EVANGÉLIUMI HÍRNÖK  - Az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség havilapja

Ez a "KORÁBBI SZÁMOK" EGYIK OLDALA

1999. JÚLIUS.  

Szeretettel köszöntjük a 92. Közgyűlésre és a 100 éves Clevelandi Jubileumra érkező testvériséget!

Dr. Gerzsenyi László:
CLEVELAND
Száz éves a magyar baptista misszió Clevelandban

Az Egyesült Államok neve tükrözi a hatalmas ország felépítését. 50 állam működik együtt a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében és az egyes államok által elfogadott Alkotmány alapján. A legfőbb alapelvek közé tartozik a vallás- és lelkiismereti szabadság, aminek a zarándokatyák egyike, a baptista Roger Williams volt a legfőbb szószólója.

Ebben az óriási és szabad országban kezdettől fogva menedéket találtak a világ minden területén vallási, nemzetiségi, faji, politikai vagy bármilyen más alapon üldözöttek, és a `bevándorlási áradat" ma is tart hol törvényes, hol törvénytelen alapon B ahogy lehet. A magyar bevándorlók már a múlt század közepétől megjelentek `legálisan" és befogadták őket. Azóta meg-megújuló hullámban érkeznek az Egyesült Államokba magyarok, főként a gazdasági nyomás késztetésére, de nem ritkán a politikai jogok és a vallás szabad gyakorlása érdekében.

Az Ohio állam északi területén fekvő Cleveland városa hűen mutatja az egész ország képét. Sok nemzetiségű, számtalan felekezetű és vallású, a világ minden faját, politikai meggyőződését, gazdasági rendszerét képviselő emberek tömegei. Főként szegények, anarchisták és színes bőrűek laknak a metropolisban, szinte megalapítása óta. De mi vonzotta e városba az embereket évszázadok óta olyan mértékben, hogy Cleveland ma az Egyesült Államok egyik több milliós városa és sok tekintetben fontos szerepet betöltő metropolisa? Ha megfigyeljük a térképet és a város történetét, akkor magyarázatot kapunk erre a kérdésre.

Ohio állam már csaknem kétszáz év óta tagja az Egyesült Államok rendszerének. Az őslakosok mellett hamar megjelentek a bevándorlók, és `tágas mezőt" találtak ahhoz, hogy letelepedjenek és kialakítsák kívánatos életrendjüket. A földművelés, erdőgazdaság, bányászat, halászat és vadászat, valamint az ipar minden fajtája rohamosan föllendült. Ezzel együtt a főutak és a vasúthálózat is kiépült, miközben a vízi utakon, elsősorban az Ohio folyón és az Erie-tavon lendületes hajózás bontakozott ki. Ebben az évszázadban pedig a gépkocsi és légi forgalom fejlődött ki óriási mértékben. A magyarokat elsősorban a bányászatban és az ipari munkában kínálkozó lehetőségek vonzották ez országba. Persze a legtöbbjük azzal a vággyal érkezett az `álmok földjére," hogy szorgos munkája nyomán meggazdagszik és visszatér az anyaországba, gondoskodva hátrahagyott családtagjairól és megalapozva anyagi helyzetüket.

A valóság azonban más lett, mint az elképzelés. Az `Újvilág" sok meglepetése között első helyen állt a munkával együtt járó elképesztően sok teher és nehézség. A kapitalizmus kizsákmányolta az olcsó idegen munkaerőt, és a meggazdagodás álmai hamar szertefoszlottak. A harmincas évek nagy gazdasági válsága kiábrándította a világot Amerika páratlan lehetőségeiből, sokan csődbe jutottak és üres kézzel tértek vissza hazájukba, vagy beolvadtak az amerikai népek tömegébe. Mások a bevándorlási lehetőségeket felhasználva, családjukkal együtt nekivágtak az Újvilágnak és véglegesen letelepedtek. A bevándorlók szűk rétegének sikerült feltornásznia magát a gazdasági, politikai, intellektuális létrán, és ennek propagálása csak fokozta az óhazában élők érdeklődését aziránt, hogy miként változtathatnának helyzetükön.

