MABAVISZ oldal Néhány MABAVIT III-AS KÉP

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK Magyar Baptisták Harmadik Világtalálkozója - MABAVIT III - DEBRECEN 2006. augusztus 4-6.

  I. A KÉSZÜLŐDÉS HÓNAPJAI

III. Dorkás Center, Baptista Ifjúsági Nagytábor
IV. Angol összefoglaló

 II.  A TALÁLKOZÓRÓL
video felvétel rendelés / Nyilatkozat / beszámoló / Interjú / Énekeink

2006. december

IMÁDKOZZUNK EGYMÁSÉRT!

A Magyar Baptisták Világszövetségébe hat magyar baptista szövetség tartozik. Aki szeret messzebbre látni a közvetlen környezeténél -az Evangéliumi Hírnök olvasói bizonyára ilyenek- és imádkozni is kész távolban élő testvéreiért, annak azt ajánljuk, hogy a következő sorrend szerint tegye azt.

Hétfőn a magyarországi baptista testvérekért és az egyház vezetőiért, Dr. Mészáros Kálmán elnökért és munkatársaiért.

Kedden a romániában élő magyar baptista testvérekért és a szövetség vezetőiért, Borzási István elnökért és munkatársaiért.

Szerdán az észak-amerikai magyar baptista testvérekért és a szövetség vezetőiért, Kulcsár Sándor elnökért és munkatársaiért.

Csütörtökön a délvidéki magyar baptista testvérekért és a szövetség vezetőiért, Nyúl Zoltán lelekipásztorért és munkatársaiért.

Pénteken a felvidéki magyar baptista testvérekért és a szövetség vezetőiért, Dóczé Bálint lelkipásztorért és munkatársaiért.

Szombaton a kárpátaljai magyar baptista testvérekért és a szövetség vezetőiért, Varga Attiláért és munkatársiért.

The Third World Congress of the Hungarian Baptist World Alliance has concluded in Debrecen, with a call for all to make a personal commitment to evangelism.

      Approximately 5,300 ethnic-Hungarian Baptists from 15 countries took part in the three-day event.

      330 congregations with 11,300 members belong to the Hungarian Baptist Union. An additional Baptist union in Romania involves 230 congregations with 8,500 members. Both unions are members of the European Baptist Federation.

50 man serve the Lord Supper to the 5000+ worshippers during the closing service

 

      A declaration passed at the gathering stated: "We believe that the only solution for mankind living in ever more complicated social circumstances is our Lord Jesus Christ." Only God can overcome the hopelessness of the Hungarian people "caused by our sins". The declaration added: "We are to labour further in the future for presenting the Gospel of Christ genuinely and in an ever broader circle to our neighbours, to our beloved Hungarian nation and to the world."

      Political issues also featured in the declaration, as the Hungarian Baptists underscored their national identity as one people. They branded the Trianon-Treaty of 1920 as "unjust". The surrender of territory required by the treaty separated roughly 3.3 million Hungarians from their motherland. Since then, Hungarians in Serbia and Slovakia in particular have repeatedly suffered ethnic discrimination. As a result the declaration stated: "We lift our voices against any political discrimination or persecution that offended or obstructed those who belong to the Hungarian nation."

      The Baptists also expressed hope that membership in the European Union would help overcome ethnic strife. The paper adds a confirmation that European culture is rooted in Christianity, even though the EU Constitution does not explicitly state so.

      The declaration was read aloud by Lajos Marosi Nagy (Budapest), European Vice-President of the Men’s Department of the Baptist World Alliance (BWA).

 

      The highlight of the conference was an evangelistic worship service in which the President of the Hungarian Baptists, Dr. Kalman Meszaros (Budapest), held the sermon. Approximately 800 non-Baptists attended the service.

      British-born Rev David Coffey, the President of the Baptist World Alliance (BWA) greeted the world Baptists and urged them to stick to a 4-point profile. He said, "Fellowship despite diversity, worked out by Jesus Christ; Reach-out, since the Great Commission is taken seriously by Baptists; Freedom and Justice, since we are the voice of those who cannot speak; Compassion, since beside sharing the Gospel, we help the needy."

      Pastor Geza Herjeczki (Detroit/USA), the freshly-elected President of the Hungarian Baptist World Alliance, stressed the importance of the Great Commission for Baptists: "Let us be a road sign for those who are not yet walking with Jesus Christ."   Daniel Blake, Christian Today, Aug. 28.

2006. november

(2006. október)

A Magyar Baptisták Harmadik Világtalálkozójának

Nyilatkozata

Debrecen, 2006. augusztus 4-6.

 

Hálát mondunk mindenható Istenünknek azért, hogy ismét megrendezhettük a magyar baptisták világtalálkozóját, és együtt ünnepelhettünk Jézus Krisztus nevében, aki számunkra az út, az igazság és az élet.

      Örömünkre szolgált, hogy, hogy szétszóratott magyar nemzetünk baptista népének ismét lehetősége volt a találkozásra, hogy ismét örülhettünk egymás látásának, és a gazdagon megterített lelki asztalnál egymás hite által épülhettünk. Valljuk, hogy elsősorban keresztyének vagyunk, azután baptisták de nem utolsó sorban magyarok. Összetartozásunk legfőbb záloga maga Jézus Krisztus, akinek a nevében voltunk együtt, itt Debrecenben.

      Hisszük azt, hogy az egyre bonyolultabb társadalmi viszonyok között élő ember számára egyedül Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van megoldás. Valljuk, hogy Mindenható Istenünk képes kiemelni magyar népünket a bűneink okozta reménytelen-ségből, és személyes, élő kapcsolatra jutva Jézus Krisztussal, valóságos és egyre kiteljesedő keresztyén életet élhetünk. Felismerve az ebből fakadó felelősségünket, Igénk tanítása és Jézus Krisztus misszióparancsa alapján a jövőben is azért munkálkodunk, hogy Krisztus evangéliumát hitelesen és egyre szélesebb körben mutassuk be a környezetünkben élőknek – szeretett magyar népünknek és a világnak.

