| |||||||||||||
|
VAS�RNAPI ISKOLA
- ARCH�V - 2001 Az Evang�liumi H�rn�k egyik oldala JANU�R
Az �r J�zus Krisztus f�ld�nj�rtakor Izr�el v�gy�dva v�rta a Messi�s j�vetel�t, aki majd megszabad�tja �ket a r�maiak uralm�t�l. Az �r J�zus c�lja nem ez volt; � az Atya akarat�t hajtotta v�gre kereszthal�la �ltal. A tan�tv�nyok felk�sz�t�se (31-34) Maga mell� veszi a tizenkett�t utols�, jeruzs�lemi �tj�ra; el�k�sz�ti �ket a legborzalmasabbra. Az � hal�la tragikus, sz�gyenteljes lesz. Ez nem a v�letlen j�t�ka, hanem Isten �dvterv�nek a beteljesed�se, a pr�f�t�k kijelent�sei szerint (Zsolt 22:1-31; �zs 53:1-12; 1P�t 1:10-12). A pog�nyok kez�be adatik. Saj�t n�pe vezet�i �ltal. Meg�lik, de harmadnapon felt�mad. Nem hagyja tan�tv�nyait rem�nys�g n�lk�l. A tan�tv�nyok Anem �rtett�k meg a mondottakat@. Nem lehetett meg az a r�l�t�suk, ami h�sz �vsz�zad ut�n lehets�ges. Vajon mi meg�rtj�k a Mestert? M�dszere: megmenti, ami elveszett (19:1-10) Z�keus �llapota: f�v�mszed�, gazdag, n�pe �ltal megvetett, templomb�l kitagadva. Z�keus �rdekl�d�se. J�zust akarja l�tni. K�v�ncsis�ga lelem�nyess� teszi; felm�szik a f�ra. Tal�lkoz�s J�zussal. J�zus megl�tja a megvetett, templomb�l ki�z�tt Z�keust, akit n�pe �t�lt. J�zus sz�ba �llt vele, mert � az elveszettek�rt j�tt. Leh�vja a f�r�l, a h�z�hoz megy, mert be akarja fejezni, amit a Szentl�lek Z�keusban elkezdett. Z�keus �r�mmel fogadja J�zus szavait. �, akit mindenki elhagyott, most J�zussal megy haza. Mindegy, hogy mit mondanak a z�gol�d�k, el��ll, �s an�lk�l, hogy J�zus parancsolta volna kijelenti, hogy mit tesz vagyon�val, amihez nem egyenes �ton jutott. Eddig jogtalanul elvett dolgokat, most viszont adni akar. J�zussal tal�lkozva a kapzsib�l adakoz� lesz. Isten szeretete az elveszettek ir�nt �rthetetlen, de J�zus Krisztus �ltal val�s�gg� lett sz�munkra. Aranymond�s: Luk�cs 19:10 *** - Az Egyiptomb�l val� szabadul�s eml�k�re elrendelt �ldozati (p�ska) b�r�ny elfogyaszt�s�ra �l le az �r J�zus tan�tv�nyaival. Ez az alkalom egyben az utols� vacsora az � meg�ldoztat�sa el�tt, nem csak visszatekint�s, hanem el�ren�z�s is. - Az �r J�zus tudta, hogy � az utols� �ldozati b�r�ny, AIstennek ama b�r�nya, aki elveszi a vil�g b�neit.@ M�snak m�r nem kell v�res �ldozatot bemutatni (Zsid 9:11-15). ATulajdon v�r�vel ment be egyszer �s mindenkorra a szent�lybe, �s �r�k v�lts�got szerzett.@ V�res �ldozatok bemutat�s�ra m�r nem sz�ks�ges a jeruzs�lemi templom fel�p�t�se. - A hagyom�nyos p�ska-vacsora alkalm�val n�gyszer vett�k a poharat �s ittak a Asz�l�t� term�s�b�l.@ Egyes rabbik ezt a 2M�z 6:6-7 versekben tal�lhat� n�gy sz�val magyar�zz�k: megszabad�talak, megmentelek, megv�ltalak, fogadlak (�j ford�t�s). K�tszer a poharat a f�fog�s el�tt itt�k ki. A harmadik poh�r a 17. versben az egyiptomi fogs�gb�l val� megv�lt�sra utal. A negyedik a 20. versben az �jsz�vets�gre utal (n�pemm� fogadlak). A jegyek magunkhoz v�tel�ben nincs semmi m�gikus, vagy misztikus, hanem nagyon nyomat�kos eml�keztet�s az �r J�zus �ldozat�ra. - J�d�s, az �rul�. A Mester tudta, hogy ki �rulja majd el, de ez nem kifog�s J�d�s sz�m�ra. A tan�tv�nyok megd�bbentek a Mester kijelent�s�n. Nem gondolt�k, hogy valaki is k�pes erre k�z�l�k. A tan�tv�nyok vit�ja (24-27) - A tan�tv�nyok annak ellen�re, hogy a keresztrefesz�t�s ideje k�zel volt, m�g mindig politikai sikerre sz�m�tottak. A Mester miut�n megsz�ntette a r�maiak uralm�t, kir�ly lesz, �s majd hatalmi �ll�sokba helyezik �ket, ahol az emberek majd szolg�lnak, h�dolnak nekik. - �sszehasonl�t�s a pog�ny uralkod�kkal, akik k�nyszerrel hajtj�k hatalmuk al� az embereket, �s azt gondolj�k, hogy �gy a n�p jav�t szolg�lj�k. - A vil�g nagys�ghoz vezet� �tj�t a Mester elutas�tja. Kikre eml�kez�nk a legjobban? A szeret�, �ldozatot hoz� �desany�kra, a gy�gyul�st el�seg�t� orvosra, egy-egy benn�nket kitart�an tan�t� nevel�re, lelkip�sztorra, akik szolg�latukkal seg�tettek. �k lettek naggy� el�tt�nk. - Az �r J�zus el�tt nem az a nagy aki kiszolg�ltatja mag�t, hanem az, aki szolg�l. Mi szolg�latot v�runk a k�z�ss�gt�l, vagy k�szek vagyunk szolg�latot v�gezni? Aranymond�s: Luk�cs 22:26 *** Az uralkod�k hajland�k fel�ldozni alattval�ikat saj�t �let�k v�delm�re. A Kir�lyok Kir�lya �nmag�t �ldozza fel k�vet�i v�delm�re. Helyett�nk, �rett�nk, miattunk. - A legkegyetlenebb kiv�gz�si m�d, lass� hal�l, sz�gekkel �tverve f�ggeni a keresztf�n, k�v�l a v�roson, a Kopony�k hegy�n. J�zus a k�t lator (M�t�), k�t gonosztev� (Luk�cs) k�z�tt. Ez is egy m�ly megal�ztat�s volt a r�maiak r�sz�r�l. A b�n�s�k k�z� sz�ml�ltatott (�s 53:12). Azok k�z�, akik�rt meghalt. - Aty�m, bocs�sd meg nekik! Azoknak, akik kegyetlen�l b�nnak vele, akik hal�lra k�nozz�k. Amit a Hegyi besz�dben tan�tott, azt most a kereszten gyakorolja: megbocs�t az ellene v�tkez�knek. A k�z�mb�s, t�bb kiv�gz�sben r�sztvev� katon�k sorsot vetnek k�nt�s�re, figyelmen k�v�l hagyva a kereszten f�gg� szenved�s�t. - Kig�nyolva a zsid� vezet�k �ltal. Ha � a Messi�s, v�dje meg mag�t! A s�t�ni k�s�rt�s folytat�sa: ha Isten fia vagy... (M�t� 4:6). Saj�t �rdek�ben itt sem tesz csod�t. - A zsid�knak ama kir�lya. A zsid� vezet�k v�dja a kereszt felirata. Pil�tus nem gondolhatta, hogy �ppen ezzel tesz bizonys�got J�zus kir�lyi mivolt�r�l, aki nem csak a zsid�k, hanem a Kir�lyok Kir�lya. A latrok (39-43) - A g�nyol�d� lator �nz� indokkal csak �nmag�val t�r�dik, annak ellen�re, hogy hallotta J�zus Krisztus szavait. Szabadulni akar a kereszten val� szenved�st�l. - A b�nb�n� lator, akiben nincs g�ny, �sszehasonl�tja mag�t, t�rs�t J�zussal. Valamit tal�n m�r hallott J�zusr�l, az � Kir�lys�g�r�l, mert beismeri, hogy � a b�nei miatt szenved a b�nn�lk�li J�zus Krisztus mellett. Tudom�sul veszi al�zattal, hogy J�zus Krisztusnak van kir�lys�ga, �s � ott akar lenni, ahol J�zus van. - A b�nb�n� jutalma: Ma velem leszel a Paradicsomban. J�zus ezt, mint a f�ld�n �let�ben rendelkez� tette. Az �jsz�vets�g J�zus hal�l�val v�lt �rv�nyess�. Az esem�nyek cs�cspontja (44-49) - Mintha Isten a s�t�ts�g f�gg�ny�be burkolta volna a vil�got, hogy a k�nz�k ne �lvezz�k J�zus test�nek-lelk�nek szenved�s�t. A vil�g mindig els�t�t�l azon a napon, amikor az emberek Krisztust akarj�k megsemmis�teni. - A Szentek szentj�nek templomi k�rpitja k�z�pen kett�hasadt. Ez �ltal Isten megadta azt a lehet�s�get, hogy a hozz� vezet� �t megnyiljon mindenki sz�m�ra. - J�zus az utols� erej�t �sszeszedve, r�b�zza lelk�t az Aty�ra. B�neink b�ntet�s�t lefizette. A vil�g �llapota soha nem lesz olyan, mint a v�lts�ghal�l el�tt. - A r�mai sz�zados dics��ti Istent. Tudom�sul veszi, hogy J�zus igaz volt, �s hal�la m�s volt, mint akiket el�tte v�geztek ki. - A t�meg mell�t verve t�vozott. Lehet, hogy t�bben r�j�ttek arra, hogy az �t�let igazs�gtalan volt. Ezzel adt�k jel�t f�lelm�knek, haragjuknak, b�natuknak. - T�volabb �llva figyelt�k �t. Azok, akik l�tt�k J�zust, amikor csod�kat tett, l�tt�k s�rni L�z�r otthon�ban, l�tt�k, mikor egy�tt �rzett a naini �zveggyel. Most, hogy meghalt, sokak rem�nys�ge, �lma semmiv� lett. Mi m�r tudjuk, hogy ez csak egy ideiglenes helyzet volt, mert Krisztus h�rom nap m�lva felt�madott. J�zusnak meg kellett halnia, hogy az ember ism�t Isten k�zel�be jusson. Aranymond�s: Luk�cs 23:46 *** A felt�mad�s a Szent�r�s k�zponti esem�nye. A tan�tv�nyoknak bizonyoss�gra volt sz�ks�g�k a felt�mad�sr�l. Titokban, f�lelemmel �sszej�ttek. A felt�madott Krisztussal tal�lkoz� k�t tan�tv�ny visszat�r Jeruzs�lembe. Gyorsan el akarj�k mondani, ami vel�k t�rt�nt. A tan�tv�nyok csod�lkozva n�ztek egym�sra, �s meghallgatt�k a bizonys�gtev�st. A Mester (36-43) - A csod�lkoz� tan�v�nyok k�z�tt meg�ll az �r J�zus, �s �gy k�sz�nti �ket: B�kess�g n�ktek! A tan�tv�nyok megijednek, azt gondolva, hogy valami szellemet l�tnak, hiszen nem r�g l�tt�k, hogy meghalt. L�tt�k, mikor test�t a s�rba helyezt�k, �s most a z�rt ajt�n �t itt van. - Az �r J�zus megnyugtatja �ket. Eml�kezteti �ket arra, amit hal�la el�tt mondott. - J�zus felt�rja a bizony�t�kokat. Vizsg�lj�k csak meg