Baptist TOP1000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

. .    korábbi vasárnapi iskolai anyagok - (2004)

 
A vasárnapi iskolai anyagunk csak egy része az ITM által kiadott vasárnapi iskolai füzeteknek, melyeket meg lehet vásárolni.
 
 
A hívõ élet lényeges eleme Isten Igéjének tanulmányozása, egyrészt az ismeretek gyarapítása céljából, másrészt a kinyilatkoztatott igazságok alkalmazása céljából. Sok gyülekezetben ismert már a Gyülekezeti Bibliaiskola, más néven Minden Korosztály Bibliaiskolája vagy ITM (International Teaching Ministry), amely a bibliatanulmányozáshoz próbál segédeszközöket adni a testvériség kezébe Magyarországon, Erdélyben, sõt a tengerentúl is!
      Az ITM 1996-ban kezdte el mûködését a magyar baptista testvérek között. Öt korosztálynak ad ki bibliatanulmányozási füzeteket, félévenként, külön a bibliaóra vezetõknek (tanítóknak), külön a résztvevõknek. Vannak gyülekezetek, ahol kisebb csoportokban, korosztályok szerint tanulmányozzák a Bibliát, máshol az egész gyülekezet tart közös bibliaórát a hétköznap esti, vagy a vasárnap délelõtti összejövetelen.
      Az ITM által kiadott leckékhez a forrásanyag a Déli Baptista Szövetség által Nashville-ben kiadott Life and Work, illetve a felnõtt anyaghoz az Explore the Bible sorozat. Ezeket a leckéket fordítóink magyarra fordítják, szerkesztõink pedig átdolgozzák, hogy a magyar kultúrának, közegnek jobban megfeleljen. Vannak olyan leckék is, amelyeket úgy át kell dolgoznunk, hogy akár nyolcvan százalékban is eltérnek az eredetitõl. Az átdolgozások során az a vezérelvünk, hogy minél jobb minõségû, a mi gyülekezeteinkben jól használható bibliatanulmányozási anyagot biztosítsunk gyülekezeteinknek.
      Mind a Magyarországi Baptista Egyházzal, mind Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségével nagyon jó a kapcsolatunk. A jó együttmûködés jele az is, hogy leckéink alapigéje és témája megtalálható az Áhítat és a Bibliaolvasó Vezérfonal lapjain.
      Az igemagyarázatokat az ITM által kiadott füzetekben jelentetjük meg. Mivel a bibliatanulmányozás három fõ részt tartalmaz, a megfigyelést, az értelmezést és az alkalmazást, szeretnénk helyet biztosítani e három területnek minden egyes lecke anyagában (két-három oldal).
Ezúton is köszönetet mondunk az imában való támogatásért és reméljük, hogy mind a tanítók és bibliaóra vezetõk, mind a résztvevõk hasznosnak és lelki növekedést serkentõnek találják ezeket az anyagokat.
      Örülünk annak, hogy az utóbbi hónapokban az Evangéliumi Hírnök is ezeket a magyarázatokat használja - kivonatosan, rövidítve - Vasárnapi Iskolai rovatában; sõt, hogy néhány amerikai magyar gyülekezet a bibliatanulmányozó füzeteinket is használja rendszeresen.
      A tengerentúliak számára egy félévre szóló füzet ára egy dollár, plusz postázási költségek. Szívesen megküldjük e füzeteket akár egyéni, akár gyülekezeti megrendelõknek. A kapcsolatfelvétel, vagy a megrendelés elõsegítésére leírjuk címünket:
Magyarországon:
ITM Magyarország
1068 Budapest
Benczúr u. 31
Tel./Fax: (+36)-1-351-9495
E-mail: ITMHu@elender.hu 
 
Romániában:
ITM- Románia
Oradea (Nagyvárad)
Str. Albacului Nr. 12
3700 Románia
Tel.: (+40)-259-419950
Fax.: (+40)-259-410854
E-mail: itm@rdsor.ro 
Testvéri szeretettel,
                     Giorgiov Adrián
 
 
2004. január 4.
Óvakodj a helytelen törekvésektõl!
1Kir 1:5-10, 32-53; 2:20-24
 
Központi bibliai igazság: A helytelen és önközpontú törekvések nem dicsõítik Istent, és végsõ soron rombolóak.
A tanítás célja: A résztvevõk szabják Isten céljaihoz a törekvéseiket. Törekvésekre szükség van az életben, de amelyek nem Isten dicsõségét szolgálják, elkerülhetetlenül megbántják azokat, akiket szeretünk, minket pedig eltávolítanak Isten életünkre vonatkozó tervétõl. Ezért a törekvéseinket Isten-központúvá kell tennünk. Nem engedhetjük, hogy személyes önzõ érdekeink határozzák meg õket. Igetanulmányunk azt szeretné kimunkálni a keresztyének szívében és lelkében, hogy életük során Isten céljaival megegyezõ törekvéseket alakítsanak ki és valósítsanak meg. Említsetek ilyen törekvéseket! Milyen törekvései vannak a hitetlen, világi embernek? Miért különböznek a Krisztus nélkül élõ ember vágyai, tervei, céljai és törekvései a hívõ emberétõl? Milyen oka lehet annak, ha egy hívõ világi sikerekre törekszik?
Helytelen törekvés (1Kir 1:5-10)
Helyénvaló figyelmeztetés (1Kir 1:32-53)
Jogos büntetés (1Kir 2:20-24)
 
- Amikor az ember szívében eluralkodnak az önközpontú indítékok, ezek helytelen törekvésekre késztetik.
- Istennek gondja van arra, hogy figyelmeztesse övéit, ha látja, hogy téves irányba haladnak, és ilyenkor az a leghelyesebb, ha az érintettek feladják helytelen céljaikat.
- Aki továbbra is kitart helytelen törekvése mellett, annak Isten jogos büntetését kell elszenvednie.
Aranymondat: Péld 16:6
***
2004. január 11.
Imádkozz bölcsességért!
1Kir 3:1-15; 4:29-34
 
Központi bibliai igazság: Isten meghallgatja övéi bölcsességet kérõ imádságát.
A tanítás célja: A résztvevõk igényeljék az Istentõl jövõ bölcsességet, hogy helyes értékrendet állítsanak fel életükben.
Bölcsességre mindig szükségünk van, csak ezt idõnként nem ismerjük el. Bár Isten gyermekeinek valljuk magunkat, sokszor csak legvégsõ esetben fordulunk hozzá bölcsességért, amikor már nyilvánvaló, hogy saját értelmünkkel és ügyességünkkel nem igazán boldogulunk az életben. Megtörténik, hogy Istenhez fordulásunkat még a barátainktól való tanácskérés is megelõzi egy-egy döntés során, vagy az is lehet, hogy elõbb az Internettõl, kézikönyvektõl vagy tapasztalt szakértõktõl várunk hasznos információkat, amelyek a segítségünkre lehetnek. Az ilyen kerülõutakon érkezõ tanácsok lehetnek helyesek, de sok esetben tévesnek bizonyulnak. A Biblia arra bátorít, hogy Istentõl kérjünk tanácsot, bölcsességet. Ha ezt megtesszük, õ készségesen irányítja gondolkodásunkat, ahogyan Salamonnal is tette. Az Istentõl eredõ bölcsesség megtanít minket az Úr akaratával megegyezõen élni és céljainak megfelelõ döntéseket hozni. Amikor az Ige alapelveit követjük, cselekedeteink kedvesek az Úrnak.
Kérd a bölcsességet! (1Kir 3:1-9)
Várd a bölcsességet! (1Kir 3:10-15)
Élj bölcsen!  1Kir 4:29-34)
- Aki Úgy látja, hogy több bölcsességre van szüksége, kérje hittel Istentõl, mert õ készségesen megadja.
- Istennek tetszik, ha övéi bölcsességért imádkoznak hozzá, ezért bizalommal kell várnunk kérésünk beteljesedését.
- Az Istentõl jövõ bölcsesség az élet bármely területén megmutatkozhat, és eredményességét mások is kénytelenek elismerni.
Aranymondat: 1Kir 3:9
***
2004. január 18.
Tiszteld az Urat!
1Kir 5:1-7; 6:11-14; 7:51
 
Központi bibliai igazság: Isten tisztelete iránta való engedelmességbõl fakadó cselekedetekben mutatkozik meg.
A tanítás célja: A résztvevõk tiszteljék az Urat minden tettükkel, ne csak az összejöveteli alkalmakon.
 
Az istentisztelet az Isten iránti hódolat hivatalos formában történõ kifejezése. Az Ószövetségben az ember Isten elé járulását gyakran az Isten Akeresése@ kifejezés szemlélteti. Izráel népe rendszerint egy szent helyen kereste Istent, és szent szándékkal: lelki hódolással vagy kijelentés-kéréssel. Isten egyik neve az Ószövetségben: Úr, amibõl az következik, hogy vele szemben az õt tisztelõ ember Aszolga@, az istentisztelet pedig betã szerint Isten Aszolgálata@. Az Urat hódolat és félõ tisztelet illette meg B innen van az istenfélelem fogalma.
Az istentiszteletnek most az újszövetségi korban is az Istennel való találkozáshoz méltó módon kell történnie. Hogyan valósul meg ez közösségi alkalmaitokon? Hogyan tisztelitek az Urat, amikor együtt vagytok, mint gyülekezet? A hívõk Isten iránti tiszteletének azonban nem annyira a szó szerinti istentiszteleten kell kitãnnie, mint a hétköznapi életben. Természetesen az istentiszteleti alkalmak is nagyon fontosak, de a valódi istentisztelet akkor kezdõdik, amikor elhagyjuk az imaház épületét, és kilépünk az életbe.
Határozd el, hogy tiszteled az Urat! (1Kir 5:1-7)
Hogyan igyekszel tisztelni Istent hétköznapi életedben?
Értsd meg, hogyan kell tisztelned az Urat! (1Kir 6:11-13)
Miért fontos az engedelmességben megnyilvánuló Isten iránti tisztelet?
Mindennapi cselekedeteid tiszteljék az Urat! (1Kir 6:14; 7:51)
Hétközben milyen mindennapi cselekedetek által tiszteled Istent? Vasárnap hogyan fejezed ki az Úr iránti hódolatodat?
- Amikor valaki elhatározza, hogy tisztelni fogja Istent, és gyakorolja is ezt, cselekedete másokat is Isten tekintélyének az elismerésére késztet.
- Az Isten iránti tisztelet kinyilvánításának egyik legjobb módja a parancsolatainak való engedelmesség.
- Az istenfélõk egyszerû mindennapi tetteken keresztül is kimutathatják az Úr iránti tiszteletüket.
Aranymondat: 1Kir 6:11-13
***
2004. január 25.
Tarts igényt Isten ígéreteire!
Alapige: 1Kir 8:22-61
 
Központi bibliai igazság: Isten gyermekei teljes bizalommal remélhetik, hogy az Úr meghallgatja ígéreteire alapozott imakéréseiket.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék a Bibliában található ígéreteket, és építsék azokra imádságaikat.
Sok keresztyén állítja, hogy naponként imádkozik, mégis kevesen vannak, akik valóban kommunikálnak Istennel, és annál is kevesebben, akik megtapasztalják, hogy a mindenség Ura meghallgatja kéréseiket. Imaéletünket úgy tehetjük hatékonyabbá, ha Istennek az igében található ígéreteire alapozzuk könyörgéseinket. Isten megtartja szavát, ezért mindig õszinte bizalommal tárhatjuk elé a kéréseinket.
Bízz Isten hûségében! (1Kir 8:22-24)
Miben tapasztaltad legutóbb Isten hûségét? Mi késztet arra, hogy fenntartások nélkül ráalapozd életed Isten hûségére?
Kérd, hogy váltsa valóra ígéretét! (1Kir 8:25-26)
Isten milyen ígéretére tartasz igényt? Mennyiben sikerül eleget tenned a hozzá kötött feltételnek?
Tárd elé a kéréseid! (1Kir 8:27-61)
Hogyan hat imaéletedre az a tény, hogy Isten osztatlan figyelemmel követi esedezéseidet, kéréseidet?
 
- Isten hûséges, ezért méltó arra, hogy dicsõítsük õt és bízzunk benne.
- Isten szívesen teljesíti ígéreteit azoknak, aki eleget tesznek feltételeinek, ezért tartsunk igényt hittel tõle kapott ígéreteinkre.
- Isten meghallgatja az imádságot. Ezt tudva tárjuk elé a kéréseinket bizalommal.
Aranymondat: 1Kir 8:57-58
***
 
2004. február 1.
Óvakodj a hiábavalóságtól!
1Kir 9:17-19,25; 10:1-27
Központi bibliai igazság: Isten azt várja övéitõl, hogy rá összpontosítsanak miközben teljesítik földi kötelezettségeiket és kihasználják tõle kapott lehetõségeiket.
A tanítás célja: A résztvevõk újítsák meg Isten iránti elkötelezettségüket, hogy a földi értékek és sikerek ne gyengíthessék az Úrral való kapcsolatukat.
      A bölcs tervezés, a sikeres üzleti vállalkozás, az anyagi jólét vagy a jó hírnév keresztyén szemmel nézve is jó, hasznos és kívánatos. Nem található bennük semmi elvetendõ mindaddig, amíg ellenõrzés alatt tartjuk õket, és nem engedjük, hogy elfoglalják életünkben az Istent megilletõ helyet. A világi gondolkodás szerinti értékek és sikerek azonban nagyon könnyen elvonhatják figyelmünket az Úrról, a vele való kapcsolatról, a valóban fontos tevékenységekrõl. Ha ez megtörténik, minden földi kincs és elismerés hiábavalósággá válik. Mivel Isten sikermércéje más, mint a tõle függetlenül élõ embereké, óvakodnunk kell minden olyan gondolattól és cselekedettõl, amely veszélybe sodorhatja Megváltónk iránti hûségünket.
 
Tervek készítése (1Kir 9:17-19, 25)
Jó hírnév (1Kir 10:1-13)
Anyagi jólét (1Kir 10:14-27)
- Az istenfélõ ember úgy tervez, hogy kivitelezés közben is maradjon ideje az Úrral való kapcsolatának ápolására.
- A jó hírnév akkor válik értékes kinccsé, ha Isten dicsõségére hívja fel az emberek figyelmét.
- A gazdagság lehet hasznos, de ugyanakkor veszélyes is, mert könnyen eltávolítja az embert Istentõl.
Aranymondat: Zsolt 16:8
***
2004. február 8.
Õrizkedj a világi hatásoktól!
1Kir 11:1-13
Központi bibliai igazság: A hívõknek õrizkedniük kell a világi hatásoktól, mert azok meggyengítik Isten iránti elkötelezettségüket.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy hûségesen kitartanak Isten mellett, bárki vagy bármi próbálja is eltávolítani õket.
      Napjainkban a keresztyének túl gyakran engedik, hogy becsapják õket, és romba döntsék életüket a különbözõ világi hatások. Számos példát lehetne sorolni bizonyítékként, hiszen szinte minden hívõ ismer ilyen jellegû szomorú eseteket. A hangsúlyt azonban nem a szívszorító, fájdalmas történetekre kell tennünk, hanem arra, hogy ha Isten gyermekei vagyunk, akkor õrizkedjünk a világias viselkedési formáktól, amelyek összeütközésbe kerülnek a Biblia tanításával. Igetanulmányunk célja, hogy hozzásegítsen minket azoknak a lelki károknak a megelõzéséhez, amelyek a romboló világi hatások folytán keletkezhetnek életünkben.
 
Világi hatások (1Kir 11:1-3)
Meggyengült elkötelezettség (1Kir 11:4-8)
Isten haragja (1Kir 11:9-13)
- A világi kívánságok a legkomolyabb istenfélõ emberek szívébe is befészkelhetik magukat.
- Aki nem követi az Urat teljes szívvel, annak meggyengül az iránta való elkötelezettsége.
- Isten megbünteti az iránta tanúsított engedetlenséget. Aki el akarja kerülni Isten ítéletét, annak õrizkednie kell a világi hatásoktól.
Aranymondat: Péld 4:23
***
 
2004. február 15.
Óvakodj a rossz tanácsoktól!
1Kir 12:1-19, 26-30
Központi bibliai igazság: Bár a tanácskérés bölcs eljárás, csak azokat a tanácsokat kell követnünk, amelyek összhangban állnak az Isten Igéjében megszabott értékekkel és normákkal.
A tanítás célja: A résztvevõk különböztessék meg a rossz tanácsokat az Isten akaratával megegyezõktõl, és csak az utóbbiakat kövessék.
      Mindannyian kerülünk nehéz döntések elé, amelyek átalakíthatják egész életünk lefolyását. Bölcsen járunk el, ha ilyenkor kikérjük mások véleményét, de igazán bölcsnek csak úgy bizonyulunk, ha a végleges döntéshozás elõtt figyelmesen megvizsgáljuk az elhangzott tanácsokat. Amennyiben az emberek javaslatai nem egyeznek az Isten Igéjében leszögezett alapelvekkel, más irányba kell mennünk. Ezt erõsíti meg az alapigénkben bemutatott szomorú eset is.
 
Mérlegeld az emberek tanácsait! (1Kir 12:1-11)
Kövesd az Isten akaratával megegyezõ tanácsot! (1Kir 12:12-15)
Kerüld el a negatív következményeket! (1Kir 12:16-19, 26-30)
- Aki döntéshozás elõtt tanácsot kér másoktól, bölcsen jár el, de a tanácsok kiértékelése nélkül bölcsessége ostobasággá válik.
- A tanácsok mérlegelésére azért van szükség, hogy kitûnjön, melyik egyezik Isten akaratával. Isten gyermekeinek csakis az ilyen javaslatokat kell követniük.
- Aki helyes tanács mellett dönt, elkerüli a hibás választással járó negatív következményeket.
Aranymondat: Zsolt 1:1-2
***
 
2004. február 22.
Kerüld a helytelen megoldásokat!
1Kir 15:9-21, 15:33-16:22
Központi bibliai igazság: Isten azt várja övéitõl, hogy hozzá forduljanak, amikor megoldást keresnek gondjaikra.
A tanítás célja: A résztvevõk szánják oda magukat Istennek teljesen, hogy mindig helyes megoldásokat válasszanak és így elkerüljék a téves döntések negatív következményeit.
      A hívõ Isten iránti szeretete és bizalma egyebek között azáltal válik nyilvánvalóvá, hogy amikor problémás helyzetekkel kerül szembe, hozzá fordul és tõle várja a segítséget. Ehhez természetesen határozott és állandó Isten iránti elkötelezettségre van szükség. Ennek hiányában képtelenek vagyunk egyedül Istentõl remélni gondjaink megoldását, és könnyen elkövetjük azt a hibát, hogy önerõnkbõl és a magunk elgondolása szerint igyekszünk elintézni problémás ügyeinket. Igetanulmányunk arra bátorít, hogy kerüljük az efféle helytelen megoldásokat, és törekedjünk egyre meghittebb kapcsolat kialakítására az Úrral, hogy megismerjük hatalmát, amikor nehézségeink támadnak.
 