      Valljuk, hogy Isten teremtő hatalma nyomán magyar népünk összetarozik, éljen bár az anyaországban, vagy az igazságtalan trianoni döntés nyomán elcsatolt területeken vagy más messzi földrészen. Felemeljük szavunkat minden olyan politikai megkülönböztetés, üldöztetés ellen, amely nemzetünkhöz tartozókat bármilyen formában is jogai gyakorlásában sértené vagy akadályozná. Különösképpen bízunk abban, hogy az egyre kiteljesedő Európai Unió ernyője segítségül lehet a nemzetiségi indíttatású szembenállások megszüntetéséhez különös tekintettel a Vajdaságban és Szlovákiában a napjainkban uralkodó helyzetre.

      Reménységgel tekintünk arra a folyamatra, amely által az összmagyarság felzárkózik az európai népek közösségéhez. Valljuk, hogy európai kultúránknak alapjai a keresztyén-ségben gyökereznek, annak ellenére, hogy azt az Európai Unió Alkotmányában nem rög-zítették. Éppen ezért nekünk magyar baptistáknak a világ baptistáival és más keresztyén testvéreinkkel együtt feladatunk a só és világosság szerepének betöltése.

      Elkötelezzük tehát magunkat egyénileg és közösségileg az elhívásunkhoz méltó hívő életre; Krisztus evangéliumának hirdetésére; a testvéri közösség ápolására, valamint a felelősségteljes és hasznos társadalmi jelenlétre.

      Az a kívánságunk, hogy legyen Isten által megáldott minden magyar baptista testvérünk, aki Úrnak vallja Jézus Krisztust! Kísérje Istenünk áldása magyar baptista misz-sziónkat szerte a világon!

 

                    A MABAVISZ Elnöksége

 

A MABAVIT-ról a Fárosz Alapítvány videófelvételt készített. Az egyes alkalmakról készült filmek és egy kb. kétórás összefoglaló egyben, vagy külön-külön is megrendelhető. Amerikai megrendelőknek a postaköltség csökkentése érdekében azt javasoljuk, hogy a szerkesztőnél tegyék meg megrendelésüket, aki azokat összesítve továbbítja majd Fodor Lászó testvérnek, aki egyébként Magyarországon a +36-20-251-3997 számon érhető el.

e-mail a szerkesztőnek: herjeczki@juno.com

 

Komolytalan vers egy komoly eseményről

 

Magyar Baptisták Világtalálkozója!

Eláll az ember szeme, szája, "szó"-ja.

 

Gajdolom énekem MABAVIT népének,

Akik Debrecenben így egybe-menének.

 

Jönnek ezerszámra kicsinyek és nagyok,

Boldog lehetek, hogy én is köztük vagyok.

 

Áldjon az Úr Jézus! Drága hívő Testvér!

A Főnix-Csarnokban sok jó ember megfér.

 

Forró az aréna, akár egy kemence.

Küldte baptistáit a Kárpát-Medence:

 

Északról és délről, meg főként keletről,

Ismert s alig ismert kis és nagy helyekről.

 

Hangzik lelkes ének reggeltől napestig.

Fülünk a fúvósok szívósan repesztik.

 

Szívünkben vigazság, ajkunkon hő ima.

Nagy örvendezésre gyűltünk egybe mi ma.

 

Az összevont kórus összhangos dalától

Visszhangzik a szívünk, harsog a lelátó.

 

Kipirult hitszónok feddi az Úr népét,

Püföli a sátánt, nem hagy neki békét.

 

Magújult szívünket vigyük innen haza,

Hitünk Jézusunkban sose legyen laza!

 

          GöSö - 2006. - Baja

 

Levelet kaptunk Debrecenbõl
Kedves Herjeczki testvér!

Gyülekezetünk nagy kihívásnak tekintette a MABAVIT megrendezését. Isten segítségével megoldottuk a feladatot. Az áldásokból különbözõ képpen résszesültek a gyülekezet tagjai. Az idõsebb korosztály a csarnokban elhangzottakból merített áldást, azok pedig akik részt vettek a felelõségteljes rendezõi csapat munkában testvéri egységbe kovácsolódtak össze. Ez nagy áldás volt számukra. Erõt adott részükre az a tudat hogy benn a csarnokban több ezer ember imádja és dicsõíti az Urat és õk ehhez aszisztálhatnak. Az áldás a gyülekezet részére tovább folytatódik. Vasárnap bemerités lesz gyülekezetünkben. Ez alkalommal öten fognak bemerítkezni. Megjegyezni kívánom, hogy ezek közül két fiatal a Dr. Karancsi Jánosék gyermeke. Erikáékat íly gazdag áldásban részesítette Isten a szervezés fáradságos munkájáért. Mindenért Istenünké legyen a hála és dicsõség.
                Testvéri üdvözlettel: Jámbor Ferencné

A Magyar Baptisták Világszövetsége

 

A Világszövetség célkitűzése

Az alapító szándéknyilatkozat célul tűzte ki, hogy a megalakítandó világszervezet elsősorban a határon túli területek és a szétszórtságban élő magyarság összekapcsolását kívánja segíteni. Az adott körülmények között egy világszervezetnek ... tovább 

 

(2006. szeptember)

Szombat délelőtt a Főnix csarnokban

Örömmel készültünk, jöttünk a Tisza mindkét oldaláról, s mi, észak-amerikaiak a tengeren túlról és boldogan éltük át a péntek délutáni alkalmakat. Nem csak azért, mert ezen a délutánon nagyobbrészt mi szolgáltunk. Várakozással néztünk a szombati alkalmak elé. Kicsit nyugodtabban is, hiszen a feladataink nagyobb részét már elvégeztük. Könnyebb így figyelemmel kísérni a szolgálatokat, s az igehirdetést. Vártuk a találkozásokat is régen látott ismerősökkel.
      Úgy láttam, hogy mindkettőre vártak a találkozó résztvevői, s jól van ez így. Nem csak igével él a megváltott hívő nép, hanem a testvéreivel való közösséggel is. Jöttek is a testvérek.

