Baptist TOP1000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK - ZBORAI L. LÁSZLÓ LP. ÉLETE  .

(2006. március)

Zboray L. László lelkipásztor élete
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László gyüjeteményéből

 

Már senki nem él Zboray L. László lelkipásztor testvér kortársai közül. Mi azonban, az amerikai magyar baptisták mai képviselői, hálásan emlékezünk „nagy elődünk"-re. Egy korabeli cikkíró megjegyezte az Evangéliumi Hírnök hasábjain: „Zboray L. László t. neve az amerikai magyar baptisták közt addig fog fennmaradni, amíg a magyar baptisták ebben az országban fognak létezni."
 
I. Zborav L. László származása, kivándorlása és megtérése

 

Zboray L. László 1867. május 30-án született a Zemplén megyei Kolcshosszúmezőn. Négy fiútestvére és öt leánytestvére volt, és valószínű, hogy ő a legfiatalabbak közé tartozott. Édesapja közjegyzőként szolgált. Zboray László csupán 14 éves volt, amikor elveszítette édesanyját. Középiskolai tanulmányait (hat gimnáziumot) a Sáros megyei Eperjesen végezte, és katolikus papnevelő iskolába készült. A nagy kivándorlási hullám azonban keresztülhúzta tervét, mert a népes Zboray család 1883-ban az Egyesült Államokba vándorolt.
      A statisztikai adatok szerint Zemplén megye 295 000 lakosa közül 1879-91 között 23 940 személy vándorolt ki, akik közül csak 6718 tért vissza. Amerikában Pennsylvaniában telepedett le, és idősebb bátyjával a szénbányákban dolgozott három évig. 19 éves korában Nyugatra utazott, és egy farmon dolgozott mezőgazdasági munkásként. Esténként fiatal társaival bejárt a közeli faluba, és meghallotta Isten Igéjét egy utcasarkon, ahol az Üdvhadsereg egyik tagja, egy nő prédikált. Még azon a nyáron megismerkedett egy metodista férfival, akivel a cséplési munkában együtt dolgozott. A férfi elhívta a metodista gyülekezetbe, és ettől kezdve tanulmányozni kezdte a Bibliát. Ott ismerkedett meg egy baptista leánnyal, Simson Margittal, akit 1891-ben feleségül vett. Házasságukból négy gyermek született: Ágnes, Erzsébet, Westen és Ruth.
      Időközben Kanadába költöztek, ahol egy Scut nevű evangélista prédikálásának hallatára Zboray László megtért, és 30 éves korában bemerítkezett. Mivel lakóhelyén nem volt baptista gyülekezet, ezért egy kongregacionalista gyülekezethez tartoztak nyolc évig. Abban a gyülekezetben szolgált mint diakónus, pénztáros és vasárnapi iskolai főtanító. Közben sokat hallott és olvasott Moodyról, a világhírű evangélistáról, és vágy támadt benne, hogy elutazzék Chicagóba, Moody meghallgatására. Mire odaért, a nagy igehirdető meghalt (1899-ben). Chicagóból elment két fivéréhez Pennsylvaniába, majd három hét múlva visszatért családjához Kanadába.
      Teológiai tanulmányait az egyik Moody-intézetben végezte, majd 1902. december 1-én prédikátorrá avatták, és kiküldték a bevándorolt magyarok közé mint bibliaárust és igehirdetőt. Kanadából Pennsylvaniába költöztek, és előbb másfél évig Haseltonban, majd W. Pittstonban laktak, ahol a presbiteriánusok alkalmazták mint kolportőrt. Itt került újból kapcsolatba a baptistákkal, akik munkába állították a magyarok közti bibliaárusításra és misszionáriusi szolgálatra.
 
II. Zborav László, az imaházépítő
 
Zboray László W. Pittstonból indult igehirdető misszióútjaira. Pennsylvania, New Jersey, New York és Connecticut állam magyarlakta városaiba és falvaiba, hogy hirdesse a megfeszített Krisztust. Ahol valamilyen eredmény mutatkozott, ott az angol testvérség segítségével nagyobb anyagi befektetéssel imatermet bérelt, imaházat épített és lelki munkást állított be a szolgálatba. Halálakor így emlékeztek vissza misszionáriusi éveire. „Kilenc év alatt kilenc templomot épített."
      Zboray testvér mint általános misszionárius és titkár már 1905-ben látogatást tett Harrisburg-ben (Pa.). A magyarokat meghívta a Tabernacle Baptist Church templomába, és ott magyar nyelven istentiszteleteket vezetett. Akkor a magyarul értő német atyafiak is tudomást szereztek a magyar baptista testvériségről, és ők is hozzájuk társultak. Így a magyar–német gyülekezet rohamosan fejlődésnek indult. A hallgatók közül többen megtértek, majd 1907-ben és 1908-ban bemerítkeztek Zboray prédikátor testvér által. Közülük került például Schilling Péter, Hirsch Henrik és Fazekas S. János, akik később a magyar baptista gyülekezetek prédikátorai lettek.
      Egyelőre az angol gyülekezethez tartoztak, később azonban az eredmények láttán egy Reed nevű gazdag angol atyafi szép imaházat építtetett az egyesült magyar–német testvériségnek. Ebben a templomban szervezték meg a magyar–német gyülekezetet, Zboray László prédikátor vezetésével. A lelki munka továbbfejlődött. Mivel Zboray testvér csak minden második vasárnap lehetett jelen az istentiszteleteken, ezért a németek képviseletében Schilling Pétert, a magyarok közti igehirdetésre pedig Fazekas S. Jánost testvért bízta meg az Ige hirdetésére. Később a gyülekezet három igehirdetőt küldött a prédikátorképző iskolákba: Schilling Pétert és Hirsch Henriket a Rochesteri (N.Y.) Német Baptista Szemináriumba, Fazekas S. János testvért pedig Lewisburgbe (Pa.) a Bucknell-iskolába kétéves teológiai tanulmányokra. Időrendben a harrisburgi imaház felépítése kötődött először Zboray László testvér nevéhez, hiszen az ő munkája nyomán felvirágzott gyülekezet kapott összejöveteli helyet az angol testvérektől. A harrisburgi magyar baptisták részére 1908 táján épült az imaház.
 