Erõs elkötelezettség (1Kir 15:9-15)
Helytelen megoldás (1Kir 15:16-21)
Sorozatos tévedések (1Kir 15:33-16:22)
- Az Isten iránti elkötelezettség személyes döntés kérdése, ezért bármikor megerõsíthetõ.
- Téved, aki Isten helyett más emberek segítségét választja problémái megoldásához.
- A helytelen megoldások végsÅ soron mindig negatív következményekhez vezetnek.
Aranymondat: Zsolt 119:105
***
 
2004. február 29.
Bízz Istenben a szükség idején!
1Kir 17:1-16
Központi bibliai igazság: Isten gyermekei bizalommal számíthatnak arra, hogy az Úr beteljesíti ígéretét, és gondoskodik a szükségeikrõl.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy minden helyzetben Istentõl várják szükségeik betöltését.
      Sok ember úgy érzi, el tudja érni a céljait saját képességei által, és soha nem jut eszébe, hogy elismerje Isten segítségét és áldását. Ez a hozzáállás legtöbbször oda vezet, hogy amikor kudarcok jönnek, a magabiztos férfi vagy nõ Isten ellen fordul. Megpróbálja fölfegyverezni magát a jövõben bekövetkezõ csapások ellen, és az Istenben való bizalom helyett állandóan ekörül forog az élete, még akkor is, ha így kétségbeesés fenyegeti. Isten azonban nem ilyen szomorú, kilátástalan életre teremtett minket. Õ azt kívánja, hogy benne bízzunk, és krízishelyzetekben az õ mindenható erejére támaszkodjunk. Ha ezt tesszük, megtapasztaljuk, hogy az Úr a szükség idején is nagy szeretettel gondoskodik övéirõl.
 
Kövesd az Úr utasítását! (1Kir 17:1-6)
Higgy az Úr ígéretében! (1Kir 17:7-14)
Cselekedj az Úr szava szerint! (1Kir 17:15-16)
- Isten csodálatos módon gondoskodik övéi fizikai szükségeirõl.
- Isten ígéretének a beteljesedését megtapasztalják mindazok, akik hisznek és bíznak benne.
- Isten engedelmes gyermekei teljes bizalommal számíthatnak arra, hogy az Úr beteljesíti szavát, és hatalmas ereje által betölti szükségeiket.
Aranymondat: Zsolt 46:2-3

***

2004. március 7.
Bízz Istenben az ellenállások között!
1Kir 18:16-40
 
Központi bibliai igazság: Isten elvárja övéitõl, hogy benne bízva állást foglaljanak mellette, amikor ellenállásba ütköznek másokkal a hitük miatt.
A tanítás célja: A résztvevõk Isten iránti bizalma váljon olyan erõssé, hogy támadások idején is képesek legyenek kiállni az Úr mellett.
Isten képviselõiként könnyen ellenállásba ütközünk, mert akik nincsenek az Úr oldalán, velünk is ellentétes álláspontot képviselnek, és úgy tûnik, õk vannak többen. Az árral szemben úszni pedig nem könnyû. De szükséges, hiszen csak így maradhatunk hûségesek Urunkhoz, életünk Megváltójához, és csakis ilyen módon tudjuk megismertetni embertársainkkal az Urat, az igaz Istent. Igetanulmányunk Illés próféta példáján keresztül biztat minket, hogy foglaljunk állást bátran Isten mellett, még akkor is, ha látszólag teljesen egyedül vagyunk a tömeggel szemben, amely más nézetet részesít elõnyben.
 
Heves támadás (1Kir 18:16-21)
Személyes bátorság (1Kir 18:22-29)
Mennyei igazolás (1Kir 18:30-40)
 
- Aki támadás esetén határozottan állást foglal Isten mellett, ezzel döntésre szólítja fel a környezetében élõket, hogy az élõ Urat válasszák.
- Az Úr az egyedüli élõ Isten, ezért aki bátran kiáll mellette, hamis istenekre derít fényt.
- Aki bizalommal kitart Isten mellett az ellenállások idején, megtapasztalja, hogy õ igazolja hûséges követõit.
Aranymondat: 1Kir 18:21a
***
 
2004. március 14.
Bízz Istenben a látszólagos vereség idején!
1Kir 19:1-18
 
Központi bibliai igazság: Isten gyermekeinek az Úr szolgálata során átélt kiábrándító tapasztalatok ellenére is folytatniuk kell a rájuk bízott feladatok végzését.
A tanítás célja: A résztvevõk kövessék bizalommal Isten vezetését a látszólagos vereségek idején.
A lelki magaslatokat megjáró keresztyének idõnként azt tapasztalják, hogy a nagy sikerek és örömök után levertség, csüggedés, kiábrándultság vesz erõt rajtuk. Az Ószövetség korában élõ lelki vezetõk is ismerték az efféle érzelmi hullámzást. Alapigénk Illés próféta lehangoltságát mutatja be, valamint Isten gyöngéd bánásmódját, amellyel fölemelte szolgáját deprimált lelkiállapotából és továbbsegítette útján, hogy ismét alkalmas eszköze legyen. Illésnek a Bibliában megörökített története arra tanít minket, hogy a látszólagos vereségek idején is bízzunk Istenben!
Kétségbeesés (19:1-4)
Biztatás (19:5-8)
Panaszkodás (19:9-13a)
Új megbízás (19:13b-18)
- Isten szolgáin is erõt vesz néha a kétségbeesés.
- Az Úr nem ítéli el, hanem biztatja elcsüggedt és kimerült gyermekeit.
- A helyreállás egyik fontos feltétele, hogy a kiábrándult hívõ bizalommal elpanaszolja Istennek szíve keserûségét.
- A fölemelkedést nagyban segíti, ha a megfáradt keresztyén új feladatokat végez az Úrért.
Aranymondat: Zsolt 91:5-7
***
 
2004. március 21.
Bízz Istenben az élet nehéz pillanataiban!
1Kir 21:17-22; 22:10-28
 
Központi bibliai igazság: Isten azt várja övéitõl, hogy kijelentett igazságára alapozzák szavaikat és tetteiket.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy a megalkuvásra kényszerítõ körülmények között Isten igéje szerint járnak el.
Isten gyermekeiként idõnként olyan nyomások nehezednek ránk, amelyek az Úr igéjének és keresztyén meggyõzõdéseinknek ellentmondó cselekedetekre próbálnak rávenni bennünket. Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy Urunkban bízva kitartsunk a Bibliában kijelentett igazságok mellett, és vállaljuk az emberek elõtt, hogy mi mennyei alapelvek szerint élünk. Igetanulmányunk Isten két prófétájának a tapasztalatát mutatja be azzal a céllal, hogy megtanítsa: ha az élet nehéz pillanataiban tisztességesen járunk el, az Úr igazolja tetteink helyességét.
Bizalom Isten iránt (21:17-22)
Kényszerítõ körülmények (22:10-14)
Kitartó ellenállás (22:15-18)
Az igazság oldalán (22:19-28)
- Ahhoz, hogy Isten gyermekei helyt tudjanak állni az élet nehéz pillanataiban, bízniuk kell az Úrban.
- Isten igazságának a hordozóiként idõnként nyomás nehezedik ránk, amely megalkuvásra próbál késztetni.
- A kényszerítõ körülmények között az a legjobb megoldás, ha szavainkat és tetteinket Isten igazságára alapozzuk.
- Az Úr õszinte követõi akkor is kiállnak az igazság mellett, amikor ezért veszélybe kerül az életük, vagy büntetést kell elszenvedniük.
Aranymondat: Zsolt 56:5
***
 
2004. március 28.
Ismerd meg a valódi életet!
Jn 1:1-18
 
Központi bibliai igazság: A valódi élet forrása egyedül Jézus, és a valódi élet csak Isten gyermekeié.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék fel Jézus Krisztusban a valódi élet forrását, és fogadják el õt, hogy beteljesedett életük legyen.
Földünkön nagyon sok értéktelen hamisítvány létezik, ami ügyes utánzata az igazinak. Az emberek szinte nem is gondolnak erre, csak rohannak a világ élvezetei és értékei után, mert azt hiszik, hogy ezekben rejlik a valódi élet és tartós boldogság forrása. Az igazság ezzel szemben az, hogy a valóban tartalmas élet egyedül Jézus Krisztusban található. Csak a vele való kapcsolat nyújt igazi életet. Igetanulmányunk azt tárja föl, hogy miként lehet elnyerni és megtapasztalni a valódi életet.
A valódi élet elérhetõ (Jn 1:1-5)
Szótanulmány: ÉLET
Az élet kifejezés 36 alkalommal fordul elõ János evangéliumában, többször, mint bármely más újszövetségi könyvben. János jellegzetes módon minden esetben a szellemi életre vagy örök életre vonatkoztatva használja ezt a kifejezést, amely Isten ajándéka Fián keresztül (Jn 3:16). Igetanulmányunk címe "valódi élet"-nek nevezi ezt az életet. Egy személy akkor kapja meg Istentõl az örök (valódi, teljes, igazán boldog) élet ajándékát, amikor elfogadja Jézus Krisztust, mint Megváltót. A Jézus Krisztusban megtalálható örök élet nemcsak végtelen lét, hanem - ami ennél fontosabb - egy újfajta és különös minõségû életforma. A megváltott ember egész lényét átfogó átalakuláson megy keresztül. Ezt követõen az élete Isten-központúvá és teljesen nyitottá válik Isten felé.
 
A valódi életet mindenki elnyerheti (Jn 1:6-8)
A valódi élet Isten gyermekeié (Jn 1:9-13)
A valódi élet alapja Krisztus kegyelme (Jn 1:14-18)
- A valódi, tartalmas és boldog élet - amely Jézusból fakad - elérhetõ távolságra van minden embertõl.
- A valódi életet minden ember elnyerheti. Errõl a lehetõségrõl kell bizonyságot tenniük a keresztyéneknek.
- Valódi élete csak annak van, aki megismeri Jézust, hisz benne, újjá születik, és így Isten gyermekévé válik.
- A valódi élet Krisztus kegyelmén alapszik.
Aranymondat: Jn 12:36a
****
2004. április 4.
Az égbõl jött Király
János 12:12-33
 
Központi bibliai igazság: Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy meghaljon a kereszten, ezért aki valódi követõje kíván lenni, annak jobban kell szeretnie õt, mint saját magát.
A tanítás célja: A résztvevõk szívében szülessen meg a döntés, hogy Jézus Krisztust és az õ követését mindig személyes vágyaik és érdekeik elé helyezik.
 
"Ha visszautasítjuk, hogy búzamagok legyünk - a talajba hullva és elhalva -, nem áldozzuk fel kilátásainkat, nem kockáztatjuk jellemünket, vagyonunkat és egészségünket; vagy elhívásunkkor nem hagyjuk el otthonunkat, és nem szakítjuk el a családi kötelékeket Krisztusért: akkor egyedül maradunk. Ha viszont gyümölcsöt akarunk teremni, Urunkat kell követnünk, búzamaggá válva és elhalva, aztán sok gyümölcsöt fogunk teremni." - T. G. Regland
      Jézus soha nem titkolta, hogy aki sikeres követõje kíván lenni, annak ugyanúgy le kell mondania önmagához való jogairól, mint ahogyan õ tette. Alapigénk egyértelmûen igazolja, hogy Jézus Krisztus meghalni jött el az égbõl a földre, és kitûzött céljától semmi sem téríthette el. Igetanulmányunk során valamennyien szembekerülünk a nagy kérdéssel: Vajon mi szeretjük-e õt annyira, hogy ne csak akkor kövessük, amikor Királyként ünneplik az emberek, hanem olyankor is, amikor ehhez önmagunk feláldozására van szükség?
 
A Király népszerûsége (Jn 12:12-19)
A Király tanítása (Jn 12:20-26)
A Király jövetelének célja (Jn 12:27-33)
 
- Jézus Krisztus népszerû Király volt, de kedvelõi közül csak néhányan hittek benne igazán.
- Aki Jézus igazi követÅje kíván lenni, annak jobban kell szeretnie Åt, mint saját érdekeit.
- Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy meghaljon a kereszten, hogy aki hisz benne, örök életet nyerjen.
Aranymondat: "Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyûlöli az életét e világon, örök életre õrzi meg azt."  - Jn 12:25
***
2004. április 11.
Higgy a feltámadt Krisztusban!
János 20:1-23
 
Központi bibliai igazság: A feltámadt Krisztus minden embernek fölkínálja a benne való hit lehetõségét.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék el Jézus Krisztus feltámadásának a valóságát, és higgyenek benne, mint Megváltóban.
 
A világon élõ emberek sok tekintetben különböznek egymástól. De egy bizonyos területen mindenki egyforma: élete végén minden embernek meg kell halnia. Aztán a temetõben újabb különbség jelentkezik. Az emberek életéhez hasonlóan a síremlékek is nagyon eltérõek. Van azonban bennük valami közös: minden sír foglalt. Miután valakit eltemetnek, többé nem hagyja el a sírját.
Jézust egy sziklába vájt sírboltba temették, egy egyszerû kertben. Sírját nem kimondottan neki készítették, és a sírkövén nem dolgozott mesterember, hogy maradandóvá tegye emlékét. De a többi sírba eltemetett halottakkal ellentétben Jézus - három nappal a halála után - életre kelt és megjelent magdalai Máriának, valamint a tanítványainak. Jézus üres sírja a bûn és halál fölött aratott gyõzelem néma bizonyságtétele. Azt hirdeti, hogy aki hisz a feltámadt Krisztusban, bûnbocsánatot és új, örök életet kap. Mai igetanulmányunk célja az, hogy minél többen megragadják ezt a lehetõséget.
 
Látáson alapuló hit (Jn 20:1-10)
Hallásból fakadó hit (Jn 20:11-18)
Hitbõl eredõ engedelmesség (Jn 20:19-23)
 
- A tanítványok szemtanúi voltak a Jézus feltámadását igazoló tényeknek, ezért a Megváltóba vetett hitük fizikai látásból eredt.
- A Jézus Krisztusba, mint Megváltóba vetett hit úgy is megszülethet az ember szívében, ha csak hallás útján értesül Krisztus feltámadásáról.
- Aki Jézus Krisztusban örök életet nyert, felelÅsséggel tartozik azért, hogy Istennek engedelmeskedve hirdesse a bûnbocsánat lehetõségét.
Aranymondat: "Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az õ nevében." - Jn 20:31
***
2004. április 18.
Kövesd az Isten Bárányát!
János 1:19-51
 
Központi bibliai igazság: Jézus Krisztus, Isten Báránya azért jött a földre, hogy az emberek megismerjék és kövessék õt.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék meg Jézus Krisztust, és beszéljenek másoknak róla, mint Isten Bárányáról.
 
Milyen volt Jézus külsõ megjelenése, azt nem tudjuk, de egy biztos: a mûvészetben minden más személynél gyakrabban látható az ábrázolása. Lénye sok neves zeneszerzõt is megihletett, akik ennek folytán nagyszerû mûveket alkottak. De ki is volt Jézus valójában? Ez a kérdés Jézus korában és ma is sok heves vita tárgya. Bár a nagy vallási vezetõk véleménye Jézus azonosságát illetõen több kérdésben is eltér egymástól, Isten Fia kilétének a helyes ismerete alapvetõ fontosságú. Alapigénk úgy mutatja be Jézust, mint Isten Bárányát. Aki õt igazán megismeri, örömmel követi.
 
Hasznos kérdések (Jn 1:19-28)
Az Isten Báránya (Jn 1:29-34)
Lelkes követõk (Jn 1:35-51)
 
- Az õszinte kérdezõ, aki Jézus valódi kiléte felõl érdeklõdik, megismerheti a róla szóló igazságot.
- Jézus Krisztus az Isten Báránya, aki azért jött a földre, hogy meghaljon az emberek bûneiért.
- Aki felismeri Jézusban a Messiást, lelkes követÅjévé válik és arra törekszik, hogy másokat is hozzá segítsen.
Aranymondat: "Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bûnét!" - Jn 1:29b
***
2004. április 25.
Jézus Krisztus B Isten Fia
János 2:1-25
 
Központi bibliai igazság: Jézus Krisztus ereje és hatalma hitelesen bizonyítja, hogy õ Isten Fia. Aki ezt elfogadja hittel, örök életet nyer.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék meg Jézus erejét és hatalmát, és higgyenek benne, mint Isten Fiában.
 
Egy bátor férfi egy speciálisan elkészített talicskát tolt keresztül a Niagara-vízesés fölött kifeszített drótkötélen - így mutatta be különleges tehetségét. A közönség élvezettel nézte, amint különbözõ tárgyakat tesz a talicskába, és azokat is sikeresen átjuttatja a vízesés túloldalára. Aztán a férfi, csodálói felé fordulva megkérdezte, ki hiszi, hogy egy személyt is képes áttolni a talicskában a vízesés fölött. Mindenki fölemelte a kezét. A következõ kérdése azonban így hangzott: "Ki vállalkozik, hogy beleüljön a talicskába?" Ekkor már senki sem merte fölemelni a kezét. Ahogyan ez a példa (is) illusztrálja: elhinni, hogy valaki hatalmas csodatételekre képes, nem egyenlõ a személyes bizalomból fakadó ráhagyatkozással.
 