k�zelr�l, �rints�k! Nem csalta meg �ket saj�t f�l�k �s szem�k. Az evang�lium hirdet�se lesz r�juk b�zva. Teljes bizonyoss�got kell nyerni�k arr�l, hogy J�zus testben felt�madott. - A tan�tv�nyok m�g a l�tottak alapj�n sem mertek hinni - �r�m�kben. J�zus ennival�t k�r, tov�bbi bizony�t�k�t adva testben val� felt�mad�s�nak. Meggy�z�d�st, b�tor�t�st adott nekik, hiszen �ppen �gy mint azel�tt, vel�k egy�tt �tkezik. Helytelen dolog b�r�lni azt, amikor a gy�lekezet egy�tt �tkezik. J�zus ezt t�bb alkalommal megtette tan�tv�nyaival. Az egy�tt�tkez�s jelentheti, hogy a gy�lekezet a k�z�ss�get ily m�don is �polja. Egy�tt �rez, egy akaraton van. A tanuls�g (44-46) A Mester el�rkezettnek l�tja az id�t a tan�t�sra. Eml�kezteti �ket, hogy besz�lt vel�k arr�l, amik majd vele t�rt�nnek. Ez nem a v�letlenek j�t�ka, hanem az �sz�vets�gi pr�f�ci�k beteljesed�se. A tan�tv�nyok sz�m�ra kiv�lts�g volt azt l�tni, hogy az �vsz�zadokkal el�tt�k �rt pr�f�ci�k beteljesednek. A Biblia meg�rt�se nagyon fontos minden Krisztus-h�v�nek. Megtal�ljuk benne azt, hogy az ember �rt�kes Isten sz�m�ra. Ne engedd, hogy Bibli�d beporosodjon! Haszn�ld naponk�nt! A miszi� (47-49) - Az �r J�zus �let�n, hal�l�n �s felt�mad�s�n k�v�l, az Ige tudtul adja, hogy a megv�lt�s kegyelme nem csak a zsid�k�, hanem minden nemzet� (1M�z 12:3). - Nem mindenki ismerhette meg az �r J�zust �gy, mint a tan�tv�nyok, akik testi szemeikkel l�tt�k az � f�ldi �let�t, csodat�teleit, a halottak felt�mad�s�t, J�zus felt�mad�s�t. L�tt�k �t holtan �s �jra �lve. Az � feladatuk lesz ezt m�soknak elmondani. - J�zus tudta, hogy felt�mad�sa ut�n negyven nappal t�voznia kell, vissza az Aty�hoz. Tudta, hogy a tan�tv�nyoknak er�re van sz�ks�g�k, amit csak az Atya adhat az � Szentlelke �ltal. Az �r J�zus Krisztus felt�mad�s�val igazolta, amit mondott: � Isten Fia, a Messi�s. Felt�mad�sa n�lk�l hi�baval� lenne a pr�dik�l�s �s a hit (1Kor 15:14). A mi hit�nk nem �rzelmi fell�ngol�son alapszik, hanem t�nyeken. Az �r J�zus Krisztus �l, felt�madott. Err�l kell nek�nk is tan�bizonys�got tenn�nk; �let�nkkel, szavainkkal. A hit nem azt jelenti, hogy beugrunk a bizonytalan s�t�ts�gben, hanem azt, hogy vil�goss�gban j�runk. Aranymond�s: Luk�cs 24:47-48 (Hunter Vad�sz J�nos)
2001. m�rciusi vas�rnapi iskola A Szentl�lek Luk�cs, az �jsz�vets�g egyetlen nem zsid� sz�rmaz�s� �r�ja, els� k�nyv�ben (Luk�cs evang�liuma, keletkez�se Kr.u. 60-ra dat�lhat�) J�zus f�ldi �let�r�l, tetteir�l, �s tan�t�sair�l tud�s�t. Itt az Apostolok cselekedeteiben (Kr.u.63-ban keletkezett) pedig arr�l �r, mi t�rt�nt J�zus mennybemenetele ut�n, amikor a Szentl�lek vette �t az apostolok �let�nek ir�ny�t�s�t. Az eg�sz k�nyv kb. 30 �vet �lel fel. Kezd�dik az Egyh�z sz�let�s�vel (P�nk�sd), �s P�l r�mai fogs�g�val fejez�dik be. Meg�r�k�ti, hogyan terjedt a kereszt�nys�g Izrael hat�rait �tl�pve, a F�ldk�zi tenger �szaki r�sze fel�: a mai Sz�ri�n, T�r�korsz�gon �s G�r�gorsz�gon kereszt�l eg�szen a R�mai Birodalom sz�v�ig. A k�nyv t�lnyom� r�sze P�ter �s P�l apostolok cselekedeteir�l sz�l. Lehetne az eg�sz k�nyv c�me a Szentl�lek Cselekedetei, hiszen minden esem�ny a Szentl�lek vezet�se alatt t�rt�nt. Luk�cs �let�r�l keveset tudunk, azonban munk�i rendk�v�l megb�zhat�nak bizonyultak. A tud�s�t�sok sor�n t�bb helyen �tv�lt a t�bbes sz�m harmadik szem�lyr�l a t�bbes sz�m els� szem�lyre, ami bizony�t�ka annak, hogy t�bb esem�nynek is szem�lyes r�sztvev�je volt. Az is bizonyos, hogy egy�tt volt P�llal Filippiben, elk�s�rte v�gzetes jeruzs�lemi �tj�ra, mellette maradt Caesare�ban, �s egy�tt utazott vele R�m�ba. Nagy lelkesed�ssel sz�mol be arr�l, hogyan terjedt az evang�lium a pog�nyok k�z�tt, akik sok zsid�val ellent�tben k�szek voltak meghallgatni Isten �zenet�t. Luk�cs figyelm�t az sem ker�li el, hogy le�rja az igehirdet�seket k�vet� gyakori zaklat�sokat. Nem egy alkalommal �ppen a r�mai hivatalnokok, katon�k mentett�k �s v�delmezt�k meg a kereszt�nyeket a t�meg d�h�t�l. Pedig sokszor nem kissebb dolgokkal v�dolt�k meg �ket, mint zaklat�s, �llam ellenes tev�kenys�g, stb. Luk�cs ezt a k�nyv�t is, ak�rcsak az evang�lium�t, a r�mai Teofilusnak aj�nlotta. Az a sz�nd�k vezethette, hogy megb�zhat�, hiteles inform�ci�kat adjon neki J�zusr�l �s k�vet�ir�l. Ugyanis val�sz�n�, hogy sok furcsa, elferd�tett sz�besz�det, �s kicsavart t�rt�neteket hallhatott r�luk. Azt parancsolta a tan�tv�nyoknak, hogy maradjanak egy�tt addig, am�g az Atya �g�rete be nem teljesedik.(4.v) Megk�rdezt�k T�le, hogy nem ebben az id�ben �ll�tja vissza a kir�lys�got Izraelben? (6b v) J�zus v�lasz�ban egy�rtelm� a figyelmeztet�s: ne azzal t�r�djetek ami nem a ti dolgotok, hanem azzal, amire el lettetek h�va. K�l�n�s jelent�s�ggel b�r J�zus e f�ld�n elmondott utols� mondata: @Ellenben er�t kaptok, amikor elj�n hozz�tok a Szentl�lek, �s tanuim lesztek Jeruzs�lemben, eg�sz J�de�ban �s Sam�ri�ban, s�t eg�szen a f�ld v�gs� hat�r�ig.@ Pontosan ez az Egyh�z feladata ebben az �dvt�rt�neti korszakban. L�ssuk meg a munkater�letet: @a f�ld v�gs� hat�r�ig!@ Err�l m�r besz�lt J�zus kor�bban is. (M�t� 28:19) A felemeltet�s ut�n mintha az angyalok is szemreh�ny�an mondan�k az apostoloknak: `Galileai f�rfiak, mi�rt �lltok itt az �g fel� n�zve? Ez a J�zus, aki felvitetett t�letek a mennybe, �gy j�n el, ahogyan l�tt�tok �t felmenni a mennybe.@ (11b) Hasonl� a jelens�g a Luk�cs 24:04-07-ben: `Mit keresitek a holtak k�z�tt az �l�t?@ J�zus mindent megmondott el�re. A felt�mad�s�t is, meg azt is, hogy elmegy �s helyet k�sz�t az �v�inek. Ezeket m�g akkor is �gy kell elfogadni, hogyha a term�szeti ember korl�tolt �rtelme nem tudja elk�pzelni hogyan is t�rt�nhet meg mindez. Az�rt ne hamarkodjuk el a v�lem�ny�nket, hogy milyen �rtetlenek voltak a tant�tv�nyok. Mi sem csod�lkoztunk volna kev�sb� ilyen rendk�v�li esem�nyek l�tt�n! Teh�t, J�zus megmondta, �gy fog t�rt�nni! Tudom�sul kell venni, hogy J�zus teste m�r a m�lt�. De amilyen bizonyosak lehettek abban, hogy felemeltetett (hiszen l�tt�k!), ugyanolyan bizonyosak lehetnek a visszaj�vetele fel�l is, mert azt is meg�g�rte! Az �g fel� n�z�s helyett �lljatok neki a munk�nak! B sugallj�k az angyalok. �s a tan�tv�nyok el is indulnak. Bementek Jeruzs�lembe, �s egy sz�vvel l�lekkel kitar�an im�dkoztak. Luk�cs fontosnak tartja n�v szerint is felsorolni J�zus legsz�kebb tan�tv�nyi k�r�t. Els� h�rom helyen azon apostolok, akik a k�nyv tov�bbi r�sz�nek �gymond f�szerepl�i. Kitart�an im�dkoztak a Szentl�lek elj�vetel�re v�rva. Az �gy k�ny�rg�, im�dkoz� gy�lekezet bizonyul J�zus igazi k�vet�j�nek. Ha ez n�lunk, n�latok nem �gy van, akkor fel�l kell vizsg�lni, kit is k�vet�nk mi tulajdonk�ppen. Ezen esem�nynek maga Isten is tev�keny r�szese. Mivel emberi szem nem l�thatja �t, a Szentl�lek kit�lt�se, a term�szeti ember sz�m�ra is �rz�kelhet� form�ban (vihar z�g�sa, l�ngnyelvek) t�rt�nt. A Szentl�lek �ltal bet�lt�tt tan�tv�nyok �rthet� nyelveken kezdenek besz�lni. Ezen nyelvcsoda r�v�n, a L�lek aj�nd�kak�nt, a mondottakat mindeki meg�rtette. Luk�cs ezt is fontosnak tartja megjegyezni. P�ter p�nk�sdi besz�de nagy hat�ssal van az emberekre. Sokakat meg�rint, megsz�l�t, v�laszra �szt�n�z, s�t tettekre sarkall: @Mit tegy�nk Aty�mfiai, f�rfiak?@ (37v) �s a tan�tv�nyok r�vezetik �ket, mi ilyenkor a teend�. (38v) A @siker@ �ri�si! 3000 l�lek csatlakozik hozz�juk. @Ezek pedig kitart�an r�szt vettek az apostoli tan�t�sban, a k�z�ss�gben, a keny�r megt�r�s�ben �s az im�dkoz�sban.@ (42v) Megalakult az els� gy�lekezet. Mi lett a gyakorlatuk? 4 alapvet� dolog. Apostoli tan�t�s: a f�ldi, �s a felt�madott J�zus szem- �s f�ltan�i tan�tj�k a gy�lekezetet. K�z�ss�g: itt vagyonk�z�ss�gr�l van sz�, amely teljesen �nk�ntes alapon, szinte a L�lek gy�m�lcsek�nt jelenik meg, bel�lr�l n� ki. A keny�r megt�r�se: gyakorlatilag az Urvacsora, amelyet eredetileg szeretetvend�gs�g keret�ben k�lt�ttek el (1Kor 11:20) Az im�dkoz�s: Luk�cs k�nyveiben nagyon fontos szerepe van az im�dkoz�snak, mind J�zus �let�ben �s igehirdet�seiben, mind a gy�lekezet �let�ben.