Lendületes közös éneklés hangjaira érkeztem a csarnokba, s úgy láttam, hogy szívesen és örömmel énekelt mindenki, különösen is azokat az énekeket, amelyeket mindannyian ismertünk. A találkozó himnuszát mostanra már mindenki jól ismerte, s lelkesen énekelte.
      Szombat délelőtt a szolgálatokat az Erdélyi Magyar Baptista Szövetség két vezetője Gergely István és Borzási Gyula irányitotta. Belefért azonban a sorba a vajdasági és a felvidéki beszámoló, a Vox Nova férfikar és a magyarországi Központi Énekkar énekszámai, valamint a győri fiatalok pantomim előadása is. Sőt, az aránylag hosszabb időt igénylő Kovács család bizonyságtétele és előadása – aktuálisan, családi problémákkal foglalkozva.
      Úgy láttam, hogy jó volt ez a színes válogatás. Azt is hallottam, hogy többen hiányolták az Erdélyben olyan jellegzetes, ilyen alkalmakról elmaradhatatlan fúvós zenekari szolgálatokat. Nagyszerűen szólt viszont a Bokor Barnabás testvér által vezetett, hangszeresekkel is megerősített erdélyi énekkar.
      Nekem úgy tünt, hogy örömmel élte át a MABAVIT III. szombat délelőttjét a jelenlévők sokasága. Sokasága? Talán végül ezzel kapcsolatosan két szolgálatról: Borzási István testvér igehirdetéséről és Dóczé Bálint testvér felvidéki beszámolójáról. Az előbbire a délelőtt végefelé került sor, a másikra fél 10-kor. Dóczé testvér visszaemlékezett a MABAVIT II-re, melyre Nagyváradon került sor, tömött sportcsarnokban. Elmondta, hogy többek között azért választottuk Debrecent, mert itt a Főnix csarnokban nyolcezren is elférünk. Vagyis, elférnénk. Szomorúan állapította meg, hogy elég kevesen voltunk az impozáns csarnokban. Amit testvérünk megfogalmazott, az másokat is foglalkoztatott. Engem is. Keresem a magyarázatát annak, hogy Magyarországról is, Erdélyből is sokan otthon maradtak ahelyett, hogy útra keltek volna. Az ige iránti érdektelenség? Nem valószínű. A testvéri közösség iránti igény mindig is jellemző volt a baptistákra, megfogyatkozott volna ez az érdeklődés? Egy darabig még foglalkoztatni fog engem is ez a kérdés.
      Örülök azonban annak, hogy mire az erdélyi szövetség elnöke, Borzási István testvér igehirdetésére került a sor, jobban megtelt a csarnok. 11 órára mintegy ötezren hallgatták, amint Borzási testvér arról szólt, hogy Jézus Krisztus az igazság. Nekünk nem lehet elég a farizeusok igazsága..
                           Herjeczki Géza, Mabavit Hiradó, Ahogy láttam, 11. o.

Összefoglaló közlemény

a Magyar Baptisták Harmadik Világtalálkozójáról

 

Tizenöt ország, mintegy 5330 magyar résztvevőjét regisztrálták a Magyar Baptisták Harmadik Világtalálkozóján Debrecenben, a Főnix Csarnokban. A 2006. augusztus 4-6. között megtartott ren-dezvény legnépesebb alkalma a szombat esti evangélizáció volt, amikor is mintegy 822 nem baptista vendég is hallgatta dr. Mészáros Kálmán egyházelnök tolmácsolásában a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet.

      A vasárnap délelőtti záróistentiszteleten megjelentek a testvéregyházak magasrangú kép-viselői is, akik nevében dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat elnöke, valamint D. Szebik Imre, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának evangélikus elnöke mondott köszöntést. A világtalálkozón megjelent Helari Puu, az Európai Baptista Szövetség elnöke, valamint David Coffey, a 100 milllió baptistát számláló Baptista Világszövetség elnöke, aki igehirdetéssel szolgált. A zászlós felvonuláson Albánia, Ausztria, Ausztrália, Kanada, Kárpátalja (Ukrajna), Magyarország, Nagy-Bri-tannia, Németország, Románia (Erdély) Svájc, Szlovákia, az Amerikai Egyesült Államok, Szerbia (Vajdaság) zászlói mellett a résztvevők üdvözlő tapsával kísérve Debrecen város zászlója is bevonult a Főnix Csarnokba.

      Jézus Krisztussal és egymással való közösségünk kifejezéseképpen mintegy 50 lelkipásztor, presbiter, diakónus és elöljáró szolgáltatta ki a közel 5000 résztvevőnek az ünnepi úrvacsorát. A MABAVISZ elnökségének Nyilatkozatát Marosi Nagy Lajos, a Baptista Világszövetség férfi szakosztályának európai alelnöke olvasta fel. A világtalálkozó résztvevői kézfelemeléssel fogadták el a Nyilatkozatot, amelyben hitet tettek a vallásszabadság, az európai keresztyén kultúra, a magyar baptisták összetartozása mellett és a nemzeti alapú szembenállások szítása ellen. A világtalálkozó befejezéseként dr. Herjeczki Géza detroiti lelkipásztor vette át a MABAVISZ soros elnöki tisztét.

