További húsvéti versek és írások:

Eszetekbe juttatom az evangéliumot
1Korinthus 15:1-11

Vajon miért kellett a korinthusi hívők eszébe juttatni az evangéliumot? Azért, mert némelyek megkérdőjelezték egy fontos mozzanatát, a feltámadást (15:12). Miért tették ezt? Ennek több oka is lehet.

1. A görög világban elterjedt a lélek halhatatlanságának platóni képzete, mely szerint a halál kiszabadítja a test börtönéből a fogoly lelket.

2. Egyesek talán Jézus feltámadását is hihetetlennek tartották - az athéni nép is ennél a pontnál akadt meg (ApCsel 17:32).

3. Mások pedig egyfajta sikerteológiát hirdettek, szerintük a hívő már a bemerítés pillanatában eljut a teljességre, győz bűn, betegség, halál fölött, "a feltámadás már megtörtént" (2Tim 2:19). A 3-4. vers tömör hitvallása után Pál történelmi bizonyítékokat hoz, felsorolja Jézus feltámadásának tanúit. Akik nem hisznek a feltámadásban, nem számolnak ezekkel a tanúkkal. "Világhódító képzelgők nem léteztek. Jézus föltámadásának csodáját tagadni annyi, mint egy másik csodát teremteni: a keresztyénség alapítását képzelgők által" (Pater Didon). A félénk tanítványok bátor hitvallókká való alakulását csupán az magyarázhatja meg, hogy a valóságról tettek bizonyságot, Krisztus valóban "meghalt, eltemették, feltámadt és megjelent" nekik, és Szentlelke által bennünket is bátorít, hogy adjuk tovább ezt az evangéliumot.  (Nemeshegyi Anna, Áhítat, 2000)

Olvasóink beküldött verseiből idézünk:

Húsvét előtti gondolatok
Elmémben sokszor a Nagypéntek eseményeit forgatom,
s felkiált bennem a gondolat:
"Hogy tehették ezt Veled, Uram!?"
Megkorbácsoltak, megköpdöstek,
keresztre feszítettek,
Téged, a bűntelent.
De rögtön magamba nézek, s látom
én sem vagyok különb náluk.
Bűnbánó lélekkel jövök Hozzád, Úr Jézus,
mert szavaimmal, tetteimmel
hányszor én is megfeszítelek.
Sokszor gyors vagyok a szólásra,
mikor hallgatnom kellene,
s hallgatok, ha beszélhetnék Rólad.
Az érzéseim és vágyaim csapdája les reám,
máskor fogságba ejt egy gondolat.
De ha Terólad elmélkedem, Uram,
a szívem újra felvidul,
mert tudom, hogy Nagypéntek után
Húsvét vasárnap következik.
Betölti szívemet a hála,
hogy feltámadtál, Uram,
s általad van bűnbocsánat.
Kérlek, mosd le minden vétkemet,
és segíts, hogy legyek
örökké hálás, hűséges,
szolgáló gyermeked.
    Zsótér Mária

Csak egy út
Lehet, hogy fáradt vagy, terhed is nehéz,
Hosszúnak látod most, míg oda nem érsz.
Nehogy meghátráljál itt a félúton,
Csak tartsál ki végig kedves barátom.
Öröm és boldogság lesz ennek a vége,
Csak ez az út megy fel a csillagos égbe.
Öröm lesz ott mindig, soha nem fáradunk,
Jézus Krisztus adja, Őrá számíthatunk.

Kettőezer évvel ezelőtt régen
Megtörte az utat néked és nékem.
Kereszt halálával bebizonyította,
Hogy mennyire szeret, - éltét értünk adta.

Nincs már mitől félni, nincsen akadály,
Csak hinni kell Benne, elfogadtad már?
Kövessük Őt önként, mindent félre téve,
Csak így juthatunk az örök üdvösségre!
       Csobolya József

 

Ingyen kegyelem
Nézz fel ember egyszer vággyal Golgotára!
Durván ácsolt három kínos keresztfára.
Az egyiken átok, a másikon áldás,
harmadikon eljött néked a megváltás!

Hittel, alázattal közeledj feléje!
Szívedbe költözik az öröm és béke.
Az Úr Jézus vére bűneid lemosta.
Helyetted kínhalált halt az Isten Fia!

A tiszta és szent, a bűnteles és áldott
Egyszer s mindenkorra neked megbocsátott.
Higgy s mindent lehet, ne csüggedj, ne lankadj,
az elkezdett úton Benne bízva haladj!

Ha befogadod Őt szívednek trónjára,
nem hallgatsz már többé a sátán szavára,
boldogság, békesség tölti meg szívedet,
Rábízhatod akkor egész életedet!

Jézus hív szelíden minden bűnös lelket,
jer hát te is Hozzá, megbocsátja vétked!
Siess hát dönteni az Úr Jézus mellett,
hogy bizton elnyerjed az ingyen kegyelmet!
       Pálinkás Magdolna (Szlovákia)

 

ÜRES SZÍV
nincs itt
mondták az angyalok
a sír üres
itt sincs
dobogja meglepett
szégyenkező szívünk
itt sincs
bár itt lehetne

jöjj Föltámadott
szívünket újra töltse be lényed
értelmetlen Nélküled az élet
       Herjeczki Géza (1980)

Állandóan megújul
Kolossé 3:5-11

Ha, miután feltámadunk a Krisztussal, automatikusan következne az, hogy azokat keressük, amik odafent vannak, gyökerestül eltűnne tagjainkból az, ami csak erre a földre irányul, valamint egyszerűen megszűnnének a régi élet tettei, akkor Pál apostol nem hívná fel figyelmünket ilyen már-már kisiskolásnak tűnő módon mindezek megcselekvésére. Ha mindezek jelentkezését, visszatérését életünkbe csupán a sátán félrevezetésének tartaná (ahogy némelyek tanítják), akkor pedig úgy fogalmazna. Nem kerülhetők el ezek a megtérés utáni "gyilkos" ("öljétek meg!") harcok, melyek ráadásul fájdalmasak is. Azért fájdalmasak, mert hozzánk tartoznak, bennünk vannak, beépültek gondolkozásunkba, reflexeinkbe.

Nem vagyunk ártatlan áldozatok ezen a téren, amit jelez is az apostol: azért kell megölni mindazt, ami csak erre a földre irányul, mert ezek miatt haragszik Isten. Ezzel összefüggésben állandóan megújul ugyancsak bennünk az új ember. Nem mi hoztuk ill. hozzuk létre őt, hanem Isten a teremtője. Amikor azonban nem hazudunk egymásnak, elvetjük a haragot, a dühös indulatot, a gonoszságot, a gyalázatos beszédet, akkor új emberünk friss levegőhöz jut, életteret kap, fellélegezik, megújul. (Egri Béla, Áhítat, 2000)

[VISSZA]