      Zboray László testvér másik nagyon kedvelt misszióterülete Scranton (Pa.) és környéke volt. 1908-ban kezdte hirdetni Krisztus evangéliumát a városban, főként a magyarok között. A megtértek közül több személyt bemerített, így Majorcsák Mihály későbbi baptista lelkipásztort is (nevét Major Mihályra változtatta). A szépen fejlődő kis gyülekezetnek az amerikai baptista missziótársulat segítségével szép templomot építtetett a magyar negyedben, a Clearview és a Bundy utcák sarkán. A kis csoportnak Zboray testvér távollétében Lázár Jenő testvér szolgált az evangéliummal.
      A scrantoni imaház megnyitására 1909. szeptember 14-én került sor. Az Evangéliumi Hírnökben az ünnepélyről a következő sorokat olvashatjuk. „A kápolna felépítésénél két egyén különösen kimagaslik, ők nagy érdemet szereztek e téren. De itt is Zboray t. foglalja el az első helyet, mivel neki oroszlánrésze van az imaház létrejöttében. A szellemi munkán kívül keze munkája is be van írva feledhetetlen betűkkel a kápolna történetébe. Öt nappal később, szeptember 19-én mintegy 400 hallgató jelenlétében Zboray testvér magyarul, angolul és tótul hirdette az evangéliumot, majd a szabadban egy személyt bemerített, „ki ebben az országban is még egészen új, tehát a testi és lelki életet is újonnan kezdi…" Ugyanebben az időben nemsokára Scrantonban egy újabb személyt, majd Berwicken, Harrisburgben egy-egy megtértet merített be. 1910. január 16-án három egyént merített be a gyülekezet prédikátora, Zboray László. Nem sokkal később újabb hírt olvasunk az Evangéliumi Hírnökben arról, hogy ... folytatjuk

(2006. ÁPRILIS)

Zboray L. László lelkipásztor élete 2. rész
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László gyüjeteményéből

1910. január 16-án három egyént merített be a gyülekezet prédikátora, Zboray László. Nem sokkal később újabb hírt olvasunk az Evangéliumi Hírnökben arról, hogy  "Zboray tv. 3 megtért egyént merített alá hitüknek vallomására. Az alámerítés a szabadban történt, mintegy 1000 ember jelenlétében. Még késő este is csoportokban voltak az emberek s azon vitatkoztak egymás között, hogy melyik az igazi keresztség." (1910 augusztus.)
      A missziómunka mozgalmasságára és gyümölcsözésére mutatnak a következő jelentések is.  "Július 4-én két lélek
- Október hó l-én ismét egy lélek nyert kegyelmet és békét az Úrnál... Az alámerítés Zboray L. testvér által történt" (Scranton, 1911). "A mindenható Isten az ő nagy kegyelmét megmutatta nekünk március hó 26-án. Nagyon szívet és lelket emelő ünnepélyt ülhettünk a sok vihar után... Ima után Rev. L. L. Zboray által fel lett olvasva Pál Rómába írt levele 6. rész 3. és 4. verse... Ezek után előlépett a 4 fehérruhás (2 férfi és 2 nő), kik az ő hitük vallomására alá lettek merítve" (Evangéliumi Hírnök, 1911 április).

Zboray László missziómunkájának következő nagy állomása a bridgeporti (Conn.) imaház felépítése volt. Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja, az Evangéliumi Hírnök 1911 áprilisi és júliusi számában így számol be a történtekről: ` Zboray t. megint imaház megnyitásra hív meg bennünket. Április hó közepén a bridgeportiak csinos imaháza rendeltetésének lesz átadva... Ha az Úr még sokáig kedvez Zboray tv. életének (amit szívből kívánunk), reá fog ezen névre szolgálni: Zboray, az imaházépítő. Ritka munkásnak van alkalma olyan sok hajlékot építeni az evangéliumnak, mint azt Zboray tv.-nél látjuk... Nemrégen történt, midőn Zboray testvér (a magyarok Pálja) a nevezett városban levő testvériség közé betette a lábát. Egy ottani testvér szerint Zboray t. ezzel a különös megjegyzéssel lépett közéjük, hogy 'én Zboray László, magyar katolikus baptista prédikátor vagyok'  Nemsokára a jelenleg imaház falai emelkedni kezdtek a szép és terjedelmes telken... Végre eljött az idő, amikor a testvérek élvezni kezdhették a Zboray testvér tervének megvalósulását: az imaház befejezését... Összesen 6000 dollár értékű vagyon teljesen ment az adósságtól, tehertől." Az új imaházban május 21-én három személyt, egy héttel később még 5 személyt merített be Zboray testvér az imaház bemerítő medencéjében.