Természetesen, a kép nem ilyen egyszerű. Több ízben azért indult el egy-egy kivándorlási hullám B főként a totalitárius uralmi rendszerek idején B, hogy a tűrhetetlen politikai elnyomás, a vallásüldözés és a szegénység szorítása elől meneküljenek az emberek és békés, biztonságos otthont találjanak. A magyarok a századforduló táján főként gazdasági okokból vándoroltak az Egyesült Államokba, és Clevelandban is tízezrekre nőtt a számuk. Aztán a világháborúk hatására történt nagyobb kivándorlás, majd az 1956-os forradalmat követően B akkor elsősorban politikai okokból B úgyannyira, hogy egy-egy népszámlálás eredményeként a Clevelandban és környékén magukat magyaroknak vallók létszáma olykor elérte az ötvenBhatvan ezret. Korunkban, a nehéz gazdasági, vallási és politikai helyzetben levő erdélyi magyarok kiköltözésének éveiben, megint egy újabb kivándorlási hullámnak lehetünk tanúi főként a diktatúra összeomlásának idejétől, 1989B1990-től kezdve, és ez hol felerősödő, hol egyre gyérülő arányban még ma is folytatódik.

Az Egyesült Államokat fölkereste Kossuth Lajos is, és 1852. január 31-én érkezett Clevelandba, ahol több ezer fős tömeg várta a vasútállomáson. Beszédet mondott az `Olde Stone Church"-ben, majd az `American House" nevű clevelandi szálloda erkélyéről szólt a sokasághoz. Mindössze három napig volt Clevelandban, mégis nagy hatást gyakorolt a város magyarságának további sorsára. Máig sem feledte el Cleveland magyarsága Kossuth látogatásának emlékét. Az általa képviselt ügy emlékét hűen őrizők 1902-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát Cleveland egyik kies főterén, az `University Circle"-ben. Ez a tér mindmáig gyülekezési helye a clevelandi magyarok március 15-i ünneplésének, az úgynevezett Magyar Függetlenségi Nap alkalmából.

Az Amerikába érkezők nemzetiségi csoportjaiban voltak magyar baptista kivándorlók is, akik Istentől kapott kötelességüknek tekintették, hogy elvigyék az evangéliumot a megkeseredett, céltalanul bolyongó, többszörös nyomás alá került magyar családoknak, és eközben ők maguk is lelki erőt nyerjenek. Az első csoportok német nyelvűek voltak, hiszen Magyarországon a múlt század végén német volt a hivatalos nyelv és az első magyar baptista, Rottmayer János (1846) főként németül prédikált, majd az első missziószervező, Meyer Henrik is német nyelvű gyülekezeteket alapított 1873-tól kezdve. Azután 1894-ben megindult a hivatalos magyar baptista misszió az anyaországban Udvarnoki András és társai vezetésével. Ettől kezdve a német és magyar csoporttal való kapcsolat együtt erősödött az óhazában és az Egyesült Államokban működő baptisták között, ami háttérként szolgált az aktív amerikai magyar baptista missziónak is.

Clevelandban több német nyelvű baptista gyülekezet működött, és ezek egyikében talált lelki otthonra egy baptista házaspár. A magyarországi bevándorlók (német és magyar nyelvűek, sőt tótok, románok, szerbek, ukránok is) fölmelegedtek a német baptista gyülekezetekben, és külön nemzetiségi csoportokat alkotva végezték missziómunkájukat a saját anyanyelvükön. A magyar misszió magvát képező kis németBmagyar csoportból aztán kialakult a kimondottan magyar missziót kezdeményező szórványgyülekezet, amely rohamosan nőtt, amíg 1908-ban gyülekezetté formálódott. A Szentlélek által vezérelt bizonyságtétel egyre nagyobb teret hódított a magyarok körében, és a központi magyar baptista gyülekezetek mellett leánygyülekezetek alakultak Nagy-Cleveland területén és a környéken.