Tudj�k mindez aj�nd�kk�nt adatott nekik, amit a m�sok jav�ra kell kamatoztatni. L�ssuk meg, hogy minden alkalmat megragadnak a cselekv�sre, a sz�l�sra, az igehirdet�sre. @Mivel ez az ember feltart�ztatta P�tert �s J�nost, az eg�sz n�p megd�bbenve futott �ssze hozz�juk a Salamon csarnok�ba.@ (11v) R�gt�n megragadja az alkalmat P�ter �s sz�l a n�phez. Ez azt�n m�r t�bb a sokn�l! Eddig is �ppen el�gg� felbor�tott�k a v�ros rendj�t ezzel az �j eszm�vel, m�g a templomban is felfordul�st okoznak? @Y bosszankodtak ugyanis azon, hogy tan�tj�k a n�pet, �s azt hirdetik, hogy J�zus �ltal van felt�mad�s a hal�lb�l. @(4:2) A templom�rs�g parancsnoka, �s a szadduceusok b�rt�nbe vetett�k P�tert �s J�nost. A templom�rs�g parancsnoka feladatai k�z� tartozott a rend�ri teend�k ell�t�sa a templom k�rzet�ben. A szadduceusok: az egyik jelent�s vall�si p�rt. �k k�pviselt�k a fels�bb paps�g �rdekeit, �s nem hittek a felt�mad�sban (ellent�tben a farizeusokkal. Pontosan ennek a k�rd�snek a seg�ts�g�vel z�zta sz�t k�s�bb P�l apostol a farizeusok �s szadduceusok egys�g�t!) Mivel a kereszty�ns�g egyik alapeleme a felt�mad�sba vetett hit, k�z�tt�k az �ssze�tk�z�s el�bb- ut�bb elker�lhetetlenn� v�lik. Ezek lesznek a Kereszty�n mozgalom f� ellens�gei. A tan�tv�nyok b�rt�nbe ker�ltek. De m�g �gy is eredm�nyes volt az igehirdet�s, mert: @azok k�z�l, akik hallgatt�k az ig�t, sokan hittekY@ A gy�lekezet rendk�v�l gyorsan n�vekszik, hiszen a f�rfiak sz�ma m�r 5000 f� (4:4). A Nagytan�cs emberei l�tt�k azt, hogy milyen �rtelmesen �s b�lcsen sz�lnak a tan�tv�nyok, noha �r�studatlan �s iskol�zatlan emberek, �s elcsod�lkoztak ezen. R�ad�sul m�g a fenyeget�sekt�l sem ijedtek meg. Kem�nyebb m�rt�k� b�ntet�st meg nem mertek alkalmazni, mert f�ltek a n�p miatt. Ugyanis a n�p dics��tette az Istent. Tanuls�gok r�viden: A Szentl�lek ereje, hatalma ma sem kissebb! A mi odaad�sunk igen. A kissebb eredm�nyek (ha vannak!), a r�szleges �n�tad�sunknak k�sz�nhet�ek. Hitel�deink, hith�seink mind-mind teljesen odaszentelt�k Istennek �let�ket, semmit nem tartottak maguknak meg abb�l! (Luther, K�lvin, Studd, Spurgeon, KornyaY) A Szentl�lek pedig sokkal intelligensebb ann�l, minthogy tolakodn�k! �ldott eml�k� Ol�h Lajos b�csi szokta mondani: @ha megszomor�tod a Lelket, akkor visszavonul!@ Isten teljes embert k�v�n!
De fel�ll Gam�li�l. � egy jelent�s zsid� �r�stud�nak, Hill�lnek volt az unok�ja. P�l tan�t�jak�nt is ismert az ig�b�l (ApCsel 22:3) Farizeus l�v�n teljesen m�sk�nt viszonyul a felt�mad�shoz, mint a szadduceusok! �vatoss�gra inti a nagytan�csot, �s b�lcsen kifejti, hogy az id� majd eld�nti, hogy Istent�l val� ez, vagy sem. R�juk terheli annak felel�ss�g�t, hogy amennyiben Isten van e dolgok m�g�tt, akkor hi�ba is pr�b�ln�k megakad�lyozni annak terjed�s�t. Mi t�bb: `m�g �gy t�nhettek fel, mint akik Isten ellen harcoltok.@(5:39b) Megeml�ti Teud�s, �s a galileai J�d�s vezette felkel�seket. Nem v�letlen�l eml�ti meg ezen messi�si mozgalmakat. Az t�rt�nt ugyanis, hogy amint a vezet� meghalt, a k�vet�k sz�tsz�rodtak. Ezt az utal�st Luk�cs fontosnak tartotta, mert ezek vil�goss� tehetik, hogy mennyire m�s a J�zust�l kiindul� mozgalom. A nagytan�cs tagjai megfogadt�k Gam�li�l tan�cs�t. Miel�tt elengedt�k az apostolokat, most els� �zben fizikailag is megb�ntett�k �ket, �s �jra megparancsolt�k nekik, `hogy ne sz�ljanak a J�zus nev�ben.@(5:40) Mintha nem �rtett�k volna meg az apostolok kor�bbi �rvel�s�t az engedelmess�ggel kapcsolatban. A megveret�s zsinag�gai feny�t�st jelentett. Ez maxim�lisan 1 h�j�n 40 bot�t�s lehetett. Emelt f�vel viselik ezt a b�ntet�st, s�t m�r eml�keznek J�zus kor�bbi mondataira, (Mt5:10-11) �s dics�s�gnek tartj�k az �rte elszenvedett ver�st. Azt olvassuk: `�k pedig �r�mmel t�voztak a nagytan�cs sz�ne el�l, mert m�lt�nak bizonyultak arra, hogy gyal�zatot szenvedjenek az � nev��rt;@(5:41) Folytatt�k tov�bb a szolg�latot, mintha mi sem t�rt�nt volna: `nem hagytak fel a...@ (5:42) Egy�rtelm�en �rezhet� ebb�l a versb�l is, hogy ezzel nincs m�g v�ge az esem�nyeknek, lesz m�g ennek folytat�sa. Tanuls�gok r�viden: A Szentl�lekkel kapcsolatos esem�nyeket �rtetlen�l szeml�lte a vil�g akkor is, ma is. Nem �rtik, nem tudj�k mi a l�nyege, mi a mozgat�ja ezen esem�nyeknek, a v�ltoz�soknak az emberben. `Mi pedig tan�i vagyunk ezeknek az esem�nyeknek, �s tan�ja a Szentl�lek is, akit azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki.@(5:32) Csak azok �rtik mindezeket, akiket bet�lt�tt a L�lek. Akik engedelmeskednek neki! Ez a L�lek csod�latos munk�ja, amit elv�gez benn�nk. A ma embere is hasonl� szitu�ci�kban tal�lhatja mag�t, de azt az �r�met semmi nem p�tolhatja amit a Szentl�lek ad. A J�zust k�vet� h�v� �tja nincs kik�vezve. Itt a f�ld�n bizonyosan nincs. Az oda�t v�r re�nk! �gy legyen! Aranymond�s: ApCsel 5:29 (Katona G�za)
Folytatjuk a Cselekedetek k�nyv�nek tanulm�nyoz�s�t. �jra meg �jra l�thatjuk: val�ban a Szentl�lek cselekszik, kiv�lasztott �s elh�vott, engedelmes eszk�z�k �ltal. 1. Megoldott probl�ma (1-8) Az els� gy�lekezet rohamosan n�ve-kedett. (�rdemes megfigyelni, hogy nem gy�lekezeti tagoknak nevezi �ket ig�nk, hanem Atan�tv�nyoknak.@) A n�veked�ssel egy�tt probl�m�k is j�nnek. Ez term�szetes. Aki t�k�letes, probl�ma mentes k�z�ss�get keres, el�g sok�ig j�rhatja az imah�zakat. Nem az a baj, ha fesz�lts�g t�mad, hanem az a baj, ha azt nem tudja feloldani a k�z�ss�g. Ig�nkben a felismert fesz�lts�gre megkeresik a megold�st az apostolok. Az els� l�p�s a megold�s ir�ny�ban, hogy elismerik a probl�ma jogoss�g�t. (Sokszor itt, a legelej�n akadnak el a dolgok. Amikor nem vagyunk k�pesek felismerni, elfogadni, hogy vannak probl�m�k, s hogy lehetnek is. M�g nehezebb elismerni azt, hogy esetleg mi magunk is a probl�ma r�szei, bizonyos szempontb�l okoz�i vagyunk. Pedig a megold�s fel� nem vezet m�s �t.) A k�vetkez� az, hogy megjel�lik a megold�s fel� vezet� utat: AV�lasszatok... tik�z�letek... kik Szentl�lekkel �s b�lcsess�ggel teljesek.@ A j�tan�csot megfogadt�k, az eg�sz gy�lekezetre nehezed� fesz�lts�g meg-old�dott. Folytat�dhatott teljes lend�lettel a misszi�munka. H�t �j, Szentl�lekkel teljes vezet� csatlakozott a m�r megl�v�k mell�. K�z�tt�k volt Istv�n, akir�l azt olvassuk, hogy teljes volt hittel, er�vel. Nem v�letlen, hogy � lett az els� v�rtan�.
Ig�nkben a h�t diak�nus egyik�vel, Fileppel tal�lkozunk (nem a tan�tv�nnyal!). Az �r J�zus misz-szi� parancs�t sz�szerint v�ve elvitte az <%-2>�r�mh�rt Sam�ri�ba. Az �ld�z�s, ami Istv�n megk�vez�se ut�n t�madt, nem �ll�totta meg a gy�lekezet, a h�v�k sz�m�-nak n�veked�s�t. A sz�tsz�r�dott, elmenek�lt atyafiak vitt�k magukkal a j�h�rt.<%0> 1. Az evang�lium t�ljut Jeruzs�lemen <D> A 8. r�sz els� fel�ben Filepr�l kider�l, hogy nem csak az asztal k�r�li munk�kra volt alkalmas, hanem az evang�lium hirdet�s�re is k�pess� tette �t az �r. Sam�riai t�megeknek pr�dik�lta a Krisztust. Azok elfogadt�k az �zenetet, sokan bemer�tkeztek. ASam�ria bevette az Isten ig�j�t@ (14). 2. �r�m�zenet az orsz�g�ton (26-35) Filep nem csak t�megeknek tudott pr�dik�lni. K�szen volt arra is, hogy - ha a Szentl�lek ezzel b�zza meg - egy szem�lynek tegyen bizonys�got. Az �jsz�vets�g egyik legszebb t�rt�nete ez. Tanulhatunk bel�le mindannyian. Az �r egyenk�nt sz�l�tja meg, h�vja el az embert. � az, aki el�k�sz�ti, kialak�tja a r�szleteket is. Az ide�liss� v�l� k�r�l-m�nyeket felismerve Filep Isten ig�j�t magyar�zva elvezeti a komornyikot od�ig, hogy az felismeri �s elfogadja, hogy J�zus az Isten adta �dv�z�t�, akire neki is sz�ks�ge volna. 3. Szem�lyes v�lasz (36-39) Isten ig�je nem a leveg�be hangzik. A sz�vekig hatol. A komornyik tudja, hogy v�laszolnia kell a felismert igazs�-gokra. K�l�n�sebb buzd�tgat�s n�lk�l maga k�ri a bemer�t�s�t, vagyis, hogy vele is t�rt�nj�k meg az, amit az �r J�zus k�vet�i mind megtettek: bemer�tkeztek. A bemer�t�st szem�lyes, vil�gos hitvall�s el�zi meg. Nem csak t�megeknek, zs�folt templomokban hangozhat az �letad� ige. K�szen vagy-e arra, hogy az Aorsz�g�ton,@ hogy a saj�t probl�m�i k�z�tt felkeresd, az �r�m�zenettel megsz�l�tsd embert�rsadat?
Soha nem ment k�nnyen a k�l�nf�le faj�, nemzetis�g� emberek b�kess�ges egy�tt lak�sa. A b�r sz�ne, az elt�r� nyelv mind falat, akad�lyt jelent. �tl�p-ni rajta legt�bben nem is akarnak. Isten ig�j�b�l is megkeresi a mag�nak val�t a k�l�nck�d�. 1. Felk�sz�lt hallgat�s�g (30-33) Korn�lius r�mai sz�zados volt, istenf�l�, im�dkoz�, adakoz�, p�ld�s �let� (10:1-2). Isten az � csod�latos b�lcses-s�g�ben �gy d�nt�tt, hogy meghallgatva im�ds�gait, lehet�v� teszi neki, hogy megismerje az �dv�z�t�t. El�k�sz�tette Korn�liust �s P�tert, az � szolg�j�t is. Ez ut�bbit legal�bb olyan neh�z lehetett elk�sz�teni erre az �tra, mint amazt. Korn�lius Isten �zenetek�nt fogadja a hozz� �rkezett P�ter szavait. 2. Egyszer�, vil�gos �zenet (34-40) Szem�lyes vallom�ssal kezdi P�ter. Meg�rtettem, hogy Anem szem�lyv�logat� az Isten.@ S Korn�liusnak is ugyanazt �zeni, mint mindenki m�snak: AB�neinek bocs�nat�t veszi az � neve �ltal mindenki, aki hiszen �benne@ (43). 3. Az �zenet c�lhoz �r (43-48) Korn�lius �s mindazok, akik h�zn�pe k�z�l figyelemmel k�s�rhett�k P�ter tan�t�s�t, megt�rtek. A Szentl�lek �tseg�tette P�tert a neh�z d�nt�sen. Nem P�ternek kellett felismerni �s kimondani, hogy ezek a pog�nyok is bemer�t-het�k, k�z�nk sorolhat�k. A Szentl�lek megel�zve �t, lesz�llt re�juk �s tapasztalhat�, l�that� jel�t adta annak, hogy Korn�liust elfogadta, ugyan�gy, mint �ket. �gy m�r k�nnyebben el tudj�k fogadni testv�rnek �ket.