Jézus Krisztus csodatevõ ereje (Jn 2:1-10)
Jézus Krisztus megtisztító hatalma (Jn 2:13-21)
Az Isten Fiában való hit (Jn 2:11-12, 22-25)
 
- Jézus Krisztus isteni ereje olyan csodatételekben is megnyilvánulhat, amelyek emberi szükségek betöltését szolgálják.
- Jézus hatalma és tekintélye hitelesen bizonyítja, hogy õ Isten Fia.
- Az üdvözítõ hit nem egyenlõ Jézus erejének az elismerésével. Örök életet csak az nyerhet, aki személyes bizalommal ráhagyatkozik Isten Fiára.
Aranymondat: "Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni." - Lk 10:22

2004. május 2.
Az újjászületés
Jn 3:1-21
 
Központi bibliai igazság: Az újjászületés az Isten országához tartozás legfõbb feltétele.
A tanítás célja: A résztvevõk éljék át az újjászületés csodáját, és váljanak bizonyossá afelõl, hogy ez valóban megtörtént az életükben.
Mikor van a születésnapod? Ezt a kérdést minden embernek föltehetjük. A legtöbben pontosan tudják, mikor születtek, és a születésnapjukról minden évben megemlékeznek. Fizikai születésünk az a kapu, amelyen át beléptünk ebbe a fizikai világba. De miként léphetünk be Isten országába? Erre a kérdésre sokan nem tudják a helyes választ, vagy csak azt gondolják, hogy ismerik. Alapigénkben Jézus arra mutat rá, hogy az Isten országába való bejutáshoz egy második születésre van szükség.
Az újjászületés szükséges (Jn 3:1-3)
Szótanulmány: ISTEN ORSZÁGA
Az Isten országa kifejezés János evangéliumában csak itt a 3. részben jelenik meg. A Jn 18:36-ban Jézus úgy beszélt errõl a királyságról, mint a saját országáról. Isten országa Isten uralmát szemlélteti, amely központi helyet foglal el Jézus tanításaiban. Izráel népe régóta várta Isten országának az eljövetelét. De a legtöbben közülük egy olyan Messiásra számítottak, aki földi királyságot hoz létre, és politikai gyõzelemre segíti népét. Jézus azt hirdette, hogy benne jött el Isten országa. Ennek bizonyítékaként a démonok fölötti hatalmára hivatkozott (Lk 11:20). Isten országa más, mint ennek a földnek az országai. Nincs földrajzi, politikai vagy faji dimenziója. Isten országa Isten uralma azoknak az életében, akik úgy döntöttek, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit által királyságához csatlakoznak. Ez az uralom akkor teljesedik ki, amikor majd minden térd meghajol Jézus Krisztus elõtt, és minden nyelv Úrnak vallja õt (Fil 2:10-11).
Az újjászületés lehetséges (Jn 3:4-8)
Az újjászületés alapja (Jn 3:9-21)
Alkalmazás: A Jn 3:16 az evangélium tömör összefoglalása és Isten szeretetét állítja középpontba. Emberi oldalról ezt a szeretetet, amely Jézus Krisztus testetöltésében vált láthatóvá, egyszerûen csak elfogadni lehet, kiérdemelni nem (Jn 1:12-13). Isten arra vágyik, hogy mindenki üdvözüljön (1Tim 2:4; 2 Pt 3:9). Beszéljetek ezekrõl az igazságokról! Ha valaki szeretne megtérni és újjászületni, segíts neki Krisztushoz fordulni hittel!
Összefoglalás:
- Aki Isten országához kíván tartozni, annak föltétlenül újjá kell születnie.
- Az újjászületés csodája, mint lelki esemény Istentõl származik, az ember egész lényét átformálja, és ez bárkivel megtörténhet.
- Az újjászületés Jézus Krisztus megváltói munkáján alapszik. Aki ezt hittel elfogadja, üdvösséget, örök életet nyer Istentõl.
Aranymondat:  János 3:3
***
2004. május 9.
Az örök élet ajándéka
Alapige: Jn 4:1-42
Központi bibliai igazság: A valódi életrõl szóló bizonyságtétel során Isten gyermekei az örök élet ajándékáról beszélnek másoknak.
A tanítás célja: A résztvevõk váljanak olyan keresztyénekké, akik rendszeresen beszélnek másoknak a hitükrõl, a Krisztusban elnyerhetõ örök élet ajándékáról.
Isten újjászületett gyermekeinek egyik legfontosabb feladata az, hogy beszéljenek másoknak a vele való kapcsolatukról, megváltásukról és örök életükrõl, amelyet Krisztus iránti bizalmuk folytán kaptak ajándékba az Atyától. Sokan igyekszünk eleget tenni megbízatásunknak, és néha sikerül is megosztanunk az evangéliumot az emberekkel, mégis maradnak bõven alkalmak, amikor beszélhettünk volna az üdvösségünkrõl, de nem tettük. Talán túl elfoglaltak voltunk, vagy szórakozottak, de az is megtörtént, hogy éppen sietnünk kellett valahova, vagy egyszerûen csak nem voltunk megfelelõ hangulatban. Ha õszinték vagyunk, el kell ismernünk, hogy sok lehetõséget elmulasztunk, amikor bizonyságot tehetnénk örök életünkrõl a körülöttünk élõknek. Alapigénkben Jézus a hétköznapi életben történõ tanúskodás fontosságát emeli ki.
Légy természetes! (Jn 4:1-9)
Beszélj az örök életrõl! (Jn 4:10-14)
Maradj a pályán! (Jn 4:15-26)
Keress új lehetõségeket! (Jn 4:27-42)
Alkalmazás: Alkossatok két csoportot! Egyik beszéljen Jézus evangélizáló módszerérõl, a másik a samáriai asszony bizonyságtételérõl! Néhány perces csoportbeszélgetés után számoljon be mindkét csoport az észrevételeirõl! Végül válaszoljatok arra a kérdésre, hogy miként lehet új alkalmakat találni a személyes evangélizáláshoz!
Összefoglalás:
- A Jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel eredményességét nagyban segíti, ha természetesen viszonyulunk embertársainkhoz.
- Az emberi szív szomjúságát csak Jézus képes eloltani, ezért beszélnünk kell másoknak a benne elnyerhetõ örök élet ajándékáról.
- Az emberek néha megpróbálnak kitérni a döntés elõl, de nekünk, Isten gyermekeinek akkor is az üdvösségükre kell összpontosítanunk.
- Aki elfogadta Jézus Krisztust, mint Megváltót, igyekeznie kell minél több embernek beszélni az üdvösségrõl.
Aranymondat:  János 4:13-14
***
2004. május 16.
Örök élet vagy ítélet?
János 5:1-30
Központi bibliai igazság: Az ítélet azokra vár, akik elutasítják az örök élet ajánlatát.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék meg az örök élet elutasításával járó veszélyt, és döntsenek a Krisztusban felkínált üdvösség mellett.
Minden évben emberek százai sérülnek meg vagy vesztik életüket országunk útjain. Ezek a balesetek elkerülhetõek lennének, ha a vezetõk figyelembe vennék a biztonságuk érdekében kihelyezett közlekedési jelzéseket. De sokan szándékosan nem törõdnek a sebességre vagy az útviszonyokra vonatkozó figyelmeztetésekkel, és ezzel végzetes hibát követnek el.
Sajnos, sok ember a Biblia lelki figyelmeztetéseirõl sem akar tudomást venni. Legtöbben nem tekintenek kellõ komolysággal arra az igazságra, amely ítéletet hirdet mindazoknak, akik elutasítják az örök élet kínálatát. Alapigénkben Jézus arra szólítja fel a bûnös embereket, hogy térjenek meg és higgyenek benne, amíg erre lehetõségük van.
Fogadd el az új életet! (Jn 5:1-13)
Alkalmazás: Milyen konkrét tettek által igyekeztek az emberek figyelmét Jézusra irányítani? Miért tûnik egyesek szemében túl egyszerûnek az örök élet elnyerése? Hogyan segíthettek az ilyen embereknek, hogy ráébredjenek bûnösségükre és elfogadják Krisztus gyógyítását?
Vigyázz! (Jn 5:14-15)
Alkalmazás: Jézus nemcsak az ember testét akarja meggyógyítani. Sokkal fontosabb a lélek meggyógyítása a bûntõl. Miért fontosabb ez az utóbbi, mint a testi egészség? Ennek ellenére a legtöbb ember értékrendszerében a testi egészség jóval nagyobb elõnyt élvez a lélek egészségével szemben. Mi ennek az oka? Milyen módszerek segíthetnek rávezetni a hitetleneket ennek a felfogásnak a helytelenségére? Említsetek konkrét megoldásokat!
Halld meg az igazságot! (Jn 5:16-26)
Alkalmazás: Milyen külsõleg is látható belsõ változások történnek, ami után egy személy a megváltásról szóló igazságot megértve és elfogadva átmegy a szellemi halálból az életre? Saját életetekben milyen konkrét változásokat tapasztaltatok?
Élj fegyelmezetten! (Jn 5:27-30)
Alkalmazás: Milyen konkrét tettekben nyilvánulhat meg az újjászületett hívõk fegyelmezett életvitele? Mi, ma élõ keresztyének hogyan Akereshetjük Isten akaratát@? Milyen szerepe van ebben a feltámadás és a jövendõ ítélet tudatának?
Összefoglalás:
- Jézus Krisztus új életet ajánl fel minden embernek, aki gyógyulni kíván a bûn betegségébõl.
- A bûnnek örökérvényû káros kihatásai vannak, ezért aki egyszer meggyógyult, annak vigyáznia kell lelke tisztaságára.
- Aki bûneit megbánva elfogadja a megváltást, örök életet nyer Istentõl.
- Aki földi élete során igyekezett jót cselekedni és bûn nélkül élni, az ítélet napján örök életre támad majd fel, de aki nem törõdött lelke üdvösségével, kárhozatra megy.
Aranymondat: János 5:24
***
2004. május 23. 
Örök élet és elkötelezettség
Jn 6:32-69
Központi bibliai igazság: Jézus azt várja követõitõl, hogy elkötelezzék magukat mellette.
A tanítás célja: A résztvevõk kötelezzék el magukat teljes mértékben Jézus Krisztus mellett.
Egy hetvenes éveiben járó idõs férfi mindennap fölkel, felöltözik, és azzal tölti idejét, hogy a feleségét gondozza, aki Alzheimer kórban szenved, és emiatt elvesztette memóriáját és kommunikációs készségét. Felesége egészségi állapotának a leromlása nem csökkentette a férfi iránta tanúsított elkötelezettségét. Mivel a férje volt, feladatának tekintette, hogy hûségesen megtartsa évtizedekkel korábban tett fogadalmát: "egészségében és betegségében".
Az igazi elkötelezettség napjainkban nagyon megindító, mert ritka. Az emberek gyakran kötnek szövetséget, de sokszor meg is szegik elkötelezettségüket. Ennek eredménye legtöbb esetben sok összetört szív és otthon. Jézus azt várta tanítványaitól, hogy õk végérvényesen elkötelezzék magukat mellette. Igetanulmányunk arra késztet, hogy vizsgáljuk meg Krisztus iránti elkötelezettségünket.
Hit és örök élet (Jn 6:32-51)
Hitetlenség és elpártolás (Jn 6:52-66)
Határozott elkötelezettség (Jn 6:67-69)
Alkalmazás: Olvasd fel a 2Tim 4:10 igeverset! Soroljatok fel más olyan tényezõket is, amelyek miatt a napjainkban élõ keresztyének közül sokan elpártolnak Jézustól! Említsetek olyan okokat, amelyek miatt sok hívõ elkötelezi magát Jézus mellett! 1-2 percnyi csendes elmélkedésben vegyétek számba saját okaitokat, amelyek Krisztus melletti elkötelezettségre ösztönöznek titeket!
Összefoglalás:
- Az örök élet a Jézus Krisztusba vetett hit eredménye.
- Aki nem hisz Jézus beszédének, képtelen hûségesen követni õt.
- Amikor valaki felismeri Jézus Krisztusban a Messiást, aki örök üdvösséget ad követõinek, úgy cselekszik helyesen, ha végérvényesen elkötelezi magát mellette.
Aranymondat:  János 6:35
***
2004. május 30.
Szentlélekkel teljes élet
János 14:15-17, 25-26; 15:26-27; 16:5-15
Központi bibliai igazság: Aki Szentlélekkel teljes életre vágyik, annak együtt kell mûködnie Isten Lelkével.
A tanítás célja: A résztvevõk szívében ébredjen fel a vágy, hogy Szentlélekkel teljes életet éljenek, és ezért legyenek készek együttmûködni Isten Lelkével.
Egy fiatal lelki munkás kicsi ezüst gyûrût hordott a kulcstartóján. Még fõiskolás korában tette rá. Amikor egy alkalommal hazaérkezett misszióútjáról, meglepõdve tapasztalta, hogy a gyûrû nincs a kulcstartón. Keresni kezdte, ahol csak tehette, de nem találta. Késõbb a kislánya odament hozzá és kezébe adta a kis gyûrût. Õ megköszönte és aztán megkérdezte, hol találta meg. "Az ujjamon volt" - felelte a kislány. "Azért tettem oda, hogy amíg távol vagy, legyen nálam valami, ami hozzád tartozik és rád emlékeztet mindennap."
Jézus a keresztre feszítését megelõzõ estén elmondta tanítványainak, hogy el kell mennie. Miközben követõi azon bánkódtak és tûnõdtek, hogy mit tesznek majd nélküle, Jézus megígérte, hogy jelenlétét a Szentlélek pótolja majd. Isten Lelke naponként a hívõk emlékezetébe idézi Jézus Krisztust.
A Szentlélek - Istentõl érkezõ segítõ (Jn 14:15-17, 25-26)
Szótanulmány: PÁRTFOGÓ
A pártfogó kifejezés B amelynek görög eredetije a parakletosz szó B olyan jogi segítõre vonatkozott, aki képviselt egy peres ügyet vagy elõadott egy esetet. Ez az elnevezés csak János irataiban fordul elõ az Újszövetségben, ott is csak néhány esetben. Az 1Jn 2:1 úgy mutatja be Jézust, mint szószólót, ügyvédet, közbenjárót, és az Atya elõtt értünk folytatott tevékenységét jelöli ezzel a szóval. János evangéliuma minden esetben Isten Szentlelkére utal vele. Figyelemre méltó, hogy a Szentírás ugyanazokat a funkciókat tulajdonítja a Pártfogónak, mint magának Jézusnak: az Atyától jön, bizonyságot tesz, megítéli a világot B mintegy folytatja Istennek a Jézus Krisztusban elkezdett munkáját Jézus mennybemenetele után.
Alkalmazás: Hogyan tapasztaljátok a Szentlélek segítségét életetekben? Mit juttatott eszetekbe és mit tanított nektek mostanában?
 
A Szentlélek - Krisztus bizonyságtevõje (Jn 15:26-27)
A Szentlélek - a bûnök leleplezõje (Jn 16:5-11)
A Szentlélek - az igazság Lelke (Jn 16:12-15)
Összefoglalás:
- A Szentlélek azért jött a földre, hogy segítsen a hívõknek Isten iránti engedelmességben élni.
- A Szentlélek a hívõkkel együtt bizonyságot tesz Jézus Krisztusról.
- A Szentlélek elküldése az egész világ javát szolgálja, mivel õ az, aki alkalmazza a Krisztus által szerzett engesztelést.
- A Szentlélek az igazság Lelke, ezért feltárja a keresztyéneknek a Jézus Krisztusról szóló igazságokat.
Aranymondat:  János 16:13

2004. június 6.
A Szentháromság munkája
Alapige: Jn 7:25-39
 
Központi bibliai igazság: Isten küldötteként Jézusnak hatalmában áll megajándékozni Szentlelkével mindazokat, akik hisznek benne.
A tanítás célja: A résztvevõk éljenek a Szentlélek vezetése alatt.
Életünk minden egyes napján láthatatlan elemek hatása alatt állunk. Az életünkhöz szükséges lélegzetet egy láthatatlan levegõtengerbõl vesszük, és a nap láthatatlan sugarai mindennap áthatják testünket. Ugyanakkor szemmel nem látható szellemi hatalmasságok vesznek körül és befolyásolnak bennünket állandóan. Egyik ezek közül a Szentlélek, aki lakozást vesz mindazokban, akik elfogadják Jézus Krisztust életük Urának és Megváltójának. Igetanulmányunkban Jézusról lesz szó, mint az Isten küldöttérõl, akinek hatalmában áll megajándékozni Szentlelkével mindenkit, aki hisz benne.
 
Jézus B az Isten küldötte (7:25-29)
Jézus B a Krisztus (30-36)
Jézus B a Szentlélek adományozója (37-39)
Összefoglalás:
- Jézus nem a saját akaratából jött a földre B õ Isten küldötte volt.
- Jézus a Krisztus, vagyis a megígért Messiás, és a szavait csak azok értik, akik hisznek benne.
- Jézus az örök élet forrása, és neki hatalmában áll, hogy megajándékozza Szentlelkével azt, aki elfogadja õt, mint Megváltót.
Aranymondat: "Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondja, annak belsejébõl élõ víz folyamai ömlenek!"  Jn 7:38
***
2004. június 13.
Örök élet bûnös embereknek
Alapige: Jn 8:30-47
Központi bibliai igazság: A Jézus Krisztus nélkül élõ emberek a bûn szolgái, de Isten Fia szabadulást és örök életet kínál valamennyiüknek.
A tanítás célja: A résztvevõk szavai és cselekedetei bizonyítsák, hogy õk megszabadultak bûneiktõl, és Krisztus gyermekeivé lettek.
A lelki munkások számos meglepõ társalgás fültanúi lehetnek. Egy evangélista beszámolt arról, hogy szolgálata során odament hozzá egy gyülekezeti tag, aki negyven éven keresztül vezetõi beosztásban tevékenykedett, és megvallotta, hogy soha nem fogadta el Krisztust élete Megváltójának. Aztán együtt imádkoztak, és a gyülekezeti elöljáró behívta Jézust az életébe.Ahogyan ez a példa is mutatja - szomorú, de igaz -, a lelki területen jártas emberek is lehetnek elveszettek. Egy alkalommal Jézus egy vallási vezetõkbõl álló csoporttal került szembe, amelynek a tagjai szintén azt gondolták magukról, hogy nekik biztosan van örök életük. De a Megváltó felfedte bûnösségüket, és fölszólította õket, hogy térjenek meg és higgyenek benne. Igetanulmányunk során az igazi megtérés természetérõl és ismertetõjelérõl esik szó.
Az igazság ereje (8:30-32)
A bûnösök lehetõsége (33-36)
Hogyan változtathattak volna a zsidó vallási vezetõk veszélyes helyzetükön? A zsidókra leselkedõ veszély és az elõttük álló lehetõség minden egyes ember esetében érvényes. Napjainkban mi akadályozza a bûnben élõket abban, hogy megragadják a Jézus által felkínált szabadulási lehetõséget, amely örök élethez juttatná õket? Soroljatok fel minél több okot, aztán beszéljétek meg, milyen lépéseket kell tennie annak, aki belátja, hogy veszélyben van, és változtatni szeretne helyzetén!
Az igazság és a hazugság közti különbség (37-47)
Összefoglalás:
- Aki hittel elfogadja Jézus megszabadító igazságát, örök életet nyer.
- Jézus azt szeretné, hogy minden bûnös megragadja az Isten fiává válás lehetõségét.
- Isten gyermekei és az ördög gyermekei között egyértelmû különbségek vannak, amelyek a gondolkodásban és a cselekedetekben mutatkoznak meg.
 
