ALHAMBRAI GYÜLEKEZETI HÍREK

(Evangéliumi Hírnök, 2002. június)

„A HAMU TANÍTÁSA"

 

Negyedik alkalommal rendeztünk tavaszi ünnepélyt. Evangélizációs jellegûek ezek az alkalmak, melyeken a zenei szolgálatok mellett megismerkedtünk eddig Csopják Attila, Dr. Somogyi Imre és Túrmezei Erzsébet munkásságával is. Idén Füle Lajos testvér verseibõl hangzott el összesen 32. Az életrajzi ismertetést a fia, Füle Tamás által rendelkezésünkre bocsátott hang – és képanyag betûzdelésével tettük változatossá. Egyik versének (és kötetének) a címe, „A hamu tanítása" volt az est mottója.

 

      Füle Lajos nevét jól ismerjük. Immár fél évszázada olvassuk verseit katolikus és protestáns folyóiratokban. Bár verseivel gyakran találkozunk, a költõt kevésbé ismerjük. Nem mintha elbújna a nyilvánosság elõl. Amikor erre az estére készülve még januárban felhívtuk vásárosnaményi otthonában, lelkesen újságolta, hogy "tegnap éppen a baptista testvérek között szolgáltam, az imaheti alkalmon". Örömmel és bátran vállalt közösséget hívõ testvéreivel mindig, attól függetlenül, hogy az õ vallását, a reformátust követték, katolikusok, vagy baptisták voltak. Ez a testvérünk szépen és következetesen megvallotta a hitét a kommunizmus évtizedeiben is. A modern Szeged építõjének tartják, hiszen a polgári foglalkozása várostervezõ volt. Szakmája az építészek legrangosabb mûvészi díjával, az Ybl Miklós-díjjal ismerte el munkásságát.

Füle Lajos

      Azért tudunk ilyen keveset róla, mert Füle testvér az üzenetet maga elé bocsájtja. Még a személyes utalások is, melyekkel verseiben találkozunk annyira elvonatkoztatottak tõle, illetve annyira közösek a mi örömeinkkel, kérdéseinkkel és próbáinkkal, hogy könnyen és haszonnal veheti ajkára a szavait akármelyikünk saját élethelyzete kifejezésére.

      1925-ben született Cegléden. Életének az elsõ 19 évét egy interjúban Jeremiás szavaival jellemezte: "Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, és azt mondtad: nem hallom" (Jer 22,21). Tanulmányi és sportsikereket hajszolva nem hallotta a hívást felülrõl, pedig szólt hozzá az Úr mélyen hívõ vallástanára, Dr. Czakó Jenõ által és a családi tragédiák sorában. "Apám korai halála, anyám kezdõdõ betegsége is beárnyékolták fiatal éveimet" – írja errõl a korszakról. Az örömrõl így írt verset akkor:

      "Miért is róla énekelni?

      A boldogság a messze semmi".

 

      A ceglédi Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten, a Mûszaki Egyetem építészmérnöki szakán folytatta tanulmányait. Vallástanára tanácsát követve, a Bethánia fiúotthonába fészkelte be magát, ahol megismerkedett a szervezet akkori fõtitkárával, Szikszai Bénivel. "Hatalmas Ige szólt itt hétrõl-hétre. Elõbb vonakodva, majd fokozódó érdeklõdéssel és szorongással hallgattam, míg végül is felsírt belõlem a samáriai asszony történetét hallgatva:

      "Élõ vizet, élõ vizet,

      szívem szennyes vödrét ne utáld!

      Itt senyvedek, URAM, a kútnál,

      Essék meg rajtam hát szíved!

      Élõ vizet, élõ vizet!"

 

1944. õszén, a Ceglédet ért bombázást csodaképpen átélve engedett végül is Isten ölelésének. "Ott a porban végképpen átölelt az Úr az Ézsaiás 43,1 szerint: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy¼ ha tûzben jársz, nem égsz meg¼mert én vagyok a te Istened".

 

      A SZENVEDÉS IS

      A szenvedés is gyönyörû,

      ha van kiért, kivált önként.

      Boldog, aki felismerheti

      s betöltheti az õsi törvényt

      megadván közben önmagát

      fájdalmasan szép diadalra,

      mint akiben elõdereng,

      s ragyogni kezd a KRISZTUS arca.