      A Magyar Baptisták Harmadik Világtalálkozójának fontos rendezvénye volt a Kölcsey Központban megtartott komolyzenei hangverseny, amelyen a világtalákozóra érkezett vendégek mellett mintegy 600 meghívott debreceni kiválóság is részt vett. A szombat este megtartott Ifjúsági Koncertre, mintegy 400 fiatal érdeklődő látogatott el, akik a már regisztrált résztvevőkhöz csatlakoztak.

      A világtalákozót sajtótájékoztató és fogadás zárta, amelyen a sajtó képviselői mellett az egyházak vezető lelkészei, valamint a konferencia szervezőbizottsága is részt vett. Papp János misz-sziói igazgató, a rendezvény főszervezője megállapította, hogy mintegy 6500 ember hallhatott a világtalálkozón Jézus Krisztusról, aki számunkra az út, az igazság és az élet.

                Marosi Nagy Lajos, A MABAVIT sajtóreferense

 

A regisztrált résztvevők országonként:

 

Albánia: 4 fő, Ausztria: 7 fő, Ausztrália: 9 fő, Cseh Köztársaság 2 fő, Dánia 2 fő, Kanada: 26 fő, Kár-pátalja: 73 fő, Magyarország 4044 fő, Nagy-Britannia 2 fő, Németország 15 fő, Románia (Erdély) 912 fő, Svájc 1 fő, Szlovákia (Felvidék) 53 fő, Amerikai Egyesült Államok: 81 fő, Szerbia (Vajdaság) 99 fő.

                    Összesen: 5330 regisztrált résztvevő

MABAVIT III. A VILÁGSZÖVETSÉG VEZETŐIT KÉRDEZZÜK

A MABAVIT III. után, kedden adódott lehetőség arra, hogy a Magyarországi Baptista Egyház vezetőivel leüljünk egy kis beszélgetésre. A téma természetesen a nagy találkozó volt. Az azzal kapcsolatos feladatok foglalkoztatták mind a négyüket. Egy TV interjú után voltak éppen, az elnöki irodában. Beszélgetésünk egy részét tükrözi ez a néhány sor. Egy-egy kérdésre szűkítettem az interjút, hogy kibővíthesem azt további vezető testvérek véleményével, amire őket elektronikus úton kértem fel. Ebből az is következik, hogy testvéreink nem hallják egymást, összekötni csak a téma és a kérdező köti őket - és az, hogy ők mindannyian a Magyar Baptista Világszövetség vezetőségébe tartoznak.

 

dr. Mészáros Kálmán, Papp János, Mészáros Kornél és dr. Szabó Zoltán

 

Dr. Mészáros Kálmán testvért arról kérdezem, hogy mi volt a rendező egyház és egyúttal a világszövetség elnöke számára a legszebb, vagy a legjelentősebb a találkozóval kapcsolatban?
 

Nekem a korábbi világtalálkozókkal kapcsolatban is nagyon pozitív emlékeim vannak. Már az első MABAVIT-on, az 1992-ben Budapesten megtartott világtalálkozón is részt vettem. Ott még nem voltunk olyan sokan, de mindenkit lelkesített és örömmel töltött el a rendszerváltás utáni első összetalálkozás a határon túli magyar baptista testvéreinkkel. Jó volt együtt hallgatni az igét, énekekben dicsérni Istent szép közös anyanyelvünkön. Mindannyian úgy éreztük, hogy ezt a jövőben is folytatni kellene.  

      A Nagyváradon 2000-ben megtartott MABAVIT II. létszámában és lelkületében is nagyon pozitív és előremutató volt. Ennek a szervezésében, akkor már mint a magyarországi baptisták újonnan választott elnöke, magam is aktívan részt vettem munkatársaimmal együtt. Nagy győzelemnek tartottuk egyáltalán azt a tényt, hogy az anyaország határán túl tarthattunk magyar világtalálkozót. Ilyen még nem volt a magyar baptisták eddigi történelemében. Ismét elhatároztuk, hogy ezt folytatni kell!

      Amikor két évvel ezelőtt a világszövetség elnöke lettem, döntés született arról, hogy a következő MABAVIT III. találkozót  2006-ban ismét Magyarországon szervezzük meg, Debrecen városában. Nagyszerű munkatársakat és támogatókat találtam a konferencia előkészítésében és megszervezésében, akár a szövetségünk elnökségében, akár a szervező irodák vezetőiben, akár a debreceni gyülekezet lelkes önkénteseiben, a szolgálatokat végző kórusok, zenekarok vezetőiben. Nélkülük, az ő bátorító hozzáállásuk nélkül nem sikerült volna ilyen szép és emlékezetes találkozót szervezni. Korábban ritkán tapasztalt összmunka, egyet akarás, békességes lelkület jellemezte az előkészületeket épp úgy, mint a három napos konferenciát. Ezért utólag is nagyon hálás vagyok Istennek.

      Persze, lehet kifogásokat és jogos kritikákat is felhozni a találkozóval kapcsolatban, de úgy hiszem, hogy minden tenni kész munkatársamat áldozatkészség, jóindulat és jó szándék vezette szolgálata végzése során. Nagyon örülök annak is, hogy sok magyarországi gyülekezetünk rámozdult erre a találkozóra. Ahol a lelkipásztorok jó lelkülettel álltak az ügy mellé és fellelkesítették a testvériséget és ennek nyomán sokan el is jöttek, ott az áldás sem maradt el. Azért is örülök, hogy az összesen közel 6500 résztvevő közül csak Magyarországról - a hivatalos statisztikai kimutatás szerint - 4044 regisztrált baptista testvérünk vett részt a találkozón, nem is szólva az általuk meghívott több száz alkalmi látogatóról, akik csak az evangélizációra jöttek el. Ez mindenféleképpen rekord létszám! Persze, lehettünk volna többen is. Nagy áldástól fosztotta meg magát, aki előítéletből, értetlenségből, közömbösségből távol maradt. Azokat sajnálom csak, akik ott szerettek volna lenni, de betegség, közbejött feladat vagy anyagi akadály miatt kellett távol maradnia.