Az első Bridgeport-i imaház

Időrendben a South Norwalkon (Conn.) épült imaház története következik. Az úttörés munkáját Kish László bridgeporti igehirdető és bibliaárus végezte, amire fölfigyelt Zboray László, az Amerikai Baptista Belmisszió és a Connecticuti Baptista Konvenció utazó titkára is.  "A két missziótársulatnál ki is járta, hogy South Norwalkon építsenek magyar templomot a szépen fejlődő gyülekezet számára. Az elgondolást és kérelmet eredmény követte. 1913 április havában megkezdték az imaház építését a bridgeporti Zih Károly és Tóth Pál tv.-ek vezetésével. Zboray tv. is kivette részét a munkából. Az építkezési munkálatok 1913. szeptember 15-én nyertek befejezést. Ugyanezen a napon történt a templom hivatalos megnyitása... South Norwalkon az első keresztségi ünnepély 1913. július 31-én volt, a helybeli angol baptista templomban. A keresztségi aktust Zboray László tv. végezte szépszámú hallgatóság. jelenlétében." (Az Amerikai Magyar Baptisták Történelme, 157.)
      A kápolna megnyitási ünnepélyről a következőképpen számol be az Evangéliumi Hírnök 1913 októberi számában Stumpf Lajos lelkipásztor. "5 tag és máris gyönyörű kápolna... Zboray L. testvér, aki már sok kápolna létesítésében fáradozott, ennél az alkalomnál is ő volt az, aki az Úr engedelmével a lehetetlennek látszó dolgokat lehetségessé tette. Zboray testvér egy nagyon becses és drága ajándékot kapott az Úrtól, ti. egy olyan kulcsot, mellyel már sok szívet megnyitott a mi magyar missziómunkánk segélyezésére. Mindezekben az Úré legyen a dicséret, de Zboray testvér is elismerést érdemel fáradhatatlan munkájáért..."
      Idetartozik az az elismerés is, amit az amerikai magyar baptisták történetének ötvenedik évfordulója alkalmából könyvbe foglaltak az írók.
"Zboray tv. eredetileg katolikus papi pályára készült, de megtérése után Krisztus foglya lett. Az angolok avatták prédikátorrá, s mivel három nyelvet beszélt, nagy áldásul volt a bevándorlók közötti lelki munkának. Az Úr nevében nem félt bekopogtatni egy ajtón sem, hogy pénzt kérjen misszióra vagy imaházépítésre. Beállított prédikátorokat egy cent nélkül a munkába, pedig azt sem tudta, hogy az ő mindennapi kenyere honnan lesz meg. Jeligéje volt: + Az Úr gondot visel!* Megkezdte az imaházak építését, s mikor már nem volt pénz anyagra, otthagyta a testvéreket, hogy imádkozzanak, ő meg eltűnt egy-két hétre. Hogy merre járt, titok volt, de mikor megjött, volt pénz. Amerre járt, úrvacsorát osztott, keresztelt, ügyeket intézett, amint a szükség megkívánta..." (141.)    folytatjuk

(2006. május)

Zboray L. László lelkipásztor élete 3. rész
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László gyüjeteményéből

 

... Zboray testvér egy nagyon becses és drága ajándékot kapott az Úrtól, ti. egy olyan kulcsot, mellyel már sok szívet megnyitott a mi magyar missziómunkánk segélyezésére. Mindezekben az Úré legyen a dicséret, de Zboray testvér is elismerést érdemel fáradhatatlan munkájáért..."
      Idetartozik az az elismerés is, amit az amerikai magyar baptisták történetének ötvenedik évfordulója alkalmából könyvbe foglaltak az írók. „Zboray tv. eredetileg katolikus papi pályára készült, de megtérése után Krisztus foglya lett. Az angolok avatták prédikátorrá, s mivel három nyelvet beszélt, nagy áldásul volt a bevándorlók közötti lelki munkának. Az Úr nevében nem félt bekopogtatni egy ajtón sem, hogy pénzt kérjen misszióra vagy imaházépítésre. Beállított prédikátorokat egy cent nélkül a munkába, pedig azt sem tudta, hogy az ő mindennapi kenyere honnan lesz meg. Jeligéje volt: »Az Úr gondot visel!« Megkezdte az imaházak építését, s mikor már nem volt pénz anyagra, otthagyta a testvéreket, hogy imádkozzanak, ő meg eltűnt egy-két hétre. Hogy merre járt, titok volt, de mikor megjött, volt pénz. Amerre járt, úrvacsorát osztott, keresztelt, ügyeket intézett, amint a szükség megkívánta..." (141.)
 
      Perth Amboyban (N.J.) is Zboray testvér nevéhez kötődik a kéttornyú imaház fölépítése. A városban már folyt a baptista missziómunka, amikor Zboray testvér fölvette a testvérekkel az összeköttetést. Először vezetőt irányított a kis közösség közé Tóth András teológiai hallgató személyében, aki szombat délutánonként odautazott, és egészen vasárnap estig végezte a missziómunkát. A lelki munka jól haladt előre, és Zboray testvérnek arról kellett gondoskodnia, hogy a gyülekezetnek temploma is legyen. Az Alpine és Francis utcák sarkán megvettek egy tágas telket, amelyre Zboray testvér közbenjárására 1914-ben megfelelő templomot építettek. Az imaházépítésről és a szép helyiség megnyitásáról a szövetség lapjának 1914 augusztusi száma így számol be: „Talán valaki azt gondolja itten, hogy a kápolnaépítő Zboray t. túlságosan belejött a »svungba«. Kezdetben alig látta el egy toronnyal az épületet, ahová egy kisebb harangocskát helyezhessen. Későbben már egész nagyszabású tornyú imaházakat épített, s most meg már két kimagasló résszel emeltetett fel egy kápolna. Eme kéttornyú kápolna arra enged következtetni, hogy az ottani testvéreink kétszeresen akarják vetíteni a krisztusi fényt az élet zuhogó tengerén küzdő lelkeknek."
 
      A New Brunswick-i (N.J.) missziós munkaföldet is Zboray László testvér fedezte fel. Olyan rohamosan fejlődött a kis gyülekezet, hogy nyolc hónap alatt 23 személy tért meg és merítkezett be. A New Brunswick-i gyülekezet imaházszerzését a következő szavakkal írja le a krónikás: „A Perth Amboy-i atyafiak felhívták figyelmét az itteni munkatérre annak a sokat fáradozó, de soha el nem fáradó Zboray László testvérnek, aki általános misszionáriusi szerepet töltött be akkor a magyarság között. Ez a híres imaházkereső és -építő megtartotta New Brunswickon a terepszemlét, és a fent nevezettekkel együtt belevetette magát a munkába. A nagy misszióvezér buzdítására és irányítására megkezdődtek a szabad ég alatti istentiszteletek. Voltak ellenségek is bőven, de ahol ellenség van, ott barát is akad. Az imaházszerzésre is kísérletet tettek, kedvező eredménnyel. Az úgynevezett »Memorial Chapel«-ben (a mai imaházban) akkor a First Baptist Church tartott vasárnapi iskolát a gyermekek részére. Ezt a kis templomhelyiséget kérte el Zboray tv. az angoloktól, hogy a lelki szomjas néptömeg alkalmas épületben hallgathassa az evangéliumi igazságokat. Az angol vezetőség határozata az volt, hogy csak úgy adhatják át a templomot, ha rendes lelki munkást állítanak be az új munkaföldre. Amíg ezt az ügyet nem rendezték, Honeskó testvérék otthonában tartották a rendszeres összejöveteleket. Végre, 1914. június 15-én Zboray tv. közbenjárásával a Belmisszió társulatnál munkást kapott a kis hívő csoport, Utász János testvérben, és az angol testvérek át is engedték magyar használatra az épületet" (132).
 