Aranymondat: Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket. Jn 8:31b-32
***
2004. június 20.
Új élet Krisztusban
Alapige: Jn 9: 1-41
Központi bibliai igazság: Amikor lelki üdvösséget nyerünk Jézus Krisztusban, megváltozik egész életünk.
A tanítás célja: A résztvevõk életvitele igazolja, hogy Jézus Krisztus megváltotta és megváltoztatta életüket.A megváltás gyökeres változást eredményez minden ember életében. Mai igetanulmányunkban arról lesz szó, hogyan változtatta meg Jézus örökre egy vakon született ember életét azáltal, hogy látást ajándékozott neki és megnyitotta szívét az evangélium igazsága elõtt.
John Newton megtérése elõtt (1748) rabszolga-kereskedéssel foglalkozott, és a saját tulajdonában levõ rabszolgahajó kapitánya volt. Miután Jézus Krisztus megváltoztatta az életét, hatékony lelki munkássá vált, és sok éneket írt. Legismertebb szerzeménye a "Csodálatos nagy kegyelem" kezdetû darab. Halála elõtt saját sírfeliratát is megfogalmazta, amely többek között ezt tartalmazza: AJohn Newton, Y aki valamikor hitetlen volt, Y de a mi Urunk és Megváltónk bõséges kegyelme folytán Y helyreállított lett, és megbízást kapott a Hit prédikálására.@ Ahogyan ez a sírfelirat is bizonyítja, amikor valaki lelki üdvösséget nyer Jézus Krisztustól, megváltozik egész élete. Newton keresztyénként már nem volt ugyanolyan, mint megtérése elõtt. Mi sem folytathatjuk régi életünket, ha igazán üdvösséget nyertünk Krisztusban.
Új életforma (Jn 9:1-7)
Egyszerû vallástétel (Jn 9:8-15)
Ellenséges magatartás (Jn 9:16-29)
Krisztus igazi elfogadása (Jn 9:30-41)
Összefoglalás:
- Jézus Krisztusnak hatalmában áll gyökeresen megváltoztatni az emberek életét, akkor is, ha ehhez csodatétel szükséges.
- A lelkileg látóvá vált emberek nem tudják eltitkolni gyógyulásuk miatti örömüket, ezért bátran bizonyságot tesznek róla.
- Ha valaki új életet kap Krisztusban és beszél is errõl, azt fogja tapasztalni, hogy egyesek nagyon ellenséges magatartást tanúsítanak.
- Az igazi gyógyulás és változás akkor jön létre az ember életében, amikor elfogadja Jézus Krisztust.
 
Aranymondat: Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. Jn 12:46
***
2004. június 27.
Isten törõdik veled
Alapige: Jn 10:1-18, 27-30
Központi bibliai igazság: Aki örök életet nyert Jézus Krisztusban, bizalommal számíthat arra, hogy Isten Fia gondot visel rá.
A tanítás célja: A résztvevõk bízzanak Istenben, hogy gondot visel róluk mindennap és örökké.
Ki törõdik velem? Kit érdekel az életem? Kinek fáj, ha kudarcot vallok? Ki örül velem, ha sikereket érek el? Ki törõdik azzal, hogy lesz-e valaki, aki gondot visel majd rám, ha idõs leszek és képtelen arra, hogy ellássam magam? Mindez csak néhány kérdés azok közül, amelyek az ember életét meghatározó bizonytalanságot és félelmet juttatják kifejezésre. Az emberek biztonságra vágynak, és ezért sokan a kormánytól, megtakarított pénzüktõl, családtagjaiktól vagy közeli barátaiktól remélik, hogy segítséget kapnak, amikor szükséghelyzetbe kerülnek. Bár a bölcsebbek elismerik, hogy emberekben bízni kockázatos, mégis sokan vannak, akik átnéznek a legnagyobb gondviselõ és biztonságot nyújtó forrás, a szeretõ Isten fölött. Igetanulmányunkban Jézus ígéretére összpontosítunk, amelyben szavát adta, hogy gondot visel mindazokról, akik hittel elfogadják õt életük Pásztorának.
 
Védelem a mindennapi életben (Jn 10:1-10)
A megváltás felöli gondoskodás (11-18)
Örök érvényû oltalom (Jn 10:27-30)
Összefoglalás:
- Jézus jog szerinti pásztor, aki elhívja, vezeti és törõdik juhaival védelmet biztosítva nekik mindennap.
- Jézus Krisztus, a jó pásztor életét áldozta fel juhaiért B így gondoskodott megváltásunkról.
- Jézus örök életet ad követõinek, és megígéri, hogy tökéletes biztonságot nyújt minden gyermekének.
 
Aranymondat: "Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért."   Jn 10:14-15.

