| |||||||||||||
|
Evangéliumi Hírnök - 2002. október - Gyülekezeti hírek - RÁMAI TÁBOR . Morzsák a 2002-es Rámai Gyermek és Ifjúsági táborból Mindannyian szeretünk a morzsákból szedegetni, az emlékekre visszagondolni, legyenek azok bár földiek, vagy mennyeiek. Jó felidézni a Júliusi tábori emlékeket, amikor közel 60-an táborozhattunk együtt egy héten át a Rámai Táborban Torontóból, Clevelandból, Chicagóból, és Los Angelesből egyaránt. Csodálattal teikntek vissza, hogy milyen nagy áldozatot vállaltak segítők, konyhai dogozók, tanítók, kevés szabadságukat nem sajnálva, áldozatosan szolgálni a fiatalok között. De az sem volt kisebb áldozat, autóba ülni Chicagóból, Clevelandból és kétszer is megtenni ezt a fáradtságos utat a gyermekekért. De nem volt hiábavaló. Hisszük, hogy az elvetett igemag megtermi gyümölcsét a maga idejében. Hadd adjunk egy kis betekintést azok számára, akik nem részesülhettek ezekben az örömökben. Hogyan zajlott e néhány napunk a táborban? "Gyermek és ifjúsági hét"-nevet adtuk az előkészületek idején, hiszen még magunk sem tudtuk, hogy milyen érdeklődésre számíthatunk. Nagy örömünkre szolgált a sok jelentkező, de egyúttal sok fejfájást is okozott számunkra az előzetes jelentkezések hiánya. Azonban senkit sem szerettünk volna megfosztani a táborozás lehetőségétől. Négy csoportban tevékenykedtünk:
A következő korcsoportot Oláhné Szilágyi Márta tanította, akik 12-en voltak 7-10 éves korig. Sok fontos igeverset, alapvető bibliai igazságokat tanulhattak meg. Nagyszerűen előkészített füzeteikben elmélyülten dolgoztak iskolás korú gyermekeink, örömüket lelve a sok érdekes feladatban. Örömmel és meglepődötten hallgattuk vasárnap a táborzáró beszámolójukon a sok megtanult igeverset, amit igyekeztek megszívlelni is.
A "kis tinikkel" Dan Annamária foglalkozott, akinek Balla Mária segítőül szolgált kreatív ötleteivel, naponként. A fiatal tinik (11-13 évesek) 11-en gyűltek össze napról napra az imaház falai között, néha kevésbbé csendes fogalkozásra. Tanultunk a Lélek gyümölcseiről, az imádság fontosságáról, Isten ígéreteiről valamint a mennyei jutalomról is. A lelki életünket érintő, rendkívülien fontos kérdésekben jó volt elmélyedni, csodálattal hallgathattam némely gyermek különös lelki érettségére utaló megjegyzéseit. Sokszor megkönnyeztem a tiszta, felnőtteket meghazudtoló imádságaikat, hitüket.
A "maradék" a vidám ifjúság volt. Dan László és Lukács János (Berettyóújfalu-i lelkipásztor) nyújtott számukra lelki táplálékot, amire sokszor a késői órákban került sor. Ugyanis nem maradhatott el a horgászat, ahová sajnos nem mehetett egyszerre mind a 13 fiatal egy csónakban, ígyhát megosztoztak, ki reggel, ki este jutott sorra.. Fiataljaink nagy figyelemmel hallgatták Lukács testvért, aki a fiatal Dániel életét hozta eléjük pédaként napról napra egy-egy életképben.
Sok örömben volt részünk, bár a feladat nagyon sok volt és nem panaszokodhattunk eső vagy hűvös idő miatt sem. Kegyelmes volt hozzánk Isten, hiszen olyannyira jó időt adott reánk, hogy majd az egész hetet fürdőruhában tölthettük. Köszönjük mindazon testvérek áldozatvállalását, akik segítségünkre szolgáltak, hogy mi taníthassuk a gyermekeket: Kuti Anica, Podobni Erzsike néni, Lakatos testvérnő a konyhai munkában, Mikló Melinda, Veress Ildi a bevásárlásokban, Lukács Jánosné és Szenohradszki Emese testvérnők pedig a midnennemű egyéb munkálatokban.
Reméljük, hogy jövőre még többen (időben jelentkezve!!!) örülhetünk majd megint együtt Rámában! Mi pedig hisszük, hogy a mi munkánk nem hiábavaló az Úrban! "Fiataljaink-gyermekeink írták" címszóval szeretnénk közzétenni néhány érdekes véleményt, imádságot, melyeket ők maguk jegyeztek le. Gondolom, mindenki felismeri a saját kézírását majd. Kérjük a testvéreket, hogy ne a helyesírást, nyelvhelyességi hibákat, hanem a szív őszinteségét nézzék a következő sorokban, amik gyakran könnyebbnek bizonyultak angolul, illetve "mangolul" is. Dan Annamária
|