2. Seg�ts�g Jeruzs�lemb�l (22-26) Megtudt�k a jeruzs�lemiek is, hogy gy�lekezet, pog�nyokb�l �ll� k�z�ss�g van alakul�ban Antiokhi�ban. Nem volt k�z�mb�s nekik sem, hogy mi �s hogyan t�rt�nik. Az �ltaluk kik�ld�tt Barnab�s �r�mmel l�tta a k�z�tt�k munk�lkod� kegyelmet. Tov�bb buzd�-totta, tan�totta �ket. A gy�lekezetek �n�ll�ak ugyan, de felel�sek is egym�-s�rt bizonyos m�rt�kben. Szeretettel, Barnab�si lelk�lettel tan�csolni, figyelmeztetni, vagy buzd�tani lehet, kell is egym�st. De az azonoss�g ig�ny�vel fell�pni, a Avagy �gy csin�lj�k, mint mi, vagy semmi k�z�nk hozz�juk@ - nem m�lt� az evang�liumhoz. Barnab�s, aki Sault az apostoloknak is bemutatta, most j� alkalmat l�tott arra, hogy Sault bevonja ebbe az �j misszi�-munk�ba. Elmegy �rte Tarzusba. Ett�l kezdve egyre ink�bb el�t�rbe ker�l Saul-P�l szem�lye. 3. Seg�ts�g Jeruzs�lemnek (11:27-30; 12:24,25) A h�v�k k�z�tt a seg�ts�g k�lcs�n�s. �s mindenf�le s�kon tapasztalhat�. Lelki �s testi t�ren egyar�nt seg�thet�nk egym�snak. P�l arr�l is besz�l, hogy e kett� szorosan �sszetartozik. A fiatalabb Anti�khiai Gy�lekezet anyagi seg�ts�get k�ld az anyagy�lekezetnek. A p�nzt Barnab�s �s P�l viszi Jeruzs�lembe. 4. P�l �s Barnab�s elv�laszt�sa a szolg�latra (13:1-3). Ind�tsuk el legal�bb a gondolatot, mely alapja lesz P�l misszi�s �tjainak: A Szentl�lek v�lasztotta ki �s k�ldte el az Antiochiai gy�lekezetb�l P�l�kat. Megbecs�lj�k-e egym�st, ha nem is vagyunk teljesen egyform�k? �szrevessz�k-e a sz�ks�get, seg�t�nk-e alkalmas id�ben - testi, lelki t�ren? Aranymond�s: ApCsel 13:2 (HG)
Izr�el kir�lys�g�nak f�nykora lez�rult Salamon hal�lakor. Az � uralkod�s�t (Kr. e. 971-931) a gazdas�gi �s politikai viszonyok megszil�rdul�sa, b�ke �s biztons�g jellemezte. Ekkor �p�lt fel a JERUZS�LEMI TEMPLOM, amely a nemzet szellemi k�zpontj�v� v�lt. Uralm�nak v�g�n Salamon elt�rt az Isten �ltal megszabott �letm�dt�l: idegen asszonyokat szeretett �s b�lv�nyoknak �ldozott. Ez�rt az �r b�ntet�se s�jtotta: ` elszakasztom t�led az orsz�got, �s adom a te szolg�dnak@ (1Kir 11:11b). �lete v�g�n megal�zkodva jelentette ki: `Minden hi�baval�s�g!@ `Mert minden cselekedetet az Isten �t�letre el�hoz, minden titkos dologgal, ak�r j�, ak�r gonosz legyen az.@ (Pr�d 1:2, 12:16) A kir�lys�g egy r�sz�t Ahija pr�f�ta �ltal Isten Jerobo�mnak �g�rte (1Kir 11:30-31,37), aki egyiptomi sz�m�zet�s�b�l Salamon hal�lakor hazat�rt. Ezt az alkalmat ragadta meg a n�p, hogy elmondja ig�ny�t Robo�mnak, aki atyj�t k�vette a tr�non. 1. A n�p k�r�se B (3-5) Sikembe ment eg�sz Izr�el, hogy kir�lly� tegye Robo�mot. A n�p Jerobo�mmal az �len felt�telhez k�t�tte az elv�rt h�s�gesk�t: `k�nnyebb�tsd meg aty�dnak kem�ny szolg�lat�t, �s szolg�lunk n�ked.@ Salamon ugyanis kem�ny k�zzel uralkodott: megad�ztatta, �s k�nyszermunk�ra osztotta be a n�pet. Robo�m h�rom nap halad�kot k�rt, hogy tan�csad�ival t�rgyalhasson. 2. A k�t tan�cs B (6-11) a. A v�nek tan�csa. A kir�ly el�bb =a haza b�lcseit= k�rdezte meg. A m�r atyj�t is tan�csol� v�nek meg�rt�sre, al�zatra �s enged�kenys�gre biztatt�k �t: `ha...szolg�ja l�sz e n�pnek, ... mind �ltig szolg�lnak n�ked.@ Ez a tan�cs nem tetszett Robo�mnak, mivel jelleme ellenkezett a lemond�s, szel�ds�g �s szolg�lat gondolat�val, ez�rt elvetette azt. b. Az ifjak tan�csa. Bar�tai, akik vele egy�tt nevelkedtek, s az orsz�g �p�t�s�b�l nem vett�k ki r�sz�ket, csak annak eredm�nyeit �lvezt�k, azt mondt�k Robo�mnak, amit hallani akart: `Az �n kis ujjam vastagabb aty�m derek�n�l... � ostorral f�kezett titeket, �n skorpi�kkal...@ 3. A kem�ny v�lasz �s eredm�nye (12-13,16) A h�rom nap eltelte ut�n a n�p ism�t megjelent a kir�ly el�tt a be�g�rt v�lasz�rt. Robo�m az ifjakt�l kapott tan�cs szerint f�l�tt�bb kem�ny m�don sz�lt a n�phez, megkeser�tve hallgat�it. A n�p reakci�ja sem maradt el a kir�ly v�lasz�t�l: `Micsoda r�sz�nk van nek�nk D�vidban?... menj el a te hajl�kidba, �h Izr�el!@ T�z t�rzs elt�vozott �s Jerobo�mot v�lasztotta kir�ly�nak. A 41 �ves Robo�m csak J�da �s Benj�min felett uralkodott a k�vetkez� 17 �vben. �gy v�lt kett� az orsz�g Kr.e. 931-ben. Isten akarata, b�ntet�se volt ez (l�sd a 24. verset), de az eszk�z Robo�m volt. Az orsz�g kett�szakad�sa ut�n a k�t kir�lys�g k�l�nb�z� �ton haladt. M�g a d�li orsz�gr�sz (J�da) h�s�ges maradt az �rhoz, az �szaki orsz�g (Izr�el) m�r az els� �vekben elfordult Istent�l �s b�lv�nyoknak �ldozott (Jerobo�m aranyborj�i, 12.r.). Az istentelen kir�lyok miatt a n�p mind m�lyebbre s�llyedt. Akh�b uralma volt Izr�el legs�t�tebb korszaka (Kr.e.874-853). Feles�g�l vette a Szidonbeli J�zabelt, a Ba�lnak �s Aser�nak szolg�lt. Beleegyez�s�vel a kir�lyn� meg�lte az �r pr�f�t�it, �s gonoszs�gra gonoszs�got halmozott. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt k�ldte el Isten a thesbei Ill�st Izr�elhez �s Akh�bhoz pr�f�tai megb�zat�ssal (Kr.e.kb.860-ban). 1. Az els� megb�zat�s (1) ` Mert sohasem ember akarat�b�l sz�rmazott a pr�f�tai sz�@, �rja P�ter apostol. Ill�s k�ts�g n�lk�l Isten k�vetek�nt l�pett a sz�nre. Hozz�nk hasonl� ember volt (Jak 5:17-18), m�gis teljes b�tors�ggal sz�lt Akh�bnak: `�l az �r@, hogy sz�razs�g lesz h�rom �s f�l �ven �t, `az �n besz�dem szerint.@ Hatalomtudat �s tekint�ly �rad szavaib�l.2. Az �r gondot visel a term�szet �ltal (2-7) A sz�razs�g kiterjedt Izr�elre �s a k�rnyez� orsz�gokra is. Hat�sa Ill�s sz�l�f�ld�n, Gile�dban is �rezhet� volt. Az �r hatalm�t �s gondoskod� szeretet�t k�zzelfoghat�an bizony�totta azzal, hogy a K�rith patakja mellett a holl�k �ltal �lelmet juttatott h�s�ges szolg�j�nak. Ill�s naponta k�tszer �tkezett, am�g a patak ki nem sz�radt. 3. Az �r gondot visel az emberek �ltal (8-16) Mikor elfogyott a v�z a patakb�l, Isten m�s forr�sb�l t�pl�lta a pr�f�t�t. Elk�ldte Sarept�ba egy �zvegyasszonyhoz, aki gondoskodni fog r�la. A 90 m�rf�ldes �t v�g�n Ill�s tal�lkozott az �zveggyel, �s vizet, majd kenyeret k�rt t�le. Megtudta, hogy fi�val egy�tt teljesen rem�nytelen helyzetben van, hiszen mind�ssze egy �tkez�sre val� liszt �s olaj tal�lhat� h�zukban. `Mindaz�ltal nekem s�ss abb�l el�sz�r@- sz�l Ill�s. Biztat�sk�nt elmondja Isten �g�ret�t: `a v�kabeli liszt el nem fogy, sem a kors�beli olaj...m�g az �r es�t �d.@ (14.v.) Minden az �r besz�de szerint t�rt�nt! (16.v.) Isten megel�gelte Izr�el h�tlens�g�t, ez�rt Ill�st Akh�bhoz k�ldi. A pr�f�ta Sam�ri�ba, a f�v�rosba megy, szembe ker�l az istentelen kir�llyal, �s �tadja az �r �zenet�t: `Nem �n h�bor�tottam meg az Izr�elt, hanem te �s a te aty�d h�za, azzal, hogy elhagyt�tok az �rnak parancsolatait �s a Ba�l ut�n j�rtatok.@ Isten parancsa az, hogy az eg�sz Izr�el �s az idegen istenek pr�f�t�i jelenjenek meg a K�rmel hegy�n �el�tte. 1. A kih�v�s (20-21) A K�rmelen �sszegy�lt a n�p, Ba�l 450 �s Asera 400 pr�f�t�ja. Istent egyed�l Ill�s k�pviselte. A k�tfel� s�ntik�l� n�pet a pr�f�ta �ll�sfoglal�sra k�nyszer�ti, ak�rcsak J�zsu� mintegy 500 �vvel kor�bban: @Ha az �r az Isten, k�vess�tek �t, ha pedig a Ba�l, k�vess�tek azt.@ Az izraelit�k nem mertek felelni erre, hiszen sz�v�k m�ly�n j�l tudt�k, hogy helytelen �ton j�rnak. 2. A pr�bat�tel (30-35) Ill�s felsz�l�tja a Ba�l (a term�szet, term�kenys�g �s t�z istene) pr�f�t�it, hogy tegyenek pr�b�t: �p�tsenek olt�rt, k�sz�ts�k el az �ldozatot, h�vj�k seg�ts�g�l isten�ket, s `amely Isten t�z �ltal felel, az az Isten,@ (24) azt k�vesse a n�p. A pog�ny pr�f�t�k sikertelen�l pr�b�lkoztak. Ezut�n Ill�s l�pett a sz�nre: olt�rt �p�tett (12 k�b�l a nemzetts�gek sz�ma szerint), f�t �s �ldozatot helyezett r�. Hogy mindenki el�tt f�lre�rthetetlen legyen a term�szetf�l�tti k�zbenj�r�s, 12 veder v�zzel le�ntette az �ldozatot, m�g az olt�r k�r� h�zott �rok is megtelt. Micsoda hite volt! 3. Ill�s im�dkozik, Isten v�laszol (36-38) A Szent�r�s egyik legmegragad�bb im�j�t olvashatjuk a 36-37-es versekben. Ill�s belefoglalja Isten dics�s�g�t, mindenhat�s�g�t, saj�t n�p��rt f�j� sz�v�t. C�lja az, hogy a n�p tudja meg, hogy az �r az Isten, �s forduljon vissza Hozz�. Az�rt k�ny�r�g `kimondhatatlan foh�szkod�ssal,@ hogy a Mindenhat� jelentse ki mag�t �jb�l Izr�elnek, �s igazolja, hogy a pr�f�ta az �r parancs�ra cselekedett. Isten csod�latosan v�laszolt: t�z sz�llt le az �gb�l, �s `megem�sztette az �g��ldozatot, a f�t , a k�veket �s a port, �s felnyalta a vizet.