2004. július 4.
Van-e üdvbizonyosságod?
János 11:1-27, 41-44
Központi bibliai igazság: A keresztyének bizonyosak lehetnek afelõl, hogy Jézusnak hatalma van a halál fölött, és ha hisznek benne, mint Megváltóban, akkor haláluk örök életbe torkollik.
A tanítás célja: A résztvevõk adják tanújelét annak, hogy bizonyosak az üdvösségük felöl.
      Hiszel-e a halál utáni életben? Sokan hisznek benne, ám a halál utáni élet természetérõl alkotott vélemények nagymértékben megoszlanak. Egyesek az élet és a halál állandó körforgása, a reinkarnáció hívei. Mások a halál-közeli tapasztalatokat átélõ személyek beszámolójára alapozzák hitüket. A keresztyének a feltámadt Megváltó szavaira építik a halál utáni élet felõl kialakított látásukat B és ez a helyes.
      Igetanulmányunk alapja Lázár feltámasztásának a története, amely Jézus halál fölötti hatalmát szemlélteti. Jézus Krisztus maga a feltámadás és az élet, ezért hatalmában áll örök üdvösséget ajándékozni mindazoknak, akik földi életük idején elfogadják õt személyes Megváltójuknak.
Élet és halál (Jn 11:1-16)
Milyen alapelveket vonhatunk le mi, Isten gyermekei abból az esetbõl, hogy Jézus nagyon szerette Lázárt és a nõvéreit, mégsem segített azonnal a fájdalmukon? Miért jó nekünk az, ha az Úr idõnként szenvedést és szomorúságot enged meg életünkben? Hogyan dicsõítik Isten Fiát azok a tettek, amelyek során halálba adjuk terveinket, vágyainkat, önmagunkat?
Élet a halál után (Jn 11:17-27)
Mit mond nekünk, XXI. században élõ embereknek Jézus "én vagyok" kinyilatkoztatása (25-26)? Ha lehetõség van, alkossatok három csoportot, és beszéljen mind a három Jézus kijelentésének egy-egy mondatáról! Majd néhány perc eltelte után kérj meg minden csoportból egy képviselõt, hogy számoljon be gondolataikról a többi résztvevõnek! Milyen hatással van a fizikai halálhoz való hozzáállásotokra Jézus ígérete, hogy a hívõk soha nem halnak meg lelkileg? Milyen téves felfogások léteznek és terjednek a földön a halál utáni életrõl? Mit tehettek annak érdekében, hogy minél többen megismerjék az igazságot, amely a Bibliában található?
Új élet Jézusban (Jn 11:41-44)
Lázár feltámasztása csodálatos képe annak, ahogyan Isten Fia életet hoz az embereknek. Beszéljetek a lelki életre-keltésrõl, amely során Isten üdvösséget ad a Jézusban hívõ embernek! Mikor és hogyan kaptatok új életet az Atyától Jézus Krisztusban? Adj helyet néhány rövid bizonyságtételnek, aztán említsetek igeverseket, amelyek alátámasztják a hívõk üdvbizonyosságát! Miért nem kell tartania a fizikai haláltól annak, aki megtért és újjászületett?
Van-e üdvbizonyosságod? Mikor és hogyan kaptál új életet Jézus Krisztustól, az Isten Fiától?
Összefoglalás:
- Jézus Krisztus mindentudó és mindenható Úr, akinek hatalma van az élet és a halál fölött.
- Jézus maga a feltámadás és az élet, ezért életre keltheti mind a testi, mind a lelki holtakat.
- Isten új élettel, örök üdvösséggel ajándékozza meg mindazokat, akik hisznek az õ Fiában, Jézus Krisztusban.
Aranymondat: "Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" - Jn 11:25-26
***
2004. július 11.
Hiszel-e Jézus Krisztusban?
János 12:1-11, 37-50
Központi bibliai igazság: Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy aki hisz benne, annak örök élete legyen.
A tanítás célja: A résztvevõk higgyenek Jézusban, mint Megváltóban, és vállalják föl bátran hitüket az emberek elõtt.
Alapjában véve mindössze kétféle ember létezik: aki hisz Jézus Krisztusban, és aki nem hisz benne. A hívõk csoportjához tartozók bizalommal számíthatnak arra, hogy az Atya örök élettel ajándékozza meg õket, a hitetlen emberek viszont elkárhoznak. Harmadik lehetõség nem létezik. Aki üdvösségre vágyik, annak el kell hinnie, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, és el kell fogadnia õt élete Urának és Megváltójának. Minden hit, amely ennél kevesebbet foglal magában, csak meddõ önámítás B hasznosnak tûnik ugyan, de az örök élet szempontjából hiábavaló.
Két lehetõség (Jn 12:1-11)
Hasonlítsátok össze Mária és Júdás Iskáriótes Jézushoz való viszonyulását! Igetanulmányunkban Mária a hitet, Júdás a hitetlenséget jeleníti meg. A való életben is tulajdonképpen csak ez a két változat áll az emberek elõtt: hinni Jézusban vagy elutasítani õt. Miért nem létezik több lehetõség? Manapság milyen cselekedetekben látszik meg az emberek Jézushoz való viszonyulása?
Akik nem hisznek (Jn 12:37-43)
Beszéljetek röviden az emberi szabad akaratról, amelyet Isten kivétel nélkül mindenkinek megad! Mi ennek a jelentõsége a hit és a hitetlenség szempontjából? Mi gátol abban, hogy nyíltan fölvállaljátok az emberek elõtt, hogy hisztek Jézus Krisztusban? Mit tehettek ezeknek a gátaknak a fölszámolásáért? Miért értelmetlen és káros az emberek véleményétõl való félelem?
Aki hisz (Jn 12:44-50)
Olvassátok fel a Jn 5:24 igeverset, amely igazolja, hogy a Jézusban hívõk nem mennek ítéletre, hanem örök életet nyernek az Atyától! Ezen kívül miért érdemes még Jézusban hinni? Hogyan várjátok az utolsó napot, amikor Isten megítéli majd az egész világot? Milyen megoldást tanácsoltok azoknak, akik most még a hitetlenek csoportjához tartoznak, de félnek a kárhozattól? Hogyan békülhetnek ki Istennel?
Összefoglalás:
- Isten szempontjából alapjában véve csak kétféle ember létezik: aki hisz Jézusban és aki elutasítja õt.
- Isten szabad akarattal ajándékozta meg az embert, ezért egyesek nem hisznek az Isten Fiában, Jézus Krisztusban, és emiatt ítélet vár rájuk.
- Jézus azért jött a földre, hogy megmentse az embereket, ezért aki hisz benne, örök életet nyer.
Aranymondat: "Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten elõtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy õ van; és megjutalmazza azokat, akik õt keresik." - Zsid 11:6
***
2004. július 18.
Szolgáló élet
Jn 13:1-17, 34-35
Központi bibliai igazság: A keresztyén szolgálat a hívõk Krisztus és mások iránti szeretetébõl fakad.
A tanítás célja: A résztvevõk szolgáljanak másoknak alázatos lelkülettel és szeretettel, még akkor is, ha úgy látják, hogy egyesek nem érdemlik meg.
      Egy missziómunkát végzõ kis csoport Ázsia délkeleti részére ment, hogy orvosi ellátást nyújtson egy ott élõ, elzárkózott embercsoportnak. Egészségügyi munkájukhoz a csoport tagjai egy ideiglenes klinikát állítottak fel egy félreesõ helyen. Az ázsiai emberek között gyorsan elterjedt a híre, hogy jószívû emberek érkeztek, akik ingyenes orvosi ellátást biztosítanak, és hamarosan jönni kezdtek hozzájuk a környezõ területeken élõk. A legtöbb szandált viselõ vagy mezítlábas ember órákon keresztül gyalogolt, amíg megérkezett. Az orvosok egyike már az elsõ napokban megjegyezte, hogy a klinikára jövõ emberek lába piszkos, kérges, és idõnként vérzik is a több kilométeres gyaloglástól. Azt javasolta, hogy a missziós csoport tagjai mossák meg az emberek piszkos és fáradt lábát. Ez a cselekedet megdöbbentette az ázsiai népcsoportot. Valaki közülük hangot is adott csodálkozásának: "Ti jómódú, mûvelt emberek vagytok, mi viszont alacsonysorsú, szegény emberek. Hogyan tudtok leereszkedni annyira, hogy megmossátok a mi testünk legalsó tagját?" Az orvosok alázatos és együttérzõ cselekedetérõl szóló hír hamar elterjedt a környéken. Ennek folytán a klinikára utazók közül sokan nyitottak és fogékonyak lettek nemcsak a fizikai segítségre, de a missziós csoport által felkínált lelki gondozásra is, amelyre kétségbeejtõen nagy szükségük volt.
Alázat (Jn 13:1-11)
Miért fontos az alázat a szolgálatban? Miért nem egyeztethetõ össze az önzés és az alázat? Mi jellemzi egy alázatos keresztyén szolgálatát? Hogyan válhat egy hívõ Jézus alázatos szolgájává? Milyen konkrét tényezõk járulnak hozzá az alázatosság kialakulásához egy õszinte keresztyén életében? Titeket milyen `eszközök@ által tanít Isten alázatra?
Cselekedet (Jn 13:12-17)
A 17. vers kapcsán beszéljetek az elméleti és a tettekben megnyilvánuló tudás közötti különbségrõl! Miért fontosak a keresztyének életében a cselekedetek, vagyis az elsajátított ismeretek alkalmazása?
Szeretet (Jn 13:34-35)
Milyen kapcsolatban áll egymással a hívõk szeretete és szolgálata? Ha ezt a kérdést megválaszoltátok, mondd el a résztvevõknek a következõ kijelentéseket: "Az embereket nem érdekli, mennyit tudunk, amíg nem tudják, mennyire érdekelnek minket."  "A szeretet olyan valami, amit teszünk, nemcsak mondunk!" Beszéljetek ezekrõl a mondásokról a mai igetanulmány fényében! Végül soroljatok fel napjainkban megvalósítható gyakorlati tetteket, amelyek cselekvése által Jézus példáját követik a keresztyének, és ti is alázatos, szeretetteljes szolgálatot végezhettek!
Összefoglalás:
- Jézus követõinek ugyanolyan alázatos lelkülettel és megkülönböztetés nélkül kell szolgálniuk másoknak, ahogyan a Mester tette.
- Jézus tanítványainak nemcsak ismerniük kell az eléjük tárt példát, hanem cselekedni is azt, amit tudnak.
- A szolgáló élet ösztönzõje a krisztusi szeretet.
Aranymondat: "Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." - Jn 13:34-35
***
2004. július 25. 
Bizakodó élet
Alapige: Jn 14:1-14, 27-31
Központi bibliai igazság: A Jézusban hívõ ember békességgel és bizalommal tekinthet szembe a megpróbáltatásokkal.
A tanítás célja: A résztvevõk váljanak Jézus Krisztus még bizakodóbb és kitartóbb követõivé.
      Egy muzulmán faluba hívõ misszionáriusok érkeztek, hogy bibliai történetek mutassanak be a helybeli, frissen megtért keresztyéneknek. A vetítés elõtt arra kérték a kis csoport tagjait, hogy beszéljenek magukról röviden. Az elsõ felszólaló megtérésének a történetét mondta el, aztán megmutatta a testén levõ sebhelyeket, amelyeket a falu lakói okoztak neki Krisztusba vetett hite miatt. A második felszólaló is a megtérésérõl tett bizonyságot. Õ szemtanúja volt az elsõként beszélõ férfin végrehajtott kínzásnak, mégis úgy döntött, hogy elfogadja Jézus Krisztust. Amikor erre fény derült, a misszionáriusok megkérdezték, miért bízott a Megváltóban, habár tudta, hogy neki is hasonló üldözésen kell majd átmennie. A férfi így válaszolt: "Az a bizalom és békesség késztetett erre, amelyet az elõttem beszélõ férfi életében láttam miközben szenvedett. Akkor azt gondoltam, hogy bármi legyen is az, ami bátorságot nyújt egy embernek, hogy ilyen bizalommal és békével nézzen szembe a halál eshetõségével, méltó arra, hogy én is elfogadjam."
Bízz Jézusban! (Jn 14:1-7)
Jézus tanítványaiként milyen konkrét cselekedetek folytán juttok el oda, hogy aggódó szívetek ne nyugtalankodjék többé? Miért helytelen Istent hibáztatni, és rá hárítani a felelõsséget, amikor félelem vagy aggodalom tölti el a szíveteket? Mi Isten szerepe, és mi az ember feladata szívének megnyugtatásában, vagyis az aggodalom kiküszöbölésében? Jelenleg mi késztet nyugtalanságra? Hogyan bíztok Jézusban? Milyen elõnyeitek származnak a hétköznapokon abból, hogy bíztok Jézusban?
Tekints az Atyára! (Jn 14:8-14)
Milyen imakéréseitek vannak? Említsetek már meghallgatott és megválaszolt imakéréseket is! Milyennek láttátok és ismertétek meg az Atyát ezeknek az imáknak a meghallgatása folytán?
Ne nyugtalankodj! (Jn 14:27-31)
Miben különbözik a világ szerinti békesség a Jézus által fölkínált békességtõl? A szeretettel és örömmel telt szívben nincs helye aggodalomnak, félelemnek vagy szomorúságnak (28. v.). Miért nincs helye ilyesminek? Említsd meg, hogy a szeretet, az öröm és a békesség a Szentlélek gyümölcse! Isten gyermekeiként milyen konkrét cselekedetekkel segíthetitek elõ ezeknek a gyümölcsöknek a gyarapodását, valamint az aggodalom, a lelki nyugtalanság, a csüggedés és a félelem kiszorítását szívetekbõl?
Összefoglalás:
- Az Istenbe vetett hit és bizalom a szív nyugtalanságának ellenszere.
- Jézus Krisztus egy az Atya Istennel, ezért méltó arra, hogy követõi megbízzanak benne.
- A bizakodó szív telve van Jézus békességével, ezért kiszorul belõle a nyugtalanság és a csüggedés.
Aranymondat: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem." - Jn 14:1
***
2004. augusztus 1.
Gyümölcsözõ élet
Jn 15:1-17
Központi bibliai igazság: A lelki gyümölcstermés forrása a Krisztussal fenntartott élõ kapcsolat.
A tanítás célja: A résztvevõk váljanak termékenyebb és gyümölcsözõbb keresztyénekké.
      Dél-Ázsiában élt egy férfi, aki a mezõgazdaság szenvedélyes kedvelõje volt, és nagy lelkesedéssel tanította a távoli hegyvidékeken lakó embereket, hogyan növeljék a termelékenységet lejtõs és látszólag használhatatlan földterületeiken. Amikor a szegény földmûvelõk elmentek otthonába, örömmel bemutatta, miként gondozzák a különbözõ terményeket, hogyan használják a szerves mûtrágyákat és irtószereket, valamint azt is, milyen módon metsszék meg a növényeket, hogy fokozzák termékenységüket. Éveken keresztül végzett kitartó munkája jelentõs segítségnek bizonyult sokak életében, akiknek a létfenntartása függött a föld mûvelésétõl.
      Ez a jószívû férfi ugyanakkor Isten országát is nagyon kedvelte. Buzgón megosztotta hitét a házába érkezõ földmûvesekkel, és amikor csak tehette, mindig sugárzó örömmel beszélt az Istennel való bensõséges kapcsolat ápolásáról. Arra bátorította "tanítványait", hogy gyakorolják rendszeresen a lelki gyümölcstermést elõsegítõ tevékenységeket, és ültessék el lakóhelyeiken Isten országának a magvait. Az egyszerû mezõgazdászok így Isten eszközeivé váltak, akik nemcsak földjeiken, de a környezetükben élõ emberek lelkében is terméshozam-növekedést idézhettek elõ.
Gyümölcstermés és gyümölcshiány (Jn 15:1-8)
Milyen gyümölcsre és milyen terméshozamra vár Jézus azoknál, akik benne maradnak? Említsetek konkrét, lelki értelemben vett gyümölcsöket! Mi tart vissza attól, hogy sok gyümölcsöt termõ keresztyének legyetek?
Szeretet és engedelmesség (Jn 15:9-11)
Hogyan kapcsolódik az engedelmesség a szeretethez? Mennyire szeretitek Jézus Krisztust? Milyen örömeitek származnak az iránta való szeretetbõl és engedelmességbõl? Hogyan tapasztaljátok életetekben a teljes örömet?
Szeretet és barátság (Jn 15:12-17)
Mit gondoltok, miért tartotta fontosnak Jézus, hogy tanítványai szeressék egymást? A gyülekezetetek milyen mértékben tesz eleget ennek a parancsolatnak? Mi bizonyítja az életetekben és egymással való kapcsolataitokban, hogy Jézus barátai vagytok?
Összefoglalás:
- Jézus azt kívánja, hogy tanítványai sok gyümölcsöt teremjenek. Ennek feltétele a benne maradás.
- Aki szereti Jézust, arra törekszik, hogy megtartsa parancsolatait.
- Jézus tanítványainak úgy kell látniuk és szeretniük egymást, ahogyan Jézus látja és szereti õket.
- A Krisztussal fenntartott élõ kapcsolat a lelki gyümölcstermés kulcsa.
Aranymondat: "Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk: aki énbennem marad, és én õbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." - Jn 15:5
***
2004. augusztus 8.
Hûséges élet
Alapige: Jn 15:18-25; 16:1-4
Központi bibliai igazság: Krisztus követõinek fel kell készülniük az elkerülhetetlen ellenállások elviselésére.
A tanítás célja: A résztvevõk legyenek Jézus hûséges követõi akkor is, ha szenvedniük kell miatta.
      A mai keresztyének nagy része csak a Bibliából, az egyháztörténelmi leírásokból, vagy vallási híradókból ismeri a Krisztus követése miatt támadó üldözéseket és az így keletkezõ szenvedést, saját bõrén azonban sohasem tapasztalja. A valóság ennek ellenére az, hogy bizonyos országokban ma is komoly üldözés folyik a keresztyének ellen, és aki ott Jézus követõjévé válik, annak a legnagyobb kegyetlenségre is fel kell készülnie. Nemrég például két hívõ keresztyént tartóztattak le Ázsia déli részén azért, mert bizonyságot tettek a hitükrõl. Amikor a rendõrségre értek velük, kíméletlenül megverték, áramütésekkel kínozták, és végül egy sötét cellába zárták õket. Magyarázatul a rendõr csak annyit mondott, hogy mivel nem vádolhatók mások keresztyénné tételével, hamis vádpontok alapján fogják õket õrizetben tartani. Azon a vidéken nem ez az egyetlen eset, amikor a Krisztusban hívõknek ilyen önkényes visszaéléseket kell elhordozniuk a helyi hatóság részérõl.
      Nem tudjuk elõre, hogy minket érnek-e valaha fizikai bántalmazások azért, mert Krisztus követõi vagyunk, de ha erre mégis sor kerülne, késznek kell lennünk azonosulni Krisztussal, vállalni a szenvedést, és hûségesnek maradni Urunkhoz a megfutamító ellenállások dacára. Igetanulmányunk kitartó keresztyénekké igyekszik formálni bennünket, hogy még az értelmetlennek látszó üldözések között is hûségesen kövessük Jézust.
Emlékezz! (Jn 15:18-20)
Alkalmazás: Jézus Krisztus követõiként miért nem szabad meglepõdnünk azon, ha ellenállásokba ütközünk a hitünk miatt? Milyen ellenállásokba ütköztetek az utóbbi idõben azért, mert keresztyének vagytok? Az üldözés milyen formáját tapasztaltátok már Jézus iránt tanúsított hûségetekért? Hogyan viszonyultok a megpróbáltatásokhoz, fájdalmakhoz és veszteségekhez, amelyek Krisztus miatt érnek benneteket? Hogyan hatnak ezek a Jézus iránti hûségetekre? Hogyan segít a kitartásban az, ha eszetekbe jut, hogy Jézust is üldözték, és "nem lehet nagyobb a szolga az uránál"?
Értsd meg! (Jn 15:21-25)
Alkalmazás: Ma miért gyûlöli a világ a hívõket? Miért jó az, ha a keresztyének megértik, és tisztában vannak a valódi okokkal?
Készülj! (Jn 16:1-4)
Alkalmazás: Miért hasznos, ha elõre tudunk valamirõl, és ha felkészülünk a várható események fogadására? Miért jó tisztában lenni azzal, hogy Krisztus követése idõnként szenvedéssel járhat? Hogyan magyaráznátok el egy frissen megtért keresztyénnek a Krisztus követésébõl származó elõnyöket és a tanítványság árát?
Összefoglalás:
- Jézus tanítványainak számítaniuk kell a világ gyûlöletére és üldözésére, hiszen az Isten nélkül élõ emberek magához Krisztushoz is így viszonyultak.
- A világ azért nem kedveli Jézus Krisztust, mert nem ismerte meg az Atyát. Ennek megértése biztosítja a keresztyének életében az Úr melletti kitartáshoz szükséges szemléletet.
- Az elkerülhetetlen ellenállásokra, elutasításokra, üldözésekre és szenvedésekre való felkészülés a hívõk Krisztushoz való hûségének kulcsfontosságú eleme.
Aranymondat: "Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, ha az én igémet megtartották, a tieteket is meg fogják tartani." -  Jn 15:20b
***
2004. augusztus 15.
Gyõzelmes öröm
Alapige: Jn 16:16-33
Központi bibliai igazság: Gyõzelmes öröm egyedül Jézus Krisztusban található.
A tanítás célja: A résztvevõk tapasztalják meg a Jézus Krisztussal folytatott kapcsolatból származó gyõzelmes örömet.
      Egy Ukrajnában szolgáló missziós csoport egyik tagja a következõ följegyzést írta naplójába: "A mai nap utazással telt - Kievbõl mentünk az ország délkeleti vidékére. A vonatból látható táj szépsége megható volt. De az embereken azt vettem észre, hogy a legtöbben kifejezéstelen, élettelen ábrázattal járnak-kelnek, mintha a lelküket kétségbeesés és az élet nehézségei tartanák fogva. A határozott járás, a mosoly és a szemek derûjének hiánya az öröm hiányáról árulkodott. A puszta lét öröm nélkül nagyon szánalmas állapot."
      A misszionárius másnapi naplójegyzetében ez állt: "A csoportunk ma egy helyi gyülekezetben énekelt és hirdette az Igét. Áldott közösségi alkalmunk volt. Az emberek szívük mélyébõl énekeltek, és figyelmesen követték az evangélium hirdetését. Ezen az estén nyolc személy fogadta el Jézus Krisztust élete Megváltójának. Könnyeik szívük örömérõl tanúskodtak. Mindenki örült. Milyen ellentét a gyülekezet falain kívüli világgal szemben! Bár ezek az emberek is ugyanazokkal a nehézségekkel és nyomásokkal harcolnak, mint a vonatból látottak, életszemléletük teljesen más. A különbséget Jézusnak köszönhetik." Isten azt szeretné, hogy minden ember igazi örömet találjon Fiában, Jézus Krisztusban.
Öröm Jézus jelenlétében (Jn 16:16-22)
Mi foszthatja meg a keresztyéneket attól az örömtõl, amit egyedül Jézus ad? Hogyan tapasztaltátok szívetekben a krisztusi örömet, amikor próbákon mentetek át? Említsetek olyan eseteket az életetekbõl, amikor fájdalom és szomorúság ért benneteket, de Jézus jelenléte békével és örömmel töltötte el szíveteket!
Öröm Jézus ígéretében (Jn 16:23-28)
Mi tart vissza attól, hogy bizalommal forduljatok Istenhez imában? Mikor és hogyan tapasztaltátok legutóbb az imameghallgatás örömét? Ha fiatalokat tanítasz, néhány személyes beszámoló elhangzása után alkossatok két csoportot egy vitához! Az elsõ csoportnak azt az álláspontot kell védenie, amely szerint imáinkban bármit kérhetünk Istentõl, és számíthatunk arra, hogy õ megadja, amit akarunk. A másik csoportnak azt kell bizonyítania, hogy az imameghallgatás mindig attól függ: egyezik-e kérésünk Isten akaratával, Jézus szemléletével és lelkületével.
Öröm Jézus erejében (Jn 16:29-33)
Hogyan tapasztaljátok Jézus erejét a világ ellenséges nyomásainak legyõzésében? Miért késztet örömre titeket Jézus Krisztus korlátlan ereje? Említsetek olyan eseteket az életetekbõl, amikor Isten gyõzelmes örömmel ajándékozott meg valamilyen konfliktushelyzetben!
Összefoglalás:
- Jézus igazi tanítványai örülnek a Mester jelenlétének, és szívük örömét semmi és senki nem veheti el.
- Krisztus megígérte, hogy az Atya meghallgatja az õ nevében eléje tárt kéréseket. Ennek megtapasztalása teljes örömet fakaszt Jézus minden követõjének a szívében.
- Gyõzelmes öröm egyedül Jézus Krisztusban található. Mivel õ legyõzte a világot, tanítványainak a szenvedések között is békességük és örömük lehet.
Aranymondat: "Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tõletek." - Jn 16:22
***
2004. augusztus 22.
Céltudatos imádság
Alapige: Jn 17:1-26
Központi bibliai igazság: Az Isten dicsõségét elõsegítõ imaélet a keresztyének Krisztus melletti kitartását, egymás közötti egységét és az evangélium terjedését is elõmozdítja.
A tanítás célja: A résztvevõk alakítsák úgy imaéletüket, hogy az Isten dicsõségét és céljainak megvalósulását szolgálja.
Keresd az Atya dicsõségét! (Jn 17:1-5)
Fõpapi imádságát Jézus a tanítványai füle hallatára mondta el nem sokkal a Gecsemáné kertben lejátszódó szomorú események elõtt. Atyjához intézett könyörgése önmaga, tanítványai és jövõbeli követõi iránti törõdését mutatja be.
Miért imádkoztok leggyakrabban magatokkal kapcsolatosan? Miért fontos, hogy az Atya megdicsõüljön életetekben és minden keresztyén életében? Hogyan dicsõítik Istent a cselekedeteitek és az imáitok? Hogyan szerezhettek még több dicsõséget Isten nevének?
Maradj a Jézusé! (Jn 17:6-19)
Hogyan tapasztaljátok az Atya megtartó és megõrzõ hatalmát életetekben? Milyen veszélyekkel néztek szembe a hétköznapok során azért mert Jézus Krisztus tanítványaiként éltek, és emiatt másak vagytok, mint a világ? Mi Isten része, és mi a keresztyén feladata a Krisztus melletti megmaradás kérdésében? Soroljatok fel igeverseket, amelyek Krisztus iránti hûségre bátorítanak!
Hirdesd az egységet! (Jn 17:20-26)
János evangéliuma 17. részének a 21. verse a jelenlegi ökumenikus mozgalom szószólóinak a kedvence! El kell ismerni, hogy a megosztott egyház sok tekintetben botrányt okoz, de a gyógymód mégsem az intézményes egység. Jézus nem egyetlen, egységes, ökumenikus világ-egyházért imádkozott, ahol a tévtanítás együtt él az egészséges tanítással. Az uniformizmus, az egyesület, és az egység között óriási a különbség.
Olvassátok fel az 1Kor 12:12-13 igeszakaszt! Minden hívõ Krisztus egy testéhez tartozik, és lelki egységüknek meg kell nyilvánulnia az életmódjukban.
Összefoglalás:
- A keresztyének imáinak és életvitelének Isten dicsõségét kell elõsegítenie.
- Aki Isten dicsõségét keresi, kitart Jézus mellett és megtapasztalja az Atya megtartó hatalmát, kegyelmét.
- A hívõk egysége az evangélium terjedésének egyik legfontosabb elõmozdítója.
Aranymondat: "Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." - Jn 17:3
***
2004. augusztus 29. 
Kövesd a feltámadt Krisztust!
Alapige: Jn 21:15-23
Központi bibliai igazság: A feltámadt Krisztus arra oktatja tanítványait, hogy alázatosan, áldozatkészséggel és rá összpontosítva kövessék õt.
A tanítás célja: A résztvevõk éljenek Jézus alázatos tanítványaiként, akik rá összpontosítva követik õt, és készek az életüket is feláldozni érte.
      Jézus Krisztus követése egyszerû feladat - az alacsony képzettségû emberek is képesek rá. Az egyszerûség mellett azonban a Jézus követésére vállalkozóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy ez az út nem könnyû. Gyakori önmegtagadást és lemondást igényel, alázatot, áldozatkészséget, erõs teherbíró képességet és határozott kitartást feltételez. Aki nem számol ezekkel a követelményekkel, könnyen elesik a hit útján.
Kövesd Jézust az alázat útján! (Jn 21:15-17)
Az alázat nem más, mint erõsségeink és gyengeségeink egészséges kiértékelése. Milyen bukások folytán tanultatok meg alázatban járni az Úr útján?
Kövesd Jézust áldozatkészséggel! (Jn 21:18-19)
Miért fontos az, hogy a Jézus követésére vállalkozók áldozatkészek legyenek? Milyen áldozathozatalra vagytok készek Jézus Krisztusért? (Pl: idõ, pénz, kényelem stb.) Milyen áldozatot kellett már hoznotok azért, mert Krisztus követõi vagytok? Miért nehéz áldozatot vállalni Jézus Krisztusért? Hogyan válhat késszé valaki arra, hogy szükség esetén az életét is feláldozza az Úrért?
Kövesd Jézust rá összpontosítva! (Jn 21:20-23)
Miért fontos ma is, hogy Jézus tanítványai egyedül az Úrra összpontosítva éljenek és végezzék szolgálatukat? Milyen károkat eredményezhet a másokra figyelés? Milyen mellékvágányra terelheti el a keresztyéneket az, ha más hívõkhöz hasonlítgatják magukat? Krisztus követõiként hogyan tapasztaltátok az Úrra figyelés hasznosságát? Hogyan kerülhetõ ki a másokkal való összehasonlítgatás csapdája? Hogyan juthat ki, aki beleesett? Isten gyermekeiként mit tekintetek összehasonlítási alapnak az életetekben?
Összefoglalás:
- Jézus Krisztus követése alázatot feltételez, mert õt szeretni és másokat szolgálni csak alázatos lelkülettel lehet.
- Ha valaki Jézus követésére vállalkozik, késznek kell lennie az életérõl is lemondani.
- Jézus követõjének nem az a feladata, hogy másokhoz hasonlítgassa magát, hanem hogy az Úrra összpontosítva haladjon elõre.
Aranymondat: "Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." - Mt 16:24
***
2004. augusztus 15.
Gyõzelmes öröm
Alapige: Jn 16:16-33
Központi bibliai igazság: Gyõzelmes öröm egyedül Jézus Krisztusban található.
A tanítás célja: A résztvevõk tapasztalják meg a Jézus Krisztussal folytatott kapcsolatból származó gyõzelmes örömet.
      Egy Ukrajnában szolgáló missziós csoport egyik tagja a következõ följegyzést írta naplójába: "A mai nap utazással telt - Kievbõl mentünk az ország délkeleti vidékére. A vonatból látható táj szépsége megható volt. De az embereken azt vettem észre, hogy a legtöbben kifejezéstelen, élettelen ábrázattal járnak-kelnek, mintha a lelküket kétségbeesés és az élet nehézségei tartanák fogva. A határozott járás, a mosoly és a szemek derûjének hiánya az öröm hiányáról árulkodott. A puszta lét öröm nélkül nagyon szánalmas állapot."
      A misszionárius másnapi naplójegyzetében ez állt: "A csoportunk ma egy helyi gyülekezetben énekelt és hirdette az Igét. Áldott közösségi alkalmunk volt. Az emberek szívük mélyébõl énekeltek, és figyelmesen követték az evangélium hirdetését. Ezen az estén nyolc személy fogadta el Jézus Krisztust élete Megváltójának. Könnyeik szívük örömérõl tanúskodtak. Mindenki örült. Milyen ellentét a gyülekezet falain kívüli világgal szemben! Bár ezek az emberek is ugyanazokkal a nehézségekkel és nyomásokkal harcolnak, mint a vonatból látottak, életszemléletük teljesen más. A különbséget Jézusnak köszönhetik." Isten azt szeretné, hogy minden ember igazi örömet találjon Fiában, Jézus Krisztusban.
Öröm Jézus jelenlétében (Jn 16:16-22)
Mi foszthatja meg a keresztyéneket attól az örömtõl, amit egyedül Jézus ad? Hogyan tapasztaltátok szívetekben a krisztusi örömet, amikor próbákon mentetek át? Említsetek olyan eseteket az életetekbõl, amikor fájdalom és szomorúság ért benneteket, de Jézus jelenléte békével és örömmel töltötte el szíveteket!
Öröm Jézus ígéretében (Jn 16:23-28)
Mi tart vissza attól, hogy bizalommal forduljatok Istenhez imában? Mikor és hogyan tapasztaltátok legutóbb az imameghallgatás örömét? Ha fiatalokat tanítasz, néhány személyes beszámoló elhangzása után alkossatok két csoportot egy vitához! Az elsõ csoportnak azt az álláspontot kell védenie, amely szerint imáinkban bármit kérhetünk Istentõl, és számíthatunk arra, hogy õ megadja, amit akarunk. A másik csoportnak azt kell bizonyítania, hogy az imameghallgatás mindig attól függ: egyezik-e kérésünk Isten akaratával, Jézus szemléletével és lelkületével.
Öröm Jézus erejében (Jn 16:29-33)
Hogyan tapasztaljátok Jézus erejét a világ ellenséges nyomásainak legyõzésében? Miért késztet örömre titeket Jézus Krisztus korlátlan ereje? Említsetek olyan eseteket az életetekbõl, amikor Isten gyõzelmes örömmel ajándékozott meg valamilyen konfliktushelyzetben!
Összefoglalás:
- Jézus igazi tanítványai örülnek a Mester jelenlétének, és szívük örömét semmi és senki nem veheti el.
- Krisztus megígérte, hogy az Atya meghallgatja az õ nevében eléje tárt kéréseket. Ennek megtapasztalása teljes örömet fakaszt Jézus minden követõjének a szívében.
- Gyõzelmes öröm egyedül Jézus Krisztusban található. Mivel õ legyõzte a világot, tanítványainak a szenvedések között is békességük és örömük lehet.
Aranymondat: "Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tõletek." - Jn 16:22
***
2004. augusztus 22.
Céltudatos imádság
Alapige: Jn 17:1-26
Központi bibliai igazság: Az Isten dicsõségét elõsegítõ imaélet a keresztyének Krisztus melletti kitartását, egymás közötti egységét és az evangélium terjedését is elõmozdítja.
A tanítás célja: A résztvevõk alakítsák úgy imaéletüket, hogy az Isten dicsõségét és céljainak megvalósulását szolgálja.
Keresd az Atya dicsõségét! (Jn 17:1-5)
Fõpapi imádságát Jézus a tanítványai füle hallatára mondta el nem sokkal a Gecsemáné kertben lejátszódó szomorú események elõtt. Atyjához intézett könyörgése önmaga, tanítványai és jövõbeli követõi iránti törõdését mutatja be.
Miért imádkoztok leggyakrabban magatokkal kapcsolatosan? Miért fontos, hogy az Atya megdicsõüljön életetekben és minden keresztyén életében? Hogyan dicsõítik Istent a cselekedeteitek és az imáitok? Hogyan szerezhettek még több dicsõséget Isten nevének?
Maradj a Jézusé! (Jn 17:6-19)
Hogyan tapasztaljátok az Atya megtartó és megõrzõ hatalmát életetekben? Milyen veszélyekkel néztek szembe a hétköznapok során azért mert Jézus Krisztus tanítványaiként éltek, és emiatt másak vagytok, mint a világ? Mi Isten része, és mi a keresztyén feladata a Krisztus melletti megmaradás kérdésében? Soroljatok fel igeverseket, amelyek Krisztus iránti hûségre bátorítanak!
Hirdesd az egységet! (Jn 17:20-26)
János evangéliuma 17. részének a 21. verse a jelenlegi ökumenikus mozgalom szószólóinak a kedvence! El kell ismerni, hogy a megosztott egyház sok tekintetben botrányt okoz, de a gyógymód mégsem az intézményes egység. Jézus nem egyetlen, egységes, ökumenikus világ-egyházért imádkozott, ahol a tévtanítás együtt él az egészséges tanítással. Az uniformizmus, az egyesület, és az egység között óriási a különbség.
Olvassátok fel az 1Kor 12:12-13 igeszakaszt! Minden hívõ Krisztus egy testéhez tartozik, és lelki egységüknek meg kell nyilvánulnia az életmódjukban.
Összefoglalás:
- A keresztyének imáinak és életvitelének Isten dicsõségét kell elõsegítenie.
- Aki Isten dicsõségét keresi, kitart Jézus mellett és megtapasztalja az Atya megtartó hatalmát, kegyelmét.
- A hívõk egysége az evangélium terjedésének egyik legfontosabb elõmozdítója.
Aranymondat: "Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." - Jn 17:3
***
2004. augusztus 29. 
Kövesd a feltámadt Krisztust!
Alapige: Jn 21:15-23
Központi bibliai igazság: A feltámadt Krisztus arra oktatja tanítványait, hogy alázatosan, áldozatkészséggel és rá összpontosítva kövessék õt.
A tanítás célja: A résztvevõk éljenek Jézus alázatos tanítványaiként, akik rá összpontosítva követik õt, és készek az életüket is feláldozni érte.
      Jézus Krisztus követése egyszerû feladat - az alacsony képzettségû emberek is képesek rá. Az egyszerûség mellett azonban a Jézus követésére vállalkozóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy ez az út nem könnyû. Gyakori önmegtagadást és lemondást igényel, alázatot, áldozatkészséget, erõs teherbíró képességet és határozott kitartást feltételez. Aki nem számol ezekkel a követelményekkel, könnyen elesik a hit útján.
Kövesd Jézust az alázat útján! (Jn 21:15-17)
Az alázat nem más, mint erõsségeink és gyengeségeink egészséges kiértékelése. Milyen bukások folytán tanultatok meg alázatban járni az Úr útján?
Kövesd Jézust áldozatkészséggel! (Jn 21:18-19)
Miért fontos az, hogy a Jézus követésére vállalkozók áldozatkészek legyenek? Milyen áldozathozatalra vagytok készek Jézus Krisztusért? (Pl: idõ, pénz, kényelem stb.) Milyen áldozatot kellett már hoznotok azért, mert Krisztus követõi vagytok? Miért nehéz áldozatot vállalni Jézus Krisztusért? Hogyan válhat késszé valaki arra, hogy szükség esetén az életét is feláldozza az Úrért?
Kövesd Jézust rá összpontosítva! (Jn 21:20-23)
Miért fontos ma is, hogy Jézus tanítványai egyedül az Úrra összpontosítva éljenek és végezzék szolgálatukat? Milyen károkat eredményezhet a másokra figyelés? Milyen mellékvágányra terelheti el a keresztyéneket az, ha más hívõkhöz hasonlítgatják magukat? Krisztus követõiként hogyan tapasztaltátok az Úrra figyelés hasznosságát? Hogyan kerülhetõ ki a másokkal való összehasonlítgatás csapdája? Hogyan juthat ki, aki beleesett? Isten gyermekeiként mit tekintetek összehasonlítási alapnak az életetekben?
Összefoglalás:
- Jézus Krisztus követése alázatot feltételez, mert õt szeretni és másokat szolgálni csak alázatos lelkülettel lehet.
- Ha valaki Jézus követésére vállalkozik, késznek kell lennie az életérõl is lemondani.
- Jézus követõjének nem az a feladata, hogy másokhoz hasonlítgassa magát, hanem hogy az Úrra összpontosítva haladjon elõre.
Aranymondat: "Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." - Mt 16:24
***
szeptember 5.
Add tovább a fáklyát!
Alapige: 2Kir 2:1-14, 19-22
Központi bibliai igazság: Az Úr szolgái felelõsséggel tartoznak azért, hogy felkészítsenek másokat a lelki munkára.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék fel a szolgálatra alkalmas embereket, és készítsék fel õket megfelelõ módon a munkavégzésre.
A siker utód nélkül kudarc. Pál apostol ezért arra oktatta fiatalabb tanítványait, hogy keressenek és készítsenek fel olyan embereket, akik egy napon a helyükbe léphetnek. Õ maga is alkalmazta ezt az alapelvet gondoskodva arról, hogy a misszióútjai során létrehozott gyülekezetekben alkalmas, rátermett utódokat hagyjon maga után, akik képesek lesznek jól és bölcsen folytatni tovább a szolgálatát. Az efféle felkészítõ munkát mai modern kifejezéssel mentorlásnak, pártfogolásnak nevezzük. A mentorlás tulajdonképpen egy kapcsolat, amelyben az egyik ember Istentõl kapott forrásainak a megosztásával erõsít egy másikat. Igetanulmányunk az Illés és Elizeus próféta esetét mutatja be, hogy általa mi is felbátorodjunk mások megerõsítésére, támogatására, pártfogolására.
 
