Az elõzõ �vek anyag�t is elolvashatja. 
Link az oldal alj�n.

 

Baptist TOP1000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

. .    kor�bbi vas�rnapi iskolai anyagok - (2005)

 
A vas�rnapi iskolai anyagunk csak egy r�sze az ITM �ltal kiadott vas�rnapi iskolai f�zeteknek, melyeket meg lehet v�s�rolni.
 
A h�võ �let l�nyeges eleme Isten Ig�j�nek tanulm�nyoz�sa, egyr�szt az ismeretek gyarap�t�sa c�lj�b�l, m�sr�szt a kinyilatkoztatott igazs�gok alkalmaz�sa c�lj�b�l. Sok gy�lekezetben ismert m�r a Gy�lekezeti Bibliaiskola, m�s n�ven Minden Koroszt�ly Bibliaiskol�ja vagy ITM (International Teaching Ministry), amely a bibliatanulm�nyoz�shoz pr�b�l seg�deszk�z�ket adni a testv�ris�g kez�be Magyarorsz�gon, Erd�lyben, sõt a tengerent�l is!
      Az ITM 1996-ban kezdte el mûk�d�s�t a magyar baptista testv�rek k�z�tt. �t koroszt�lynak ad ki bibliatanulm�nyoz�si f�zeteket, f�l�venk�nt, k�l�n a biblia�ra vezetõknek (tan�t�knak), k�l�n a r�sztvevõknek. Vannak gy�lekezetek, ahol kisebb csoportokban, koroszt�lyok szerint tanulm�nyozz�k a Bibli�t, m�shol az eg�sz gy�lekezet tart k�z�s biblia�r�t a h�tk�znap esti, vagy a vas�rnap d�lelõtti �sszej�vetelen.
      Az ITM �ltal kiadott leck�khez a forr�sanyag a D�li Baptista Sz�vets�g �ltal Nashville-ben kiadott Life and Work, illetve a felnõtt anyaghoz az Explore the Bible sorozat. Ezeket a leck�ket ford�t�ink magyarra ford�tj�k, szerkesztõink pedig �tdolgozz�k, hogy a magyar kult�r�nak, k�zegnek jobban megfeleljen. Vannak olyan leck�k is, amelyeket �gy �t kell dolgoznunk, hogy ak�r nyolcvan sz�zal�kban is elt�rnek az eredetitõl. Az �tdolgoz�sok sor�n az a vez�relv�nk, hogy min�l jobb minõs�gû, a mi gy�lekezeteinkben j�l haszn�lhat� bibliatanulm�nyoz�si anyagot biztos�tsunk gy�lekezeteinknek.
      Mind a Magyarorsz�gi Baptista Egyh�zzal, mind Rom�niai Magyar Baptista Gy�lekezetek Sz�vets�g�vel nagyon j� a kapcsolatunk. A j� egy�ttmûk�d�s jele az is, hogy leck�ink alapig�je �s t�m�ja megtal�lhat� az �h�tat �s a Bibliaolvas� Vez�rfonal lapjain.
      Az igemagyar�zatokat az ITM �ltal kiadott f�zetekben jelentetj�k meg. Mivel a bibliatanulm�nyoz�s h�rom fõ r�szt tartalmaz, a megfigyel�st, az �rtelmez�st �s az alkalmaz�st, szeretn�nk helyet biztos�tani e h�rom ter�letnek minden egyes lecke anyag�ban (k�t-h�rom oldal).
Ez�ton is k�sz�netet mondunk az im�ban val� t�mogat�s�rt �s rem�lj�k, hogy mind a tan�t�k �s biblia�ra vezetõk, mind a r�sztvevõk hasznosnak �s lelki n�veked�st serkentõnek tal�lj�k ezeket az anyagokat.
      �r�l�nk annak, hogy az ut�bbi h�napokban az Evang�liumi H�rn�k is ezeket a magyar�zatokat haszn�lja - kivonatosan, r�vid�tve - Vas�rnapi Iskolai rovat�ban; sõt, hogy n�h�ny amerikai magyar gy�lekezet a bibliatanulm�nyoz� f�zeteinket is haszn�lja rendszeresen.
      A tengerent�liak sz�m�ra egy f�l�vre sz�l� f�zet �ra egy doll�r, plusz post�z�si k�lts�gek. Sz�vesen megk�ldj�k e f�zeteket ak�r egy�ni, ak�r gy�lekezeti megrendelõknek. A kapcsolatfelv�tel, vagy a megrendel�s elõseg�t�s�re le�rjuk c�m�nket:
Magyarorsz�gon:
ITM Magyarorsz�g
1068 Budapest
Bencz�r u. 31
Tel./Fax: (+36)-1-351-9495
E-mail: ITMHu@elender.hu 
 
Rom�ni�ban:
ITM- Rom�nia
Oradea (Nagyv�rad)
Str. Albacului Nr. 12
3700 Rom�nia
Tel.: (+40)-259-419950
Fax.: (+40)-259-410854
E-mail: itm@rdsor.ro 
Testv�ri szeretettel,
                     Giorgiov Adri�n

2005. janu�r 2.
T�rsak az evang�lium hirdet�s�ben
Filippi 1:1-19
 
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők fogjanak �ssze, �s egy�tt munk�lkodva seg�ts�k az evang�lium terjed�s�t.
T�rsa vagy-e valakinek az evang�lium hirdet�s�ben? Vagy sok kereszty�nhez hasonl�an te is ink�bb m�sokt�l f�ggetlen�l tev�kenykedsz az �r szolg�lat�ban? A gy�lekezet, Krisztus teste k�l�nb�ző r�szeinek a k�pek�nt, az egyes tagok k�zreműk�d�s�nek a fontoss�g�t hangs�lyozza. Isten azt akarja, hogy �v�i egym�s t�rsai legyenek az evang�lium hirdet�s�ben. Elfogadjuk-e Alkot�nk �let�nkre vonatkoz� terv�t?
 