A lelki élet minden szolgálati ága virágzott: a gyermekek, az ifjak, a nők, a férfiak közti munkában, az ének és a zene területén, az irodalomban, a teológiai képzésben, a jótékonysági fáradozásokban, a misszionáriusi törekvésekben, és az egész Egyesült Államokra, sőt Kanadára, Brazíliára, Argentínára és Ausztráliára kiterjedő magyar baptista misszió átfogó megszervezésében. Később a rádiós szolgálatok terén és az anyaországba irányuló anyagi és szellemi segítségnyújtásban folytatódott tovább a lelki munka. A két világháború, majd az 1956-os forradalom különösen Magyarország felé fordította az amerikai magyar baptisták figyelmét, ezért főként ruha- és élelmiszersegélyek formájában nagymérvű támogatást küldtek a rászorulóknak. Készek voltak adakozni a felépítendő árvaházra, a szeretetházakra, a teológiai szemináriumra, a lelki munkások segélyezésére, járművek beszerzésére, imaházak és lelkipásztor-lakások építésére, a hadiárvák és -özvegyek támogatására. Ennek a sokféle szolgálatnak Cleveland volt a gyújtópontja, hiszen itt lakott a legtöbb magyar baptista és innen indult ki az egész ország missziómunkájának megszervezése.

Az óhazai misszió szellemi támogatására is vállalkozott a clevelandi magyar baptista közösség. Orosz István lelkipásztorral az élén hathatós segítséget nyújtott a két csoportban működő magyarországi baptisták egyesítéséhez. Orosz testvér több alkalommal is hazautazott az anyaországba, és lankadatlan buzgósággal járta a két csoport vezetőségének hivatalait, otthonait, gyülekezeteit, hogy egyengesse az utat az `elismert" és `el nem ismert" baptisták egyesülése előtt. A hitbuzgalmi lapok hasábjain grandiózus misszióprogramot tárt a testvériség elé azzal a céllal, hogy egyéni bajaik helyett inkább nagy közös ügyükre fordítsák figyelmüket, és fogjanak össze ismét a bűnösök megmentésének szent munkájában. Fáradozása meghozta a maga gyümölcsét, és 1920-ban létrejött az egyesülés, amiért Isten után Orosz István testvért és a mögötte álló clevelandi és amerikai magyar baptista közösséget illeti a köszönet. Ezt a segítséget soha nem felejtik el a magyarországi baptisták, és főként azzal szeretnének hűek maradni ez eredményhez, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az Úr Jézus Krisztus által hangoztatott és felkínált egység megőrzése érdekében.

A clevelandi magyar baptista gyülekezetekben többször megjelentek a magyarországi baptista vezetők, akik az Amerikában rendezett világkonferenciákon vettek részt. Ilyenkor diadalúttá vált az a néhány nap és összejöveteli alkalom, amikor az anyaország képviselői találkoztak a kivándorolt testvériséggel. A clevelandi gyülekezetekben tartott országos szövetségi konferenciák is kitörölhetetlen nyomokat hagytak a résztvevőkben, és egy-egy esztendőre megszabták a misszió irányát és lendületét. Sok lelkipásztorjelölt került teológiai intézetekbe, főként a Zboray L. László lelkipásztor által alapított Magyar Teológiai Szemináriumba, ami először Scrantonban, majd Cleveland-ban és végül East Orange-ban (N.J.) működött. A clevelandi gyülekezet kezdeményezésére új missziós szolgálatok indultak a környéken a még el nem ért magyarok közti evangélizálás céljából.

Mindezekről szeretnénk röviden megemlékezni e könyvben, és miközben Istent kívánjuk magasztalni, egyúttal lelkesíteni is akarjuk a mai missziómunkáért felelős testvériséget, hogy lankadatlanul fáradozzanak tovább, mert munkájuk nem hiábavaló az Úrban. Az amerikai olvasztótégelyben ugyan minden nemzetiség beleolvad a népesség többségét alkotó angol nyelvű tömegbe, de amíg magyarok is vannak az új hazában, addig a magyarok nyelvén is hirdetni kell az üdvösség evangéliumát. Ennek képviselői a mai gyülekezeti tagok és lelkipásztorok. Legyen tehát ez az mű emlékeztetés arra, hogy a munkát tovább kell folytatni, és fel kell készülnünk közösen arra a napra, amikor az Úr Jézus Krisztus eljön értünk, és jutalmat oszt az önzetlenül és az ő akarata szerint végzett szolgálatokért!