@ Mostm�r k�ts�gtelen t�ny, hogy pog�ny istenek nem tudnak az �rral szembesz�llni. 4. A n�p reakci�ja (39) �mulat, csod�lat, megal�zkod�s, tisztelet, im�dat ragadta el a jelenl�v�ket, �s nem tudtak egyebet tenni, mint arcraborulva ism�telgetni: ` AZ �R AZ ISTEN! AZ �R AZ ISTEN@Izr�el �s J�da t�rt�nelm�ben sok �ldatlan h�bor�r�l olvashatunk. A k�rnyez� n�pekkel, vil�ghatalmakkal �s gyakran egym�ssal hadakozott a k�t testv�rn�p. Most sz�vets�get k�tnek Sz�ria ellen. A Gile�d-i R�m�thot akarj�k visszafoglalni, hiszen ez a G�d t�rzs�nek jogos tulajdona, r�ad�sul egyike a mened�kv�rosoknak. A c�l �nmag�ban nemes, �m a k�t kir�ly, Akh�b �s J�saf�t el�bb Isten akarata ut�n tudakoz�dik. A jelenl�v� pr�f�t�k csak j�t j�vend�lnek, de J�saf�t nyugtalanul tov�bb �rdekl�dik. Ekkor jelenik meg a sz�nen Mike�s (=ki olyan, mint Isten=), a Jimla fia, ki Akh�bnak =soha nem j�vend�l j�t=. 1. A kir�ly k�rdez, Mike�s felel (15-18) Akh�b felteszi a k�rd�st: `Elmenj�nk-� R�m�th-Gile�d ellen?@ Mike�s meglep�en j�t j�vend�l: `Menj fel.@ A kir�ly nem hagyta annyiban, hanem k�nyszer�tette a pr�f�t�t, hogy adja �t az �r igazi �zenet�t. Ekkor Mike�s eg�sz Izr�el sz�tsz�rat�s�t �gy ecseteli, mint p�sztor n�lk�li juhok l�tv�ny�t. =Na ugye mondtam?= B sz�lt Akh�b, J�saf�thoz fordulva. 2. A mennyei l�tom�s (19-23) Mike�s elmondja l�tom�s�t, mely �ltal Isten b�ntet�s�t k�zli Akh�bbal. A mennyei seregben akadt egy l�lek, aki k�sz volt =hazug l�lek= lenni a pr�f�t�k sz�j�ban, hogy a kir�lyt veszt�be sodorja R�m�th-Gile�dn�l. Micsoda b�tors�g, helyesebben: mer�szs�g kellett ahhoz, hogy az �r b�ntet�s�t k�z�lje a pr�f�ta a kir�llyal! El�z�leg Ill�s megmondta Akh�bnak, hogy v�r�t az ebek ugyanott nyalj�k fel, ahol a N�b�t v�r�t, s most ennek beteljes�l�s�t h�rdeti Mike�s. 3. A b�tors�g �s igazmond�s `jutalma@ (24-28) A mer�sz besz�d ellens�ges kit�r�st okozott a meghazudtolt pr�f�t�kn�l. Vezet�j�k, Sed�ki�s felpofozta Mike�st: =Elt�vozott volna �nt�lem az �rnak lelke?= =Majd saj�t magad tapasztalod, mikor menek�lni fogsz=, v�laszol Isten embere. A kir�ly t�ml�cbe vetteti Mike�st, am�g visszat�r, de a pr�f�ta tudt�ra adja: =ha b�k�ben t�rsz vissza, akkor `nem az �r sz�lott �ltalam.@= Mike�s jutalma pofon, megvet�s, t�ml�c �s hitelveszt�s. Isten adott sz�m�ra el�gt�telt, mivel pr�f�ci�ja val�ra v�lt: Akh�b meghalt a harcban, s v�r�t a Sam�ria melletti t� partj�n az ebek nyaldost�k fel (37-38). H�v� �let�nk sor�n gyakori harcunk van. Ellens�g�nk nem test �s v�r (Ef. 6:12), de sok esetben szem�lyeket haszn�l eszk�z�l. �k azok, akik megrontj�k erk�lcs�nket, elveszik b�kess�g�nket, �let�nkre t�rnek, k�z�ss�geinket rombolj�k, s mint =vil�goss�g angyalai= igyekeznek becsapni minket. Hadd sz�lljunk szembe vel�k Mike�si b�tors�ggal, akkor is, ha pofon, testv�rgy�l�let, b�rt�n, vagy hal�l v�rna r�nk. El�gt�tel�nk akkor sem marad el, Isten h�s�g�nket, kitart�sunkat jutalmazni fogja! Aranymond�s: 1Kir 22:14 D�nes Endre
Vas�rnapi iskola augusztusra N�h�ny �ve a budapesti t�v�ad� egy telefonos j�t�kot k�zvet�tett. A j�t�k l�nyege, hogy a letakart festm�nyt min�l r�videbb id� alatt felismerj�k. Ennek �rdek�ben n�ha egy-egy kis kock�t a k�pb�l l�that�v� tettek. Az eg�sz festm�nyt viszont csak a legv�g�n mutatt�k be. A felsz�nes n�z�, aki elhamarkodta a d�nt�st, rossz eredm�nyre jutott, �s elvesz�tette a j�t�kot. Az elm�lt h�napban Izr�el t�rt�nelm�vel foglalkoztunk, legf�bb r�szleteit vett�k �t. A b�r�kt�l �s a pr�f�t�kt�l kezdve, Izr�el �llamm� alakul�s�n kereszt�l a kir�lys�g kor�hoz jutottunk, majd az orsz�g kett�szakad�s�ig, ahol elkezd�d�tt a roml�s, �s a b�n�k �s a b�lv�nyim�d�sok k�vetkezm�nyek�nt a n�p elindult a lejt�n lefele. Ebben a h�napban egy hossz� folyamat v�g�hez jutunk. A 70 �ves fogs�g ut�n m�r csak a "marad�k" t�r vissza. A fel�letes olvas� tal�n hamis k�pet kap Izr�el Isten�r�l, de aki v�gig k�veti a t�rt�nteket, �s l�tja az eg�sz k�pet, az nem akad meg Isten �t�let�n. Tudja, hogy a megkegyelmez�s lehet�s�ge minden id�ben fel volt k�n�lva. A mi javunkra �rattatott meg a teljes �r�s, hogy t�k�letes legyen Isten embere. K�v�nom, hogy a most befejez�sre ker�l� fejezetb�l okulva, ne Isten �t�let�vel kelljen szembes�ln�nk majd ama napon, hanem �lj�nk a felk�n�lt lehet�s�ggel hasznunkra �s Isten �r�m�re. Az elm�lt h�ten olvashattunk Mike�sr�l. Az � kort�rsa volt �zsai�s, akinek a szolg�lata megk�zel�t�leg 50 �vet foglal mag�ba. A Bibli�ban t�bb helyen is olvashatunk Isten megjelen�s�r�l k�l�nb�z� form�kban, az alkalomt�l �s az �zenett�l f�gg�en. Isten megjelen�se �rz�kelteti �zsai�ssal, hogy b�r Uzzi�s kir�ly meghalt, de J�da kir�lya, az Isten, akit l�tott, � kez�ben tartja n�pe sors�t �s j�v�j�t. Emberi k�z csin�lta templom nem fogadhatja be �t. Hatalma �s dics�s�ge fel�lm�lja az ember minden elk�pzel�s�t. A szer�fok ki�lt�sa h�dolatteljes im�datban hirdeti, hogy az eg�sz f�ld az �r hatalm�r�l tan�skodik. Isten szents�ge �s fels�ge l�tt�n �zsi�s tudat�ra �bredt, hogy be kell kapcsol�dnia a szer�fok magasztal�s�ba. B�n�s emberk�nt azonban m�ltatlan erre, �ppen �gy, mint ahogyan n�pe, amellyel szolidarit�st v�llal. Tiszta-tiszt�talan Mikor t�nik ki a tiszt�talanr�l, hogy az? Hiszen am�g az ember emberhez hasonl�tja mag�t, legfeljebb fokozatok vannak, �s �nmag�t szeml�lve az ember kijelenti: "�n az�rt m�gis jobb vagyok, mint �k, mert..." �zsi�s akkor j�n r� tiszt�talans�g�ra, amikor szembes�l az �r szents�g�vel, tisztas�g�val. Istenhez hasonl�tva mag�t, az ember nem sz�lalhat meg m�sk�nt: "Jaj nekem! Elvesztem, mert tiszt�talan Y vagyok" (6:6). Az ilyen felismer�s ut�n j�n csak a kegyelemteljes tisztul�s �s az �jrakezd�s lehet�s�ge Isten aj�nd�kak�nt.A k�rd�s v�laszra v�r Eddig Isten nem sz�lalt meg. Ami eddig t�rt�nt, az az � dics�s�ges megjelen�s�nek az eredm�nye volt. A k�rd�s tulajdonk�ppen nem �zsai�snak lett felt�ve, hanem a mennyei tan�cshoz int�zte az �r. Ennek ellen�re a pr�f�ta v�laszol, l�tva az Urat, aki a kir�lyok Kir�lya, akinek hatalma �s dics�s�ge fel�lm�l mindent, megjelen�s�vel b�r �t�lhetne, m�gis kegyelmes, �s �j lehet�s�ggel aj�nd�kozza meg a tiszt�talans�g�ra �bredt embert. Ilyen Isten k�rd�s�re v�laszol �zsai�s. A pr�f�ta csak az Isten k�zel�ben �s szolg�lat�ban tudja elk�pzelni a folytat�st. Nem vitatkozik, nem k�rdez, de jelentkezik, �gy, hogy azt sem tudja m�g, mi lesz a k�ldet�se. Ahogy nem egyforma az elh�v�s, nem egyforma a k�ldet�s sem. De az Isten minden k�rd�sre v�laszt v�r. �t�let�ben is kegyelmes A 9. vers nem �zsai�s igehirdet�s�nek a tartalm�t jelzi, hanem bizonys�gt�tel�nek k�vetkezm�ny�t. B�r Isten �t�let�t kell, hogy hirdesse, a pr�f�cia a Messi�s j�vetel�r�l is sz�l, ami az elk�vetkez� neh�z id�kben rem�nyt �s seg�ts�get adhat. Isten m�g egy ilyen "nyomor�s�gos gy�k�rb�l" is tud �s fog n�veszteni valamit a maga dics�s�g�re. A kijel�lt igeszakaszr�l t�bb helyen is olvashatunk, m�s-m�s szemsz�gb�l. (L�sd: h�tt�radatok). Nem az els� eset, amikor t�mad�s �ri Jeruzs�lemet (J�da). E fenyegetett szitu�ci�ban m�g