 

A háború után folytatta építészmérnöki tanulmányait, és egyre jobban bekapcsolódott a CE Szövetség munkájába. 1945 után Magyarországon lelki ébredés volt, melyek énekei már az õ szívébõl fakadtak fel. A ma is ismertek ezek közül: "Bûnös a nevem...", Zörget a Jézus, a szíved ajtaja zárva-e még...?", " Siessetek, hamar lejár, kegyelme már régóta vár...".

      Ismét kezébe kapta a tollat, és írni kezdett Isten csodáiról, szeretetérõl, lelki megtapasztalásairól. Így emlékszik:

      "Testvéri körökben sokfelé forgatták ezeket a sorokat, kiadásukra azonban természetesen nem gondolhattam. Kaptam viszont jövendõ sorsukra nézve egy biztató Igét a Préd. 11-bõl: ‘Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva megtalálod azt’."

 

      Negyven év telt el a "megtalálásig". Eddig megjelent köteti: A hamu tanítása (1989), Ne félj! (1990), Akkor jön el (1991), Építsd velünk! (1992), Ne nyugodj bele! (1993), A templom áll (1994), Utak és kapuk (1995), Hoztál-e napsugárt? (1997), Szent ámulással (2000), Ének a cseresznyefáról (2001) megrendelhetõk a KERESZTÚT Kiadónál (1221 Budapest, hómezõ 70).

      Füle Lajos testvér szereti a gyülekezetet, nagyon figyel arra, ami a közösségekben történik, és ha kell "élesre tölti fegyverét" az evangélium igazságaiért!

 

      KIK GÁTLÁS NÉLKÜL

      Kik gátlás nélkül

      mennyet osztogatnak,

      olcsó kegyelmet

      kínálván azoknak,

      kik képmutatva

      leplezik a rosszat,

      irgalmazz nékik,

      s az ilyen papoknak!

 

      FÉLIG-MEDDIG

      Ki csak félig-meddig kéri

      a kegyelmet, úgy legyengül,

      hogy nevetség tárgya lesz majd

      elõbb-utóbb: „félkegyelmû".

 

Költõ testvérünk nagy csodálója Isten világának. A virágban egy egész világot lát. A gyümölcs alatt roskadó fáról, a sárguló búzamezõrõl, rengõ-mozgó hegyekrõl, és igen, még a szürke hamuról is úgy ír, hogy ha legközelebb látjuk ezeket, Ige, ígéret, hit és küldetésünk jusson eszünkbe.

      "De lángra gyújtott életek dalolnak

      az áldozatról, és övék a holnap."

 

Az övé valóban "lángra gyújtott élet". "A hamu tanítása" címû vers 230 költeményt tartalmazó, 1989-ben kiadott elsõ verses kötetének címadó verse lett. A kötethez Dr. Bolyki János professzor írt elõszót:

      "Ezek a versek valahogyan az örökkévalóságot tükrözik. De nem a bölcselet elvont gondolatainak útján, nem is valami nagyformátumú vers egekig ívelõ lendületével, hanem úgy, hogy a tovatûnõ pillanatban, a kipattanó rügyben, vagy az aláhulló falevélben, egy mosolyban, összekulcsolt kézben, krisztusivá nemesedõ emberi jellemben fedezik fel azt, ami az örökkévalóságból való. Ezért jó olvasni õket, mert felfedezõútra visznek, megtanítanak felfedezni ISTEN apró jeleit az életünkben¼ De leginkább JÉZUS KRISZTUS arcán ragyog fel Füle Lajos elõtt ISTEN dicsõségének fénye. Mindenütt a megfeszített és feltámadott, Lelkével új életet adó JÉZUS KRISZTUS elõtt hajt térdet a költõ".