      Wallingfordban (Conn.) is Zboray László testvér közreműködésével nyert imaházat a meginduló, kis gyülekezet. „Zboray László tv. mint akkori szövetségi titkár és általános misszionárius, nem késett sokáig látogatásával. Áldozatkész úttörő volt ő is a környékbeli gyülekezetekben. Példás ragaszkodást tanúsított az Úr ügye iránt. A munkáját úgy szellemi, mint erkölcsi vagy anyagi téren szakértelemmel végezte. Zboray tv., a szövetség akkori titkára sok helyen járt-kelt az országban, kutatta a magyar telepeket. Ahol gyülekezetek alakultak, azokat gondozta, hiányaikat az angol testvérek elé terjesztette. Így történt Wallingfordon is. A templomépítés szükségességét bejelentette a Hartfordon levő állami titkárnak, dr. Coatsnak, aki az ügy mellé állva, segítségét felajánlotta. A gyülekezet kiszemelte a leendő templom részére a telket is, amelyet egy angol fogorvos, dr. Craig vásárolt meg, és a magyar gyülekezetnek ajándékozott. Miután az angol vezető testvérek tudomásul vették a telek megvásárlását, kiutalták Zboray testvérnek a szükséges pénzt a templomépítkezési céljára. Megtörtént az új templom megnyitási ünnepélye is 1915 májusában (máj. 9.). A délelőtti ünnepi beszédet Zboray tv. tartotta magyarul. Délután pedig a jól összeállított program angol nyelven folytatódott..." (167.)
 
      Nincsenek konkrét adataink arról, hogy Garfielden (N.J.) mennyiben fűződik az imaházépítés Zboray László testvér nevéhez. Mégis feltételezzük, hogy ebben is nagy részt vállalt, hiszen Passaicon sokat munkálkodott, és e két gyülekezet története szorosan egymáshoz kötődik. Közlés található arról, hogy 1914. május 3-án Passaicon két megtért, 1915. március 7-én pedig öt személy merítkezett be Zboray László testvér által az angol kápolnában. Garfielden 1915-ben építettek új imaházat a Monroe és a Cambridge utcák sarkán. Az imaház megnyitása 1915. szeptember 5-én történt nagyszámú hallgatóság előtt. Az ünnepi szónok Kovács Miklós. a Philadelphiai Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora volt, az ünnepi műsort pedig Zboray László, a baptista szövetség missziós titkára vezette.


A tornyos Garfield NJ-i imaház

      Eddig a következő nyolc helyen épült vagy szerzett baptista imaházakat említettük Zboray testvér szolgálatával kapcsolatban: Harrisburg, Pa., Scranton, Pa., Bridgeport, Conn., South Norwalk, Conn., Perth Amboy, N.J., New Brunswick, N.J., Wallingford, Conn. és Garfield, N.J. Ez összesen nyolc, de hol van a kilencedik imaház, amiről említést tettek sokáig, amikor Zboray testvérre emlékeztek? Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, mégis legalább két másik város baptista imatermét, illetve imaházát említhetjük még mint Zboray testvér munkájának gyümölcsét. Az egyik a Berwicken (Pa.) szerzett, 80 ülőhelyes imaterem. Valószínűnek látszik, hogy Zboray testvér ezzel kezdte az imaház létesítő sorozatot még 1908 táján. Később is visszajárt ide, és igehirdetési szolgálatai mellett bemerítéseket végzett: 1913. március 2-án egy személyt merít be a város melletti folyó jeges vizében, 1913. április 13-án pedig ugyanabban a folyóban megint bemerít egy megtértet, 400 hallgató jelenlétében. A másik megemlíthető hely Bridgeport, Conn., ahol az 1911-ben épített első imaház hamarosan kicsinek bizonyult, és helyette 1915-ben új imaházat építettek. Az imaház avatására 1915. november 25-én került sor, amikor Zboray László testvér hirdette Isten Igéjét. Ez is érzékelteti, hogy mennyire aktívan részt vett Zboray testvér a második imaház felépítésében is. Ekkor már New Yorkban lakik (1914 óta), és így még közelebbről figyelheti és segítheti a bridgeporti gyülekezet lelki munkáját.
      A fent említett városokon és falvakon kívül is számos helyen végzett missziós szolgálatot Zboray László testvér. New York-i szolgálatáról mind az Evangéliumi Hirnök, mind az Amerikai Magyar Baptista Szövetség történelme lelkendezve ír: „Zboray és Csató testvérek segítettek a nagy munkában" New Yorkban, ahol „Zboray t. megjelent majdnem az egész családjával, és szép, megható beszédet tartott ott, hol ő mostan már rendes tag a gyülekezetben, mivel azon estén ünnepélyesen és egyhangúlag fel lett véve. Mint tudva van, Zboray t.-nek nagy munkaföldje van, ő ahhoz mérten, nagy városi gyülekezetben tag." (Evangéliumi, Hírnök, 1914 október). Az évek során sok olyan egyén fordult meg a gyülekezetben, akiknek neveit méltó volna felsorolni. De amint a New York-i felhőkarcolók közül kiemelkedik az Empire State Building", úgy emelkedik ki Zboray László tv. neve, aki e gyülekezet tagja volt, s innen járt széjjel a missziómezőkre. Sok imaház építése, prédikátorok beállítása fűződik nevéhez." (A New York-i Első Magyar Baptista Egyház Arany Jubileuma, 1956.)    (folytatjuk)