nehezebb az, hogy a "testv�r" (Efraim) is az ellenf�l oldal�n �ll. R�ad�sul Akh�znak (J�da kir�ly�nak) nincs kapcsolata Istennel. A n�p is h�tlenn� v�lt Isten�hez: az erk�lcstelens�gnek �s a tiszt�talans�gnak nincs hat�ra (2Kr�n 28:19). De Isten, aki figyelemmel k�s�ri n�p�t, kez�ben tartja a t�rt�nelmet, �s felhaszn�l minden lehet�s�get, hogy besz�ljen a t�le t�vol lev� kir�llyal. Akh�zt sarokba szor�tja az ellens�g �ltal, �s a pr�f�ta �ltal �zeni, hogy egyed�l Isten lehet a j� sz�vets�ges, "de ha nem hisztek, nem maradtok meg" (9). A nagy lehet�s�g Akh�z azt tette, amit rossznak l�t az �r (2Kr�n 28:1-4), Isten m�gis - megmagyar�zhatatlan szeretettel - nemcsak sz�ba �ll vele, hanem �ri�si lehet�s�get ad: egy �res csekket �r al�. Akh�z �zsai�s �ltal �g�retet kapott Istent�l a szabadul�sra, �s hogy hinni tudjon benne, most jelt is k�rhetett. Mennyire gyarl� az ember! Istent�l t�vol m�g sz�ks�g�ben sem tud mit kezdeni Isten �g�reteivel. Legfeljebb �lszents�gbe menek�l: "nem k�rek, nem k�s�rtem az Urat", �s k�zben az Assz�rokt�l k�r seg�ts�get, �s jobban b�zik benn�k, mint Istenben (2Kir 16:7-9). Im�nuel, vel�nk az Isten Mindenki ker�l neh�z helyzetbe. Te hogyan �led �t azokat? Az �g�ret m�r beteljesedett, m�r vel�nk van az Isten. Tudsz-e b�zni egyed�l benne? Csod�latos az, ahogyan Isten besz�lni akar n�p�vel minden h�tlens�g�k ellen�re is. Olyan sokszor �s sokf�lek�ppen pr�b�lta m�r �ket jobb bel�t�sra t�r�teni, h�tha Y de nem figyeltek r�, s nem t�r�dtek vele. Az �l� Istent felcser�lt�k a k�rnyez� n�pek b�lv�nyaira, Isten embereit, a pr�f�t�kat pedig nevets�g t�rgy�v� tett�k, �s igyekeztek r�vid �ton elhallgattatni �ket. B�r az orsz�g gazdas�gilag fellend�lt, erk�lcsileg viszont egyre jobban s�llyedt. Izr�el v�lasz�t el�tt Isten egy�rtelm�en �s vil�gosan �zen n�p�nek, ugyanakkor a legnagyobb szeretettel teszi ezt. Nem egyszer p�ld�zatot haszn�l, �s nem �t�lettel kezdi mondanival�j�t. A J�n�s pr�f�ta �ltal tolm�csolt �zenet, amely Ninive n�p�nek, a pog�ny v�rosnak sz�lt, messze nem ilyen hangnemben hangzott. M�gis megfontolt�k, megt�rtek, �s �gy elker�lt�k az �t�letet. Hiszen m�gha Isten eld�nt�tte is azt, hogy megb�nteti a b�nt, de ha b�nb�natot l�t, a saj�t d�nt�s�t is k�sz megv�ltoztatni. De ebben az esetben a v�lasztott n�p nem t�r�d�tt Istennel, sem �zenet�vel. Lehet-e enn�l f�jdalmasabb Istennek? Akit meg�ldani akar, b�ntetnie kell. Mit, mi�rt A legnemesebb sz�l�t�, a legjobb f�ld, a legjobb helyen, a legjobb gazda keze alatt Y vad sz�l�t terem. K�rdez az Isten. Nek�nk olyan sok k�rd�s�nk van, amelyre v�laszt v�runk Istent�l. Nem szeretn�nk, ha � csak elengedn� �ket a f�le mellett. Mennyivel ink�bb �gy van ezzel Isten. � ritk�n k�rdez, de amikor ezt teszi, komoly sz�nd�kai vannak. �t�let vagy kegyelem A meghirdetett �t�let �s annak v�grehajt�sa k�z�tt Isten id�t adott n�p�nek. De sajnos, a v�lasztott n�p nem t�rt meg gonosz cselekedeteib�l. A ma �l� embereknek Isten �gy �zen: "Nek�nk mindny�junknak meg kell jelenn�nk Isten �t�l�sz�ke el�ttY" (2Kor 5:10) De "mi m�don szabadulhatunk meg, ha nem t�r�d�nk ily nagy �dv�ss�ggel?" (Zsid 2:3) Ez�rt "ma, ha az � szav�t hallj�tok, meg nem kem�ny�ts�tek a ti sz�veteket!" (Zsid 4:7)
Sz�raz adat, de mennyi f�jdalom, szenved�s �ll m�g�tte. "Assz�ria kir�lya elfoglalta Sam�ri�t, Izr�elt pedig fogs�gba hurcolta." Minden zsid�nak szembs�lnie kellett azzal, hogy a kegyetlen�l v�res �tk�zetek h�tter�ben Isten akarata �ll. R�ad�sul �rzik a lelkiismeret-furdal�st, hiszen j�l eml�keztek azokra a pr�f�t�kra, amelyek �ltal Isten egyre er�teljesebben �zent, de �k nem voltak engedelmesek (13-14), �s nem hallgattak r�juk. Ezek mellett m�g ott a f�jdalom, a szenved�s. Idegen f�ld�n szolgak�nt �lni, elvesz�tve testv�rt, feles�get, gyermeket, akik a m�sz�rl�s �ldozatai lettek. Lehet-e enn�l kem�nyebb �s f�jdalmasabb �t�let? Ha a h�rad�ban hallan�nk err�l, a k�pek felturt v�rosokr�l, ki�gett h�zakr�l, halottakr�l, sebes�ltekr�l �s idegen f�ldre elhurcolt rabokr�l sz�moln�nak be. Tal�n azt k�rdezn�k az emberek: Milyen Isten az, aki megenged ennyi szenved�st? De az �r�s nemcsak az esem�nyeket �r�k�tette meg. Isten gondoskodott arr�l, hogy az okok is meg�rattassanak, amelyek miatt mindezek megt�rt�ntek. Ez pedig az�rt t�rt�nt, mert Y A r�sz tov�bbi verseiben olvashat� a "v�d". Nyomon k�vethet�, mennyire t�volodik a n�p, Isten minden k�zeled�se ellen�re. Izr�el fiai v�tkeztek az �r ellen (1), �s amikor bizonys�got tett az �r minden pr�f�t�ja �ltal (13), akkor nem engedelmeskedtek (14), s�t megvetett�k az � rendel�seit �s sz�vets�g�t (15). Isten megel�gelte Izr�el h�tlens�g�t. Elj�tt az �t�let ideje. Ez nem egyik napr�l a m�sikra t�rt�nt. Elh�z�dott a h�bor� 3 �vig, a n�pet pedig t�bb csoportban �s m�s-m�s id�ben hurcolt�k el. Tan�t a t�rt�nelem Isten nem v�ltozik. � sok ilyen megd�bbent� p�ld�t hagyott r�nk okul�s c�lj�b�l. De nem csak elv�r�sait k�z�lte az emberrel, hanem lehet�s�get is adott arra, hogy a legjobban elrontott �letb�l is legyen �jrakezd�s. Az �t v�g�n nem az �t�l� Istennel lehet majd tal�lkozni, hanem a J�zus Krisztusban megb�k�lt �des Aty�val - ha elfogadtad aj�nlat�t. A legcsod�latosabb lehet�s�g. �lj vele hasznodra! Aranymond�s: 2Kir 17:18 Pap Enik�
Csodav�r� vil�gban �l�nk. Persze, r�gen is �gy volt. De ma mintha maximum erre volna ig�nye az embernek. S tele vagyunk hamis csod�kkal, er�lk�d�sekkel �s csal�sokkal. A n�z�reti J�zus k�zel�ben azonban igazi csod�t �ltek �t a k�nai menyegz�n vend�gesked�k. S�t, c�m�nk m�r eleve sugallja, hogy t�bb, hogy sok csod�t is cselekedett az �r; ez csak az els� volt. Ak�rhogy olvasom azonban a csod�k sorozat�t, �jra meg �jra oda �rkezem, hogy a Mester c�lja eg�szen m�s volt. Nem csod�kat tenni j�tt (nem csodagy�rosnak �rkezett), hanem az embereket az igazi nyomor�s�gb�l �s betegs�gb�l: a b�n rabs�g�b�l kimenteni. Ennek �rdek�ben a legfontosabb feladat�nak azt tartotta, hogy hirdesse, pr�dik�lja Isten orsz�g�nak evang�lium�t. A csoda-v�r�st �s a csod�t tev�st nem egyszer az igazi feladat�t�l elt�r�t� funkci�nak l�tta. (Pl. M�rk 1:34-38. AMeggy�gy�ta sokakat... mindenki t�ged keres. �s � monda n�kik: Menj�nk a k�zel val� v�rosokba, hogy ott is pr�dik�ljak, mert az�rt j�ttem.@ Vagyis: menj�nk tov�bb, mert itt m�r Acsak@ csod�t v�rnak t�lem, nem az �zenetre k�v�ncsiak.) Mi�rt tett h�t akkor csod�t az �r J�zus? Legal�bb k�t oka volt ennek. El�sz�r is k�ny�r�letess�gre indult, amikor l�tta betegs�geiket, s mert megtehette - nem volt sz�m�ra akad�ly -, meggy�gy�totta a betegeket. M�sodszor pedig a csod�t Amessi�si jelnek@ sz�nta, hogy meger�s�tse k�vet�i hit�t. Az els� csoda v�g�n ezt olvassuk: Amegmutat� dics�s�g�t; �s hiv�nek benne az � tan�tv�nyai@ (11). Ha azonban tov�bb olvassuk az evang�liumot a 6:26-ban m�r azt olvassuk, hogy keser�en �gy sz�l a Mester: ABizony, bizony mondom n�ktek: nem az�rt kerestek engem, hogy jeleket l�ttatok, hanem az�rt, mert ettetek ama kenyerekb�l �s j�llaktatok.@ Vagyis: nem l�ttak jelt, csak csod�t. S ez t�rt�nik legt�bbsz�r. Ez�rt �rzem �gy, hogy maga az �r J�zus is sokszor megpr�b�lja elker�lni a csod�t. Jelet sz�vesen mutatna -, de mi ink�bb csak csod�kat akarunk l�tni, sz�rakoztat�, sz�j t�ttat�, �jra mes�lhet�, rendk�v�li dolgokat.
Az el�z� heti biblia�r�hoz �rt bevezet� a mai vas�rnapi iskolai anyagra is �ppen �gy vonatkozik. Ma k�t csod�t is olvashatunk. Mindkett�ben megl�thatjuk - legal�bbis az, akinek van szeme arra, hogy ezt vegye �szre - a Mester hatalommal cselekszik, �r a term�szet elemei felett is! Igen, ezek �rthet� jelek arr�l, hogy � az �r, hogy � az, Aki sz�l �s meglesz, parancsol �s el��ll.