Tal�lj t�rsakat! (Fil 1:1-8)
P�l gyakran kezdi leveleit �dv�zlő, dics�rő �s aj�nl� szavakkal. Ez al�l a Filippi lev�l sem kiv�tel. K�sz�nt�s�ben a testv�reket munkat�rsainak nevezi �s tekinti. Mi�rt fontos, hogy t�rsakkal egy�ttműk�dve munk�lkodjunk az evang�lium terjeszt�s�n? Milyen előnyei vannak a csoportosan v�gzett szolg�latnak?
T�rődj a t�rsaiddal! (9-11)
P�l apostolnak a filippi h�vők ir�nt �rzett szeretete �s t�rőd�se fők�nt abban nyilv�nult meg, hogy im�dkozott �rt�k.
�r�lj egy�tt a t�rsaiddal! (12-19)
Istenn�l nincsenek balesetek. Ahelyett, hogy P�l szolg�lata leszűk�lt volna, mert beb�rt�n�zt�k, ink�bb nagyobb t�rt nyert az evang�lium. Ennek k�sz�nhetően a megv�lt�s j� h�re eljutott a P�l őrz�s�re kirendelt �sszes r�mai katon�hoz.
Hogyan hatott P�l fogs�ga hittestv�rei t�bbs�g�re (14)?
P�l őszint�n �r�lt az evang�lium terjed�s�nek, mert nem munkat�rsainak az ind�t�kaira �sszpontos�tott! Azt tartotta fontosnak, hogy valamennyien ugyanazt az evang�liumot hirdett�k.
Aranymondat: 2 Tim�teus 4:2
***
2005. janu�r 9.
Krisztus B az �let �rtelme
Filippi 1:20-30
K�zponti bibliai igazs�g: A kereszty�nek �let�ben Krisztus a k�z�ppont, ez�rt az igazi h�vő nem f�l a hal�lt�l, �nzetlens�g jellemzi, �s k�sz v�llalni a szenved�st hit��rt.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők engedj�k �t �let�k teljes ir�ny�t�s�t az �r J�zus Krisztusnak, hogy benne c�lt �s �rtelmet nyerjen a l�t�k.
Mi�rt �lek? Mi az �letem c�lja �s �rtelme? Ezeket a k�rd�seket minden ember f�lteszi B egyesek kor�bban, m�sok csak k�sőbb. A v�laszok nagyon k�l�nb�zőek lehetnek, att�l f�ggően, hogy kinek milyen az �rt�krendszere. Van, aki a csal�dj�t tartja leg�rt�kesebbnek, �s abban l�tja �lete �rtelm�t, m�s a p�nzszerz�st vagy a karrier�p�t�st tűzi ki �lete legfőbb c�lj�ul. L�tezik olyan ember is, aki szenvedők �s r�szorul�k megseg�t�s��rt �l, vagy arra t�rekszik, hogy a k�rnyezet�re hatva legal�bb egy kicsit jobb� tegye a vil�got. Igen kevesen vannak azonban, akik engedik, hogy �let�knek a teremtő Isten adjon val�di c�lt �s �rtelmet. Ezt tulajdonk�ppen nem is k�pes megtenni m�s, csak az �jj�sz�letett ember, mert az �let igazi �rtelme J�zus Krisztusban tal�lhat�.
Krisztusi �letszeml�let (1:20-21)
Ez a k�t igevers P�l apostol �letfiloz�fi�j�t t�rja el�nk di�h�jban. A 21. vers a Biblia egyik legszebb �s legjelentősebb vallom�s�t �rja le. Az első fele arr�l tesz bizonys�got, hogy P�l �let�ben J�zus Krisztus foglalta el a k�zponti helyet. Minden m�s az �rral kialak�tott kapcsolat�t�l f�gg�tt. Mi�rt l�tta nyeres�gnek az apostol a hal�lt? P�lnak a hal�l nem valami s�t�t folyos� volt, ahol minden f�ldi kincs hirtelen semmiv� lesz, hanem dr�ga �tmeneti �llapot, eltakart �t, amely a f�nybe vezet! A ` meghal�s@ sz� P�l apostol kijelent�s�ben nem a hal�l �llapot�ra utalt, hanem a hal�l v�llal�s�ra, mint cselekedetre. Ő egyiktől sem f�lt, mert Krisztusban volt, �s tudta, hogy �lete �rtelme a f�ldi l�tből val� elt�voz�skor teljesedik ki igaz�n.
Krisztusi �nzetlens�g (22-26)
Honnan tudta P�l, hogy �letben marad? Val�sz�nűleg annyira az �r k�zel�ben �lt, hogy a Szentl�lek k�pes volt k�z�lni vele ezt az ismeretet.
Krisztusi b�tor�t�s (27-30)
P�l azt k�v�nta, hogy a filippi h�vők ne tarts�k v�letlennek a Krisztus�rt val� szenved�st, se isteni b�ntet�snek. Ennek �rdek�ben �gy besz�lt r�la, mint kiv�lts�gr�l, amely nem m�s, mint Isten kegyelm�nek �s j�indulat�nak a jele.
�sszefoglal�s:
- Akinek az �let Krisztus, az nem f�l a hal�lt�l, azt �nzetlens�g jellemzi �s k�sz v�llalni a szenved�st is Ur��rt.
Aranymondat: Filippi 1:21
***
2005. janu�r 16.
Egys�g Krisztus szolg�lat�ban
Filippi 2:1-11
K�zponti bibliai igazs�g: A h�vők krisztusi szeretetből, al�zatb�l �s �nzetlens�gből eredő szolg�lata a gy�lekezet egys�g�t seg�ti elő.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők szolg�ljanak egym�snak szeretettel, al�zattal �s �nzetlen�l, hogy az egys�g munk�l�i legyenek a gy�lekezetben.
Az egys�g az eg�szs�ges kapcsolatok �s k�z�ss�gek alapvető alkot�eleme, �gy Krisztus gy�lekezet�nek is egyik legfontosabb tartoz�ka. Ha az egys�g hi�nyzik, műk�d�sk�ptelenn� v�lik a k�z�ss�g, �s az egyh�z eset�ben ez oda vezet, hogy Isten dicső�t�se helyett, sz�gyent hoz az �r nev�re. Mennyei Aty�nk v�gya az, hogy mi, akik megv�ltott gyermekeinek valljuk magunkat, J�zus p�ld�j�t k�vetve viszonyuljunk egym�shoz �s szolg�ljunk egym�snak. Amennyiben �gy cseleksz�nk, gondolataink, tetteink �s a szavaink Krisztus magasztal�s�t, valamint a gy�lekezeti egys�g megval�sul�s�t seg�tik elő.
T�rekedj egys�gre! (1-2)
A ` ha@ itt nem a k�ts�g szava, hanem az �rvel�s�, teh�t ford�that� ` mivel@ -nek is.
L�gy �nzetlen! (3-4)
Az emberi kapcsolatokban megnyilv�nul� b�szkes�g az Isten előtti al�zat hi�ny�t jelzi.
Az �nző magatart�s k�ts�g n�lk�l testies, �s nem a L�lektől ered. Bűn �nmagunk k�r�l forogni.
K�vesd J�zus p�ld�j�t! (5-8)
J�zus Krisztus h�rom jellemvon�sa ezekben a versekben: �nzetlens�g, al�zat �s szolg�latk�szs�g.
�sszpontos�ts Krisztusra! (9-11)
Mivel Krisztus megal�zta mag�t, az Atya felmagasztalta őt. Mivel Krisztus nem keresett mag�nak nevet, Isten olyan nevet aj�nd�kozott neki, amely nagyobb minden n�vn�l. Mivel Krisztus meghajtotta t�rdeit, hogy szolg�ljon az embereknek, Isten elv�rja, hogy minden t�rd meghajoljon előtte.
�sszefoglal�s:
- Az egys�gre val� t�rekv�s a h�vők egym�s fel� v�gzett szolg�lat�ban val�sul meg.
- Az al�zat �s az �nzetlens�g az egys�g legfőbb �p�tője.
- J�zus p�ld�t mutatott az al�zat, az �nzetlens�g �s a szolg�latk�szs�g ter�n, hogy p�ld�j�t k�vetve minden h�vő a gy�lekezeti egys�g előmozd�t�ja legyen.
- Aki J�zusra �sszpontos�tva szolg�l embert�rsainak, jutalmat nyer Istentől.
Aranymondat: Filippi 2:1-2
***
2005. janu�r 23.
Krisztusi magatart�s
Filippi 2:12-30
K�zponti bibliai igazs�g: A kereszty�nek azzal bizony�tj�k Krisztus ir�nti elk�telezetts�g�ket, hogy hozz� m�lt�an �lnek.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők saj�t�ts�k el J�zus Krisztus jellemvon�sait, hogy hozz� hasonl�an viselkedjenek minden helyzetben.
Am�g j�l megy valakinek a sora, addig sokan a bar�tj�nak mondj�k magukat. Akkor dől csak el, hogy ki igazi bar�t, amikor sz�ks�ghelyzet �ll be, �s cselekedni, �ldozni kell. Ilyen esetben kev�snek bizonyulnak a szavak: a szeretetnek �s a ragaszkod�snak tettekben kell megnyilv�nulnia.
 
Megv�ltottakhoz illő magatart�s (12-18)
Ez az igeszakasz konkr�t tan�t�st ad arr�l, hogyan val�s�tsuk meg Isten akarat�t mindennapi �let�nkben. Feddhetetlen�l �s tiszt�n �lni, f�nyleni, utat mutatni neh�z, de seg�t az �r (13).
 
Krisztus �rdekeit szolg�l� magatart�s (19-24)
J�zus ut�n Isten v�lasztott szolg�i is p�ld�t mutattak a krisztusi magatart�s meg�l�s�ben. Tim�teus ritka dr�gakők�nt emelkedett ki az �nmaguk k�r�l forg� emberek sor�b�l.
Krisztus ir�nti elk�telezetts�g (25-30)
Epafroditosz a Krisztus ir�nti elk�telezetts�g p�ldak�pe. Nev�nek jelent�se: ` elragad�@ ! Al�zatosan szolg�lt P�lnak, kock�ra tette az �let�t Krisztus�rt.
�sszefoglal�s:
- J�zus Krisztus v�gya az, hogy a h�vők megv�ltottakhoz illően gondolkodjanak, besz�ljenek �s viselkedjenek a h�tk�znapi �letben.
- Isten elv�rja gyermekeitől, hogy sz�gyenfolt n�lk�li �letvitel�kkel (is) bizonys�got tegyenek Krisztusr�l a vil�gnak.
- J�zus Krisztus azt k�v�nja, hogy k�vetői �nzetlen�l �ljenek, �s k�szek legyenek az �let�ket is fel�ldozni �rte, ha ezt k�ri től�k.
Aranymondat: Filippi 2:12
***
2005. janu�r 31.
Krisztus B a legnagyobb nyeres�g
Filippi 3:1-11
K�zponti bibliai igazs�g: J�zus Krisztus a legnagyobb �rt�k az �letben. �rte �rdemes lemondani b�rmiről.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők tekints�k J�zust �let�k legnagyobb nyeres�g�nek, �s merjenek lemondani �rte b�rmiről.
Ha k�r�ln�z�nk vil�gunkban, k�nnyen �szrevessz�k, hogy t�rsadalmunk egyre anyagiasabb be�ll�totts�g�, �s mind nagyobb hangs�lyt helyez a p�nz�gyi nyeres�gre. Korunk �rt�krendszere annyira felborult, hogy az erk�lcsi �s a vall�si �rt�kek m�r alig sz�m�tanak B az r�szes�l tiszteletben �s elismer�sben, aki �gyesen forgatja mag�t, �s gyors �temben gyarap�tja vagyon�t, b�rmilyen kompromisszum �r�n is. Az ilyen embernek nem sokat �r J�zus Krisztus. Val�sz�nűleg esz�be sem jut nyeres�gnek tekinteni őt. Igetanulm�nyunk �gy mutatja be Isten Fi�t, mint a legnagyobb nyeres�get, amelyet megszerezhet az ember f�ldi �lete folyam�n. A k�rd�s az, hogy mi mennyire �rt�kelj�k, �s mekkora nyeres�gnek tekintj�k őt.
�r�m Krisztusban (3:1)
A testben val� bizakod�s vesz�ly�nek le�r�sa előtt P�l apostol �rvendező lelk�letre buzd�totta a filippi kereszty�neket. Az ` �r�lni@ kifejez�s t�bbsz�r is előfordul a lev�lben. P�lhoz hasonl�an Isten minden gyermek�nek meg kell tanulnia, hogy az �rban m�g akkor is lehet �rvendezni, amikor a k�lső k�r�lm�nyek az �rvendez�s ellen sz�lnak. Ennek egyik legfőbb bizony�t�ka az, hogy P�l b�rt�nből �rta a filippieknek, hogy �r�ljenek.
F�ldi �rt�kek (2-6)
Kijel�lt igeszakaszunk első vers�ben P�l h�romf�le embercsoportt�l �vja a filippieket. Mindh�rom kifejez�s (kuty�k, gonosz munk�sok, megmet�ltek) az embereknek ugyanarra a k�z�ss�g�re vonatkozik, a hamis tan�t�kra, akik arra t�rekedtek, hogy a kereszty�neket a j�daizmus t�rv�nye al� helyezz�k.
Milyen f�ldi �rt�kekben b�znak ma az emberek J�zus Krisztus helyett?
A leg�rt�kesebb kincs (7-11)
A 7. versben P�l egyik oldalra helyezi az előző versekben eml�tett �rt�keket, amelyeket valamikor nyeres�gnek tekintett, �s a m�sik oldalra egyetlen sz� ker�l: Krisztus. F�ldi �rdemei semmit sem �rnek azzal a kinccsel �sszehasonl�tva, amit J�zus Krisztusban tal�lt. Ameddig saj�t kincseiben b�zott, nem menek�lhetett meg. Amikor megmenek�lt, semmit sem jelentettek t�bb� neki a r�gi �rt�kek, mert megismerte a leg�rt�kesebb kincset, a legnagyobb nyeres�get.
�sszefoglal�s:
- Krisztus megv�ltottainak kellemetlen �letk�r�lm�nyek k�z�tt is megvan az okuk arra, hogy �r�ljenek az �rban.
- A Krisztus n�lk�l �lő emberek f�ldi �rdemeikben b�znak, de azok nem ny�jtanak megv�lt�st.
- Krisztus a legnagyobb nyeres�g az �letben. Az ő ismerete megv�lt�st szerez, ez�rt �rte �rdemes lemondani b�rmiről.
Aranymondat: Filippi 3:7
***
2005. febru�r 6.
Fuss egyenest a c�l fel�!
Alapige: Fil 3:12-21
K�zponti bibliai igazs�g: A kereszty�nek legfõbb feladata, hogy kitart�ssal �s p�ld�s �lettel igyekezzenek a menny fel�.
      A vil�g minden t�j�n emberek milli�i k�s�rt�k figyelemmel a f�l �vvel ezelõtt megrendezett ath�ni olimpi�t. Az elk�pr�ztat� sportj�t�kok, a versenyzõk k�z�tt lezajlott k�zdelmek �s az �jabbn�l �jabb rekorderedm�nyek felejthetetlen �lm�nyt ny�jtottak minden n�zõnek. Ugyanakkor n�h�ny hasznos tanuls�got is levonhattunk az olimpiai j�t�kok l�tt�n. Megtanulhattuk p�ld�ul, hogy a kudarc ellen�re is �rdemes tov�bb menni, fel�llni, �s �jra kezdeni azt, amit egyszer elrontottunk. A kitart�s az �let egyik legfontosabb eleme. De ahhoz, hogy kitart�ssal tudjunk haladni a kijel�lt p�ly�n, fontos, hogy magunk elõtt l�ssuk a c�lt, ami lelkes�t, ami erõt ad, ami b�tor�t. Igetanulm�nyunk a c�ltudatoss�got k�v�nja erõs�teni benn�nk, kereszty�nekben, �s azt sz�nd�kszik kimunk�lni a sz�v�nkben, hogy figyelm�nket a mennyre �sszpontos�tva haladjunk �letutunkon.
Kitart� fut�s (3:12-14)
Noha P�l lelki �ri�s volt a filippi kereszty�nek szem�ben, tudatos�tani akarta benn�k, hogy m�g nem �rte el a 10. versben felsorolt c�lokat, vagyis a megszentelõd�s v�gsõ �llom�s�t. Igaz, hogy sok lelki harcot megnyert �s rengeteget n�vekedett megt�r�se �ta, de ny�ltan bevallotta, hogy m�g nem t�k�letes (12), m�g nem hasonl�t teljesen Krisztusra.
P�ld�s �let (3:15-19)
A 15. versben szereplõ t�k�letes jelzõ a lelki felnõttkorra, a lelki �retts�gre utal. Mindazoknak, akik �rettek, osztozniuk kell P�l k�szs�g�ben, hogy szenvedjenek �s meghaljanak Krisztus�rt, valamint, hogy bevess�k minden erej�ket az �r J�zus hasonl�s�g�ra val� t�rekv�sben. Ez a kereszty�n hit �rett szeml�lete.
      P�l apostol a hamis tan�t�k h�rom ismertetõjel�t mutatja be e sorokon. Elõsz�r is: a hasuk az isten�k, vagyis testi v�gyaik kiel�g�t�s�re t�rekszenek, �s ez megnyilv�nul fal�nks�gukban. M�sodszor: azzal dicsekszenek, ami a gyal�zatuk. Ahelyett, hogy Istent dicsõ�ten�k, �nmaguknak t�mj�neznek. Az ir�nia abban �ll, hogy arra b�szk�k, amit sz�gyellni�k kellene. Harmadszor: f�ldi dolgokkal t�rõdnek, f�ldi dolgokkal akarnak �rdemeket szerezni Istenn�l
Dicsõs�ges c�l (3:20-21)
�sszefoglal�s:
- A h�võ �let olyan, mint egy versenyfut�s. Kitart�sra van sz�ks�g ahhoz, hogy c�lba �rj�nk.
- A hit �tj�n j�r�knak lelki �retts�gre �s p�ld�s �letvitelre kell t�rekedni�k, hogy k�vethess�k õket a fiatalabb kereszty�nek.
- Akik kitart�ssal futnak a c�l fel�, egy napon �tl�pnek a mennyei dicsõs�gbe.
Aranymondat: Nem mintha m�r el�rtem volna mindezt, vagy m�r c�ln�l voln�k, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus J�zus. Fil 3:12
***
2005. febru�r 13.
K�vesd az eg�szs�ges tan�t�st!
Alapige: Fil 4:1-9
 
