00. Köszönjük, a fiatalok nevében is. (Szerk)

Keresztrejtvényünk cime: Birák a bibliában (készitette: Meleg Dávid)

Lapzárta_után 

 | Technical Problems? |

Véleményét, javaslatait szívesen fogadjuk.
Levél a szerkesztőnek

Evangéliumi Hírnök Internet ©1997 - 2004.