Baptist TOP1000

 

 

 

Az oldalt folyamatosan bővítjük

Küldjön verset e-mailen a szerkesztőnek:

herjeczki@juno.com 

az Evangéliumi Hírnökhöz

 sok vers (magyar és világirodalmi)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VERSET MONDUNK -
VERSEK, GYÜLEKEZETI HASZNÁLATRA
TÉMA SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSBAN

NAGYHÉT  =  VIRÁGVASÁRNAP  +  NAGYPÉNTEK  +  HÚSVÉT

 A VERSEK FŐOLDALÁRA

VIRÁGVASÁRNAP

ÁLDOTT, AKI JÔ

Jertek, mondjunk hálát: énekeljünk!
Eljött a Király, vígan örvendjünk.
Áldott, aki jô az Úrnak nevében
Olajágakkal jöttén vigadozzunk.
 
Legyen áldott!
Tárt kapu várja Isten szent Fiát;
Ô a kegyelem: nékünk üdvöt ád!
        Gerzsenyi Sándor
 
OTT FÜGG A NÉMA BÁRÁNY
 
Ott függ a néma bárány:
A vére földre hull,
Míg dúl körül az ármány,
S a tömeg zúg vadul.
 
Szent arcát ütleg éri,
és hull reá a vád,
S ô szelíd hangon kéri
Az ég bocsánatát.
 
Úgy fáj a szívem, nézve
E koronás királyt,
Mert rút tövis az éke,
S testét kín járja át.
 
Én térdre hullva kérdem:
Ó mért szenvedsz, miért?
Ô választ ád szelíden:
Tengernyi bűnödért.
 
Most hogy rebegjek hálát
A megnyílt öt sebért,
Hogy adta bűnöm árát
Elrontott éltemért?
 
Ím magamról lemondok,
Övé egész valóm.
Így leszek véle boldog,
Hisz ô az üdvadóm.
      Gerzsenyi Sándor
ELJÖTT A DRÁGA ÜNNEP
 
Eljött a drága ünnep
Nagy napja mennynek, földnek.
Ma múljék gyász és bánat:
A Megváltó feltámadt!
 
Te csüggedt, bús tanítvány,
Tekints az Úrra, bízván:
Halálon gyôz az élet,
A sírtól nincs mit félned!
                     Gerzsenyi Sándor
VIRÁGVASÁRNAP
A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zeng a kiáltás előtte, utána;
Zöld ágakat szeldelnek útjára,
Békességet hoz népe javára.
Áldott, aki jött az Úrnak nevébe',
Általa léptünk az Isten kedvébe;
Békesség ott fenn a mennyországban,
Áldott az Isten a magasságban!
 
Ó, lelki ország, Istennek országa,
Mily édes ebben Jézus királysága!
Szelíd, szegény ez és alázatos,
De nagyhatalmú és csodálatos.
 
Igaz ez és a bűntől szabadító,
Poklot és halált egyaránt hódító.
Vasvesszővel bírja ellenségét,
De szelíden őrzi örökségét.
 
Ó, áldott Jézus, ki bírsz a világgal,
Jöjj mihozzánk is alázatossággal,
Tégy tulajdon népeddé bennünket,
Vezéreld jóra egész életünket!
 
Áldott Királyunk, lelkünk nagy Királya,
Jöttödet néped ma is várva várja.
Jöjj hát hozzánk is nagy hatalommal,
Terjeszd országod diadalommal!
 
A nagy Király jön, hozsánna, hozsánna!
Zengjük, kiáltsuk előtte, utána;
Hintsük be útját mi is zöld ággal,
És ünnepeljünk szent buzgósággal!
 
Dicsőség legyen az Isten Fiának,
Áldás, békesség az égi királynak,
Hogy vele mi is, kiket megváltott,
Bírhassuk egykor a mennyországot!
         Palóczi Horváth Ádám (A Hit Hangjai 55)
 
Balassi Bálint:
[Adj már csendességet...]
 
Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr,
Bujdosó elmémet, ódd bútul szívemet, kit sok kín fúr.
 
Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hagyd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére.
 
Nem kicsiny munkával: Fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesítsd meg.
 
Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.
 
Jó voltod változást, gazdagságod fogyást érezhet-é?
Ki engem, szolgádat, mint régen sokakat ébreszthet-é?
 
Nem kell kételkednem. Sőt: jót reménylenem igéd szerint!
Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen, hitem szerint.
 
Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát.
 
Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak megnyugodván, bú s kín nélkül.

 

HÚSVÉT
 
Évenként szabályosan, szinte monotonon ismétlődnek ünnepeink. Mégsem lehet föllapozni a tavalyi, vagy az azelőtti ünnepeinket, gondolatainkat az idén. És rendjén van ez így. Kínos lenne például egy múlt-év húsvétjára készült prédikációt változatlanul elmondani ma.
 
Az ismétlődő, de sohasem ugyanolyan ünnepeink sorában számomra kiváltságos helyet foglal el az idei Húsvét.
 
Kezdem megérteni, hogy ez a legcsodálatosabb, legjelentősebb ünnepünk. Hiszek Húsvétban, a föltámadásban. Húsvét a hitemet jelenti. Azt, hogy: mégiscsak lehetséges!
 
Lehet!
 
Nem válhat soha életem értelmetlenebbé, mint Krisztus leesett, értelem nélküli álla a kereszten.
Nem lehet soha sivárabb lelkem, mint a keresztről a semmibe-meredő fénytelen szempár.
Nem lehetek soha akaratlanabb, közömbösebb, mint a kereszten függő mozdulatlan test.
 
Amikor érzem, hogy ujjaim közt esik szét akaratom;
amikor az utak bezárulnak körülöttem;
amikor belémlopakodik a kétségbeesés: hát még az egymásnak-rendeltek találkozója is elmaradhat? - földereng akkor előttem a szegzett kéz, a szavak-nélküli tátott száj, a megkövesedett szem, a megőszült szakáll.
 
Egyszerre magasba lendül céltalanul csüngő kezem. A megértett Nagypéntek után hozsannát kiált.
Hát mégis! LEHET, kiáltom, s éledő értelmem betázi a szót:
 
Lendület, Erő, Hit, Eredmény, Teljesség.
Húsvét. Nem-értelmetlen, nem-holt, nem-savanyú élet.
 
Életelemem, életlehetőségem ez a Húsvét. Csalódásaim, kétségeim, kereszteim, nagypéntekeim föloldódhatnak, mert Húsvét a győzelem. A lehetőség.
        Herjeczki Géza (1969)
 
AKKOR ... MI LESZ?
 
Egyre többet tud már az ember,
szédítő trónon ül az értelem,
előtte még megszólalni sem mer,
lenézett koldus lett az érzelem...
Mindenkinek a zsarnok parancsol,
a szintén trónra emelt önmaga,
érte süketen és vakon harcol
kegyetlenül. Egy "új kor" hajnala
kábítja el, ha riadtan megáll,
mert fél. Attól, hogy ez már a halál?!
 
És tanácstalan sodródik tovább
a gépcsodákat alkotó világ.
Az Istent eltemette: sírba zárta,
... tövissel ma már nem koronázza,
inkább ... nevetni próbál fölötte
a komputer-kor torzult szülötte.
 
Talán őriztetné is a kriptát,
mert ... ha mégis igaz lenne mindaz,
amit lenéz, mint a hivők titkát,
de amiről néha.néha hírt ad
az elnémított lelkiismeret,
hogy - harmadnapra a sír üres lett!
S az Isten mégis ... és még ma is él,
a Bibliában Ő üzen, beszél...
 
Akkor ... mi lesz? - Azt nem lehet leírni!
A Feltámadottban hinni kell,
hinni, hinni!
         Lukátsi Vilma