Aki a Biblia tan�t�sa szerint �l, megtapasztalja Isten k�zels�g�t �s b�k�j�t a h�tk�znapokban.
Ha valamikor l�teztek tan�t�sok, napjainkban bõs�ggel. Szinte m�r lehetetlens�g eligazodni a sokf�le tan�t�s, a k�l�nb�zõ ideol�gi�k �s tant�telek k�z�tt. Gyakran m�g az iskol�k megv�laszt�sa is komoly neh�zs�get okoz. De az ember nemcsak iskol�ban tanul. Nagy hat�ssal van �let�nkre a csal�d, ahol feln�v�nk, a k�z�ss�g, amelyben h�tk�znapjainkat t�ltj�k, a t�megt�j�koztat�si eszk�z�k k�l�nf�le mûsorai, sõt a gy�lekezet is. Mindezek �ltal elm�letek �s tan�t�sok eg�sz sora jut el hozz�nk, �s nek�nk d�nten�nk kell, hogy melyek j�k, hasznosak vagy �p�tõek az �let�nkre n�zve, �s melyek m�ltatlanok arra, hogy megfogadjuk, elsaj�t�tsuk õket. Isten ig�je ma olyan tan�t�sokat t�r el�nk, amelyeket �rdemes k�vetn�nk. Ha �gy cseleksz�nk, mennyei Aty�nk �ld� keze lesz az �let�nk�n.
Maradj meg az �rban! (4:1-3)
Az ez�rt teh�t bevezetõ a harmadik r�szben le�rtakra utal, nevezetesen a filippi h�võk megszentelõd�s�re �s megdicsõ�l�s�re. Ahhoz, hogy ezeket el�rj�k, eleget kell tenni�k annak a fontos felt�telnek, hogy megmaradnak az �rban.
�r�lj �s b�zz az �rban! (4:4-7)
Nem sz�m�t, milyen s�t�tek az �letk�r�lm�nyek, a kereszty�n mindig �r�lhet az �rban. P�l apostol �ld�z�s, rabs�g �s hal�los fenyeget�s k�z�tt is tudott �r�lni.
A 6. �s 7. versben a Biblia egyik leghasznosabb tan�t�sa �ll elõtt�nk. P�l megold�st aj�nl itt az aggodalomra.
Vigy�zz a tetteidre! (4:8-9)
�sszefoglal�s:
- Isten gyermekei neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt is megmaradnak az �rban, egyet�rt�sre t�rekszenek �s seg�tenek egym�snak.
- Aki megtanul �r�lni az �rban, �s aggodalom helyett mindig bizalommal elmondja neki a sz�ks�geit, az �t�li Isten term�szetf�l�tti b�kess�g�t.
- Mivel tetteinket a gondolkod�sunk hat�rozza meg, fontos, hogy Isten gyermekeik�nt j� gondolatokat forgassunk az elm�nkben.
Aranymondat: Egy�bk�nt pedig, testv�reim, ami igaz, ami tisztess�ges, ami igazs�gos, ami tiszta, ami szeretetrem�lt�, ami j�h�rû, ha valami nemes �s dics�retes, azt vegy�tek figyelembe! Fil 4:8
***
2005. febru�r 20.
K�lcs�n�s t�rõd�s
Alapige: Fil 4:10-23
 