******

Dr. Gerzsenyi László 208 oldalas centenáriumra készült könyvének bevezetőjét közöltük az előző hasábokon. A könyv a clevelandi ünnepélyen tíz dollárért megvásárolható lesz, de postán is megrendelhetik olvasóink (a clevelandi Bethánia Gyülekezet címén).

"Felhívás a Clevelandban tartandó konferencia érdekében.

Készüljünk ezen értekezletre, gyüjtsünk pénzt az uti költségre. Ez alkalommal sok fontos dolog kerül megvitatás alá, s közben igen érdekes előadásokat fogunk hallani egyes testvérektől. Aki nem jön el az nem mondhatja: Semmi közöm ahhoz, amit ott határoztak, én nem voltam ott. Ezt egy hívőtöl sem várjuk el, s megfogjuk találni a kellő feleletet, ha ez esetleg felmerülne.

Jegyezzük meg, hogy minden hívőnek először ott kell építeni Isten országát, ahol lakik. Oktalan gazda az, ki aratás idején lábon hagyja a saját gabonáját elveszni, csupán azért, mert ő olyan jószívű, hogy másnak akar segíteni.

Amerikában a magyar baptista misszió alapjait a jelen időben kell lefektetni, tehát nekünk kell tenni ezt, azért minden állomás képviseltesse magát, nem ártana ha minden hívő itt lehetne. Helyettünk senki nem fogja azt megtenni, amit nekünk meg kell tennünk, épp azért amit mi elmulasztunk tenni, azért mi felelünk.

Majd meglátjuk mi fontosabb előttetek, a pénz vagy Isten országának érdeke!"

Evangélium Hírnöke, 1909. márciusi 15, 21. oldal (Éppen 90 évvel ezelőtt, a Clevelandi konferenciára készülődve írta az akkori szerkesztő. Ez lett a szövetség 2. közgyűlése.)

A SZERKESZTŐ ROVATA

Legalább két oka van az örömre a szerkesztőnek így június végefelé. Az egyik, hogy megszűnt a bombázás Európa egyik hagyományosan érzékeny helyén. Sokan imádkoztunk ezért, világszerte. De még talán félúton sem vagyunk. Tovább imádkozunk azért, hogy a szívekben is lecsendesüljön a föllángolt gyűlölet. S hogy új élet, békesség, szeretet épüljön, épülhessen a romokon. Ha az Úr nem könyörülne rajtuk, a bosszú, a féktelen gyűlölet lángjai fölemésztenék, talán a bombáknál is mélyebb sebeket ejtve, azt az egész vidéket. De az Úr kegyelmes.

A másik öröm előttünk van. A testvéri találkozások ideje lesz július első fele: rámai táborozás, közgyűlés, 100 éves jubileum. Lapunk munkatársai, cikkírók, előfizetők, Baráti Kör tagok - együtt leszünk egy rövid ideig, elmondhatjuk véleményünket, terveinket, gondjainkat. Örülök az új könyvnek is, melyet Dr. Gerzsenyi László írt a clevelandi magyar baptista misszió 100 esztendejéről. Alig várom, hogy kézbe vehessem. A könyv bevezetését - vezércikkünket - máris elolvashatják.

Remélem olvasóinknak is van legalább két oka az örömre. Mi lenne, ha megírnák örömük okát? Vagy mondják el nekem a következő találkozók egyikén. (szerk)