H�rom id�zet a c�mmel kapcsolatban: `Az igazi vil�goss�g elj�tt m�r a vil�gba..." (J�nos 1:9); `M�g a vil�gon vagyok, e vil�g vil�goss�ga vagyok." (Ig�nk 5. verse); `�n vagyok a vil�g vil�goss�ga, aki engem k�vet, nem j�rhat a s�t�ts�gben." (J�nos 8:12) S�t�ts�gben, tapogat�zva j�rni: nincs enn�l sz�rny�bb dolog. Szob�nkba m�g �jjel is bejut egy-egy kis f�ny. De ha egy ablaktalan helyis�gbe ker�ln�nk, hi�ba nyitn�nk t�gra a szem�nket! �gy tal�n el tudjuk k�pzelni az �r�k s�t�ts�gre �t�lt vakok rettenetes sors�t. De mai ig�nk enn�l is t�bbre tan�t: a lelki vaks�g m�g a testi vaks�gn�l is veszedelmesebb! J�zus megl�tta a vakon sz�letett koldust. Naponk�nt ott �lt, de most j�tt el annak az ideje, hogy gy�gyul�sa �ltal nyilv�nval�v� v�lj�k Isten hatalma. (Fontos megjegyezni, hogy a gy�gy�t�s t�ny�ben a vaknak is r�szt kellett v�llalnia. Ha nem engedelmeskedik, vak maradt volna.) De �lete legboldogabb napj�t megkeser�ti az emberi indulatok k�l�nb�z� megnyilatkoz�sa. A farizeusok: ism�t b�nnek �t�lik a szombatnapi gy�gyit�st. Akik ilyen csoda l�tt�n is kem�nyek �s hitetlenek maradnak, azokon beteljesedett a pr�f�cia: �sai�s 6:9-10. Az �r�sokat �k is ismert�k, nem a tudatlans�g besz�lt bel�l�k, hiszen ezt J�zus megbocs�totta volna, �s megnyitotta volna lelki szemeiket. �gy azonban kimondja r�juk az �t�letet: a 41. versben. H�ny emberre �rv�nyes C ismeretekkel teljes korunkban is C ez az �t�let! A meggy�gyult ember b�tran szembesz�ll az el��t�letekkel. �s J�zus teljess� teszi a gy�gy�t�st: megnyitja lelki szemeit is. Az igazi boldogs�g ez volt! `Hiszek Uram! �s im�d� �t." �s boldogok mind a megny�lt szem� emberek: B�l�m �s a t�bbi h�s�ges k�ld�tt, s az emmausi tan�tv�nyok, akik felismert�k J�zusban az Isten Fi�t. A lelki vaks�g, a helytelen l�t�s, a r�vidl�t�s megakad�lyoz abban, hogy a helyes �tra tal�ljunk, hogy J�zus vil�goss�g�ban j�rjunk! Naponk�nti im�ds�gunk legyen: Uram, nyisd meg szemeimet, adj tiszta l�t�st! A pog�nyokat megvil�g�t� f�ny f�lragyog (Lk 2:32). �r�mh�r �s rem�nys�g van a pog�nyok r�sz�re is. Az �rn�l kegyelem van mindenki sz�m�ra. Tirusz �s Szidon vid�k�n J�zus ki�zi az �rd�g�t egy kana�ni asszony le�ny�b�l. A hitnek egy csod�latos p�ld�ja ez a t�rt�net. J� alkalom hit�nk megvizsg�l�s�ra. Ez a vid�k, Izr�el orsz�g�nak egy s�t�t sarka, ahol nagy sz�ks�g van J�zusra. � ide l�togat most. Elt�vozik azokt�l, akik j�tszanak a vil�goss�ggal, vagy ellene vetik magukat. Az Evang�lium ir�nti sz�nd�kos el��t�let �s g�ncsoskod�s kiv�ltja J�zus t�voz�s�t (21). 1. A k�ny�rg�s! (22) � Izr�el k�z�ss�g�t�l idegen, pog�ny asszony. Ha J�zus most nem l�togat ide, val�sz�n�, soha nem jut Hozz�. Istennek minden nemzetben van kiv�lasztott ed�nye. A Krisztussal val� tal�lkoz�s �s megismerked�s lehet�s�ge mutatkozik sz�m�ra most. � megragadja, J�zushoz j�n. C a) Ismerteti nyomor�s�g�t J�zussal (22). Azt mondja: ` Az �n le�nyom az �rd�gt�l gonoszul gy�t�rtetik!" Ez a csal�di baja hozza �t J�zushoz. A gyermek baja, a sz�l�nek is baja. Megsz�llottan is az �v� a gyermek, �s hiszi, hogy J�zus nem utas�tja el. - b) Irgalom�rt k�ny�r�g `Uram, D�vidnak Fia, k�ny�r�lj rajtam!" Gyermek �s sz�l� sz�m�ra k�z�s a baj, �s az irgalom is. A sz�l� feladata, hogy gyermek�t J�zushoz vigye, aki seg�teni tud rajta.2. A pr�bat�tel (23,24,26) Krisztus szolg�lat�ban ez egyed�li eset. Tudta, mennyit b�r el ez a hit. Az�rt teszi ezt, hogy hite dics�retre tisztess�gre �s dics�s�gre m�lt� legyen (1 P�t 1:6-7). a) Semmit nem v�laszol, am�g ut�na ki�lt (23). Ezzel egyre k�zelebb vonja mag�hoz. Vel�nk is cselekszik �gy az �r. b) J�zus felelete. Tan�tv�nyai k�zbel�p�s�re kem�nyebb v�laszt ad (24). Az embert zavarja, de J�zus szereti, ha ut�na ki�ltanak. Ez a v�lasz nagy pr�bat�tel. Ezut�n m�g kil�t�stalanabb helyzet el� �ll�tja! (26). Cs�ggedten t�vozna el, ha nem volna er�s hite! A Afiak kenyere@ az evang�lium �s a gy�gykezel�s csod�latos kegyelme. A `fiak" �llapota irigyl�sre m�lt�. Nem adhatja az ebeknek! 3. A hit al�zata. (25, 27) Nem l�zad a b�n�sm�d miatt. hanem tov�bb k�ny�r�g. Al�zata �s tisztelete jel��l el�je borul. Irgalom�rt j�tt a D�vid Fi�hoz �s nem t�vozik n�lk�le. J�zus l�bain�l s�r kitart�an irgalom�rt. � megadhatja. Al�zattal v�llalja: A fiakhoz k�pest eb vagyok Uram, de a Te csal�dodhoz tartozom. Csak al�hull� morzs�t k�rek, n�kem az is el�g. 4. Az �ldott eredm�ny (28) J�zus azt mondja: `Nagy a te hited!" De ebben van: b�lcsess�g, al�zat, szel�ds�g, t�relem, im�ban kitart�s is. Ez�rt megdics�ri. - A szentek hite egyform�n �rt�kes, de ereje �s m�rete nem egyforma. A nagy hit tiszteli, szereti az Urat �s megb�zik Benne mindig. A le�nyt meggy�gy�tja. Vegyed, ami�rt j�tt�l. A morzsa el�g, �s a le�ny meggy�gyul. - Galilea tenger�n�l b�s�g van. Sok beteg meggy�gyul (29-31). Itt, J�zus l�bain�l gy�gyul�s, f�l�p�l�s van!
Am�g e f�ld�n �l�nk, addig szeretteink betegs�ge, megpr�b�ltat�sa, vagy elk�lt�z�se mindig megnehez�ti sz�v�nket. Ilyenkor nagy sz�ks�g�nk van az ig�re: `�n vagyok a felt�mad�s �s az �let, aki hisz �nbennem, ha meghal is �l!" A beth�niai csal�d is a m�ly pr�ba �ltal gy�z�d�tt meg e szavak igazs�g�r�l. A csal�d tagjai: M�ria, aki megkente az �r l�bait, letette b�neit �s a jobb r�szt v�lasztotta, - M�rta, aki szorgalmas �s h�v� volt, de kimaradt az �ld�sok legjav�b�l, - �s v�g�l L�z�r, akit J�zus szeretett �s bar�tj�nak nevezett. A csal�dot v�ratlanul �rte a gy�sz, de ennek a csod�latos napnak a tanuls�gait nekik is �pp�gy le kellett vonniuk, mint eg�sz k�rnyezet�knek, az egyh�zi vezet�knek, �s v�g�l nek�nk, ma �l� hiv�knek is. M�gpedig: 1. J�zus legk�zelebbi bar�tait is �rheti szenved�s. `Uram, ha itt lett�l volna...@ J�zus jelen van �let�nkben, tud minden esem�nyr�l. T�ved�s azt hinni, hogy az �v�it nem �rheti el a baj, a betegs�g, a csap�s. Tudta, an�lk�l semmi sem t�rt�nhet vel�nk, s�t, mindezekkel c�lja van, meg akar tan�tani valamire. Sokszor a m�lys�gekben jutunk el egy-egy igei igazs�g teljes meg�rt�s�re, mint amilyen ez is: 2. `�n vagyok a felt�mad�s �s az �let, aki hisz �nbennem, ha meghal is, �l!" Ezt csak Isten Fia jelenthette ki, Aki az Istens�gnek r�sze, s �r az �let �s hal�l felett. J�zus f�ld�n j�r�sa alatt 3 halottat t�masztott fel, de v�g�l m�gis r�sz�k lett a test hal�la. Test �s v�r nem �r�k�lheti Isten orsz�g�t. A felt�mad�s �s az �let C a halhatatlan l�lek �r�ks�ge. 3. J�zus egy�tt s�r a s�r�kkal. Ez nemcsak egy�tt�rz�s�t bizony�tja, hanem azt is, hogy mindenben hozz�nk hasonl� lett. Ma is k�sz n�la a vigasztal�s, Akegyelm�b�l �r�k vigasztal�ssal aj�nd�kozott meg.@ � mondotta: `Boldogok, akik s�rnak, mert �k megvigasztaltatnak." 4. A felt�maszt�s csod�ja el�tt foh�szkodik, kinyilatkoztatja az Aty�val val� kapcsolatot, a T�le kapott hatalmat, `hogy elhiggy�k, hogy Te k�ldt�l engem." Megrend�t� bizony�t�k: a n�gynapos halott �letre kel! 5. A k�vetkezm�nyek, eredm�nyek k�l�nb�z�s�ge: A csal�d ujjong� im�data. A szemtan�k k�z�l sokan hisznek Benne. A papi fejedelmek megr�m�lnek a v�rhat� egyh�zi �s politikai k�vetkezm�nyekt�l, Kajaf�s f�pap pr�f�t�l. Sok �ld�z�s ut�n el�sz�r hangzik el ny�ltan az �t�let: J�zusnak meg kell halnia! Megrend�t� �s igaz pr�f�cia! Elv�sz a n�p�rt, hogy az eg�sz n�p el ne vesszen. Befejez�s�l: Adjunk h�l�t, hogy a felt�mad�ssal kapcsolatban nek�nk m�r nem a tudatlans�g a r�sz�nk, hanem szent bizonyoss�g! Olvassuk el 1Thess 4:13-18 verseket, �s az lKor 15. r�sz�t! Aranymond�s: J�nos 11:25. Ol�h Ln�
Minden id�k legnagyobb tan�t�ja, a t�k�letes Isten-Ember, az �r J�zus Krisztus, sz�les sk�l�j� st�lusban hirdette az Ig�t, hiszen � maga volt a testt� lett Ige. Mindent �tfog� hatalm�t bizony�tott�k csod�i: term�szet, betegs�gek, alvil�gi er�k �s hal�l mind-mind engedtek N�ki. Isten titkainak birtok�ban �gy tan�tott, mint akinek hatalma van: intett, pr�dik�lt, nevelt, b�tor�tott, evang�liz�lt �s pr�f�t�lt a t�rsadalom minden r�teg�nek. Egyik eszk�ze a p�ld�zatok haszn�lata. A Mester a M�t� 13-ban Isten orsz�g�r�l h�t p�ld�zatot mond el, ezek k�z�l az els�vel foglalkozunk. I. A magvet� (vagy a n�gyfajta f�ld) p�ld�zata (1-9)
II. A p�ld�zatok c�lja (10-13, 16, 34-35) A tan�tv�nyok nem �rtett�k, mi�rt sz�lt az �r p�ld�zatokban a n�phez, b�r � az �T-i pr�f�ci�nak tett eleget (35). J�zus k�rd�s�kre teljesen kiel�g�t� v�laszt adott: a titkok meg�rt�se a tan�tv�nyoknak adatott. Isten kijelent�seit term�szeti ember nem foghatja fel, csak a lelkiek, a mennyei igazs�gok ut�n �szint�n �rdekl�d�k �rthetik meg azt. Ha J�zus tan�tv�nyai vagyunk, Ig�je napr�l-napra jobban megvil�gosodik sz�munkra. Lehull a lepel lelki vaks�gunkr�l, s�kets�g�nkr�l, �s tiszt�n l�tunk �s hallunk mindent. Sz�ntsuk fel az agyontaposott f�ldet, hordjuk el sz�nt�f�ld�nkr�l a k�veket, gyoml�ljuk ki a t�viseket, hogy J�zusb�l t�pl�lkozva (J�n 15:5) sok gy�m�lcs�t teremhess�nk az � dics�s�g�re!