K�zponti bibliai igazs�g: Isten bõs�ges jutalomban r�szes�ti �v�it, akik megl�tj�k m�sok sz�ks�geit, �s hozz�j�rulnak azok bet�lt�s�hez.
      T�rõdni m�sokkal annyi, mint megl�tni sz�ks�geiket, �s l�p�seket tenni azok bet�lt�se �rdek�ben. Napjainkban egyre kevesebb emberre jellemzõ az eff�le tettrek�szs�g. Szinte mindenki csak a maga �gyeivel �s bajaival foglalkozik, �gy nem �r r� �szrevenni sem a k�rnyezet�ben levõ szûk�lk�dõket. Isten teljesen m�s. Õ szemmel tartja sz�ks�geinket minden pillanatban, �s gondoskodik is azokr�l. Ugyanakkor azt szeretn�, hogy mi is hasonl� �nzetlens�ggel tekints�nk egym�sra, �s legy�nk k�szek seg�teni, amikor l�tjuk, hogy valamelyik�nk bajban van. Igetanulm�nyunk sor�n olyan kereszty�neket ismerhet�nk meg, akikrõl nyugodtan p�ld�t vehet�nk a m�sokkal val� t�rõd�s tekintet�ben. B�tor�t�sk�nt azt is megtanulhatjuk, hogy az �r gazdagon meg�ldja m�sokkal t�rõdõ gyermekeit B teh�t nincs okunk vonakodni vagy fukarkodni, amikor bõkezûen adakozhatunk.
Seg�ts�g a sz�ks�gben (4:10-13)
A 10-19. versekben P�l arr�l a kapcsolatr�l besz�l, amely k�zte �s a filippi gy�lekezet tagjai k�z�tt volt anyagi t�mogat�suknak k�sz�nhetõen. A filippi kereszty�nek ir�nta tan�s�tott �rdeklõd�se �s vele val� t�rõd�se miatt P�l sz�ve megtelt �r�mmel.
A t�rõd�s jutalma (4:14-19)
B�r P�l apostol a k�r�lm�nyektõl f�ggetlen�l megel�gedett volt, m�gis h�l�san fogadta a filippiek seg�ts�g�t, amit Epafroditosszal k�ldtek el hozz�. Ezt igazolja a 14. versben tal�lhat� j�l tett�tek elismer�s, amely ugyanakkor b�tor�t�s is volt a filippi h�võknek.
A 18. versben P�l Istennek tetszõ kellemes illatnak �s kedves �ldozatnak nevezte a filippiek anyagi seg�ts�g�t.
Hogyan jutalmazott meg Isten az ut�bbi idõben m�sokkal val� t�rõd�setek�rt? Milyen sz�ks�getekrõl gondoskodott az �r mostan�ban gazdags�ga szerint, dicsõs�ggel, J�zus Krisztusban?
Dicsõs�g �s kegyelem (4:20-23)
A kereszty�nek egym�ssal val� t�rõd�se Isten dicsõs�g�t szolg�lja, �s Krisztus kegyelm�t szeml�lteti, amely Isten gyermekeirõl val� gondoskod�s�nak a legnagyszerûbb megnyilv�nul�sa!
Aranymondat: Az �n Istenem pedig be fogja t�lteni minden sz�ks�geteket az õ gazdags�ga szerint dicsõs�ggel a Krisztus J�zusban. Fil 4:19
***
2005. febru�r 27.
�talakul�s
Alapige: Kol 1:1-14
K�zponti bibliai igazs�g: Isten hatalma r�v�n a J�zus Krisztusr�l sz�l� evang�liumnak �letet �talak�t� ereje van.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevõk tapasztalj�k meg az evang�lium �talak�t� erej�t, �s n�vekedjenek a lelki �letben.
Isten arra v�gyik, hogy mindenekelõtt a gondolkod�sunk �s az �letvitel�nk ter�n v�ltozzunk meg, igazodjunk J�zus Krisztushoz. Igetanulm�nyunk ennek az �talakul�snak az eszk�z�t, a c�lj�t �s a megval�s�t�j�t mutatja be.
Az evang�lium ereje (1:1-8)
Amikor az �jsz�vets�get �rt�k, a levelek szerzõi �ltal�ban bemutatkoz�ssal ind�tottak. A Koloss�iaknak �rt lev�l elej�n k�t n�v �ll: a P�l apostol� �s a Tim�teus�. Ennek az a magyar�zata, hogy P�l r�mai fogs�gban volt, �s Tim�teus mellette tart�zkodott.
A harmadik verstõl kezdve P�lnak �s Tim�teusnak a koloss�i gy�lekezet�rt mondott h�laad�sa �ll elõtt�nk. Hallottak valamit a koloss�i kereszty�nekrõl B ez k�sztette õket Isten ir�nti k�sz�netnyilv�n�t�sra. A 7. �s 8. vers alapj�n �gy tûnik, hogy Epafr�sz besz�lt nekik a Koloss�ban �lõ szentekrõl! A 4-6 igeszakasz ennek a besz�mol�nak a tartalm�t �rja le.
Konkr�t v�ltoz�sok (1:9-11)
A lelki n�veked�s c�lja a lelki felnõttkor el�r�se, amit P�l apostol igen fontosnak tartott minden h�võ �let�ben. Kijel�lt igeszakaszunkban h�rom konkr�t v�ltoz�sr�l van sz�.
1. Szellemi tiszt�nl�t�s (9)
2. Istennek tetszõ �letvitel (10)
3. Megerõs�d�s (11)
Az �talak�t� (1:12-14)
Az �dv�ss�g�rt egyed�l Istent illeti a h�la! Õ a nagy �talak�t�, aki a legbûn�sebb embert is megv�ltoztathatja.
�sszefoglal�s:
- Az evang�lium ereje �lõ hitet, rem�nys�get �s szeretetet fakaszt azok sz�v�ben, akik meghallj�k �s elfogadj�k.
- A megt�r�s szellemi tiszt�nl�t�st, Istennek tetszõ �letvitelt �s lelki megerõs�d�st eredm�nyez.
- A megv�ltottaknak h�l�s sz�vvel kell viszonyulniuk Istenhez, aki alkalmass� tette õket az �dv�ss�gre.
Aranymondat: Õ szabad�tott meg minket a s�t�ts�g hatalm�b�l, �s õ vitt �t minket szeretett Fi�nak orsz�g�ba, akiben van megv�lt�sunk �s bûneink bocs�nata. Kol 1:13-14
***
2005. m�rcius 6.
Kib�k�l�s Istennel
Koloss� 1:15-23
 
K�zponti bibliai igazs�g: Isten kib�k�l�si lehetős�get aj�nl fel az embernek a J�zus Krisztusban val� hit �ltal.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők b�k�ljenek ki Istennel Krisztus keresztj�n�l, �s maradjanak meg a hitben.
A megb�k�l�s v�get vet mindenfajta ellens�gesked�snek, helyre�ll�tja a b�k�t, �s meggy�gy�tja az elromlott kapcsolatokat. Az emberis�g alapvetősz�ks�ge az Istennel val� megb�k�l�s, ami egyed�l J�zus Krisztuson kereszt�l val�sulhat meg. Isten v�gya az, hogy ha mi m�r kib�k�lt�nk vele, mondjuk el m�soknak is ezt a nagy lehetős�get.
Krisztus l�nye (Kol 1:15-18)
A Koloss�iakhoz �rt lev�l elsőr�sz�ben Krisztus jellemzőinek �s istens�g�nek egy k�l�nleges felsorol�sa �ll előtt�nk. Nincs hozz� m�rhetősehol m�shol a Szent�r�sban. Kijel�lt igeszakaszunk az első�t jellemzőt tartalmazza.
1. Ő a l�thatatlan Isten k�pe (15. v.)
2. Az elsősz�l�tt minden teremtm�ny k�z�l (15. v.)
3. Minden �ltala �s re� n�zve teremtetett (16. v.)
4. Ő a feje a testnek, az egyh�znak (18. v.)
5. Ő a kezdet, az elsősz�l�tt a halottak k�z�l (18. v.)
A kereszt hatalma (Kol 1:19-22)
Krisztus mindenek f�l�tti volt�nak hatodik �s hetedik bizony�t�ka:
6. Krisztusban lakik az eg�sz Teljess�g (19. v.)
7. Krisztus kereszthal�la �ltal Isten megb�k�ltet �nmag�val mindent (20. v.)
A felelőss�g (Kol 1:23)
A "ha" sz�cska �ltal P�l apostol azt jelzi, hogy mi is felelősek vagyunk.
- Krisztus f�l�tte �ll mindennek, ami van a vil�gon, ez�rt m�lt� arra, hogy �tengedj�k neki �let�nk ir�ny�t�s�t.
- Isten J�zus Krisztus keresztje �ltal kezdem�nyezi a kib�k�l�st vel�nk, emberekkel, �s amennyiben elfogadjuk aj�nlat�t, őf�lment benn�nket minden b� � nv�d al�l.
- Aki megb�k�lt Istennel, felelőss�ggel tartozik az�rt, hogy megmaradjon a hitben.
Aranymondat: "Mert tetszett az eg�sz Teljess�gnek, hogy benne lakj�k, �s hogy �ltala b�k�ltessen meg �nmag�val mindent, a f�ld�n �s a mennyben, �gy, hogy b�kess�get szerzett a keresztf�n kiontott v�re �ltal." - Kol 1:19-20
***
2005. m�rcius 13.
J�zus Krisztus B Isten titka
Koloss� 1:24-2:5
K�zponti bibliai igazs�g: A megv�ltottak megtesznek minden től�k telhetőt az�rt, hogy megismertess�k m�sokkal Isten titk�t, J�zus Krisztust.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők k�telezz�k el magukat J�zus Krisztus megismertet�se mellett, �s k�zdjenek ez�rt kitart�ssal.
A titok az�rt titok, mert csak kevesen ismerik. Saj�toss�g�hoz hozz�tartozik, hogy a titkot nem terjesztik. Amikor ismerői elkezdik tov�bbadni m�soknak, a titok ny�lt t�nny� v�lik, ez�rt nem lehet t�bb� titoknak tekinteni. Ha valakinek a titk�t kibesz�lik olyan emberek, akikben az illetőmegb�zott, a s�rtett f�l val�sz�n� leg nem oszt meg vel�k �jabb titkokat.
Istennek van egy titka, amelyet min�l t�bb emberrel meg akar ismertetni, �s ezt a feladatot �ltalunk, gyermekei �ltal k�v�nja elv�gezni. Igetanulm�nyunk azt igyekszik meg�rtetni vel�nk, hogy Isten titk�nak a terjeszt�se �ltal nem v�lunk megb�zhatatlanokk�, hanem bizalomra �s dics�retre m�lt� h�vőkk� lesz�nk, mert Isten elk�telezett, c�ltudatos �s kitart� szolg�inak bizonyulunk.
�r�mteljes elk�telezetts�g (Kol 1:24-27)
Krisztus szenved�seinek egyszer s mindenkorra v�ge, ember nem vehet r�szt benn�k. De egy bizonyos �rtelemben J�zus m�g mindig szenved. Amikor Saul (a k�sőbbi P�l) f�ldre esett a damaszkuszi �ton, �s hangot hallott a mennyből ("Saul, Saul, mi�rt �ld�z�l engem?" ), nem tudatosan �ld�zte J�zus Krisztust B csak a kereszty�neket �ld�zte. Megtudta azonban, hogy a h�vők �ld�z�s�vel val�j�ban a Megv�lt�t �ld�zte. A gy�lekezet feje �rzi test�nek f�ldi szenved�seit.
A koloss�i t�vtan�t�s az ismeret "teljess�g�vel" dicsekedett, amelyet csak az �ltaluk szerzett misztikus tapasztalatok r�v�n lehetett megszerezni. Ezzel ellent�tben P�l apostol azt hirdette, hogy a titok teljess�ge egyed�l Krisztusban tal�lhat�.
M�lt�s�gteljes c�l (Kol 1:28-29)
P�l apostol Krisztust hirdette, intett (tan�csolt) �s tan�tott (eligaz�tott). Egy olyan nagy embernek, mint P�l apostol, csakis egy ilyen m�lt�s�gteljes c�l�rt illett �gy f�radoznia (dolgoznia) �s k�zdenie (k�nl�dnia), mint egy sportol�nak az ar�n�ban.
Kitart� k�zdelem (Kol 2:1-5)
A teljes bizonyoss�ghoz vezetőismeret a teljes �n�tad�s eredm�nye, ami Krisztus-k�zpont�s�got felt�telez! J�zus Krisztus Isten igazi titka, aki kijelenti Istent az embernek, mert benne van elrejtve a b�lcsess�g �s ismeret minden kincse (3. v.). Az ismeret az igazs�g felfog�sa, a b�lcsess�g ennek alkalmaz�sa az �letre. MindkettőKrisztusban tal�lhat�, akinek a b�lcsess�ge bolonds�g a vil�g szem�ben (1Kor 1:21-25).
- Isten olyan elk�telezett kereszty�neket keres, akik szenved�seket is k�szek v�llalni titk�nak tov�bbad�s��rt.
- Akit �rdekel m�sok lelki n�veked�se, megtesz minden tőle telhetőt ennek a c�lnak a megval�s�t�s��rt.
- Az �r megjutalmazza szolg�it, akik kitart�an k�zdenek Krisztus megismertet�s��rt �s a h�vők megerős�d�s��rt.
Aranymondat: "Ez a titok az, hogy Krisztus k�z�ttetek van: rem�nys�ge az elj�vendődicsős�gnek." - Kol 1:27b
***
2005. m�rcius 20.
Igazi istenim�dat - vir�gvas�rnap
M�t� 21:1-17
K�zponti bibliai igazs�g: Az igazi istenim�dat k�szs�ges engedelmess�get, sz�vből fakad� magasztal�st �s őszinte dicső�t�st felt�telez.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők bizony�ts�k naponk�nt istenim�datuk hiteless�g�t az�ltal, hogy engedelmeskednek az �rnak, �s őszinte sz�vvel dicső�tik, magasztalj�k őt.
 