 

Papp János testvér, mint a találkozó főszervezője sokmindenről szólhatna, bizonyára olvasni is fogjuk majd értékeléseit, több helyen. Most arról kérdezem, hogyan élte át a találkozót záró úrvacsorát?

 

Nagy örömmel, de az előző napok, hetek feszített munkája után kissé fáradtan érkeztem vasárnap reggel a Főnix csarnokba. Azonban az énekek, a bizonyságtételek, és legfőképpen az igehirdetés nagyon megerősített. Felejthetetlen élmény és hálaadási ok volt számomra az úrvacsorai közösség kb. 5000 testvérrel. Egy kis izgalom is élt bennünk, szervezőkben amiatt, hogy a rendhagyó úrvacsorai mód (előre gyártott compact úrvacsorai csomagok használata nagy tömegben) nem okoz-e zavart, de inkább azt érzékeltem, hogy mindenki nyílt szívvel és megértéssel fogadta ezt a módot. Nagyon sokan azt jelezték, hogy nem tudták képzelni, hogyan lehet rövid idő alatt ennyi ember számára megtartani az úrvacsorát, de nagy örömmel és lelki megerősödéssel vették a jegyeket. Sokfélék vagyunk. Egy ilyen találkozó alatt ez mindenki számára világossá válik. Ugyanakkor szeretjük egymást, és szeretni akarjuk egymást a távolság, a különbség, a más elképzelések ellenére. Őmiatta, Krisztusért, aki bennünk él. Ő ott volt a Főnix csarnokban. Tudom, láttam, hallottam, megtapasztaltam.

 

Meg kell vallanom, hogy én nem nagyon értem, miért maradt távol a találkozóról sok magyarországi lelkipásztor és gyülekezeti tag is. Mészáros Kornél testvér így vélekedett:

 

Nagy hálával a szívemben tekintettem végig a jelenlévõ népes gyülekezeten. Sokan vagyunk, akik Krisztus vérén megváltottak, magyarok és baptisták is vagyunk. Gyermekek, fiatalok, a derékhad, és az idõsek egyaránt ott voltunk Debrecenben. A szolgálattevõk - szinte minden területrõl részt vettek, és tálentumuk szerint fáradoztak a MABAVIT III. szervezésében, lebonyolításában.

      Örömmel láttam a jelenlévõ lelkipásztorokat, a presbitereket, diakónusokat is. Sajnálom, hogy szolgatársaim közül többen mégsem jöttek, nem jöhettek el. Voltak, akik gyülekezeti feladataik, akik családi programjuk, vagy betegségük miatt kényszerültek a távolmaradásra. Természetesen voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy nem fáradnak azért, hogy eljöjjenek, hiszen nem történik semmi különös dolog. Pedig történt. Nagyon örülök annak, hogy ott lehettem feleségemmel, már felnõtt gyermekeimmel, szolgatársaimmal, sok ezer testvéremmel, és találkozhattunk, beszélgethettünk, énekelhettünk, szolgálhattunk, hallgathattuk az Igét, a bizonyságtételeket, a beszámolókat.

      Azóta is emlékezünk. Egy hete volt a megnyitó! Két hete volt az evangélizáció! Három hete úrvacsoráztunk együtt! ... Évekig emlékezhetünk - hálaadással. Akik ott voltunk!

 

A MABAVIT III. pénzügyeit természetesen a rendező egyház gazdasági igazgatója, Dr. Szabó Zoltán testvér ismeri a legjobban. Sikerült-e a nagyméretű találkozót anyagilag pozitív mérleggel zárni?

 

A MABAVIT III. költségvetése meghaladja a 33 millió Ft-ot. Ebből a részvételi díjak a kedvezmények figyelembevételével csupán 18 millió Ft-ot fedeztek. Különösen a környező országokban élő határon túli testvéreink számára állapítottunk meg kedvező részvételi díjakat. A kieső bevételt a „Fogadj vendéget” akcióval és egyéb felajánlásokból befolyt összegekből tudtuk fedezni. Azonban a rendezvény helyszínének biztosításával, a szervezéssel kapcsolatos anyagjellegű költségek (a FŐNIX, Hódos I. és Kölcsey csarnok és színpad bérlése, takarítása, biztonsági őrszolgálat, egészségügyi biztosítás, fény- és hangtechnika, tollak, táskák, vendégek szállás- és útiköltsége, étkeztetése) összesen közel 17 millió Ft-ot tettek ki, amelyeket nem kalkuláltuk a részvételi díjakban, hiszen akkor közel kétszeres részvételi díjat kellett volna fizetni a találkozón résztvevőknek.

      Ezt egyrészt a résztvevő országok szövetségei hozzájárulásából, másrészt adományokból, harmadrészt a magyar kormány által ígért támogatásból kívántuk fedezni. A magyarországi támogatásban igen jelentős – 4 millió Ft-ot meghaladó – egy debreceni baptista házaspár vállalkozásának támogatása (dr. Karancsi János és Erika). Ezen kívül akadtak más, önzetlen vállalkozók is, akik több tíz, esetenként több százezer Ft támogatást nyújtottak.