(2006. június)

Zboray L. László lelkipásztor élete 4. rész
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László összeállítása, Dulity Miklós kortárs lelkipásztor írásai alapján
Említésre méltó Zboray testvér Wardon (W.Va.) végzett szolgálata. Erről is hírt ad az Evangéliumi Hírnök 1915 augusztusi száma. Szemelvényeket közlünk a hosszabb beszámolóból: „Legelőször is örömünkre szolgált az, hogy az Úr Zboray L. testvért közénk vezérelte, akit nemcsak mi, hanem három megtért és keresztelendő lélek is várta. A keresztség pünkösd első napján délután 3 órára volt tervezve... kiindultunk a víz partjához, ahol már nagyszámú hallgató közönség várta a keresztségi jelenetet... Zboray t. belépett a vízbe, és felolvasta Máté ev. 3.r.13-17. verset és érthetően ecsetelte, hogy a keresztség isteni rendelet. Zboray L. testvér angol és magyar nyelven szólt... A tanítást imával zárta be Zboray testvér... és a keresztelendők sorban alá lettek merítve az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében... Másnap még összejöttünk úgy délelőtt, mint este és örvendeztünk az Úrban. Zboray testvér negyedik nap távozott el a mi körünkből. Az Úr vezérelje az ó szolgáját még sok helyre és használja fel még sok lelkek megmentésére."
 
      A buffalói (N.Y.) gyülekezet krónikása, Pálfi Gergely a Békehírnök, 1915. december 15-i számában közölt híreket a gyülekezet örömeiről: „Mi is itt Buffalóban örömmel mondhatjuk, hogy jó Atyánk kéréseinket meghallgatta. Mi többször kiáltottunk az Úrhoz, hogy a kedves Zboray testvért szerelme által vezérelje a mi szeretett testvéri körünkbe. A nevezett testvért nemcsak itt Amerikában ismerik többfelé, de még szeretett földi hazánkban is nagy ismeretségnek örvend. És mégis, mi buffalóiak, egy pár testvér kivételével, a fenti nap előtt nem ismertük őt (1914. október 16-17.)… Zboray testvér is megérkezett, és így egy szeretetvacsorát rendezve, együtt örvendeztünk a mi kedves barátainkkal együtt, melyért legyen hála az Úrnak mindörökké. De még a találkozási örömmel nem elégedtünk meg, mert alig vártuk a vasárnapot, hogy hallhassuk az Úr igéjét, melyet az említett t. által akar velünk hallatni. Éreztük is az Úr erejét szavaiban, mert mindjobban meggyőződtünk abban a tudatban, hogy az Úr még most sem vetette meg az ő gyermekeinek könyörgését..."
      Zboray testvér ezután 1916. február 26-án járt a buffalói gyülekezetben Mozák Ilona és Fazekas S. János házasságkötési ünnepélyén, és a másnapi bemerítési istentiszteleten, amelyen Zboray László prédikált. Legutoljára június 15-tól 18-ig a buffalói konvención vett részt, mint a misszióbizottság elnöke. Ugyanezen az alkalmon aktívan részt vett a buffalói gyülekezet megszervezésében, Dulity Miklós testvérrel együtt.
 
      A régi följegyzésekben szó van Zboray László testvér michigani missziómunkájáról is: „Ezt megelőzőleg Vér tv. már megkísérelt Flinten missziómunkát kezdeni, mert ott sokkal nagyobb volt a magyarság száma, mint Lansingben. 1916-ban Zboray László tv. gyakran meglátogatta az ottani misszióföldeket. Ekkor Vér tv.-től azzal vált el, hogy szeptember hó 15-én találkoznak Clevelendban, mivel ő is egyik tagja volt a szemináriumi bizottságnak. De ez a találkozás már nem sikerült, mert a halál arató kaszája alá került. Váratlan halála megdöbbenést keltett, mert kidőlt a magyar baptista prédikátorok közül egy hatalmas oszlop."

III. Zboray László, a magyar baptista teológiai szeminárium alapítója

Zboray László testvér az 1900-as évektől kezdve szolgált a magyar baptista misszióban, de csak 1909-ben, a második kon­ferencián csatlakozott az Amerikai Magyar Baptista Szövetség­hez. Missziós tevékenységének ebben az idejében új gyülekeze­tek létesítésén fáradozott, vetítőgépével  bejárta a magyar telepeket, s az evangéliumi gazdagságot szemléltető úton terjesztette. Az 1909-es clevelandi konferencián adakozást indítványoz az irodalom fejlesztésére, és 200 dolláros föl­ajánlás összegyűjtése mellett elmondja, hogy egy új énekes­könyv megjelentetéséhez már lefordított vagy 100 éneket, és ezeket a konferencia rendelkezésére bocsátja.

Ezen a clevelandi konferencián vetődik fel az a javaslat, hogy egy magyar tanárt alkalmazzanak a magyar nyelvű teológiai hallgatók részére (akik német vagy angol nyelvű teológiai intézményekben tanulnak), ha a magyar gyülekeze­teknél kellő érdeklődés mutatkozik. A konferencia háromtagú bizottságot jelöl ki e fontos ügy előkészítésével: Balogh Ferenc, Zboray László és Orosz István testvérek személyében.