Az ember legnagyobb dilemm�ja nem a meg�lhet�s, gazdags�g, sz�ps�g, b�lcsess�g, hanem az �r�k �let k�rd�se. A legr�gibb id�k �ta ez foglalkoztatta a b�lcseket �s egyszer� embereket egyar�nt. Az �T-ban tal�lunk utal�st erre (J�b 19:25-26, �s 26:19, D�n 12:2-3), az �T-ban pedig Bemer�t� J�nos, majd az �r J�zus hirdeti az Isten orsz�g�nak k�zeledt�t. A J�nos 3:16 szerint azok nyerik el az �r�k �let aj�nd�k�t, akik hisznek az Isten egysz�l�tt fi�ban. Ki m�s lenne alkalmasabb arra, hogy a t�rv�nytud� nagy k�rd�s�re v�laszoljon, mint maga az �r J�zus? I. Mit cselekedjem? (25-29) A zsid� n�p elitje, a farizeusok, �r�stud�k, papok �s l�vit�k a t�rv�ny ismeret�re �s betart�s�ra alapozt�k az �r�k �let elnyer�s�t. Csak k�s�bb, J�zus v�lts�ghal�la ut�n lett nyilv�nval�v�, hogy az az Isten kegyelmi aj�nd�ka, �s nem �rdem szerinti nyeres�g (R�ma 6:23, Ef 2:8-9). A t�rv�nytud� pr�b�ra teszi a Mestert k�rd�s�vel, �m az �r visszak�rdez: mi van a t�rv�nyben? A tud�s�t fitogtat�, helyesl�sre v�r� tan�t� j�l v�laszol: az Isten �s felebar�t szeretete az eg�sz t�rv�ny bet�lt�se. `Ezt cselekedd, �s �lsz" B feleli a Mester. Ez v�dekez�sre �s �nigazol�sra k�sztette a k�rdez�t: II. Ki a felebar�tom?(30-35) Erre J�zus az egyik legmegragad�bb p�ld�zattal v�laszolt. A jerik�i �ton egy embert a rabl�k f�lholtra verve �s kifosztva mag�ra hagytak. Az arra halad� pap �s l�vita elker�li a szerencs�tlen�l j�rt v�ndort. Egy sam�riai ember viszont meg�ll, megk�ny�r�l rajta, bek�t�zi sebeit, a vend�gfogad�ba viszi �s k�t munkanap �r�t adja gondoz�s�ra. Meg�g�ri, hogy visszat�rtekor tov�bbi kiad�sait is fedezi. Micsoda arculcsap�st jelentett a tud�s hallgat�s�gnak, hogy J�zus az embersz�mba sem vett sam�riait erk�lcsi �rt�k�ben a pap �s l�vita f�l� helyezi! �mde most J�zuson a sor, hogy k�rdezzen: III. Szerinted ki az igazi felebar�t? (36-37) Mi m�st v�laszolhatott a sarokba szor�tott t�rv�nytud�, mint ezt: `az, a ki k�ny�r�lt rajta". Micsoda tan�t�s: `eredj el, �s te is a k�pen cselekedj�l!" Lehet�nk b�rkik: lelkip�sztorok, diak�nusok, karmesterek, bizotts�gi tagok: ha a pap �s l�vita p�ld�j�t k�vetj�k, Isten elmarasztal. Hi�ba adakozunk, ha elhagyjuk az irgalmass�got (Mt 23:23). Nem mehet�nk a mennybe Uram-uramoz�ssal, ha nem cselekessz�k az Atya akarat�t (Mt 7:21). Len�zhetj�k a samarit�nust, az egyszer� tagot, az �zvegyasszony k�t fill�rj�t, de ezzel csak magunkat z�rjuk ki az �r�k �letr�l. Vajha megtanuln�nk al�zatban, egyszer�s�gben, b�k�sen �s csendesen munk�lkodni, mint az irgalmas samarit�nus, hogy Urunk mondhassa: `j�l vagyon j� �s h� szolg�m".
Az im�ds�g a kereszty�n �letm�d legfontosabb eleme, az �t kegyelmi eszk�z egyike (ima, Ige, bemer�t�s, �rvacsora, k�z�ss�g). Ez a h�v� ember l�legzetv�tele, �s �ppen annyira sz�ks�ges, mint a t�d�nek a leveg�. Ima n�lk�l nem besz�lhet�nk eg�szs�ges lelki �letr�l. H�laad�s, im�d�s, k�ny�rg�s, b�nvall�s, k�r�s, k�zbenj�r�s - �me egy n�h�ny form�ja az im�ds�gnak. Az im�ds�g elengedhetetlen tartoz�ka a hit (Zsid 11:6), elv�rt magatart�sa az al�zat (Jak 4:10) �s Isten akarat�ban val� megnyugv�s (M�t� 26:39), helyes m�dja pedig: im�dkozni az Aty�hoz, az �r J�zus nev�ben, a Szent L�lek �ltal (Mt 6:6, J�n 14:13-14, J�d 20). Isten h�rom f�le v�laszt adhat im�nkra: igen, nem, v�rj m�g, �s ezeknek mindegyike javunkat szolg�lja. Az �r J�zus, aki p�ldak�p�nk �s tan�t�nk az im�dkoz�sban, annak k�t alapelem�t t�rgyalja az el�tt�nk l�v� igeszakaszban. I. �llhatatoss�g az im�ban (1-8) A p�ld�zat szerint egy sz�ks�gben l�v� �zvegyasszony annyit j�rt a hamis b�r� nyak�ra, m�g az engedett k�r�s�nek, �s megszabad�totta ellens�geit�l. A kitart� k�relem m�g egy istentelen, becstelen embern�l is el�rheti c�lj�t. Mennyivel ink�bb enged Isten az �llhatatos im�nak! A v�lasztottak �jjel-nappal ki�ltanak az Aty�hoz, �s � idej�ben megszabad�tja �ket az ellens�gt�l. `Meddig nem �t�lsz m�g" B sz�l a v�rtan�k k�rd�se (Jel 6:10), �s az �r v�laszol: bossz�t �llok �rt�k hamar!(8) Az �llhatatos ima hit n�lk�l elk�pzelhetetlen. Csak akkor tudunk sz�ntelen�l, meg nem rest�lve im�dkozni, ha teljes bizodalommal tudunk a kegyelem kir�lyi sz�k�hez j�rulni (Zsid 4:16). Ha nincs hit�nk az �llhatatos im�hoz, nem lesz elegend� hit�nk a megtartat�sra sem, mikor elj�n az �r meg�t�lni �l�ket �s holtakat (8b). II. Al�zat az im�ban (9-14) Az ima r�vil�g�t az ember val�di lelk�let�re. A Mester �sszehasonl�tja a farizeus �s v�mszed� im�ds�g�t: az el�bbinek majdhogynem sz�tfesz�l a keble az �ntelts�gt�l, b�szkes�gt�l �s �nigazs�gt�l, m�g az ut�bbi k�ts�gbeesetten veri a mell�t: `Isten, l�gy irgalmas n�kem, b�n�snek!" J�zus �t�lete vil�gos: a v�mszed� megigazultan t�vozott a templomb�l. `Az Isten a kev�lyeknek ellene �ll, az al�zatosoknak pedig kegyelmet �d" (Jak 4:6). Az ima sz�munkra kiv�lts�g �s parancs, �ld�s �s eszk�z, �letelem �s szellemi energiaforr�s, mennyei gyorsposta �s lelki l�gz�s. Hadd gyakoroljuk azt kitart�an, al�zatosan, hat�konyan, hogy r�nk is �rv�nyes legyen: `�s miel�tt ki�ltan�nak, �n felelek, �k m�g besz�lnek, �s �n m�r meghallgattam" (�s 65:24)
Olyan korszakban �l�nk, amikor az emberek nagy r�sze fesz�lt figyelemmel k�s�ri a felgyorsul� esem�nyeket. Ez arra utal, hogy vil�gkatasztr�f�ra v�rnak, amelynek kimenetel�t �s k�vetkezm�nyeit nem ismerik. Egyed�l Isten Ig�je ad felvil�gos�t�st az utols� id�kr�l. Ezt kutatj�k a k�l�nb�z� teol�giai ir�nyzatok �s a bibliai eszkatol�gia. Az �r J�zus az olajf�k hegy�n err�l besz�l tan�tv�nyainak (M�t� 24-25r.): lesz h�bor�, f�ldreng�s, �hs�g, j�rv�ny, �ld�ztet�s, botr�nkoz�s, gy�l�let, �m ez csak kezdete a nagy nyomor�s�gnak. Az evang�lium hirdettetni fog minden�tt, a puszt�t� ut�latoss�g a szent helyen lesz, hamis krisztusok t�madnak. Ez a nagy nyomor�s�g ideje, melynek napjai megr�vid�ttetnek a v�lasztottak�rt. V�g�l megjelenik az embernek Fia hatalommal �s dics�s�ggel, angyalai �sszegy�jtik a v�lasztottakat, �s a V�leg�ny megtartja menyegz�j�t, amelyen r�szt vesz az �t eszes sz�z. Ezut�n jutalmat oszt az �v�inek, majd be�l az � dics�s�g�nek kir�lyi sz�k�be, hogy �t�ljen a nemzetek f�l�tt. Ezeket k�t csoportra osztja, amint a p�sztor teszi a juhokkal �s kecsk�kkel (31-33). I. A juhok (34-40) A juhokat jobbkeze fel�l �ll�tja a Kir�ly. Ez az igazak csoportja, akik nem �t�letet, hanem dics�retet kapnak. Ezzel jutalom is j�r, �s az nem m�s, mint a vil�g megalap�t�sa el�tt sz�mukra elk�sz�tett orsz�g �r�kl�se. Tudnunk kell, hogy Isten minden tett�nket ismeri. Az igazak az�rt nyertek jutalmat, mert hit�k, istenf�lelm�k, szeretet�k olyan m�sokra ir�nyul� szolg�latban ny�lv�nult meg, amelyet nem is tartottak sz�mon.. `Amennyiben megcselekedt�tek eggyel", mondja az igaz B�r�, `�n velem cselekedt�tek!" II. A kecsk�k (41-46) Az �r bal keze fel�li csoport �t�lete rettenetes: oszt�lyr�sz�k az �r�k t�z, mely az �rd�gnek �s angyalainak k�sz�lt. Ezek nem akart�k felismerni a j� cselekedetre ad�d� alkalmakat, s aki tehetne j�t, de nem tesz, b�ne az annak (Jak 4:17). J�zus �t�lete egy�rtelm�: ha nem tettek j�t eggyel a legkisebbek k�z�l, Vele nem cselekedt�k. Ig�nkb�l kit�nik, hogy az �t�l� b�r� J�zus, az embernek Fia (31, J�n 5:22, Csel 17:31). L�tjuk azt is, hogy k�t hely van elk�sz�tve az id�k v�g�re: az �r�k gy�trelem helye �s az �r�k �let helye (nincs sz� purgat�riumr�l!). Isten az �r�k t�zet nem az embernek sz�nta, hanem az �rd�gnek �s angyalainak, �m azok is oda ker�lnek, akiknek neve nincs be�rva az �let k�nyv�be (Jel 20:15). Az �r J�zus a v�lasztottainak az Atya h�z�ban k�sz�tett helyet (J�n 14:2-4). Mi melyik csoporthoz tartozunk, �s vajon melyik helyre ker�l�nk? A sz�ret ideje hamarosan meg�rkezik, s J�zus gy�m�lcs�t fog keresni �letf�nkon. Ha csak levelet tal�l, �t�let �r, ha pedig j� gy�m�lcs�t lel, jutalmat nyer�nk (v�. 2Kor 5:10). �lj�nk olyan h�v� �letet, hogy P�l apostollal egy�tt mondhassuk el: `ama nemes harcot megharcoltam...v�gezetre elt�tetett n�kem az igazs�g koron�ja, melyet meg�d n�kem az �r" (2Tim 4:7-8). Aranymond�s: M�t� 25:40 D�nes Endre
November 11. Az Ur J�zus �s a T�rv�ny 2001. december 2. A k�vetkez� negyed �vben a vas�rnapi iskola ig�i - b�r az
�sz�vets�gb�l vannak - kil�pnek a megszokott kronol�giai
sorrendb�l. A decemberi ig�k mindegyike az �r szolg�j�t hozza el�nk. december 9. �Az Isten orsz�ga Igazs�g, B�kess�g �s Szentl�lek �ltal val�
�r�m.� - Krisztus sz�let�s�vel az Isten orsz�ga j�tt el hozz�nk.
A pr�f�cia beteljes�lt, elj�tt az �r�mmond�s napja. A kijel�lt
pr�f�cia mondanival�ja kett�s: Galilea f�ldje �s n�pe sokat szenvedett a h�bor�k �s az
ellens�ges megsz�ll�s miatt. A megal�ztat�s, a szorongattat�s �s
tan�cstalans�g miatt s�t�ts�gben, szinte a hal�l �rny�k�nak
v�lgy�ben �ltek (8:22). Milyen �get� sz�ks�g volt egy �tmutat� f�nysug�rra, ami megeleven�tse �ket!
Ez a semmihez sem hasonl�that� f�ny a Messi�s sz�let�s�nek
�g�rete volt. Micsoda az igazs�g? hangzik a pil�tusi k�rd�s �jra meg �jra. Ki
tudja, hogy mi az igazs�g? Az �r szolg�ja, v�lasztottja, k�ld�tte,
egysz�l�ttje tudja, hiszen � maga az Igazs�g. |