*******

Babits Mihály:
ZSOLTÁR GYERMEKHANGRA
 
Az Úristen őriz engem
mert az ő zászlóját zengem,
Ő az Áldás, Ő a Béke
nem a harcok istensége.
Ő nem az a véres Isten:
az a véres Isten nincsen.
Kard ha csörren vér ha csobban,
csak az ember vétkes abban.
Az Úristen örök áldás,
csira, élet és virágzás.
Nagy, süket és szent nyugalma
háborúnkat meg se hallja.
Csöndes Ő míg mi viharzunk
békéjét nem bántja harcunk:
Az Úristen őriz engem,
mert az Ő országát zengem.
Az Ő országát, a Békét,
harcainkra süketségét.
Néha átokkal panaszlom
de Ő így szól: "Nem haragszom!"
Néha rángatom, cibálom:
tudja, hogy csak őt kívánom.
Az is kedvesebb számára,
mint a közömbös imája.
Az Úristen őriz engem
mert az Ő zászlóját zengem.
Hogy daloljak más éneket,
mint amit Ő ajkamra tett?
Tőle, Hozzá minden átkom:
hang vagyok az Ő szájában.
Lázas hang talán magában:
kell a szent Harmóniában.
S kell, hogy az Úr áldja, védje
aki azt énekli: Béke.

a lap elejére


Választó Kongresszus Erdélyben

A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége 1999. május 6-8 között tartotta IV. Választó Kongresszusát Nagybányán. Testvéreink hivatalosan meghívtak erre az alkalomra. A jó lehetőséget kihasználva beütemeztük a Magyar Baptista Gyülekezetek elnökségi ülését is.

Palm Bay, Floridai Bethesda Otthonunknál március 5-8 között megtartottuk évközi gyűlésünket. Szövetségünk Végrehajtó Bizottsága egyhangúan elhatározta, hogy részt kell vegyek ezen az alkalmon. Így került sor május 3-14-ig tartó utazásra.

Budapestre érkezésem után Gyulaváriba, másnap pedig Nagyváradra értem. A Szövetségi Központban igyekeztem szabadulni az amúgy édes terheimtől, mellyel a New York-i Gyülekezet és Szövetségünk terhelt meg a Kolozsvári Teológia épület és telek vásárlására szánt adománnyal. Kovács Gyula gazdasági igazgató testvér örömmel segítségemre állt.

Aznap este szülőfalumban, Szilágyperecsenben hirdettem Isten Igéjét. Másnap, május 6-án ifj. Gergely Pál, az Ippi Gyülekezet és körzet lelkipásztora segítségével jutottam Nagybányára. A helybeli testvérek finom ebéddel szolgáltak.

A 9 és fél éves lelkipásztori szolgálat sok szép emléke elevenedett föl bennem. Itt született három gyermekünk, imaházvásárlás, lelkipásztor lakás építése stb... megannyi feledhetetlen esemény számomra. A mostani szép új és tágas imaházban hálával telt meg szívem és együtt zengtük az Urat dicsőítő lelki énekeket.

Sok kedves vendégtestvérrel találkoztam.

A megnyitó istentiszteleten Dr. Almási Mihály elnök testvér (Magyarország) hirdette Isten Igéjét. Őt követte a Román Szövetség küldöttének igehirdetése. Közben a szatmárnémeti és nagybányai összevont énekkar szolgálata gyönyörködtette a figyelmes hallgatókat. A fúvós zenekar minden este végezte hívogató szolgálatát; Szlovák Tibor gyulai lelkipásztor és kerületi elnök az egyik imaórát vezette, Lukács János lelkipásztor, kerületi elnök az Igével szolgált.

A Közgyűlés első napján jelentések, statisztikai kimutatások hangzottak el. Közben a vendégtestvérek üdvözlő szavai, igei üzenetei által szólt hozzánk az Úr. A nyomtatásban megjelent 45 oldalas, jól megszerkesztett füzet magába foglalta a Közgyűlés teljes anyagát. Minden angolul beszélő vendég ugyanezt az anyagot kapta kézbe angolul.

A Választó Gyűlés mottója így hangzott: Jézus Krisztus a jövő Ura! (Zsid 13:8). Ő változatlanul hitünk alapja - Mindeneknek Ura! Szépen bontakozott ki a sokféle szolgálatban az Ige időszerű üzenete, megújítva életünket és hitünket.

Péntek este Jel 19:11-16 alapján hirdettem Jézus Krisztust, a Megváltót, aki örökkévaló Úr és Király!