A következő évben, 1910-ben az első szeminárista cso­port megérkezésekor Zboray László telket vásárolt Scranton­ben (Pa.), és kivitte a tanulókat a helyszínre, akik már nagyon szerették volna látni a szemináriumot. A telek a scran­toni baptista imaházzal szemben levő sarkon volt. Legelső tanulóként Fazekas S. János érkezett a helyszínre, és ezt kérdezte Zboray testvértől. "Hol van az, iskola?" A krónikás ezt részletesen így folytatja: "Erre Zboray tv. száját szé­les mosolyra húzva, arra a kis tóra mutatott, amely a földsüllyedés következtében ott a saroktelken támadt, s így szólt: 'Ott az iskola, de ne ijedjen meg, mert ott nemsokára egy gyönyörű épület fog állni.' Ezután Zboray tv. kihúzta a zsebéből az építkezési tervrajzot, és némi magyarázattal átadta Fazekas testvérnek, hogy minden munkát aszerint végez­zenek, mivel ő sok elfoglaltsága miatt nem mindig lehetett jelen az építkezésnél... Amilyen sorrendben egymás után érkeztek a tanulók a színhelyre, mindegyiknek dolgoznia kellett az építkezésnél..." (Az Amerikai Magyar Baptisták történelme,153-154.) Sokszor Zboray László is feltűrte ing­ét és dolgozott az építkezésnél. A tanulók nappal építet­tek, este tanultak, és vasárnap a környező városokban ige­hirdetéseket végeztek. Az intézet első tanára Zboray testvér volt, mellette a felesége és a leánya tanította a szeminaristákat teológiai és világi tudományokra, valamint az angol nyelvre.

A rendszeres tanítás 1911-ben indult meg, amit a következő konferencián hallgatólagosan tudomásul vettek a konferencia küldöttei, és tovább tárgyaltak arról, hogy mi­ként intézzék a lelkipásztorképzést a jövőben. Az intézet anyagi és szellemi ügyeinek intézésére ezen a konferencián bizottságokat választanak, de lassan halad előre az ügy. A konferencia által megválasztott háromtagú bizottság 1912. június 10-11-én Clevelandban tartott ülést, és Zboray testvérrel közös megállapodásra jutott. Végleges döntésre az 1912. szeptember 14-11-én Daytonban (Ohio) tartott rendkí­vüli konferencián került sor. Ekkor elkészítették az isko­la alapszabályát, és a Zboray testvér által Scrantonban fel­állított iskolát a magyar baptista szövetség vette át minden áldásával és terhével együtt. Az intézet gondnoka továbbra is Zboray testvér maradt egészen 1915-ig, amikor az intézet Clevelandba költözött.

A daytoni rendkívüli konferenciáról az Evangéliumi Hírnök 1912. novemberi száma így számol be: "Ezen rendkívüli alkalommal nyert elintézést az amerikai magyar baptisták közös vágya, ti. a prédikátorképző iskola ügye. Ezzel az üggyel már régóta foglalkozott a szöv. konferenciánk, de mindig akadtak különbnél különb okok, melyek útját állották a megvalósításnak, míg végre a múlt évi philadelphiai konferencia után Zboray L. testvér elhatározta, hogy az iskola megvalósítása ügyében felvesz mindennemű harcot. Az Úr segítségével a sok akadályokat le is küzdötte, és az iskolát felállította Scranton, Pa.-ban, melyet még a múlt 1911-ik évben működésbe is hozott, ahol már több mint egy 10-12 tanuló elhelyezést is nyert. De ez az iskola nem volt a szövetségé, hanem Zboray testvéré. A rendkívüli konferencián azonban Zboray t. hajlandó volt átengedni a Szövetségnek, a szövetség pedig örömmel vette át, és így a régi vágya szövetségünknek beteljesülést nyert. És most már mindazok az egyének, akik hivatva érzik magukat az Úrtól a lelki munká­ra, a szövetség kebelében működő iskolában kiképeztetést nyerhetnek..."

Clevelandban 1915-től 1920-ig működött a szeminárium, majd átköltözött East Orange-ba (N.J.) mint International Baptist Seminary, és egészen 1941-ig működött. Az elindu­lástól (1911-től) eddig eltelt 30 év alatt nagyon sok prédi­kátort adott a magyar baptista missziónak, és ez mind Zboray László misszióért égő lelkesedéséhez vezethető vissza.  folytatjuk

 

(2006. október)

Zboray L. László lelkipásztor élete 5. rész
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László összeállítása, Dulity Miklós kortárs lelkipásztor írásai alapján

IV. Zboray László és a magyarországi baptisták

Zboray Lászlóról már talán minden olvasónk tudta, hogy nagy missziómunkát fejtett ki új gyülekezetek alapításában és imaházak építésében. Azt is hallottuk, hogy 1911-ben teológiai szemináriumot alakított ki a ` saját házában@ Scrantonban (Pa.). De arról talán nagyon keveset vagy semmit sem tudunk, hogy milyen szolgálatot fejtett ki a magyarországi baptisták érdekében. Különleges szolgálata abban gyökerezett, hogy 1911 májusában és júniusában hattagú magyar baptista delegáció érkezett a Philadelphiában tartott baptista világkongresszusra. A delegáció tagjai a következők voltak: Udvarnoki András, Gerwich György, Rottmayer János, Preuss Lajos, Meyer Henrik és neje. A világszövetség konferenciájára 1911. június 19-25 között került sor, és ezt előzte meg az amerikai magyar baptisták konferenciája június 16-18 között. A konferencián a magyar küldöttek közül ketten, Udvarnoki András és Gerwich György is megjelent, és a konferencia teljes jogot adott nekik a tanácskozásban és a szavazásban való részvételre.

A magyarok konferenciájáról és a konferenciát követő programról Udvarnoki András testvér így számolt be a Békehírnök, 1911. július 30-i és ezt követő számaiban: ` Ezen a közgyűlésen kifejezték kivándorolt magyar véreink az óhazai testvérek iránti meleg rokonszenvüket és odahatároztak, hogy a magyarországi delegátusokat felkérik egy nagyobb körútra, hogy a jelentékenyebb magyar és román misszióállomásokat meglátogassák, és a tagokat a lelki életben előbb segítsék.