Isten im�d�s�nak a gondolata a legt�bb embert az �reg, hideg �s �ltal�ban mindig �res templomokra eml�kezteti, amelyek hatalmas termete azt sugallja, hogy Istent csakis ott lehet megtal�lni. Kegyelmes Isten�nk azonban �gy int�zte, hogy aki im�dni k�v�nja őt, a Mindenhat�t, az b�rhol r�tal�lhasson J�zus Krisztusban, �s szeretetteljes k�zels�g�t meg�rezve, b�rmikor h�dolattal j�rulhasson a sz�ne el�. Isten im�d�sa nincs helyhez vagy időh�z k�tve: őkedvesen fogadja mindazoknak a tisztelet�t, akik l�lekben �s igazs�gban k�zelednek hozz�. Igetanulm�nyunk az igazi istenim�dat k�l�nb�zőform�it �rja le. Ha megismerj�k �s gyakoroljuk ezeket k�z�ss�gi �s egy�ni istentiszteleteink alkalm�val, szeretőIsten�nk a mi k�zeled�seinkre is �r�mmel tekint.
K�szs�ges engedelmess�g (Mt 21:1-7)
A tan�tv�nyok engedelmess�ge J�zus ir�nti tisztelet�ket szeml�ltette, �s im�datuk egyfajta kifejez�si m�dja volt.
Sz�vből fakad� magasztal�s (Mt 21:8-9)
J�zus ir�nti elismer�s�ket magasztal� ki�lt�ssal is kifejezt�k. Az akkori k�r�lm�nyeket figyelembe v�ve a zsid� n�p hozsann�ja azt hangoztatta: "Szabad�ts meg minket r�mai elnyom�inkt�l!" Az �venk�nti h�sv�ti �nnepen a zsid�k k�nt�lva �nekeltek hat dicső�tőzsolt�rt (Zsolt 113-118) az Isten ir�nti h�laad�s, dics�ret �s k�ny�rg�s kifejez�s�re!
Ő szinte dicső�t�s (Mt 21:10-17)
A "templom" sz� ez�ttal nem az �p�letre vonatkozott, hanem a k�zvetlen�l k�r�l�tte levőter�letre, a "pog�nyok udvar�ra" ! J�zus szolg�lat�nak az elej�n m�r megtiszt�totta egyszer a templomot (Jn 2:14-16). Ez�ltal f�lre�rthetetlen m�don mag�nak k�vetelte a templom f�l�tti uralmat, most pedig az�ltal is megmutatta hatalm�t, hogy meggy�gy�totta a templomban hozz� menővakokat �s b�n�kat. Mi�rt lobbantak haragra csodat�telei miatt a zsid� főpapok �s �r�stud�k?
Val�sz�n� leg a templomban levő"gyermekek" k�z�l sokan akkor �nnepelt�k hivatalos felnőtt� v�l�sukat. A zsid� vall�si vezetőket r�szben az�rt zavarta J�zus megjelen�se �s tekint�ly-gyakorl�sa a templomban, mert ezek a fiatalok annyira a befoly�sa al� ker�ltek, hogy őszint�n kezdt�k őt dicső�teni.
- Isten igazi im�data az ir�nta tan�s�tott k�szs�ges engedelmess�gben �lt testet.
- Isten val�s�gos im�data sz�vből fakad�, lelkes magasztal�sban is megnyilv�nulhat.
- Isten hiteles im�data gyermeki őszintes�gből sz�rmaz� dicső�t�sben mutatkozik meg.
Aranymondat: "Az előtte �s ut�na menősokas�g pedig ezt ki�ltotta: Hozs�nna a D�vid Fi�nak! �ldott, aki j�n az �r nev�ben! Hozs�nna a magass�gban!" - Mt 21:9
***
2005. m�rcius 27.
A felt�mad�s �r�me - h�sv�t
M�t� 28:1-20
K�zponti bibliai igazs�g: J�zus felt�mad�sa a legnagyobb �r�mh�r a vil�gon, ez�rt mindenkinek hallania kell r�la.
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők �r�ljenek J�zus felt�mad�s�nak, �s ezt nyilv�n�ts�k ki olyan m�don, hogy bizonys�got tesznek r�la az elveszetteknek.
 