      A gyülekezetek a pünkösdi perselyezés összegét küldték el, mely közel másfélmillió Ft volt. A helyszíni gyűjtéseken pedig 1,9 millió Ft támogatás érkezett. Az amerikai testvérek közvetlen támogatása 1,3 millió Ft, ezen felül támogatást nyújtottak más határon túli résztvevők költségeinek fedezetére is. Jelenleg úgy néz ki, hogy a magyar kormány az ország költségvetésének súlyos hiánya miatt nem tudja beváltani támogatási ígéretét, s ezért a Magyarországi Baptista Egyház költségvetéséből a tervezett 3 millió Ft helyett, mintegy 4 millió Ft-ot kell fedezni a hiányzó bevételekből. Pozitív akkor lehetne a mérleg, ha a kormány az ígéretét teljesíteni tudná. Mindezek ellenére, ha anyagilag nem is, de lelkileg, érzelmileg mindenképpen pozitív a találkozó mérlege.

 

 

Borzási István és Borzási Gyula

 

Gondolatban most átsétálok egy másik irodába és Borzási István testvért, az Erdélyi Magyar Baptista Szövetség elnökét, aki a világszövetség alelnöke is, majd Borzási Gyulát, a világszövetség főtitkárát kérdezem.

 

Borzási István testvér, említsd meg azokat az élményeket, eredményeket, amelyeket maradandónak érzékelsz így, a találkozót követő hetekben.

 

Mindig maradandó élmény számomra a testvérekkel való találkozás. Jó volt látni az ismerõs arcokat, és találkozni még sok eddig ismeretlen testvérrel. A Világtalálkozó egyik nagy érdeme épp az, hogy találkozó: idõnként összegyûjti a testvériséget, mint az izráelitákat a sátoros ünnep.

      Maradandó értéknek tekintem mindazt, ami összetartozásunkat és közös hitünket fejezi ki. Debrecenben is lehetõség nyílt erre, és igény van még szorosabb együttmûködésre. Összetartozásunkat ezután is vállalnunk kell, nekünk a magyarországi testvéreinkkel, nekik pedig azokkal, akik a határokon kívûl élnek.

      A bizonyságtételek közül különösen a Mike testvérek és a Kovács házaspár által továbbított üzenet jelentett számomra élményt. A személyes átélések, harcok, megtapasztalások mellékelték az "ábrát" az elmélethez: gyakorlatiassá tették az üzenetet.

      A szombat esti ifjúsági koncert egy részét is értékelni lehetett. Sajnos, a késõbbi fellépések már nem feleltek meg annak a követelménynek, hogy a lelkünkre pozitívan hassanak, mert sem a hangerõ, sem a dallam nem jutott magasabbra a közönséges zajnál. De értékelni lehetett ebben a helyzetben a Szenczi Sándor evangélizáló hívogatását. Igaz, nem volt meg a megfelelõ áhítat az imádkozáshoz azokkal, akik elõre jöttek, de jó volt tudni, hogy voltak, akik nem feledkeztek meg arról, hogy istentiszteleten vannak, és a búzát szemelgették ki a polyva közül, nem pedig fordítva.

      Mi, székelyföldiek hálával emlékezünk a debreceni találkozóra, és készülünk arra a napra, amikor megszámlálhatatlanul sokan leszünk.

 

Erdélyből is sokkal több résztvevőre számítottam. Borzási Gyula testvértől azt kérdezném, hogy miben látja az okát annak, hogy lelkipásztorok és közelben lévő nagy gyülekezetek tagjai sem jöttek át a várt létszámban?

 

Örvendek, hogy ennyien is eljöttek. Brassó vidékéről egy autóbusznyi résztvevő érkezett Debrecenbe. Ezenkívül még voltunk, akik személygépkocsival és minibusszal utaztunk a Székelyföldről Debecenbe.

      Annak, hogy a vártnál kevesebb lelkipásztor és a közelben levő gyülekezetek tagjai létszámban kevesebben jöttek el, úgy gondolom a következő okai lehetnek:

1. A MABAVIT III. programot csak májusban közölték az erdélyi baptistákkal.

2. A MABAVIT III. ifjúsági munkába a ROMABISZ nem kapott felkérést.

3. A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetősége nem lelkesített eléggé arra, hogy az erdélyi baptisták idejében jelentkezzenek és minél többen résztvegyenek a MABAVIT III-on.

4. Magyarországon megfigyelhető a baptista testvérek megoszlása. Egyik irány a szélsőséges karizmatikus megnyilvánulások felé halad. Ez óvatosságra inti az erdélyieket.

5. Némelyek azért maradtak távol, mert anyagilag ez megerőltetést jelentett nekik és nem hozták meg az áldozatot. A kedvezményes csomagár nagyon jó bíztatás volt, ennél többet nem várhattunk a magyarországi szervezőktől. 

6. Egy másik okát a távolmaradásnak abban látom, ahogy Magyarország 2004. december 5-én szavazott a határontúli magyarokról. Az a szavazat akkor azt üzente, hogy nem kívánt személyek vagyunk az anyaország részére. Keserű megtapasztalás volt az nekünk. Sajnos, a Magyarországi Baptista Egyház Vezetősege sem foglalt idejében pozitívan állást a határontúli magyarok támogatása mellett, és nem bátorította az egyház tagjait arra, hogy szavazatukkal támogassák a határontúli magyarok ügyét.

7. A Baptista Gyülekezeti Énekeskönyv és a Hit Hangjai énekeskönyv külön-külön való megjelenése is egyik jelzője annak, hogy a magyarországi és erdélyi magyar baptisták még nem hangolódtak annyira össze, hogy egy közös gyülekezeti énekeskönyvet adjanak ki. Pedig a MABAVISZ egységét ez nagyban elősegítette volna.