Id. Veress Ernő testvér Tamás apostol szavai alapján szólta Isten Igéjét. Mi is boldogan vallottuk hívő szívvel ővele, hogy Jézus Krisztus: Én Uram és én Istenem! Ezzel a hitvallással fejeztük be az esti istentiszteletet.

Szombaton a Kongresszus megválasztotta vezetőit. Dr. Simon József testvér, a nagyváradi gyülekezet lelkipásztora lett a szövetség elnöke.

Borzási Gyula lelkipásztor testvért újraválasztották főtitkárnak. Megválasztották a négy alelnököt a négy szakterület irányítására: Kovács Gyula lp., gazdasági igazgató, Borzási István lp. - teológia és oktatás, Vékás Zoltán lp. - sajtó és média, Király Tibor lp. - misszió és gyülekezet plántálás.

Kiegészítették a Tanács tagok létszámát 15-re (ebben hivatalból ott van az Ifjúsági Szövetség elnöke - ifj. Budai Lajos tv is).

A megválasztott vezető testvéreket id. Veress Ernő tiszteletbeli elnök és Kulcsár Sándor elnök (U.S.A.) beiktatta tisztségükbe.

Istené legyen a hála az eddigi vezetők áldozatos munkájáért. Ő áldja meg az újonnan megválasztott vezető testvéreket.

Rev. Kulcsár Sándor, elnök, az ÉAMBSz elnöke

A Magyar Baptisták Világszövetségének Hírei

Május 6-án Nagybányán ülésezett a M.B.V.Sz. elnöksége. Nagy öröm volt számunkra, hogy a három alapító szövetség elnökei és az elnökségi tagok közül is többen jelen lehettek. Hiányoltuk Mészáros Kornél főtitkár testvért, aki egészségi okok miatt nem lehetett velünk.

Az elnökség megbeszélést folytatott a 2000. augusztusára tervezett II. MABAVIT-ról, amelynek helyszíne változatlanul Nagyvárad.

Tárgyaltunk a három szövetség részben közös gyülekezeti énekeskönyvéről és a Bibliaolvasó Vezérfonalról.

Az elnöki tisztséget a M.B.V.Sz.( Magyar Baptisták Világszövetsége) megalakulásától (1997. május 15) két éven át Mike Béla testvér, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke töltötte be. Az elnökök a három szövetség mindenkori elnökei közül kerülnek ki.

A M.B.V.Sz. elnöksége az elnöki szolgálatra Dr. Almási Mihály testvért kérte fel, aki 1999. május 6-tól tölti be ezt a tisztséget. Hordozzuk mindannyian imádságainkban az új elnök testvért és a fiatal szövetségünk munkáját. Tegyük meg érte mindazt, amit csak megtehetünk.

Külön gondoljunk a 2000 augusztusában sorra kerülő II. MABAVIT-ra és anyagilag is támogassuk annak megvalósítását. Bízunk abban, hogy az Úr segítségével nemes célkitűzéseink megvalósulhatnak - és áldott szolgálatot végezhetünk népünk javára.

Isten áldását kívánjuk a M.B.V.Sz., valamint az új elnök munkájára.

Rev. Kulcsár Sándor, a Magyar Baptisták Világszövetségének alelnöke


GYÜLEKEZETI HÍREK
New York, NY

Beszámoló a New York-i Ifjúsági Találkozóról (Ifjúsági oldalon)

TALÁLKOZÁS - Cseh Attila György ref. lp. előadása az Ifjúságin (Ifjúsági oldalon)

Detroit, Michigan

A CHICAGOIAK LÁTOGATÁSA DETROITBAN. Május 16-án két zenés istentiszteletet tartottunk gyülekezetünkben, melyen a Chicagói Magyar Baptista Gyülekezet énekkara, fúvósnégyese és testvérisége végezte a szolgálatokat.

Vendégeink szombat délután és este érkeztek meg közénk, több mint harmincan. A hosszú út után családi körben töltötték a szombat estét. Régi és új ismerősöknél, hiszen a detroiti és a chicagóiak nem először találkoztak ilyen formában. Tavaly október végén mi jártunk náluk, most ők kerestek fel bennünket.