H�sv�t a kereszty�ns�g legszebb �nnepe. �j �letről, frissess�gről, r�gyfakad�sr�l besz�l. Azt hirdeti, hogy l�tezik �j kezdet, lehet rem�nykedni, van m�sodik es�ly. Isten k�sz megbocs�tani, megtiszt�tani, helyre�ll�tani �s �jj� teremteni. Aki keresi őt, r�tal�lhat, kapcsolatba ker�lhet vele, sőt �r�kre a k�zel�ben maradhat.
H�sv�t a kereszty�ns�g legnagyszer� bb �nnepe. Arr�l besz�l, hogy J�zus �l! Meghalt ugyan, hogy engesztel�st szerezzen Istenn�l a b� neink�rt, de azt�n felt�madt, �s �l �r�kk�n-�r�kk�. A kereszt �s a s�r nem olthatt�k ki v�gleg az �let�t B Isten Fia volt, �s az is maradt, �gy diadalt aratott a hal�l felett. Ezt a f�lbecs�lhetetlen �rt�k� csod�t egyed�l őtehette meg.
Felt�madt a halottak k�z�l (Mt 28:1-7)
Kijel�lt igeszakaszunk azokr�l az esem�nyekről sz�mol be, amelyek "szombat elm�lt�val, a h�t elsőnapj�nak hajnal�n" t�rt�ntek. Ez az időpont k�t okb�l is fontos: 1. Mert J�zus m�g �let�ben megmondta, hogy h�rom nap m�lva felt�mad (Mt 16:21; 20:17-19; Mk 8:31; Lk 9:22); 2. Mert szombatnapon a zsid�k semmilyen munk�t nem v�gezhettek. Ezt tudva a k�t M�ria biztosan alig v�rta a vas�rnapi hajnalhasad�st, amikor v�gre elindulhattak J�zus s�rj�hoz.
Az �r angyala besz�lt az asszonyokhoz, de egy sz�t sem sz�lt a s�rt őrzőkaton�khoz! J�zus felt�mad�s�nak a h�re a legnagyobb �r�mh�r a vil�gon! J�zus hal�lakor �gy t� nt, hogy minden elveszett. A felt�mad�s hajnal�n der�lt csak ki, hogy J�zus m�g a hal�lt is le tudja győzni! Ennek legfőbb bizony�t�ka az �res s�r volt.
Nagy �r�mmel futottak (Mt 28:8-10)
Az angyal szav�nak engedelmeskedve a k�t M�ria gyorsan otthagyta az �res s�rt, �s fut�snak eredt, hogy min�l előbb besz�moljon a tan�tv�nyoknak J�zus felt�mad�s�r�l. Ti milyen k�szs�gesen besz�ltek m�soknak a felt�mad�s �r�mh�r�ről?
Menjetek el teh�t (Mt 28:11-20)
Amint a katon�k magukhoz t�rtek, k�z�l�k n�h�nyan elmentek a főpapokhoz, hogy elmondj�k a J�zussal kapcsolatos fejlem�nyeket. K�nnyen elk�pzelhetj�k a zsid� vall�si vezetők megd�bben�s�t, amikor pontosan azt hallott�k, amitől a legink�bb tartottak (Mt 27:62-66). Az őr�k sz�j�ba adott hazugs�g nem volt �sszer� ! Ha a katon�k aludtak, honnan tudt�k, mi t�rt�nt J�zus test�vel? Ugyanakkor az is k�rd�s, hogy mi�rt ismert�k be, hogy aludtak munka k�zben. Tov�bbi k�rd�sek: Hogyan tudt�k a tan�tv�nyok �gy elg�rd�teni a k�vet, hogy ne riassz�k fel az őr�ket? Hogyan alhatott minden katona egy időben? Ha a t�rt�net igaz volt, mi�rt kellett őket megvesztegetni?
A 18-20 igeszakasz a nagy misszi�parancsot �rja le. Az ebben szereplő"menjetek el" felsz�l�t�s (19. v.) m�r a harmadik a mai alapig�ben.
- J�zus Krisztus felt�madt a hal�lb�l, ahogyan meg�g�rte. Ennek legfőbb bizony�t�ka az �res s�r.
- Aki elhiszi a felt�mad�s �r�mh�r�t �s tal�lkozik az �lőJ�zussal, �r�mmel besz�l erről m�soknak.
- Aki engedelmeskedik J�zus misszi�parancs�nak, megtapasztalja, hogy őval�ban mellette van minden napon.
Aranymondat: "�s �me, J�zus szembej�tt vel�k, �s ezt mondta: Legyetek �dv�z�lve! Ő k pedig odamentek hozz�, megragadt�k a l�b�t, �s leborultak előtte." - Mt 28:9
***
2005. �prilis 3.
�p�lj fel Krisztusban!
Koloss� 2:6-23
A lak�s�p�t�s nem tartozik a legegyszerűbb feladatok k�z�: rengeteg időt, p�nzt, energi�t �s megfelelő szakismeretet ig�nyel. Hi�ba teljes�l az egyik felt�tel, ha a t�bbi kiel�g�tetlen marad � ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a lak�s sohasem fog elk�sz�lni. Aki sz�p, erős �s időt�ll� h�zat k�v�n, annak gondoskodnia kell a fel�p�l�s�hez sz�ks�ges megfelelő k�r�lm�nyekről, �s ugyanakkor arra is vigy�znia kell, hogy elh�r�tsa az �p�t�si munk�latok k�zben felbukkan� akad�lyoz� t�nyezőket. Lelki h�zunk �p�t�se is ugyanezen az elven műk�dik. Igetanulm�nyunk azt hangs�lyozza, hogy ha Isten megv�ltott gyermekei vagyunk, felelőss�ggel tartozunk az�rt, hogy gondoskodjunk lelki erős�d�s�nkről �s fejlőd�s�nkről J�zus Krisztusban, sőt arr�l is, hogy elker�lj�k a hamis tan�t�sok vesz�lyeit, amelyek fenyegetik ��p�tkez�s�nket�.
A legnemesebb c�l (Kol 2:6-7)
Ez a k�t igevers azt hirdeti, hogy a h�vő �let �lland� halad�s, �lland� fejlőd�s. �m a kereszty�n �let csak �gy folytat�dhat �s �p�lhet, ha egyszer m�r elkezdőd�tt. Mi�rt nem nevezheti mag�t kereszty�nnek az, aki sohasem fogadta el J�zus Krisztust �lete Ur�nak? Mit �rthetett P�l apostol azon, hogy ��ljetek is őbenne�?
Milyen konkr�t cselekedetekkel seg�thetitek elő lelki erős�d�seteket, fejlőd�seteket?
A l�nyeg: Krisztus (8-15)
Krisztus a l�nyeg: mindent hozz� kell igaz�tani (8). Az emberek hagyom�ny�hoz �s a vil�g elemeihez alkalmazkod� b�lcselked�sen �s megt�veszt�sen P�l a gnoszticizmust �rtette, ami annak idej�n Koloss�ban mind nagyobb �s nagyobb teret h�d�tott! Aki ebbe a csapd�ba beleesik, �az igazs�g ismeret�re sohasem jut el� (2Tim 3:7)
Krisztus a l�nyeg: benne lakik az istens�g eg�sz teljess�ge testileg (9). A gnosztikus t�vtan�t�s k�ts�gbevonta Krisztus istens�g�t �s embers�g�t.
A j�daizmust terjesztő hamis tan�t�kkal ellent�tben P�l azt tan�totta, hogy akik Krisztust elfogadt�k, lelki k�r�lmet�l�sen mentek kereszt�l, ez�rt nincs sz�ks�g�k emberi k�zzel v�gzett seb�szi beavatkoz�sra.
A hamis tan�t�sok vesz�lye (16-23)
Ebben az igeszakaszban P�l apostol a hamis tan�t�sok vesz�ly�t �rja le, hogy ez �ltal is �vja a koloss�iakat a t�vtan�t�k ravaszs�g�t�l, �s lelki fejlőd�sre serkentse őket. Miről ismerhett�k fel a hamis tan�t�kat? 1. Al�zatoskod�sban �s angyalok ir�nti tiszteletben tetszelegtek; 2. L�tom�sokkal foglalkoztak; 3. Felfuvalkodtak saj�t b�lcsess�g�ktől; 4. Nem ragaszkodtak Krisztushoz.
- A lelki megerős�d�s �s fel�p�l�s a h�vő �let legnemesebb c�lja.
- Lelki fejlőd�st �s n�veked�st csak az tapasztal, aki Krisztusban marad.
- A hamis tan�t�sok vesz�lyt jelentenek a h�vőkre n�zve, de aki elutas�tja őket, �s egyed�l Krisztushoz ragaszkodik, �lland� lelki �p�l�st tapasztal.
Aranymondat: Kol 2:7
***
2005. �prilis 10.
�j �let Krisztusban
Koloss� 3:1-12
Igetanulm�nyunk a lelki �j �letről besz�l. Elmondja, hogy akik �jat kezdtek Krisztusban, azok nem �lhetnek t�bb� saj�t elk�pzel�seik �s v�gyaik szerint. P�l apostol gondoskodott arr�l, hogy pontos �tmutat�sokkal l�sson el minket, h�vőket, amelyek vil�gosan jelzik, hogyan kell j�rnunk az �j �letben.
Az odafennval�kkal t�rődjetek! (1-4)
P�l nem az anyagi dolgok gnosztikus len�z�s�re biztatta olvas�it. Minden anyagi dolog, amit Isten teremtett, bele�rtve a testet �s a nemis�get is, j�. A gond az, hogy a fizikai test alkalmat ad bűn�s, erk�lcstelen cselekedetekre. A h�vőknek arra kell vigy�zniuk, hogy tetteiket ne a v�gyaik hat�rozz�k meg, hanem Krisztus.
Vess�tek el! (5-9)
Az �jj�sz�let�s pillanat�ban a h�vők val�ban �meghalnak�: v�get �r Isten n�lk�l folytatott bűn�s �let�k, �s �jat kezdenek, amely Krisztus f�lelm�ben �s ir�ny�t�sa alatt zajlik. Ehhez van sz�ks�g arra, hogy naponk�nt �meg�lj�k� �emberi term�szet�kből eredő v�gyaikat, bűn�s k�v�ns�gaikat. Term�szetesen ez harcba ker�l, hiszen a h�vő embernek sem k�nnyű megtagadnia �nmag�t.
Vegy�k sorra a P�l apostol �ltal felsorolt bűn�ket �s besz�lj�nk r�luk.
A felsorolt bűn�s szok�sok k�z�l melyiket kell m�g levetkőzn�t�k?
�lts�tek magatokra! (10-12)
Isten gyermekeinek a viselked�se �sszhangban kell, hogy legyen �j helyzet�kkel. Ez akkor val�sul meg, ha ��j ember�k� folyamatosan meg�jul, �s egyre jobban megismeri Istent, hiszen a meg�jul�s c�lja, hogy a h�vők Istenhez hasonl�v� v�ljanak.
Aranymondat: Kol 3:3
***
2005. �prilis 17.
Szeretet minden helyzetben
Koloss� 3:13-4:1
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők �lts�k magukra Krisztus szeretet�t, amelyre gy�lekezeti, csal�di �s munkahelyi kapcsolataikban egyar�nt sz�ks�g�k van.
Ha őszint�n szeret�nk, sebezhető lesz a sz�v�nk. De ha val�ban Krisztus k�vetői vagyunk, v�llaljuk ezt a kock�zatot, mert v�gső soron meg�ri. C. S. Lewis ezt �gy fejezi ki: �Nincs biztos befektet�s. Szeress b�rmit, �s biztosra veheted, hogy megszakad a sz�ved. Ha �rintetlen�l meg akarod őrizni, ne add senkinek! �vatosan bugyol�ld be, gondosan ker�lj minden k�tőd�st, z�rd be j�l �nz�sed l�dik�j�ba � vagy kopors�j�ba! De ott a kopors�ban, ott a biztons�gos, s�t�t, f�lledt �jszak�ban, elt�vozik majd. Nem t�rik �ssze, t�rhetetlen, �thatolhatatlan, megv�lthatatlan sz�v lesz belőle� A mennyorsz�gon k�v�l csak egyetlen helyen lehetsz teljes biztons�gban a szeretet vesz�lyeitől �s izgalmait�l, ez pedig a pokol.�
Szeretet a gy�lekezetben (13-17)
A �bocs�ssatok meg egym�snak� parancs azt �rz�kelteti, hogy neheztel�snek nincs helye a h�vő ember �let�ben, mert az az előző bersekben eml�tett bűn�kh�z vezethet.
A szeretet a gy�lekezeten bel�li kapcsolatok �tfog� k�tel�ke. Mennyire jellemző gy�lekezetetekre a szeretet? Hogyan tapasztalj�tok, hogy a szeretet �t�k�letesen �sszefog mindent�?
Szeretet a csal�dban (18-21)
Ebben az igeszakaszban P�l r�t�r a gyakorlati szem�lyes kapcsolatokra, amelyeknek a h�vők Krisztusban elnyert helyzet�ből kell ad�dniuk. A szeretet mellett az engedelmess�g a m�sik kulcs sz� ebben a szakaszban. Mennyire szeretitek egym�st a csal�dban? Hogyan fejezhetn�tek ki m�g vil�gosabban, hogy val�ban nagyra �rt�kelitek, tisztelitek, becs�litek �s őszint�n szeretitek h�zast�rsatokat, gyermekeiteket?
 