      Örvendek, hogy ott lehettem családommal együtt. Részünkre nagyszerű élmény volt a MABAVIT III. A magyar baptisták egy családba való tartozása, a közösségápolás, a találkozás sok-sok kedves testvérrel, a jól megszervezett program, színvonalas ének-zene szolgálatok, imádkozás, igei üzenetek, közös úrvacsora olyan keretet nyújtott, ahol otthon éreztük magunkat és áldást nyertünk.

 

A következő lépést már könnyű megtennem, hiszen a mi szövetségünk két vezetőjét nem nehéz elérnem - Kulcsár Sándor elnök és Szabó István főtitkár testvérrel gyakran beszélgetünk telefonon is.

 

Kulcsár testvér sok tapasztalattal rendelkezik; a Nagyváradi MABAVIT kettőn ő volt a világszövetség elnöke, s most is ő vehette volna át az elnökséget, ha azzal -éppen az ő javaslatára- szövetségünk nem engem bízott volna meg. Hogyan látod, szükség volt az újabb találkozóra, s a rekord létszám ellenére érzékelhető sok távolmaradás nem kérdőjelezi-e meg az ilyen találkozók létjogosultságát?

 

Az Úr különös kegyelmének tartom, hogy részt vehettem mind a három találkozón. Meggyőződéssel mondhatom, hogy igenis szükség volt ez újabb találkozóra, aminthogy szükség volt az előbbiekre is. Sőt, mindannyiunknak egyre nagyobb szükségünk lesz a jövőben is az ilyen találkozókra. Felbecsülhetetlen áldást, Krisztus melletti döntéseket, újra odaszentelést és lendületet jelentenek ezek magyar baptista népünk számára. Bőven megéri a sok áldozatos munkát, fáradságot és az anyagi befektetést. Mindezek mellett a személyes találkozások, beszélgetések egy életre meghatározó tényezők lehetnek sokak számára.

      A rekord létszám és a sok távolmaradás alázatra és őszinte elgondolkozásra kell késztessen mindannyiunkat. Az előkészületek alatt talán egy kicsit elbizonytalanodott a "kürtzengés". A közömbösség, anyagiak hiánya, vagy egyéb dolgok akadályozták meg a hiányzókat, ami arra is emlékeztet, hogy még van bőven tennivalónk az egység megvalósítása érdekében. Pál apostol által ezt mondja Isten Lelke: "Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!" Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt ezért. Őszintén dolgozzunk ezen, nem csak a tanácskozások, vagy találkozók küszöbén, hanem minden nap.

      Az ilyen találkozók létjogosultsága vitathatalan. Testvéreink ezreit már hónapokkal a találkozó előtt buzgó imádkozásra késztette világszerte, aminek az eredményét mindannyian meg is tapasztaltuk Debrecenben.

      Most sem kellett senkinek sem üressen távoznia. Csak azok voltak vesztesek, akik nem jöttek el.

 

Szabó István testvér a világtalálkozó Észak-Amerikai főszervezője volt. Jól szervezte a testvéreinket, hiszen minden gyülekezetünk jelentős létszámban képviselve volt a MABAVITON. Mivel a találkozó után még otthon töltöttél két hetet, a saját tapasztalataidon túl arrról is szólhatnál, milyen élménybeszámolókat hallottál a találkozóról az erdélyi gyülekezetekben.

 

Szövetségünk testvériségénél nagy lelkesedést láttam a MABAVIT III. iránt már a 2005-ös konvenciónkon, Rámában. Éppen ezért, egy éven keresztül mindent megtettünk, hogy telefonon, E-mailen, vasárnapi programlapokon, interneten keresztül napirenden tartsuk őket a találkozót illetően, folyamatosan kérve a jelenkezést, szponzorálást és imatámogatást.

      Hálás vagyok testvéreinknek, hogy szövetségünkből 116-an vállalták a nagy anyagi áldozatot és fáradságot, sőt másoknak is lehetővé tették a részvételt. Voltak egyéni szponzorok és gyülekezetek is, akik az elszakadt területeken élő testvéreink kisebb-nagyobb csoportjának tették lehetővé a találkozón való részvételt. Így segített szövetségünk is minden kisebbségi területen a testvérek utazási költségeiben.

      Sajnáltam, hogy az, amire számítottunk, azazhogy Erdélyből sokkal többen jönnek és a fúvószenekarok mind ott lesznek, nem vált valóra.

Ennek ellenére, dícséret illeti azokat, akik eljöttek és szolgálataik által meggazdagították életünket felejthetetlen élményekkel. (Itt gondolok a nagyváradi énekkarra, a krasznai fúvósra és a brassói Hozsanna kórusra, meg a Mike duó és zenészcsoportra.)

      A Mabavit III. utáni látogatások és beszélgetések során pozitív megjegyzéseket hallottam az erdélyi énekesek, zenészek részéről: érdemes volt elmenni és szolgálni, még ha egyeseknek nagy áldozatba került is (autóbusz bérlés stb.)

      Azonban többen hiányolták a szabadidőt, amikor régnemlátott testvérekkel beszélgethettek volna, új kapcsolatokat építhettek volna ki. Erre nem sok idő jutott a percekre beosztott program miatt.

      Mindazok akikkel beszéltem, helytelenítették a péntek esti két külön programot. Ezt jó lett volna máshogy megoldani.

      Köszönjük a szervezők és debreceni testvéreink példás helytállását úgy az ifjúsági tábor, mint a világtalálkozó megrendezésében és lebonyolításában. Szép összefogás volt!

 

          Varga Attila, Nyúl Zoltán és Dóczé Bálint

 

Varga Attila testvér a kárpátaljai magyar baptisták között végzi szolgálatát jónéhány éve. Könyvet adott ki egy megvásárolandó imaház javára, melyről más helyen többet is írunk. Hogy reagált a debrecenbe sereglett testvériség a könyvedre és céljára?