Ez a körút nem kevesebb, mint öt hetet vesz igénybe és kiterjed egészen Chicagóig, amely New Yorktól valami 3000 angol mérföldre esik. Küldöttjeink részben aggodalommal, részben pedig örömmel fogadták e javaslatot. Aggodalommal az utiköltség miatt, ami azonban csakhamar eloszlatott, amennyiben a konferencia kimondotta, hogy az összes költséget részben az egyes gyülekezetek, részben pedig a szövetkezet pénztára fedezni fogja. Kedvezett a terv kivitelének még egy más igen érdekes körülmény is. Ugyanis Zboray László testvérünk szíves közreműködése kieszközölt számunkra egy-egy ingyen vasúti jegyet New Yorktól Chicagóig és vissza. Ez legalább is 120-200 korona értéket képvisel. Hárman részesültünk e kedvezményben: Gerwich, Zboray és alulírott...

Zboray L. testvérünk egy igen érdekes angol, illetve amerikailag típusodott magyar ember, aki közel 30 éve lakik Amerikában, nagyon alkalmas a kalauzolásra. Több nyelven beszél, s talán az angolt a legjobban, és igen bátor arra, hogy a legmagasabb kilincset is megmozgassa. Neki sokat köszönhetünk egyelőre mi, aztán remélhetőleg a missziónk is.

Itt ismerkedtem meg Zboray testvérrel és családjával, ki ettől kezdve aztán állandó amerikaias kedéllyel a mi útitársunk lett Amerika belsejébe.@

A következő esztendőben Zboray László testvér ` békítő megbeszélésre@ Magyarországra látogat, és mindkét magyar csoport B tehát az ` elismert@ és az ` el nem ismert@ baptisták vezetőségével tárgyal. Ennek megfelelően, mindkét magyar baptista csoport hivatalos lapjában B a Békehírnökben és az Igazság Tanújában is beszámolót közölnek a látogatás részleteiről. Ebből közlünk néhány kivonatot az alábbiakban.

` Ezt, a mi elismerésünk következtében történt álláspontunkat, az állammal megvizsgálták többen külföldi testvéreink közül, sajnos azonban, hogy a dolog lényegét senki sem volt képes úgy felfogni, ahogy van.

Végre akadt egy ember, kivel saját nyelvünkön sikerült a dolog lényegét megértetni, és ezúton ügyünket a világszövetség bizottságának angol tagjai előtt tisztázni.

Zboray László jelenleg amerikai honpolgár s az ottani bevándorlók között misszionárius, felkeresett bennünket, hogy személyes tapasztalatok alapján tudjon a magyarországi baptista misszióról.

Sokszori előzetes megcsalódásaink következtében az emberekben, eleinte nem nagy reményt fűztünk Zboray t. missziójához, de mikor rövid néhány napi tartózkodása után visszatért Londonba, hogy az ott ülésező világszövetségi bizottság európai tagjai előtt beszámoljon tapasztalatairól, és az ebből vett hatásról, és dr. Marshall bennünket június 20-i kelettel a bizottság nevében értesített, meggyőződhettünk afelől, hogy Zboray kellő energiával lépett fel missziónk érdekében...

Zboray testvér Magyarországra jövet után egyenesen Londonba ment, ahol a bizottság őt egyszersmind a maga részéről is megbízta, hogy a magyar missziót tanulmányozza, és erről jelentést tegyen...

Zboray testvér a legutóbbi levelében arról is értesít, hogy minden tudását felhasználja, hogy az amerikai missziótársulatok figyelmét Magyarországra terelje.

Mi nem voltunk képesek Zboray testvér fáradozását egyébbel, mint egy koldusos + köszönjük* -kel meghonorálni, de azt hisszük, hogy az a tudat, hogy a lélek ösztönéből megtette az Isten országa iránti kötelességét, elég honorációja lesz az ő fáradozásának. Udvarnoki András. (Békehírnök,1912. július 15. 200-201.)

Zboray László testvér közvetítő szolgálatáról beszámolt az Igazság Tanúja, 1912. július 1-i száma, a Körösbökényben tartott országos konferenciáról közölt jelentésében:

` Majd Baranyai testvér Zboray László amerikai baptista prédikátor testvérnek Magyarországra való jövetelének céljáról tett jelentést. Mondja, hogy Zboray t. a baptisták világszövetkezete bizottságától lett Magyarországra küldve, hogy szerezzen magának némi ismeretet a magyarországi baptisták helyzetéről, és adjon jelentést róla a világ szövetkezete bizottságának. Nevezett testvér meghívatott a Körösbökényben levő konferenciára, de mert ugyanabban az időben a baptisták világszövetkezete is ülést tartott Londonban, tehát neki oda kellett sietni, hogy a Magyarországi Baptisták helyzetéről referáljon. Mielőtt Zboray t. elment, azt jelentette nekünk, hogy az angol testvérek igen félre lettek vezetve, mire nézve ő majd arra törekszik, hogy ezt a félrevezetést helyreállíthassa és megvilágítsa előttük jelenlegi helyzetünket. Zboray testvér nem látja oly veszélyesnek a magyarországi baptisták helyzetét, mint amilyenre az az angolok előtt festve van, sőt meggyőződéséből mondja, hogy igazságtalanság lett téve a vezető testvéreinkkel szembe az angol testvérek előtt...

Zboray L., ki Amerikában tért meg, az most jelentést tesz a magyarországi helyzetről. Ne aggódjunk hát amiatt, hanem várjunk nyugodtan a következőkre, hogy mit tesznek ők velünk. Ennél sokkal fontosabb részünkre az, ha szövetkezetünk növekedik...@ (5-6.)