 

Ünnepségünk középpontjában Jézus Krisztus személye és váltságmûve állt. Ezt a részt így vezette be Novák testvér:

      „Jól figyeljünk most! A magyar nyelv SZENT használatáról hallunk példát. A történelem legfontosabb eseményét, JÉZUS KRISZTUS váltsághalálát és feltámadását, annak jelentõségét – halljuk MAGYARUL. Amit Isten Lelkének sugallatára néhány szóban elmond nekünk ezekrõl Füle Lajos testvér, arról könyvtárnyi tanulmányt átolvasva sem hallasz tisztábbat, érthetõbbet. Következzenek a magyar evangéliumi költészet gyöngyszemei Nagyhét eseményeirõl, Megváltónkról, a világról, rólad és énrólam! A legelsõként elhangzó verset a végén újra halljuk majd. Ha mást nem, hát legalább ezt az egy mondatot vegyük magunkhoz, hogy megértsük a Húsvét lényegét!

      A GOLGOTÁRÓL

      A Golgotáról

      belátni az egész világot.

Olyan igaz a következõ vers elsõ versszakasza is!

      "Ketten megyünk, vagy egyedül megyünk¼

      Hová? – E földön sok-sok Emmaus van.

      JÉZUST idézzük közbe-közbe búsan,

      Emlékeink is ballagnak velünk¼"

 

Emlékeink egyre növekvõ súlya alatt megyünk Emmausunk felé valamennyien. A "jó hír" az, hogy "Jézust idézzük közbe-közbe...". JÉZUST – IDÉZZÜK – KÖZBE – KÖZBE... Nehezen találnánk ennél szebb és igazabb leírását a hívõ életnek. Kedves Testvérem, Emmausunk felé haladva, te is Jézust idézheted. Rá gondolsz, és Õ megjelenik – vezette be az utolsó versciklust Dr. Szenohradszky János testvér.

      Füle Lajos útitársul egy szeretett feleséget, gyermekeket és immár hét unokát kapott. A Gyulai Pál utcai lakás az udvarán álló cseresznyefával, a családi élet örömei és gondjai is visszhangra találtak verseiben. Felesége 1996-ban meghalt. Még nincs kiadva, de az internetrõl már letölthetõ az a kötetnyi vers, amit társa Hazamenetele után, a közös útról írt. Az ünnepély zárószakaszában az "Emmausi úton" címû verse hangzott el, majd ízelítõként a Füle házaspár belsõ életérõl, az "Egymás számára is" címû.

      Adakozás közben állóképeket és videót vetítettünk képzõmûvészeti alkotásairól és egy kiállításáról.

      23 versmondónk kiválóan felkészült erre az ünnepségre. Bár Füle testvér versei rövidek, szép elõadásuk sok figyelmet igényel az elõadótól. Nem csak a helyes hangsúlyozás, de a szavaló megjelenése, mozgása is a szavalat része. Szinte mindegyik szolgáló megjegyezte, hogy a verssel való megismerkedés és felkészülés során sok lelki áldást nyert. Énekkarunk régi és új kórusmûveket adott elõ, melyek közül e sorok írójának a „Szent érzelem" címû volt a legkedvesebb, Lisznyai Gábor feldolgozásában.

 

***

 

A Kornya-épülethez csatolt két extra helyiséggel elkészültünk. Isten segítségével, két hónap alatt elkészült a munka, mert szinte minden nap dolgozott valaki a férfi testvérek közül az épületen. Fiataljaink nyertek egy nagy termet, amit a maguk ízlése szerint és céljaiknak megfelelõen berendezhetnek. A másik helyiségben vasárnap délelõtt a kórus gyülekezik beéneklésre, majd az egyik gyerek osztály tart foglalkozást. Az elõljárósági megbeszéléseket is itt tartjuk, és ha elkészülnek a könyves polcok, olvasó szobának is használjuk.

 

Május 4-én, szombaton, egész napos pikniket tartottunk a közeli Frank Bonelli Parkban.

 

Május 5-én délelõtt az igehirdetés szolgálatát Dénes Endre testvér, a Misszió-bizottság elnöke végezte. Délután meglátogatta a Santa Monica-i Magyar Bibliai Gyülekezetet is. Részt vett elõljáróságunk megbeszélésén, ahol beszámolt a Palm Bay-i évközi gyûlésrõl, és ismertette a Szövetség missziós terveit.

 

Május 12-én, az anyáknapi istentiszteleten énekkel, zenével, vagy verses köszöntõvel szolgált minden fiatal. A Férfi Kör ízletes ebédet készített.

Novák József