Vasárnap minden szolgálatot vendégeink végeztek. Az imaórán id. Cseh István buzdított hálaadásra. A délelőtti igehirdetés szolgálatát Torma János nyug. lelkipásztor végezte János 15:1-17 alapján.

A chicagoi énekkar szép szolgálatait Máté Bálint karmester vezette. A kórus számok között néhány verset és két bizonyságtételt is hallottunk, Demeter András és Szabó István gyülekezetvezető testvér részéről. Szabó testvér átadta a chicagoi gyülekezet lelkipásztora, Lőrincz István testvér köszöntését is, aki nem tudott eljönni közénk.

A fúvósnégyes is szolgálat délelőtt és délután is. A koradélutáni istentiszteletet éppen az ő szolgálatukkal kezdtük. A szép énekek között ezúttal Cseh Tünde és Kulcsár Erika tett bizonyságot, verseket és hegedűszólót is hallottunk. Az igét ifj. Kulcsár Sándor testvér hirdette 5Mózes 18:15-22 alapján.

A helyi énekesek is bekapcsolódtak két összevont énekkari számba, melyet Fűr Béla vezetett. A Detroitiaknak ezen kívül csak a közös ebéd lebonyolítása jutott (amit nőtestvéreink szépen megoldottak).

Örömmel hallgattuk vendégeink lelkes szolgálatát. Igaz, hogy a közel 300 meghívottból csak kevesen bizonyultak választottaknak, de akik eljöttek, mind áldást merítettek a chicagóiak szolgálatából. Köszönjük fáradságukat, az Úr áldását kívánjuk reájuk ezen a helyen is.

ARANYMENYEGZŐ

Pünkösd napján a délelőtti istentisztelet keretében megünnepeltük Valentim és Magdalena Jacob 50. éves házassági évfordulóját. A márciusi időpont helyett ezt a májusi alkalmat vették tervbe testvéreink, azt is remélve, hogy a jó idő lehetővé teszi, hogy Cserepka János testvér - akik a 25. évfordulón is szolgált - eljöjjön közénk. Sajnos ez a szép terv nem valósulhatott meg.

Jakab Bálint és Magdolna három gyermekükkel együtt 35 évvel ezelőtt érkeztek Detroitba, Brazíliából. Azonnal csatlakoztak a gyülekezetünkhöz, melynek akkor Molnár Antal testvér volt a lelkipásztora. Testvéreink azóta ebben a gyülekezetben szolgálnak. Jakab testvér a gyülekezetünk egyik diakónusa, lassan már két évtizede.

Nagyszerű időt kaptak testvéreink az Úrtól és a délelőtti istentiszteleten a népes (18 tagú) családi körön és a gyülekezet tagjain túl számos vendég is megjelent.

Az istentisztelet első részében a pünkösdi gondolatkör dominált. Azután pedig az aranymenyegző következett, melyen az igehirdetés is az alkalomhoz igazodva a maradandó házasságról szólt. Herjeczki testvér a Kolossé 3:12-24 alapján szólt ADressing for a Lasting Marriage@ cimmel, angolul. A kórus énekei és néhány alkalmi szolgálat, köztük a gyülekezet részéről id. Fűr Béla testvér köszöntése után került sor az ünnepeltek fogadalomtételére. Az ünnepélynek ezt a részét Bógár József testvér, a gyülekezet egyik korábbi lelkipásztora végezte. Az ígéretek megújítása nem volt nehéz, hiszen a Jakab házaspár egymás iránti szeretete mindenki előtt példás. Az istentisztelet utáni ünnepi ebédre egy magyar étteremben került sor. Urunk áldását, számos, egészségben eltelő, szép esztendőket kívánunk a Jakab házaspárnak.