Zboray testvér útja még nem hozta létre a két csoport egyesülését, de utána jött Orosz István amerikai magyar baptista lelkipásztor, aki hazatérése után már erről az eredményről is beszámolhatott az amerikai magyar baptistáknak.
(befejezés következik)

Zboray L. László lelkipásztor élete 6. rész
90 éve halt meg az amerikai magyar baptista misszió kiemelkedő munkása
Dr. Gerzsenyi László összeállítása,
Dulity Miklós kortárs lelkipásztor írásai alapján

 

V. Zboray László halála és temetése

Zboray L. László meghalt címmel gyászkeretben hozta a hírt az Evangéliumi Hírnök 1916. augusztusi száma: "Szomorú hírt hozott a távíró szerkesztőségünkhöz. Azt közölte velünk Dulity t., hogy az Úrnak eme közszeretetnek örvendő szolgája váratlanul tragikus halállal kiszenvedett. Lapunk jövő számában részletes tudósítás fog megjelenni."
      Elképzelhetjük, milyen nagy szomorúság szakadt az amerikai magyar baptistákra e néhány soros hír vétele után. Mire az Evangéliumi Hírnök következő száma megjelent, szinte már a lap minden olvasója tudta a haláleset, sőt a temetés körülményeit a legapróbb részletekig is. A hivatalos közleményből idézünk néhány mondatot a következő sorokban: "Zboray testvér halálának híre elterjedt már az egész magyar misszió területén, s mindenütt nagy megdöbbenést keltett e gyászos hír. A haláleset körülményei a következők.
      Július hó 23-án du. 3-4 óra között érkezett hozzánk Bridgeportra Zboray testvér, a South Norwalk-i gyülekezet meglátogatása után. Magával hozta a fényképező gépjét is, hogy az utcán tartott missziós istentiszteletünkről felvételt eszközöljön a missziótársulatok részére. A tűzoltó laktanya átellenében gyülekeztünk össze, s miután énekeltünk és imádkoztunk, Zboray testvér kivált közülünk, s a tűzoltó laktanya parancsnokságától engedélyt kért arra, hogy az épület valamelyik emeleti ablakából felvételt eszközölhessen az utcai jelenetről. Az engedélyt megadták, de elfelejtették figyelmeztetni arra, hogy ott van egy nyílás, amelyen át a tűzoltók lebocsátkoznak sürgős esetekben. Hogy ezen nyílás be volt-e fedve vagy nem, ezt nem tudjuk, de Zboray t. itt akarta a gépjét beállítani, és a nyílásba belelépett. A magasság nem igen több, mint 12 láb (…) mentőket hívtunk és a kórházba szállítottuk (...) Az eset este egynegyed hétkor történt, és ő tudott magáról éjjel 12 óráig. Panasza csak az volt, hogy a füle zúg, és igen el van szédülve. Éjfél után megváltozott a helyzete, és öntudatlan állapotban feküdt du. 4 óra 10 percig, ekkor meghalt.
 
      A gyászistentisztelet Bridgeporton volt 26-án du. fél három órakor. Jelen voltak a környékbeli magyar testvéreink nagy része. Angol testvéreink szintén megjelentek nemcsak a helybeliek, de Hartfordról, New Havenből, New Yorkból, Trentonból stb. A holttestet 27-én szállítottuk New Yorkba, hol szintén gyászistentisztelet volt du. 4 órakor. Itt szintén összejöttek a környékbeli testvéreink, illetve munkások. A sírba helyezése pedig 28-án de. 11 órakor történt a Brooklyn-i temetőben…
      Hirtelen bekövetkezett halála mindannyiunkat lesújtott, mert elvesztettünk benne egy kedélyes jó barátot s egy minden áldozatra kész, hasznos munkatársunkat.
      A nagyszámú testvérseregen kívül gyászolják: szeretett neje, szül. Simson Margit és gyermekei: Ágnes, Erzsike, Westen és Ruth. Továbbá három fivére, név szerint: Theodor, Albert, Emil. Úgyszintén négy nővére, úgy mint: Erzsébet, Ilona, Mária és Kornél. A két utóbbi nővére Magyarországon van.
      Az Úr vigasztalja meg az apa nélkül maradt családot, rokonságot és nagyszámú testvériséget. És hiányát pótolja az Úr minél előbb egy hozzá hasonló fáradhatatlan egyénnel."
 
      Egy évvel később, az amerikai magyar baptista szövetség New York-i konvenciójáról készített jegyzőkönyvben Dulity Miklós ismertette Zboray L. László életrajzát. Ebben az életrajzi adatokon kívül beszélt Zboray Lászlóról mint tanulóról, mint evangélistáról, mint körülményes emberről és mint igazi barátról, valamint röviden leírta halálesetét. Ebből közlünk néhány sort: "Egy szombat este Zboray t. k. családi körében a vacsora után a családi áhítat idő alkalmával, a családjának Kis József t. jelenlétében azt mondta, hogy valóban jó az embernek elkészülni. Az utolsó időben többször említette k. nejének, hogy én készen vagyok. Még azon szombat este Kis t. elutazott St. Norwalkra, és midőn együtt aludtak éjjelnek idején, azt kérdezte Kis t.-től: Testvér, maga készen van. ha az Úr most szólítaná el? Aztán vasárnap de. az úrvacsora alkalmával prédikáció textusa alapján azt mondta, hogy a világon minden percben 62-en halnak meg, és testvérek legyünk készen, mert nem tudjuk, melyik, percben szólít el az Úr."
      Dulity Miklós testvér, a jó barát verset is írt ebben a megemlékezésben, amelyből néhány mondatot idézünk:
      Aludj, szerelmes, aludj, és nyugodtan pihenj... / Mi szerettünk téged, de Jézus jobban szeret. / Jó éjszakát...
      Csak jó éjszakát, szerelmes, nem örökre búcsút, / Csak míg egy kis idő, s azután a szentek / Laknak együttesen fent a dicsőségben. / Jó éjszakát.
      Amíg viszont találkozunk dicső trónja előtt. / Felöltözve szenny nélküli ruhában, melyet ad ő. / Amíg esmérni fogunk, amint esmér ő. / Jó éjszakát!
 
                   Americus (Dulity Miklós)