Szeretet a munkahelyen (3:22-4:1)
A rabszolgas�g term�szetesen nem k�v�natos �llapot volt, P�l m�gsem ennek a t�rsadalmi int�zm�nynek az �talak�t�s�t tűzte ki c�lul, hanem alapelveket adott a h�vő szolg�k �s urak el�. A h�vő rabszolg�k �s rabszolgatart�k ind�t�kaival, hozz��ll�s�val �s viselked�s�vel kapcsolatos tan�t�sa egyed�l�ll� volt az akkori t�rsadalomban. Alapelvei ma is alkalmazhat�k a kereszty�n munkav�llal�k �s munkaad�k eset�ben.
- A kereszty�neknek szeretni�k kell egym�st, �s ezt k�lcs�n�s megbocs�t�s, k�lcs�n�s tan�t�s �s int�s �ltal kell kifejezni�k.
- A h�vő csal�dok akkor műk�dnek j�l, ha a szeretet l�gk�r�ben minden tag a neki megfelelő szerepet t�lti be.
- Isten gyermekei munkahelyi kapcsolataikban is szeretettel viszonyulnak embert�rsaikhoz, ak�r munkav�llal�k, ak�r munkaad�k.
Aranymondat: Kol 3:14
***
2005. �prilis 24.
A kereszty�nek felelőss�ge
Koloss� 4:2-18
A tan�t�s c�lja: A r�sztvevők tűzz�k ki c�lul a lelki nagykor�s�got, �s tegyenek konkr�t l�p�seket ima�let�k, t�rsadalmi �let�k �s szem�lyes kapcsolataik t�k�letes�t�se �rdek�ben.
Az ima�let t�k�letes�t�se (4:2-4)
P�l sohasem f�radt bele, hogy figyelmeztesse Isten n�p�t a szorgalmas ima�letre. Az �llhatatoss�g �s az �bers�g gondolata J�zusnak a tan�tv�nyaihoz int�zett k�r�s�re eml�keztet, ami a Gecsem�n�-kertben hangzott el (�Virrasszatok �s im�dkozzatok, hogy k�s�rt�sbe ne essetek!� � Mt 26:41)
Az �im�dkozzatok egy�ttal �rt�nk is� arra ir�nyult, hogy �Isten nyissa meg az ige ajtaj�t�, amelyen kereszt�l az apostol �s t�rsai vil�gosan hirdethetik az evang�liumot. K�rhette volna, hogy im�dkozzanak pl. a kiszabadul�s��rt, ő azonban nem ezt tartotta fontosnak.
A t�rsadalmi �let t�k�letes�t�se (5-6)
Ebben az igeszakaszban P�l apostol h�rom felsz�l�t�ssal fordul a koloss�iakhoz t�rsadalmi �let�k fejleszt�se �rdek�ben. Besz�ljetek ezekről az al�bbi v�zlat alapj�n!
1. B�lcsen viselkedjetek a k�v�l �ll�k ir�nt! A h�vők viselked�s�nek Isten b�lcsess�g�ből kell erednie, �s nem emberi okoss�gb�l, �gyess�gből, r�termetts�gből.
2. A kedvező alkalmakat j�l haszn�lj�tok fel! Az alkalmaknak gyakran �ra van! A megv�ltottaknak m�g �gy is k�szen kell �llniuk arra, hogy besz�ljenek Krisztusr�l azoknak, akik nem ismerik őt.
3. A kedves besz�d mentes a pletyk�t�l, a komolytalans�gt�l, a k�t�rtelműs�gtől �s a keserűs�gtől.
Mi jellemzi a besz�deteket a gy�lekezetben, a csal�dban, a t�rsadalomban?
A szem�lyes �let t�k�letes�t�se (7-18)
P�l apostolnak fejlett szem�lyes kapcsolatai voltak, amelyek gazdagg� tett�k az �let�t. Nek�nk is sz�ks�g�nk van ilyen kapcsolatokra, amelyek �nzetlens�gen �s m�sokkal val� őszinte t�rőd�sen alapulnak.
- A kereszty�nek felelőss�ggel tartoznak az�rt, hogy mindig kitart�an, �beren �s h�l�s sz�vvel im�dkozzanak.
- Isten gyermekei felelőss�ggel tartoznak az�rt, hogy a t�rsadalomban b�lcsen viselkedjenek �s besz�ljenek.
- A h�vők felelőss�ggel tartoznak az�rt, hogy �polj�k �s fejlessz�k szem�lyes kapcsolataikat m�s kereszty�nekkel.
 
Aranymondat: 2Tim 2:15
***
2005. m�jus 1.
Egyenrang�s�g Krisztusban
Filemon 1-25
Napjainkban a legt�bb ember viselked�se azt jelzi, hogy az �let legfontosabb k�rd�se: Ki a nagyobb? Ki tudja legyőzni a m�sikat? M�g a h�vők k�z�tt is gyakran fel�ti fej�t a m�sok f�l�tti győzelem v�gya, a felsőbbrendűs�gi �rz�s k�s�rt�se. M�r J�zus tan�tv�nyai k�r�ben is megjelent az eff�le versenyszellem, �s nagy a val�sz�nűs�ge annak, hogy az �vsz�zadok sor�n nem l�tezett olyan kereszty�n k�z�ss�g, amelybe ne pr�b�lt volna ugyan�gy bef�rkőzni, mint annak idej�n J�zus k�vetőinek a sz�v�be. Igetanulm�nyunk a h�vők k�z�tti egyenrang�s�got hangs�lyozza, amely Krisztusban val�sul meg. K�vess�k figyelemmel P�l apostol gyakorlati tan�t�s�t, �s legy�nk k�szek cselekedni is, amit meg�rt�nk Isten ig�j�ből!
 
Egyenrang� megsz�l�t�s (1-7)
K�r�s parancs helyett (8-14)
Egyenrang� elfogad�s (15-19)
Egyenrang�s�gra �p�lő bizalom (20-25)
- Ha Isten gyermekei val�ban egyenrang�nak tekintik egym�st, ez megmutatkozik a megbocs�t�-k�szs�g�kben �s eg�sz viselked�s�kben.
- Aki �nmag�val egyenrang�nak tekinti hittestv�reit, b�zik benn�k, �s ezzel is b�tor�tja őket.
Aranymondat: Gal�cia 3:28
***
2005. m�jus 8.
Fogadd el Isten megb�z�s�t!
Jeremi�s 1:4-19
 
Amikor Isten megb�z�st akar adni valakinek, �nmag�hoz m�retezett feladatot tartogat a r�sz�re. Ez�rt a kiv�lasztott igen hamar r�d�bben arra, hogy Isten megb�z�s�t nem tudja teljes�teni �nerőből. Igetanulm�nyunk Jeremi�s k�ldet�s�t mutatja be. Neki is hitre �s Isten ir�nti bizalomra volt sz�ks�ge ahhoz, hogy igent mondjon Isten kezdem�nyez�s�re. Mik�zben szem�lyes k�zdelm�t figyelj�k, hat�rozzuk el, hogy mi is engedelmesked�nk Istennek, b�rmit k�rjen től�nk!
Az elh�v�s (4-10)
Jeremi�st Isten J�si�s uralkod�s�nak (J�da utols� j� kir�lya) tizenharmadik �v�ben h�vta el, ami Kr. e. 627-re esett, �s pr�f�tai szolg�lata Cidkijj� tizenegyedik �v�ig tartott. Ezek az �vsz�mok azt jelzik, hogy Jeremi�s kb. 41 �vig volt pr�f�ta.
A megerős�t�s (11-16)
Ha egy feladat val�ban Istentől sz�rmazik, neki gondja van arra, hogy � ahogyan Jeremi�s eset�ben tette � megerős�tse elh�v�s�t �s megb�z�s�t. A mi dolgunk az, hogy figyelj�nk r�, megl�ssuk �s meg�rts�k gondolatait, sz�nd�kait, valamint azt, hogy mikor, mit kell tenn�nk.
A biztos�t�k (17-19)
Isten �gy �ll�totta munk�ba Jeremi�st, hogy biztos�totta ereje, �lland� jelenl�te �s oltalma felől.
- Aki elfogadja Isten megb�z�s�t, teljes bizonyoss�ggal sz�m�that arra, hogy az �r mellette lesz �s erőt ad feladata teljes�t�se k�zben.
Aranymondat: Jeremi�s 1:5
***
2005. m�jus 15.
A Szentl�lek vezet�se alatt
- p�nk�sd
1Korintus 2:6-16
Isten vezet�s�t csak a h�vő ember �rti meg, aki ismeri Isten b�lcsess�g�t, �s akiben ott lakik Isten Szentlelke.
 
P�nk�sd a Szentl�lek kit�ltet�s�nek az �nnepe. Felt�mad�sa ut�n negyven nappal J�zus f�lment a mennybe, de t�voz�sa előtt meg�g�rte tan�tv�nyainak, hogy elk�ldi hozz�juk a Szentlelket, aki �lland�an vel�k marad �s vezetni, ir�ny�tani, tan�csolni, vigasztalni fogja őket. T�z nappal k�sőbb Isten Fia be is teljes�tette �g�ret�t: a Jeruzs�lemben �sszegyűlt tan�tv�nyok mind megteltek Szentl�lekkel.
Isten b�lcsess�ge (2:6-8)
Isten �r�ktől fogva gondoskodott arr�l, hogy � Lelke seg�ts�g�vel � v�lasztottai megismerj�k csod�latos �dvterv�t, ez�rt ők meg is �rtik �s �r�mmel fogadj�k azt.
Isten Lelke (9-12)
Isten vezet�se (13-16)
Az �jj� nem sz�letett ember nem tudja felfogni �s elfogadni az isteni b�lcsess�g tan�t�sait. Lehet b�rmilyen �rtelmi k�pess�ge, k�ptelen meg�rteni Isten gondolatait, mert azok csak a Szentl�lek seg�ts�ge �ltal v�lnak vil�goss�.
Aranymondat: 1Korintus 2:12
***
2005. m�jus 22.
L�gy hűs�ges!
Jeremi�s 2:1-13
Akik azt vallj�k, hogy hűs�gesek Istenhez, de igaz�b�l hűtlenek, szembe kell n�zzenek �llapotuk val�s�g�val �s k�pmutat�suk k�vetkezm�nyeivel.
�vakodj a k�pmutat�st�l! (2:1-6)
Jeremi�s első �zenete Jeruzs�lem cs�k�ny�ss�g�t t�rta fel. Ennek �rdek�ben a pr�f�ta �sszehasonl�totta J�da kor�bbi istentisztelet�t jelenlegi Istentől val� elt�volod�s�val, �s r�vil�g�tott n�pe Istennel szemben tan�s�tott k�pmutat�s�ra.
�vakodj a f�lrel�p�stől! (2:7-8)
J�da f�lrel�p�s�t Jeremi�s pr�f�ta a n�p h�rom vezetői csoportj�nak az engedetlens�g�vel szeml�ltette. A papok, akiknek Isten �tjaira kellett volna tan�taniuk a n�pet, nem k�rdezt�k, hogy hol van az �r, �s nem ismert�k őt. A vezetők � akik politikai �s polg�ri el�lj�r�k voltak � azt a megb�zat�st kapt�k, hogy ir�ny�ts�k �s v�dj�k a nemzetet. De sajnos, akiknek vezetni�k kellett volna, maguk is kiigaz�t�sra szorultak, mivel hűtlen�l elhagyt�k Istent. A pr�f�t�k ahelyett, hogy Isten fedd�s�t �s helyreigaz�t�s�t tolm�csolt�k volna, Baal nev�ben pr�f�t�ltak. Ugyanakkor arra k�sztett�k a n�pet, hogy hamis istenek ut�n j�rjon.
�vakodj az �nel�g�lts�gtől! (2:9-13)
J�d�nak a bűne �nel�g�lts�gből fakadt. K�na�nba �rve a n�p azt gondolta, hogy most m�r mag�ban is j�l elboldogul, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy majd ő gondoskodik a sz�ks�geiről
- A gonosznak sz�mos eszk�ze van ahhoz, hogy Isten n�p�t f�lrel�p�sre cs�b�tsa, de a h�vőknek hűs�gesen ki kell tartaniuk az �r mellett.
- Az emberi �nel�g�lts�g k�nnyen Istennel szembeni hűtlens�get id�zhet elő, ez�rt Isten gyermekeinek �vakodniuk kell tőle.
Aranymondat: Jeremi�s 2:2b
***
2005. m�jus 29.
A bűn k�vetkezm�nyei
Jeremi�s 5:1-25
A bűn, vagyis az Isten elleni l�zad�s �s engedetlens�g t�rv�nyszerűen kellemetlen k�vetkezm�nyekkel j�r. Ezt nem sz�ks�ges f�l�tt�bb bizonygatni, hiszen a legt�bb ember saj�t bőr�n tapasztalja. Csak lehet, hogy tett�t nem tekinti bűnnek, vagy a k�vetkezm�nyeket nem tulajdon�tja bűne eredm�ny�nek. Hitetlenek eset�ben term�szetes az eff�le gondolkod�s, hiszen ők m�g sohasem jutottak el oda, hogy beismerj�k Isten előtt a bűn�ss�g�ket. H�vők azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy bűneiket t�ved�snek vagy egyszerű hib�nak tarts�k, �s nem lehetnek olyan vakok, hogy bűneik f�jdalmas k�vetkezm�nyeit k�l�nb�ző esem�nyek kedvezőtlen egybees�s�nek tekints�k. Isten az�rt nem k�m�l meg minket bűneink �s v�tkeink kellemetlen kihat�sait�l, mert ez �ltal is a bűn legs�lyosabb k�vetkezm�ny�től, a k�rhozatt�l igyekszik meg�vni.
 