Június 6-án az istentisztelet utáni közös ebéden nem csak a születésnaposokat, házassági évfordulót megért testvéreinket köszöntöttük (kilencen voltak ilyenek), hanem Tóth Edinát is. Edina Nagyváradról érkezett közénk, rokonaihoz, Mikó Tiborékhoz. Egy évig rendszeresen járt gyülekezetünkbe, kezdettől aktívan részt vett pl. a kórusunk szolgálatában. Megszerettük őt, s úgy tünt nekünk, ő is szívesen szolgált velünk, közöttünk. Hiányolni fogjuk, hiszen mire e cikk megjelenik, ő már újra otthon lesz, a Nagyváradi gyülekezetben.

a lap elejére


Balla Emilné (1919-1999)

1999 május 21-én, rövid, de súlyos szenvedés után 79 éves korában a Coloradoi Palisadeban az Úrhoz költözött özv. Balla Emilné (szül. Kovács Eszter).

Elhunyt nőtestvérünk 1919. július 23-án született az Ohioi Martin Ferryben negyedik gyermekként, egy hatgyerekes lelkipásztori családban. Gyermekkorát a Cunnecticuti Wallingfordban töltötte és ugyanott végezte középiskolai tanulmányait is. Később az Ontariói szeminárium hallgatója is volt Canadában.

1949. szeptember 3-án házasságra lépett Balla Mózes Emil lelkipásztorral, aki két testvérbátyját követve vándorolt Amerikába 1937-ben az Erdélyi Szilágyballáról és hűséges feleségként szolgált vele a következő helyeken: Flroidai Baptista Otthon, New York (Brooklyn) Pueblo, Palisade (Colorado) és Moab (Utah) ahonnan 1980-ban vonultak nyugdíjba. Férjének 1987. november 29-én az arizonai Sun Cityben bekövetkezett haláláig ötször utaztak az óhazába, a hátramaradt özvegy pedig 1992. nyarán egyedül is még egyszer és utoljára. Ezekről a látogatásokról úgy a rokonok, mint a gyülekezetek (Erdélyben és Magyarországon is) áldott, szép emléket őriznek.

A temetési istentisztelet május 26-án a Grand Junction-i Baptista Gyülekezetben volt megtartva, amelynek Balla Emilné a haláláig tagja volt. Jelen volt az elhunyt még két életben levő nővére, Juliska és Ilona családjuk sok tagjával, valamint rokonok, barátok és a helyi gyülekezet nagy létszámban.

Az istentiszteletet Rev. Scott Hogue, a helyi gyülekezet pásztora irányította. Balla Emilné életrajzát Rev. Victor Balla ismertette, aki az elhunyt férjének unokaöccse és korábban a helyi gyülekezet pásztora is volt. Néhányan elköltözött nőtestvérünkkel kapcsolatos kedves emlékeiket mondták el, majd Bikki Boriska énekszólóval szolgált.

Igehirdetéssel Rev. John Moc-Lamme, a helyi gyülekezet ifjúsági pásztora szolgált a 91. Zsoltár, valamint Róma 8:33-39 alapján.

Ezt követően a rokonok és barátok népes csoportja kísérte ki a koporsót a városi temetőkertbe, ahol az ige vígasztaló üzenete hangzott újból. Lassan az alkony közeledett már amikor a hozzátartozók a csendes sírkertből távoztak. Fájó szívvel bár, de nem reménytelenül, hanem az ige vígasztalásával: "Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben." (2Kor 5:1).

"Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel." (1Thes 4:18). ____Király Tibor (Szilágyballa)

Részlet a 100 éves jubileumra készült könyvből
- megjelenését Dr. Haraszti Sándorné áldozatvállalása tette lehetővé -

"A clevelandi magyar testvériség mindig élen járt az áldozatvállalásokban, és a más gyülekezetekben élők is elvárták tőle, hogy élen járjon. A 100 évet ünneplő gyülekezetekről azért készült ez a könyv, hogy igyekezzünk vállalni és még többet megérteni abból, amit a Zsidókhoz írt levélben így olvasunk: `Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett B a gyalázattal nem törődve B vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült" (Zsid 12:1-2). (Utószó)


Olvassa rendszeresen lapunkat! Rendelje meg az Evangéliumi Hírnököt! Küldje el címét a szerkesztőségbe: evhirnok7@msn.com hogy előfizetési űrlapot küldhessünk.

Evangéliumi Hírnök Internet ©1997, 1998, 1999

This Site Best Viewed with Microsot Internet Explorer 3