Tedd próbára az embereket! (2Kir 2:1-6)
Illés próbára tette Elizeust, és a fiatal próféta alkalmasnak bizonyult tanítója szolgálatának a folytatására. Ti mennyire vagytok alkalmasak arra, hogy szolgálatot bízzon rátok az Úr? Hogyan válhattok Isten alkalmasabb eszközeivé? Miközben a kipróbáltság fontosságáról beszéltek, olvasd fel a 2Tim 2:15-öt!
 
Tanítsd az embereket! (2Kir 2:7-10)
Elizeus sokat tanult Illéstõl, amíg együtt volt vele. A tanítás és a példamutatás mások alakításának egyik leghatékonyabb módja. Titeket ki és hogyan segített, formált, készített, hogy felkészüljetek az Úr szolgálatára? Isten tapasztalt szolgáiként ti kinek az életében töltitek be ezt a tanítói szerepet?
 
Bízz feladatokat az emberekre! (2Kir 2:11-14, 19-22)
Illés ráhagyta a feladatait Elizeusra, így a fiatal próféta szabadon kibontakozhatott az Úr szolgálatában.
Aranymondat: „És amit tõlem hallottál sok tanú elõtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.” – 2Tim 2:2
***
2004. szeptember 12.
Tarts ki a próbákban!
Alapige: 2Kir 4:8-37
Központi bibliai igazság: Isten megjutalmazza övéit, ha bíznak benne olyankor is, amikor kilátástalan helyzetbe kerülnek.
A tanítás célja: A résztvevõk válaszoljanak élõ hittel Istennek – még akkor is, ha veszélybe kerül tõle kapott ígéretük és reménységük.
Ígéretet, álmot, látást kaptál a jó Istentõl az élet bizonyos kérdésében? Ha így van, akkor bizonyára nagyon várod szíved vágyának és reménységének a beteljesülését. De megtörténhet, hogy ez a várakozás kissé hosszabbra nyúlik, mint ahogyan te gondoltad, sõt lehetséges, hogy már el is csüggedtél, mert úgy tûnik, semmi sem lesz a tervbõl, amit Isten a szívedbe ültetett. Amennyiben erre a legutóbbi feltételezésre is igen a válaszod, mai igetanulmányunk kimondottan neked szól. Isten azt szeretné megértetni veled, hogy a legjobb döntés részedrõl az, ha a csalódásra és a kiábrándultságra iránta tanúsított hittel és bizalommal válaszolsz.
 
Lehetetlennek tûnõ reménység (2Kir 4:8-16)
Istennek sokféle megoldása van arra, hogy tõle eredõ reménységet, vágyat, álmot vagy tervet ültessen el övéi szívében, amelynek a megvalósulása emberi szempontból nézve lehetetlennek tûnik. Említsetek ilyen megoldásokat!
 
Beteljesült várakozás (2Kir 4:17)
Egyedül Isten segíthet (2Kir 4:18-35)
Milyen esemény folytán tanultátok meg, hogy Isten a legsötétebb helyzetben is tud segíteni? Miért nem érdemes máshoz fordulni segítségért? Mikor szükséges mégis emberekre támaszkodni?
 
Öröm és hála (2Kir 4:36-37)
- Ha egy vágy Istentõl származik, akkor hittel kell várnunk a beteljesedését.
- Isten a legkilátástalanabb helyzetben is képes valóra váltani a benne bízók reménységét.
- Amikor fájdalom és megpróbáltatás ér, forduljunk Istenhez bizalommal, mert egyedül õ segíthet.
- Ha terveink valóra válnak, adjunk hálát értük az Úrnak!
 
Aranymondat: „Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.” – Mt 17:20b
***
2004. szeptember 19.
Keresd a gyógyulás lehetõségét!
Alapige: 2Kir 5:1-19a
Központi bibliai igazság: Aki õszinte szívvel keresi a gyógyulás lehetõségét, megtapasztalja Isten segítségét.
A tanítás célja: A résztvevõk fogadják el Istentõl a Jézus Krisztusban felkínált üdvösség lehetõségét, és szolgáljanak neki hittel, engedelmesen.
 
Az orvostudomány fejlõdése napjainkban egyre nagyobb és egyre gyorsabb léptekkel halad. Ennek köszönhetõen mind több és több betegségre kerül hatékony gyógymód, és így sok embernek sikerül meghosszabbítani az életét. De még mindig nagy számban vannak azok a betegségek, amelyeknek a kezelésére egyelõre nem létezik megfelelõ gyógymód. Aki ilyen jellegû egészségi problémával küzd, valószínûleg nem sok reményt fûz ehhez az élethez. Mai igetanulmányunk arról beszél, hogy Istennek hatalmában áll meggyógyítani az emberi szempontból nézve gyógyíthatatlan betegségeket, sõt õ azt is megteheti, hogy a gyógyulást keresõ léleknek teljesen új életet ajándékozzon, amely soha nem ér véget.
Hallgass a jó tanácsra! (2Kir 5:1-4)
Engedelmeskedj hittel! (2Kir 5:5-14)
A bûn betegségében szenvedõ embernek mit kell megtennie azért, hogy lelkileg egészségessé váljon? Olvassátok fel az ApCsel 16:31 igeverset! Beszélj röviden arról, hogy hit által fizikai betegségekbõl is meg lehet gyógyulni! Ezt igazolja a Jak 5:14-18 igeszakasz és több újszövetségi történet is. Vigyázz azonban, hogy senkiben se kelts hamis reményeket! Isten fõ célja nem a fizikai, hanem a lelki gyógyulás.
 
Csakis az Urat imádd! (2Kir 5:15-19a)
Aki meggyógyult a bûn betegségébõl, annak – Naamánhoz hasonlóan – tanúságot kell tennie Gyógyítójáról és az életében végbement csodáról. Miért fontos ez a lépés?
 
Összefoglalás:
- Isten mindenkinek felkínálja a lelki gyógyulás lehetõségét, ezért aki õszintén keresi õt, megtapasztalja segítségét.
- Isten gyógyulással ajándékozza meg a szavának hittel engedelmeskedõ lelkeket.
- Aki meggyógyult a bûn betegségébõl, annak vallást kell tennie az Úrról, és csakis õt szabad imádnia.
Aranymondat: „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” – Zsid 4:16
***
2004. szeptember 26.
Élj hit által!
Alapige: 2Kir 6:8-23
Központi bibliai igazság: A hit perspektívájából tekinteni az életre Isten ajándéka, de ugyanakkor az ember döntése is.
A tanítás célja: A résztvevõk alakítsák úgy az életszemléletüket, hogy képesek legyenek a hit látószögébõl tekinteni minden helyzetre.
 
Életünk folyamán gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor döntenünk kell: rábízzuk magunkat hittel Isten gondviselésére, vagy félelmünkben és aggodalmunkban a saját kezünkbe vesszük körülményeink irányítását. Természetesen egyszerûbb a látható tényekre alapozni, és annak függvényében cselekedni, amit az emberi értelem logikusnak talál. Istenben bízni, és türelmesen ráhagyatkozni, amikor minden más az ellenkezõjére biztat, ez már sokkal nehezebb. Isten mégis azt szeretné, hogy minket, gyermekeit a hit jellemezzen, és ne a hitetlenség. Bár benne hinni azt feltételezi, hogy idõnként az elsõ lépést sötétben kell megtennünk, ha valóban tõle várjuk a segítséget, õ megjutalmazza iránta tanúsított bizalmunkat, és megtart bennünket. Müller György megfogalmazásában ez így hangzik: „A hit látja a láthatatlant, hiszi a hihetetlent, és az a jutalma, hogy megkapja a lehetetlent.”
 
Lásd meg, hogy Isten munkálkodik! (2Kir 6:8-12)
Alkalmazás: Hogyan munkálkodik Isten körülöttetek és az érdeketekben? Mi akadályozhat meg abban, hogy lássátok az Úr hatalmas csodatetteit? Hogyan távolíthatjátok el ezeket az akadályokat az életetekbõl? Miért fontos a hit Isten munkájának a felismeréséhez?
 
Lásd meg Isten jelenlétét! (2Kir 6:13-17)
Lásd meg Isten irgalmasságát! (2Kir 6:18-23)
Jórám irgalmassága Isten irgalmasságát jelezte. Beszéljetek röviden az irgalom fogalmáról! Aki kegyelemben részesül, megmenekül valamilyen ítélettõl, aki irgalomban részesül, kap valamit, amit nem érdemel meg. Az arám katonák életüket kapták ajándékba. Mit juttat eszetekbe az irgalmasság és az új élet gondolata? Mondd el röviden az evangélium üzenetét, és beszélj arról, hogy aki hittel elfogadja Krisztus engesztelõ áldozatát, új életet nyer! Milyen ítélettõl szabadul meg az Isten irgalmasságába belekapaszkodó ember? Bátorítsd a résztvevõket, hogy döntsenek a hit és az Isten iránti õszinte bizalom oldalán!
 
Aranymondat: „De õ így felelt: Ne félj, mert többen vannak velünk, mint õvelük.” – 2Kir 6:16
***
2004. október 3.
Engedelmeskedj Isten utasításának!
Alapige: 2Kir 8:7-15; 9:1-13
Központi bibliai igazság: Isten szívesen felajánlja nekünk az útmutatását, de elvárja, hogy kövessük is azt.
A tanítás célja: A résztvevõk kövessék Isten útmutatásait engedelmes és bátor szívvel.
 
Gyakran ellenállást tanúsítunk a másoktól érkezõ tanácsokkal vagy utasításokkal szemben, mert úgy gondoljuk, hogy a magunk látása, véleménye és akarata a legjobb. Önelégültségünk miatt az embertársainktól vagy Istentõl kapott tanácsok összeütközésbe kerülnek személyes terveinkkel, vágyainkkal, céljainkkal, és következésképpen ezeket az útmutatásokat gyakran visszautasítjuk, vagy egyszerûen tárgytalannak tekintjük. Amikor így cselekszünk, tulajdonképpen azt fejezzük ki, hogy mi tudjuk, hogyan boldogulhatunk az életben, és nincs szükségünk Isten segítségére, irányítására. A mai igetanulmány arra bátorít minket, Krisztus megváltottait, hogy fogadjuk örömmel Istennek a Bibliában elénk tárt útmutatásait, és engedelmeskedjünk szeretettel fölkínált vezetésének akkor is, ha az ellentmond a mi emberi meglátásainknak.
 
Isten terve (2Kir 8:7-10a)
Az Úr gyermekeiként ti hogyan próbáljátok megismerni Isten életetekre vonatkozó tervét? Olvassátok el a Róm 12:1-2 igeszakaszt!
 