 

Gondoltam, hogy jóindulatra és segítõkészségre találok majd ezzel a kezdeményezéssel, de ennek ellenére sokszor meglepõdtem a várakozáson felüli reakciókon. Volt, akinél nem volt már 2800 Ft, de elment és kölcsönkért valakitõl és miközben megvette a könyvet elmondta, hogy mindenképpen szeretné támogatni a kárpátaljai magyar baptisták beregszászi imaházvásárlását. Sokan messze nagyobb összeget adtak, mint a könyv ára és nem kértek vissza semmit. Én személy szerint nagy izgalommal néztem az események elébe, mert a mi mértékünkkel 50 000 dollár csillagászati összegnek számít. Ha mind a 3000 könyvet sikerülne is eladni, még mindig marad 3 millió forint híja az összegnek. Ráadásul a majdani imaterem jelenlegi tulajdonosának a MABAVIT utáni héten 2000 Dollár elõleget kellett adnunk. Úgy gondoltam, csak akkor merem folytatni ezt a "kötéltáncot", ha a MABAVIT-on befolyik a teljes nyomdai költség és az elõleg ára. És ha hiszik, ha nem, azon a hétvégén a könyvek eladása fedezett minden nyomdai költséget és centre pontosan meglett az elõleg is. Bár a neheze még hátra van, hiszem, hogy Isten gondoskodását tapasztaljuk majd az elõttünk álló igen szûk fizetési határidõ során is.

      Annyi haladékot kaptunk, hogy nem szeptember, hanem október vége a végsõ fizetési határidõ. Addig igyekszünk a magunk módján mindent megtenni, azért, hogy eladjunk minden könyvet, de kérjük a testvérek imádságát és segítségét, hogy Beregszász központjában az egykori pártgyûlések helyén hamarosan Isten igéje szólhasson. És magyarul…

 

Nyúl Zoltán testvérrel együtt sokan eljöttek a Délvidékről. Talán mindenki, aki mozgatható volt. Milyen élményekkel tértetek haza, s hogy áll a Kossuthfalva-i imaház ügye?

 

Azt hiszem, hogy leginkább a kis szórványok, közöttük mi is, éltük át a nagy találkozó áldását. Sokan közülünk még soha nem voltak ilyen, a számunkra ismeretlen nagyságú "gyülekezetben", nem éltek át ennyire színes, sokoldalú szolgálatot, mind zeneileg, mind a többi szolgálat tekintetében. Külön élmény volt a jelenlét azoknak, akik anyagi segítség nélkül nem tudtak volna eljutni Debrecenbe. (Tudni kell, hogy amerikai testvéreink áldozata tette lehetővé az utat számunkra, míg a szállás-ellátás a magyarországi testvérek segítsége volt.) 10 helyről voltak testvéreink jelen.

      Igazi seregszemle volt ez.

      Megküzdöttük a bejutást az országba: még az utolsó percben is vízumokért álltunk sorban. Tanulságos dolog: aki az utolsónak kapta meg a három napra szóló egyszeri bejutásra feljogosító vízumot, elsőként fogadta el Jézust Megváltójának a szombat esti evangélizáción.

      Élmény volt, a közös úrvacsora, a zenei szolgálatok, bizonyságtételek, a szervezők szeretete, segítőkészsége.

      Felemelő volt hallgatni, és együtt énekelni a nagy kórussal.

      Jó volt látni, hogy a más térségben élő magyar testvéreink milyen módon élik meg hitüket, és szolgálják az Urat. Belelátva mások helyzetébe jobban meg tudjuk érteni egymást. Még erősebb kötelékek kötnek össze bennünket. Szerény standunkon a bácskossuthfalvi női kör szőtte gyapjútáskákat szerettük volna értékesíteni - csekély eredménnyel - mégis örültünk, hogy a mellettünk levő "Szeretnivaló emberek" jól fogytak(vagyis a kárpátaljai testvérek hétköznapjairól, ünnepeiről szóló könyv). Szeretnivaló emberek maradtak, sőt még többen lettek. Szívünkben.

      Ezen találkozó körüli összefogáson, és a bácskossutfalvi imaház - missziósház ügyének felkarolásán érezzük igazán, mit jelent a magyar baptisták családjában lenni, akár csetlő-botló picinyként is. Többen, bár még nem elegen, mellénkálltak, megsegítettek bennünket, és nagy reményekkel nézünk az előttünk álló alkalmakra.Egész nyáron építkeztünk erőnk szerint, sőt az felett, és egyre inkább kezd kialakulni az elképzelt missziós központ. Hálásak vagyunk mindezért az Úrnak, és a testvéreinknek is szerte a világon.

 

Dóczé Bálint a Felvidéket képviseli a világszövetségünkben, vele is sokan jöttek. Végül őt kérdezem a találkozóról. Mit jelentett számotokra a MABAVIT III?

 

„Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak…Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!”

      Számunkra, felvidéki magyar baptista testvérek számára áldást és életet jelentett a MABAVIT III.

     A felvidéki magyar baptista testvériséget kétszer is sújtotta a szakadás: a Trianon, majd az 1947-48 kényszer lakosság cseréje. Az összetartozás felemelő élményével telt meg ismét csordultig a szívünk, lelkünk. Velünk együtt részt vettek ezen a találkozón az 1947-ben Magyarországról az akkori Csehszlovákiába települt szlovák és cseh testvéreink is. Számukra is nagy öröm volt újra látni a régen látott magyar baptista testvéreket, barátokat, rokonokat.

 

           Köszönöm a közreműködést e rendhagyó interjúban. (a szerkesztő)