Az ember gondolata (2Kir 9:10b-15)
Bátor engedelmesség (2Kir 9:1-10)
Hogyan teljesítette Elizeus fiatal tanítványa a rábízott feladatot? Soroljatok fel különbözõ jelzõket, amelyek ráillenek az ifjú próféta engedelmességére! Miért látjátok fontosnak Isten utasításainak halogatás nélküli, pontos és bátor teljesítését?
Pozitív következmény (2Kir 9:11-13)
Isten nagyon szeret minket, gyermekeit, ezért szívesen felajánlja nekünk útmutatását és vezetését, de elvárja, hogy kövessük is azt.
 
Összefoglalás:
- Isten mindig jót akar övéinek.
- Aki saját gondolatait és szándékait az Úr terve elé helyezi, annak káros következményekkel kell számolnia.
- Isten arra vágyik, hogy gyermekei halogatás nélkül, pontosan és bátran teljesítsék utasításait.
- Az Isten iránti engedelmességnek pozitív következményei vannak.
Aranymondat: „Mindezt hallva a végsõ tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.” – Préd 12:13-14
***
2004. október 10.
Igazodj Isten szándékához!
Alapige: 2Kir 11:1-20
Központi bibliai igazság: Isten azt várja övéitõl, hogy elfogadják életükkel kapcsolatos szándékait, és azokhoz igazítsák tetteiket.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy az élet minden területén Isten céljainak megfelelõen cselekszenek.
 
Isten életünkre vonatkozó akaratát és szándékát megérteni nem a legegyszerûbb feladat, de nem is lehetetlen. Az Igében számtalan kijelentés és útbaigazítás található, amely az Istennel folytatott meghitt kapcsolat révén a sajátunkká válhat, és világossá teheti elõttünk mennyei Atyánk velünk kapcsolatos céljait. Urunk kedvesen fogadja, ha mi, gyermekei õszinte, imádságos lelkülettel keressük vezetését. Közeledésünkre válaszolva õ bármikor szívesen megmutatja az utat, amelyen járnunk kell. A Biblia mellett – sok esetben – különbözõ keresztyén könyveket, komoly lelki testvéreket vagy más jellegû eszközöket is felhasznál arra, hogy gondolataik, tanácsaik vagy belsõ késztetéseik által a kellõ irányba terelje életünket. A lényeg, hogy fogékonyak legyünk, és miután megértettük Isten tervét, hozzáigazítsuk az életünket. Ezt az igazságot erõsíti meg mai igetanulmányunk is, amely Izráel népének a történelmébõl mutat be egy rövid részletet.
Szembeszegülés (2Kir 11:1)
Milyen vágyaitok, terveitek és céljaitok vannak? Mennyiben egyeznek ezek Isten életetekre vonatkozó akaratával? Mit tesztek azokkal a szándékaitokkal, amelyek szemben állnak az Úr veletek kapcsolatos elgondolásaival? Hogyan szabadulhattok meg önzõ életcéljaitoktól, amelyek gátolnak abban, hogy elfogadjátok Isten rátok vonatkozó vezetését, és erõsebben elkötelezzétek magatokat mellette?
Elfogadás (2Kir 11:2-12)
Hozzáigazítás (2Kir 11:13-20)
 
Összefoglalás:
- Isten szándékát könnyen veszélybe sodorják a bûnös emberi tervek és cselekedetek.
- Ha megismertük Isten szándékát az élet valamely kérdésében, fogadjuk el azt, és segítsük a megvalósulását még akkor is, amikor kockázatot kell vállalnunk érte.
- Isten szándékának a kiteljesedéséhez arra is szükség van, hogy hozzáigazítsuk a tetteinket az Úr céljaihoz.
Aranymondat: „Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.” – Ef 5:17
***
2004. október 17.
Építsd fel a leomlott falakat!
Alapige: 2Kir 12:1-15
Központi bibliai igazság: Aki az Úr útján jár, meglátja maga körül a megrongálódott „falakat”, és ki is javítja azokat.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy Istennek tetszõen élnek, és segítségével kijavítják az életük falán található rongálódásokat.
 
Az ember élete olyan, mint egy építkezés. Az alapozás gyermekkorban történik, aztán késõbb valamennyien önállóan építünk rá – ahogyan jónak látjuk. De életünk fala könnyen károsodást szenvedhet: kudarcot vallunk egy vállalkozásban, megromlik a kapcsolatunk valakivel, csalódunk az emberekben, vagy lehet, hogy kétségbeesés, kilátástalanság telepszik ránk. Még az is elõfordulhat, hogy egyszer csak leomlik a fal, és kárba megy hosszú éveken át folytatott minden fáradozásunk. Igen, mi, keresztyének is élhetünk át ilyen fájdalmas tapasztalatokat. Isten azonban kész bekötözni és meggyógyítani a sebeinket. A mai Ige arra bátorít minden megrongálódott életû keresztyént, sõt a bûntõl megsebzett hitetlen embereket is, hogy éljenek az Úr tetszése szerint, és akkor világossá válik elõttük, miként építhetik újjá életük kárt szenvedett falait.
Helyes látás (2Kir 12:1-4)
Aki arra törekszik, hogy Istennek tetszõen éljen, pozitív hatást gyakorol másokra. Milyen pozitív hatást gyakorolhatnak az istenfélõ szülõk gyermekeikre? Miért fontos úgy nevelni a gyermekeket, hogy egyértelmûen tudják, mit tart helyesnek az Úr? A helyes látás helyes cselekedetekhez vezet.
A rongálódások felismerése (2Kir 12:5-6)
Helyes látása folytán Jóás képes volt felismerni Salamon templomának a rongálódásait, amelyek Ataljá istentelen uralma alatt keletkeztek (2Krón 24:7). Milyen alapelveket hirdet ez az esemény nekünk, keresztyéneknek? Miért nem ismeri fel az Istentõl eltávolodott hívõ vagy a hitetlen ember az életében keletkezõ rongálódásokat? Mi szükséges ahhoz, hogy meglássuk a javítás szükségességét? Milyen rongálódások keletkezhetnek egy hívõ életének a falán?
A javítás megvalósítása (2Kir 12:7-15)
Amikor megtérünk, Isten számtalan sérülést, kárt és rongálódást javít ki az életünkben. De léteznek olyanok is, amelyeket nekünk kell helyreállítanunk. (Pl. bocsánatot kérni, visszaadni a rég kölcsönkért tárgyakat, kiküszöbölni a jellembeli hiányosságokat stb.) Hogyan igyekeztek kijavítani az életetek falán keletkezett rongálódásokat? Mit tehettek azért, hogy mától kezdve egészséges legyen a gondolkodásotok és minden megnyilvánulásotok?
Aranymondat: „Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél.” – Zsolt 51:10
***
2004. október 24.
Tûzz ki magas célokat!
Alapige: 2Kir 13:1-25
Központi bibliai igazság: Isten arra hívja el övéit, hogy szolgáljanak neki szívbõl jövõ következetességgel és állhatatossággal.
A tanítás célja: A résztvevõk kövessék az Urat teljes szívvel, szolgáljanak neki kitartással, és tûzzenek maguk elé magas életcélokat.
 
Amikor célokat tûzünk magunk elé, meghatározzuk, hogy hova kívánunk eljutni, és mit szeretnénk elérni az élet valamely területén. Ezek a célkitûzések lehetnek helyesek vagy helytelenek, magasak vagy alacsonyak, de ha egyszer megvannak, elõbb vagy utóbb a hozzájuk vezetõ utat is megtaláljuk. Ha nem tûzünk ki célokat, akkor természetesen nem sokra megyünk az életben. Legyen szó emberi megvalósításokról vagy Isten országának az építésérõl, egyrõl kettõre csakis úgy jutunk, ha tudjuk, merre tartunk. Példa erre Pál apostol, aki elõtt soha sem volt bizonytalan a cél, ezért olyan eredményeket ért el, amelyek egyedivé tették õt az egyháztörténelemben. Isten vágya az, hogy mi is céltudatossággal éljünk és szolgáljunk neki.
Lelki fogyatékosság (2Kir 13:1-13)
Hogyan követitek és szolgáljátok az Urat? Mi tart vissza attól, hogy teljes szívvel szolgáljatok neki? Hogyan szabadulhattok meg lelki fogyatékosságaitoktól? Hogyan befolyásolja az Úrért végzett munkátokat egy-egy imameghallgatás áldott tapasztalata?
 
Állhatatos szolgálat (2Kir 13:14-17)
Ha valóban Isten gyermekei vagyunk, késznek kell lennünk arra, hogy körülményeinktõl és szenvedéseink súlyosságától függetlenül tovább folytassuk az érte végzett szolgálatot, ahogyan csak tehetjük. Miért nem jó az, ha betegség vagy valamilyen lelki válság idején csak a magunk bajával foglalkozunk? Hogyan válhat áldássá egy keresztyén a környezetében, amikor fájdalmai ellenére is kitartóan tevékenykedik az Úrért?
Korlátolt siker (2Kir 13:18-25)
Alkalmazás: Jóás gondolkodásából hiányzott a következetesség, ezért csak korlátolt sikert érhetett el. Hogyan kellett volna gondolkodnia, hogy teljesen legyõzze Arámot? Ti hogyan tekintetek Istenre? Milyen sikereket értetek el eddig Isten korlátlan hatalmában bízva?
Aranymondat: „Én tehát úgy futok, mint aki elõtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegõbe vág.” – 1Kor 9:26
***
2004. október 31.
Tanulj mások hibájából!
Alapige: 2Kir 14:1-14
Központi bibliai igazság: A megalkuvás és az önteltség bukáshoz vezet, de aki Isten útján jár, gyõzelemre jut.
A tanítás célja: A résztvevõk kövessék az Urat teljes szívvel, és óvakodjanak az önteltségtõl, hogy gyõzelmes életük legyen.
 
Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy mindent a magunk kárán tanuljunk meg. Ezért a bölcs ember figyelemmel követi mások életvitelét, és igyekszik okulni a másoknál látott hibákból. Természetesen a körülöttünk élõk helyes tetteibõl is tanulhatunk. Miközben a hibák és a tévedések arra oktatnak, hogy milyenek ne legyünk vagy mit ne tegyünk, a helyes cselekedetek arról beszélnek, miként éljünk értelmesen, Istennek tetszõen. Bölcs Salamon észrevette és följegyezte, hogy még a hangya is hasznos példát mutat az embernek. Aki megfigyeli ennek a kis lénynek a magatartását, értékes következtetéseket vonhat le. Alapigénk Amacjá király életét és cselekedeteit tárja föl. Kövessük figyelemmel ennek a júdai uralkodónak a lépéseit, és igyekezzünk megtanulni példájából, hogy mi az, amit kerülnünk kell, ha Isten elismerésére vágyunk!
Hiányos elkötelezettség (2Kir 14:1-4)
Gyõzelmes engedelmesség (2Kir 14:5-7)
Romboló önteltség (2Kir 14:8-14)
Az öntelt, önelégült és büszke ember nagyon ritkán vagy talán soha sem fogadja el mások véleményét, javaslatát. Mennyire vagy hajlamos az önteltségre?
Összefoglalás:
- Az Isten iránti elkötelezettséget egy jelentéktelennek tûnõ mulasztás is hiányossá teheti.
- Az Úr gyõzelemmel jutalmazza az iránta tanúsított engedelmességet.
- Az önteltség bukást eredményez. Ha gyõzelemre vágyunk, kiegyensúlyozottan kell élnünk.
Aranymondat: „Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsõség, az alázatos.” – Péld 18:12
2004. november 7.
A bûn csapdába ejt
2 Királyok 17:6-23
Központi bibliai igazság: Azok a keresztyének, akik nem engedelmeskednek az Úrnak, és nem imádják õt, nem térhetnek ki bûnös magatartásuk következményei elõl.
A tanítás célja: A résztvevõk azonosítsák engedetlenségeiket, amelyek rabsághoz vezetnek, és határozzák el, hogy egyedül Istent imádják.
Az élet rengeteg csapdát rejteget. A csapdák jellegzetessége, hogy foglyul ejtik áldozataikat, és szabadítás hiányában elpusztítják õket. A bûn a legravaszabb és legártalmasabb csapda. Alattomos módon ejti foglyul az embereket, kecsegtetõ ígéretek káprázatában, és végül romlással fizet. Ha a becsapott áldozat nem fordul Istenhez segítségért és szabadulásért, a bûn nemcsak a testét, de a lelkét is tönkreteszi, kárhozatba taszítja. Igetanulmányunk Izráel népének az életébõl mutat be egy szomorú idõszakot, amikor bálványoknak áldoztak, és nem akartak hátat fordítani bûnös szokásaiknak, ezért az Úr megengedte, hogy pogány népek fogságába kerüljenek.
 
A következmény: rabság (17:6)
A 2Kir 17:1-5 igeszakasz Hóséát, Izráel utolsó királyát mutatja be, aki Áház tizenkettedik évében került a trónra, és kilenc évig uralkodott Samáriában. Röviden és tömören jellemezve: Hóséa gonosz király volt, de nem követte a Jeroboám által fémjelzett útvonalat (17:2).
Izráel népének a fogságba vitele tulajdonképpen csak következmény volt, amire Izráel népe alaposan rászolgált. Izráel Kr. e. 722-ben vált asszír tartománnyá, és Salmaneszer a zsidó népet sem kímélte meg az elhurcolástól.
Alkalmazás: Ahogyan Izráel fiai képtelenek voltak szabadulni cselekedeteik negatív következményeitõl, mi sem kerülhetjük el tetteink kellemetlen kihatásait. Milyen tetteknek vannak negatív következményei? Mit tegyen az a keresztyén, aki büntetésektõl mentes, áldott életre vágyik?
Az ok: engedetlenség (17:7-12)
A hetedik verstõl kezdve Izráel bûneirõl ír az alapige, amelyek miatt asszír elnyomás alá került a nemzet. Soroljátok fel ezeket a súlyos bûnöket!
Alkalmazás: Ha nem engedelmeskedünk Isten kijelentett parancsolatainak, mi is okot adunk arra, hogy megbüntessen bennünket. Hogyan tapasztaltátok már ezt a saját életetekben?
A tanulság: Egyedül Istent imádd! (13-23)
Isten nem nézte tétlenül népe elhajlását. Hogyan próbálta visszavezetni Izráel fiait a jó útra? Hogyan válaszoltak az izráeliek Jahve megtérésre intõ felszólításaira (14-15. v.)? ` Mivel a hiábavalóságot követték, maguk is hiábavalók lettek.@ Attól sem riadtak vissza, hogy gyermekeiket emberáldozatként bemutatva próbálják kiengesztelni a pogány népek isteneit. Ezenkívül foglalkoztak még csillagimádással, varázslással, azaz jóslással, és kuruzslással, vagyis gonosz lelkektõl való tudakozódással. Isten haragját csak úgy kerülhették volna el, ha egyedül õt imádták volna.
Alkalmazás: Ma milyen cselekedetekkel bosszantja sok keresztyén az Urat? Miért látjátok szükségesnek és fontosnak, hogy egyedül Istent imádjátok? Határozzátok el, hogy ezentúl semmilyen bálványnak vagy Istent bosszantó gyakorlatnak nem adtok helyet az életetekben, hogy ne legyen részetek káros következményekben!
Összefoglalás:
- A bûn megfosztja az embert attól a szabadságtól, amit az Isten által fölállított keretek között örömmel élvezhet.
- Az Isten parancsolataival szemben tanúsított engedetlenség a választottak rabságának elsõrendû oka.
- Aki el akarja kerülni Isten büntetését, annak egyedül õt kell imádnia, és neki kell engedelmeskednie.
Aranymondat: 2Kir 17:13b
***
2004. november 14.
Bízz Istenben minden helyzetben!
2Kir 18:17, 28-37; 19:1-20
 
Központi bibliai igazság: Isten arra szólítja fel övéit, hogy a fenyegetõ helyzetekben is bízzanak benne, és vallják meg hitüket mind szavaikkal, mind tetteikkel.
A tanítás célja: A résztvevõk Istenhez forduljanak segítségért az élet fenyegetõ helyzeteiben, és vallják meg bátran mások elõtt, hogy az Úrban bíznak.
Életünk során valamennyien átmegyünk válságos idõszakokon. Különbözõ betegségek, munkahelyi nehézségek, üzleti sikertelenségek, a kapcsolataink terén beálló szakadások vagy más jellegû kellemetlen események alaposan próbára teszik érzelmi stabilitásunkat. Az életnek ezek a fenyegetõ epizódjai ugyanakkor arra igyekeznek rávenni bennünket, hogy a magunk meglátásában és erejében bízzunk. Mennyei Atyánk azt akarja, hogy bízzunk benne teljes szívvel a fenyegetõ élethelyzetekben.
 
Bízz az Úrban! (18:17, 28-37)
Mutasd be röviden Ezékiást! Húzd alá, hogy ez a júdai király Dávidhoz hasonlóan élt és uralkodott (2Krón 29:2)! Egyik legfõbb cselekedete az istentisztelet megtisztítása és helyreállítása volt.
Az asszír király, Szanhérib arra vágyott, hogy Júda ismét a szolgája legyen. Alapigénk elsõ szakasza azt tárja föl, milyen tetteket hajtott végre, hogy Ezékiást és a népét megfélemlítve újra hatalma alá vonja az országot.
Hogyan válaszoltak a júdaiak az asszír kincstárnok beszédére (36-37. v.)? Ezékiás korábbi útmutatásáról és bátorításáról a 2Krón 32:6-8 igeszakasz ír. Ezékiás Isten iránti bizalmának nyilvános megvallása által az egész népet hitre bátorította!
Alkalmazás: Milyen válságos idõszakon mentek keresztül? Az asszír fõember által alkalmazott fogások közül nálatok melyikkel próbálkozik a Sátán, hogy aláássa az Úrba vetett bizalmatokat? Hogyan bátorít fenyegetõ helyzetetekben Ezékiás király Júda népének mondott biztatása?
 
Ismerd el gyengeséged! (19:1-4)
Alkalmazás: Amikor elismerjük saját tehetetlenségünket egy válságos helyzetben, arról teszünk vallást, hogy Isten mindenható szabadító erejében bízunk. Amíg a magunk erejére és értelmére támaszkodunk, az Úr hatalma nem tud megnyilvánulni.
Kérd Isten segítségét! (5-20)
Ézsaiás prófétán keresztül az Úr biztató választ küldött Ezékiásnak (5-7. v.). Asszíria királya levélben folytatta Júda ostromlását. (10-13. v.) Ezékiás kérésének Isten dicsõsége volt az elsõdleges célja, és nem az, hogy õ maga életben maradjon!
Alkalmazás: Ezékiás példája egyrészt azt tanítja, hogy nekünk sem szabad lekicsinyelnünk az ellenség fenyegetésének komolyságát.
Összefoglalás:
- A gonosz fondorlatos támadásokkal és beszédekkel próbálja aláásni az emberek Isten iránti bizalmát, de aki ilyenkor vallást tesz az Úrba vetett hitérõl, másokat is állhatatosságra bátorít.
- Önmagunk gyengeségének a beismerése elõfeltétel ahhoz, hogy megtapasztaljuk Isten korlátlan hatalmát, amely messze felülmúlja a gonosz erejét.
- Fenyegetõ helyzetekben az a legbölcsebb megoldás, hogy imában az élõ Istentõl kérjünk segítséget.
Aranymondat: 2Kir 19:19
***
2004. november 21.
A büszkeség bukáshoz vezet
2 Királyok 20:1-21
Központi bibliai igazság: A büszkeség még Isten választottainak az életében is bukáshoz vezet.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék el, hogy nem menekülhetnek a büszkeség negatív következményei elõl, ezért törekedjenek minden helyzetben alázatra.
Isten Igéje már évezredekkel korábban kijelentette, az élet pedig szünet nélkül igazolja, hogy a büszkeség, a felfuvalkodottság és a gõg, bukást, összeomlást von maga után. Amikor az ember leveszi a tekintetét Istenrõl, saját megvalósításai és földi értékei kerülnek figyelmének a központjába, és ez hamarosan önelégedettséghez, valamint saját lényének a magasztalásához vezet. Ennek csakis kellemetlen következményei lehetnek. Mivel a magukat keresztyénnek vallók között is sok ilyen öntelt és elbizakodott személy található, az alázatnak nevezett erény eltûnõben van a modern kultúra színpadáról. A mai igetanulmány célja, hogy a júdai Ezékiás király felfuvalkodottságának és bukásának a megtekintését követõen, mi az alázat és az õszinte istenfélelem útján járjunk.
 
Idézd fel a korábbi áldásokat! (20:1-11)
Alkalmazás: A gyógyulás és az árnyékkal történt csoda különös áldás volt Isten részérõl, amely alázatra késztette Ezékiást. Titeket milyen mennyei áldások ösztönöznek alázatra? Miért nem válik büszkévé és elbizakodottá az, aki helyesen látja Istent és önmagát?
Óvakodj a büszke megnyilvánulásoktól! (12-13)
Alkalmazás: Ti milyen helyzetekben vagytok hajlamosak a büszkeségre, a felfuvalkodottságra? Mit tehettek ilyenkor az elbizakodottság kísértése ellen?
Tarts önvizsgálatot! (14-15)
Alkalmazás: Miért bûn a büszkeség, a gõg, a kevélység? Hogyan tekint Istenre és önmagára az elbizakodott ember? Ezékiás esete azt mutatja, hogy természetünknél fogva mi emberek nem mindig vagyunk tudatában annak, ha vétkezünk. Hogyan segít egy egyszerû önvizsgálat a büszkeség és más bûnök megelõzésében vagy felismerésében? Miért fontos megvizsgálnunk idõnként a szívünket Isten Igéjének a fényében? Milyen helyet foglal el szívetekben a büszkeség és az alázat? Hogyan táplálható az alázat erénye?
Fogadd el az Úr helyreigazítását! (16-21)
Alkalmazás: Ha valóban Isten gyermekei vagyunk, nekünk is késznek kell lennünk elfogadni az Úr alázatra intõ helyreigazítását. Sõt büszke megnyilvánulásaink visszaütõ következményei elõl sem menekülhetünk. Hogyan viszonyultok Isten korrigáló munkájához egy-egy vétkes túlkapás után? Miért lehetetlen helyesen válaszolni az Úr intésére alázat hiányában? Miért nem kivételez Isten a hívõkkel, ha a bûn kellemetlen következményeinek elhordozásáról van szó?
Aranymondat: Péld 16:18
***
2004. november 28.
A törvénykönyv megújító ereje
2Kir 22:8-13; 23:1-6, 21-25
Központi bibliai igazság: Isten lelki megújulással ajándékozza meg övéit, ha elkötelezik magukat Igéjének tanulmányozása és gyakorlása mellett.
A tanítás célja: A résztvevõk kötelezzék el magukat Isten Igéjének tanulmányozása és gyakorlása mellett, hogy megtapasztalják a megújulás örömét.
 
Pál apostol minden kétséget kizáró határozottsággal állította a Szentírásról, hogy teljes mértékben Istentõl ihletett, ezért tökéletesen alkalmas a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, a helyes nevelésre (2Tim 3:16). Igetanulmányunk Isten Igéjének megújító jellegét és erejét hangsúlyozza. A megújulás manapság az egyik leggyakoribb beszéd- és imatéma a keresztyén gyülekezetek körében. Valamennyien érezzük az ébredés, a lelki megelevenedés szükségességét, és vágyunk arra, hogy Isten megajándékozzon bennünket Lelkének frissességével. Tekintsük meg most Júda népének a Jósiás király uralma alatt végbement lelki megelevenedését, hogy meglássuk a mi feladatunkat a megújulás felé vezetõ úton!
Kiértékelés (2Kir 22:8-13)
Jósiás nyolcéves kisfiú volt, amikor királlyá koronázták, és harmincegy évig uralkodott Júda fölött (Kr. e. 640-tõl 609-ig). Ahogyan a 2Kir 22:1-7 igeszakasz is igazolja, Jósiás jó király volt és az Úr tetszése szerint élt. Ennek köszönhetõen huszonhat éves korában hozzáfogott, hogy kijavíttassa, és korábbi állapotának megfelelõen helyreállítsa a jeruzsálemi templomot. A 2Krón 34:3-7 azt is elmondja, hogy Jósiás tizenhat évesen kezdte keresni az Urat, és húszéves volt, amikor nekilátott vallási reformjainak a megvalósításához. Júda királyai között õ volt a negyedik és egyben utolsó reformer, aki Ászá, Jósáfát és Ezékiás nyomdokain járt. Jósiás reformjai azonban minden elõdjének az újításainál gyökeresebbek voltak.
A templom javító munkálatai során elõkerült törvénykönyv talán Mózes ötödik könyve volt, vagy B ami valószínûbb B az egész Pentateukosz, azaz Mózes öt könyvének egy példánya.
Alkalmazás: Milyen és mekkora különbségeket találtok Istennek a Bibliában föltárt elvárásai és jelenlegi életviteletek között? A lelki mérlegkészítés a megújulás egyik legfontosabb feltétele!
 
Elkötelezettség (2Kir 23:1-6)
Alkalmazás: Jósiás és a júdaiak példája azt tanítja, hogy az Úr iránti elkötelezettség úgy teljes, ha a bûnre csábító tárgyak, személyek és gyakorlatok eltávolításával párosul. Mi gátol abban, hogy megújítsátok az Úr iránti elkötelezettségeteket? Mit kell eltávolítanotok el az életetekbõl, hogy teljes szívvel megtartsátok a szövetség könyvének igéit?
 
Megújulás (2Kir 23:21-25)
Alkalmazás: Honnan tudható, hogy a törvénykönyv megújító ereje ma is ugyanolyan nagy, mint Jósiás korában? Miért nem jöhet létre igazi megújulás Isten Igéjének alapos tanulmányozása és pontos gyakorlása nélkül?
Összefoglalás:
- A Szentírás tetteink és életvitelünk kiértékelésének legjobb és az egyetlen hiteles alapja.
- Aki valóban elkötelezi magát az Úr mellett, megválik mindentõl, ami az Úr iránti hûségéért verseng életében.
- Ha valaki komolyan veszi a Biblia tanulmányozását és gyakorlását, megtapasztalja az Ige megújító erejét.
Aranymondat: 2Kir 22:19
***
2004. december 5.
A kiváltságtól megfosztva
2Kir 24:1-14; 25:8-11
Központi bibliai igazság: Isten gyermekei felelõsséggel tartoznak azért, hogy ápolják az Úrral való kapcsolatukat B különben nélkülözniük kell közelségének áldását.
A tanítás célja: A résztvevõk tekintsék kiváltságnak az Istennel való kapcsolatot, és ápolják azt imádság, igeolvasás és engedelmesség által.
 
Az elvettetés kezdete (2Kir 24:1-5)
Jójákim uralma Kr. e. 609-ben kezdõdött, és 598-ban ért véget. Jóáházhoz hasonlóan õ sem követte apja jó példáját, inkább a bálványimádást és az önhittséget választotta. Amikor uralkodásának negyedik évében (Kr. e. 605-ben) meghallotta Jeremiásnak a templom lerombolásáról és Jeruzsálem lakóinak babiloni fogságba vitelérõl szóló jövendölését, Jójákim összedarabolta a próféta tekercsét, és tûzbe dobta (Jer 25:1-11; 36)! Jósiással ellentétben, aki bûnbánóan Istenhez tért, Jójákim határozottan elutasította az isteni figyelmeztetést. Uralkodásának ugyanebben az évében történt, hogy Egyiptom vereséget szenvedett Babilóniától, és így Júda Nebukadneccar fennhatósága alá került (1. v.). Ez az esemény Júda Isten színe elõli elvettetésének a kezdetét jelezte.
A végzet elérkezése (2Kir 24:6-14)
Alkalmazás: Jahve figyelmeztetéseire hallgatva Júda elkerülhette volna szomorú végzetének az elérkezését. Ma Isten minden embernek felajánlja haragja elkerülésének a lehetõségét. Ez az élet legnagyszerûbb kiváltsága. A Gonosz azonban valamennyiünket meg akar fosztani ettõl az Úr által fölkínált egyedi lehetõségtõl. Miért és hogyan törekszik erre? Beszéljetek az ítélettõl való megmenekülés legfontosabb feltételérõl: a megtérésrõl! Végül sorolja fel minden résztvevõ magának, hogy milyen bûnökbõl kell megtérnie, ha el akarja kerülni Isten haragját és ítéletét!
 
A kapcsolat megszakadása (2Kir 25:8-11)
Jeremiás jövendölésének (Jer 22:30) megfelelõen Jójákin fogságba vitele után egyik fia sem ülhetett Júda trónjára! A babiloni király Jójákin nagybátyját, Mattanját tette meg királynak. Õ volt Jósiás harmadik fia, aki Júda uralkodója lett a bátyjai, Jóáház és Jójákim után. Mattanjá B akit Nebukadneccar Cidkijjának nevezett el B Kr. e. 597-tõl 586-ig uralkodott Jeruzsálemben, és Júda utolsó királya volt. Cidkijjá uralmának Nebukadneccar harmadik Jeruzsálem elleni támadása vetett véget, amely folytán (többek között) õ is babiloni fogságba került.
Összefoglalás:
- A bûn természetes velejárója, hogy megfosztja elkövetõjét az Istennel való zavartalan kapcsolat kiváltságától.
- Aki nem szakít az életében jelenlevõ bûnökkel, annak Isten haragját és büntetését kell elhordoznia.
- Isten jelenlétének és közelségének az áldását csak azok élvezhetik zavartalanul, akik ápolják a vele való kapcsolatot.
Aranymondat: 5Mózes 10:12
***
2004. december 12.
Az Úr ítélete
Abdiás 1-14
Központi bibliai igazság: Mivel Isten megítél minden gonosz cselekedetet, büntetését csak a becsületesen élõk kerülhetik el.
A tanítás célja: A résztvevõk határozzák el, hogy ezentúl mindig becsületesen és Istennek tetszõen élnek, hogy elkerüljék az Úr büntetõ ítéletét.
A büntetés leírása (Abd 1-9)
Abdiás könyve Isten igazságosságát húzza alá, amely szükségessé tette a bosszút Izráel örökös ellenségével, Edómmal szemben. Edóm megítélésérõl egyébként több ószövetségi könyvben szó esik, mint bármely más idegen nemzet megítélésérõl. Az Ézsau (Edóm) és Jákób (Izráel) közti ellentét az anyjuk (Rebeka) méhében folytatott küzdelemmel kezdõdött (1Móz 25:21-26)! Évekkel késõbb az éhes Ézsau készségesen elcserélte elsõszülöttségi jogát egy vörös fõzelékért. Ézsaut ezért Edómnak is nevezték (1Móz 25:30), ami azt jelenti, hogy vörös. Ézsaunak a bõre is vörösnek látszott, amikor megszületett (1Móz 25:25). Ézsau késõbb Széír földjére, a Holt-tengertõl délkeletre fekvõ, vörös homokkõvel borított területre költözött (1Móz 36:8-9). Új országát annyira óvta, hogy nem volt hajlandó átengedni rajta az izráelieket, amikor azok az ígéret földje felé tartottak (4Móz 20:14-21). De Isten azt mondta Izráelnek, hogy ne gyûlölje Edómot, mivel õk rokonok (5Móz 23:8). Az ellenségeskedés mégis kialakult, és évszázadokon át folytatódott (Ez 35:5). Ennek köszönhetõen Kr. e. 586-ban Edóm arra biztatta Babilont, hogy rombolja le Jeruzsálemet (Zsolt 137:7). Valamivel késõbb az Észak-Arábiából való nabateusok kiûzték az edómiakat lakhelyükrõl, így a nép nagy része Idumeában telepedett le. De a Kr. u. 70-es Róma elleni lázadás során Titusz, a római hadvezér kis híján kiirtotta õket. Az edómiak ezután eltûntek a történelem színpadáról.
Edóm elpusztításában a rómaiakon kívül a nabateusok és a zsidók is részt vettek! Ezekhez a népekhez szólt az Úr háborúra való felhívása (1. v.). A 2. verstõl a 9.-ig terjedõ igeszakasz Edóm büntetésének a pontos leírását tartalmazza.
A büntetés oka (Abd 10-11)
A büntetés elkerülése (Abd 12-14)
Összefoglalás:
- Istennek gondja van arra, hogy megbüntesse a kevély, öntelt, hiú és elbizakodott embereket.
- Az erõszak és a közömbösség ugyanúgy okot szolgáltat az Úr büntetésére, mint bármely más gonoszság.
- Isten ítéletét csak az kerülheti el, aki igyekszik becsületesen és neki tetszõen élni.
Aranymondat: 1Thessz 5:4-5
***
2004. december 19.
Az Úr napja
Abdiás 15-21
Központi bibliai igazság: Eljövetelének napján az Úr ítélettel sújt minden gonosztevõt, választott népét azonban áldással jutalmazza.
A tanítás célja: A résztvevõk kerüljék a bûnt, és engedelmeskedjenek az Úrnak, hogy eljövetelekor áldásban részesüljenek.
Áldás vagy átok B ez a két fogalom a teljes Szentíráson végigvonul. Elsõ ízben a bûnbeesés elbeszélésénél jelennek meg, majd Izráel népe történelmének a leírásánál fordulnak elõ különös gyakorisággal. A Biblia költõi és prófétai könyveiben is ott vannak, az Újszövetséget pedig a Krisztusban elnyerhetõ örök üdvösség és a Krisztus nélkül élõk örök kárhozatának a látószögébõl szövik át. Az áldás és az átok törvényszerûsége Krisztus elõtt, Krisztus után, és Krisztus visszatérésekor egyaránt érvényes volt, érvényes és érvényes lesz. Igetanulmányunk az edómiak életében kiteljesedõ ítéletrõl és a júdaiak életében bekövetkezõ áldásról beszél, amely az Úr napján, azaz Jézus Krisztus eljövetelekor válik igazán nyilvánvalóvá.
 
Az Úr ítélete (Abd 15-16)
Az Úr áldása (Abd 17-18)
Az Úr uralma (Abd 19-21)
Összefoglalás:
Eljövetelének napján az Úr
- ítélettel sújt minden gonosztevõt.
- áldással jutalmazza választottait, akik egyedül benne bíznak.
- mindent a maga uralma alá von.
Aranymondat: Zsid 10:24-25
***
2004. december 26.
Az Isten Fia közénk jött
Lk 2:21-38
Központi bibliai igazság: Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy üdvösséget szerezzen minden embernek, aki elfogadja õt élete Megváltójának.
A tanítás célja: A résztvevõk ismerjék fel Jézus Krisztusban a Messiást, és beszéljenek róla, hogy másokat is üdvösségre segítsenek.
Amikor eljött az idõ teljessége, Isten elküldte Fiát a földre, hogy kiszabadítson minket, embereket a bûn rabságából. Egyszerûen hangzik, mégis ez volt és ez ma is a világtörténelem legfõbb eseménye, amely kihatással van az egész emberiség életére, valamint a világmindenség történelmének irányára és alakulására. Ráadásul az embereket két, egymástól gyökereiben eltérõ csoportra osztja: üdvözülõkre és elkárhozókra. Végsõ soron ez az egyetlen különbség, amelynek jelentõsége van a földön. Ugyanakkor a Jézus Krisztusban elnyerhetõ megváltásról szóló örömhír a legfontosabb üzenet, amelynek lehetõleg minden emberhez el kell jutnia. Isten Fia azért vált emberré, hogy testet öltése folytán bárki megtérhessen és a mennybe juthasson.
 
Az ígéret (Lk 2:21-26)
Alkalmazás: Milyen ígéretnek a beteljesedését várjátok? Mi jellemzi a várakozásotokat, azaz szívetek állapotát a várakozás idején? Simeon az elszántság és az Isten iránti hûség példaképe volt. Tõletek mit tanulhatnak mások, miközben az Úr ígéretének beteljesedését várjátok?
 
Isten magasztalása (Lk 2:27-32)
A várható hatás (Lk 2:33-35)
Örömhír mindenkinek (Lk 2:36-38)
Alkalmazás: Miért nehéz bizonyságot tenni másoknak Jézus Krisztusról, amikor fájdalom vagy veszteség éri az embert? Krisztus követõiként hogyan és mitõl válhattok képessé arra, hogy az életetekben történt fájdalmas események ellenére is hirdetni tudjátok az üdvösség evangéliumát?
Összefoglalás:
- Isten beteljesítette ígéretét, amelyben szavát adta, hogy Megváltót küld a földre.
- Isten méltó a magasztalásra azért, mert Jézus Krisztus világosságot, dicsõséget és üdvösséget hozott közénk.
- Az emberek mindössze kétféleképpen válaszolhatnak a Messiás megjelenésére: vagy elfogadják, és akkor üdvözülnek, vagy ellene mondanak, és akkor kárhozatra jutnak.
- Aki felismeri Jézusban a Messiást, annak beszélnie kell másoknak a Krisztusban elnyerhetõ üdvösség örömhírérõl.
Aranymondat: ` Y mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsõségül népednek, Izráelnek.@ B Lk 2:30-32
 
 
[2001-es vasárnapi iskolai anyagok]
[2002-es vasárnapi iskolai anyag]
[2003-as vasárnapi iskolai anyag]
[Current vasárnapi iskola]

Észrevétele E-m

Evangéliumi Hírnök Internet ©1998,1999,2000,2001,2002