Ingyen felk�n�lt bocs�nat (5:1)
�rz�ketlen elutas�t�s (5:2-13)
F�jdalmas k�vetkezm�nyek (5:14-25)
Isten j�s�ga �s szeretete m�g az �t�let kihirdet�se k�zben is előtűnt. Az �r ugyanis elhat�rozta, hogy nem vet v�get J�d�nak teljesen, hanem megőriz egy kis marad�kot. De ha a b�ntet�st elszenvedő n�p megk�rdezi, mi�rt engedte Isten, hogy legyőzz�k, Jeremi�snak el kellett mondania: az�rt, mert elhagyt�k őt, hogy idegen isteneknek szolg�ljanak orsz�gukban. Emiatt a vil�gmindens�g egyetlen igaz Istene megengedte, hogy v�lasztottait idegen orsz�gba vigy�k mint foglyokat. Az �r bűn�k szerint b�ntette őket.
�sszefoglal�s:
- J�zus Krisztus�rt Isten k�szs�gesen megbocs�t b�rkinek, aki megb�nja bűneit, �s �j �letet kezd.
- Isten ingyen felk�n�lt bocs�nat�t vagy elfogadja az ember, vagy elutas�tja � ezt mindenki szem�lyesen d�nti el.
- Aki nem ig�nyli Isten bocs�nat�t, hanem megmarad bűneiben, annak f�jdalmas k�vetkezm�nyeket kell elhordoznia.
Aranymondat: R�ma 6:23
 
***
 
2005. j�nius 5.
Bizalom �s megt�r�s
Jeremi�s 7:1-15
Isten ir�nti bizalmunkat azzal bizony�tjuk legink�bb, hogy engedelmesked�nk parancsolatainak.
Igetanulm�nyunk sor�n tov�bbra is J�da n�p�vel �s Jeremi�s intõ �zeneteivel foglalkozunk. Ez�ttal Isten megt�r�sre sz�l�tja fel n�p�t a pr�f�ta �ltal, �s arra �szt�nzi, hogy egyed�l benne b�zzon.
Ker�ld a helytelen bizalmat! (1-4)
Jeremi�s pr�f�ta k�nyv�nek 7-10. r�szei Jeremi�s templomi besz�dek�nt ismertek, amely Isten k�zelgõ �t�let�t hirdeti J�da n�p�nek a b�lv�nyim�d�s v�tke �s az �lõ Istennel szemben tan�s�tott k�pmutat� vall�soskod�sa miatt.
A J�d�ban lak� emberek azt hitt�k, hogy Isten nem �t�li meg sem Jeruzs�lemet, sem õket. Felt�telez�s�ket arra a t�nyre alapozt�k, hogy Jeruzs�lemben van Isten temploma, õk pedig elj�rnak a templomba, �s ennek k�sz�nhetõen vall�sosnak l�tszanak. �m a bizalmukat nagyon t�ves �s ingatag alapra helyezt�k. Jeremi�s templomi besz�de pillanatok alatt szertefoszlatta ezt a hamis rem�nyt, �s ugyanakkor f�lfedte a b�lv�nyim�d�s m�rgezõ hat�s�t, amely lelki megkem�nyed�st okozott a j�daiak �let�ben.
�j�tsd meg az �letviteled! (5-7)
Istent nem hatotta meg, hogy a j�daiak k�lsõleg vall�sosnak l�tszottak, sem az, hogy a templom Jeruzs�lemben volt. Ennek fõ oka abban rejlett, hogy a n�p nem hagyott fel b�lv�nyim�d�s�val, �s õt, az igaz Istent csak k�teless�gbõl tisztelt�k. Im�datuk, aminek õszinte szeretetbõl kellett volna fakadnia, egyszerf sz�nlel�s volt.
Szabadulj meg a k�pmutat�st�l! (8-11)
J�da semmit sem �rõ, �hazug szavakban� b�zott (4, 8. v.), ez�rt õ maga is hazugg�, k�pmutat�v� v�lt.
Hallgass a figyelmeztet�sre! (12-15)
Jeremi�s az�rt eml�keztette a j�daiakat Sil� szomor� sors�ra, hogy �rt�s�kre adja: Isten a jeruzs�lemi templommal sem b�nik k�m�letesen, ha nem t�rnek meg bfneikbõl. Sõt, amennyiben tov�bbra is k�pmutat�k lesznek, az �r ugyan�gy elveti õket sz�ne elõl, ahogyan Izr�elt elvetette. Istennek ezek a figyelmeztet�sei ma nek�nk sz�lnak. Hallgassunk r�juk, �s t�rj�nk meg minden bfn�nkbõl, hogy elker�lj�k a pusztul�st, az �t�letet!
- Isten csak azoknak az im�dat�t fogadja �r�mmel, akik �dv�ss�g�ket illetõen egyed�l benne b�znak.
- Isten oltalm�t �s k�zels�g�t csak az tapasztalja, aki az õ tetsz�se szerint alak�tja �letvitel�t.
- Isten ut�lja a k�pmutat�st, ez�rt n�p�nek egyik legfontosabb c�lja az kell legyen, hogy megszabaduljon a k�tsz�nfsk�d�stõl.
- Aki komolyan veszi Isten figyelmeztet�seit, �s megt�r bfneibõl, elker�li a b�ntet�st, az �t�letet.
Aranymondat: Jeremi�s 7:3
***
2005. j�nius 12.
A k�pmutat�s vesz�lye
Jeremi�s 8:18-9:15
Isten nem kedveli a k�pmutat�st, ez�rt akik nem hagynak fel vele, b�ntet�sben r�szes�lnek.
Elmulasztott lehetõs�g (8:18-23)
Minket, Jeremi�s k�nyv�nek mai olvas�it k�nnyen megzavarhat, hogy az esem�nyek �s az egyes �zenetek nincsenek idõrendi sorrendbe �ll�tva. Sõt sok esetben nem is ker�l sor idõpont felt�ntet�s�re. Alapig�nkben is zavar� lehet a m�lt, a jelen �s a j�võ idõ v�ltakoz� megjelen�se. Seg�ts�g�nkre v�lhat, ha figyelembe vessz�k, hogy Jeremi�s pr�f�tai szolg�lata Kr. e. 627-ben kezdõd�tt, Jeruzs�lem pusztul�sa pedig negyven �vvel k�sõbb, azaz Kr. e. 586-ban k�vetkezett be.
Jeremi�s pr�f�ta k�nyve a m�sodik r�sz elej�tõl a negyven�t�dik r�sz v�g�ig J�d�val kapcsolatos pr�f�ci�kat tartalmaz, amelyek egy�rtelmfv� teszik, milyen sorsra sz�m�that a d�li kir�lys�g, ha lak�i nem v�ltoztatnak bfn�s �letvitel�k�n. A 2-20. r�sz kilenc �ltal�nos �t�letet �r le, a 21-25. r�sz pedig n�gy konkr�tat. Alapig�nk utols� versei (9:9-15) is csak �ltal�nos j�vend�l�seket t�rnak f�l, az elõtt�k levõ ig�k viszont eg�sz pontosan bemutatj�k az �t�letet kiv�lt� bfn�s cselekedeteket: a k�pmutat�s k�l�nb�zõ megnyilv�nul�sait. Kijel�lt igeszakaszunk (8:18-23) azt hangs�lyozza, hogy a b�ntet�st hirdetõ pr�f�ci�k beteljes�t�se elõtt Isten es�lyt ad n�p�nek a megt�r�sre. Ha a j�daiak �lnek a lehetõs�ggel, megmenek�lnek az �t�lettõl.
K�pmutat� cselekedetek (9:1-8)
Jeremi�s pr�f�t�nak a J�d�ban lak�k szenved�s�vel val� egy�tt�rz�s�t nagyban ellens�lyozta bfneik ut�lata. Ez�rt mondta, hogy sz�vesebben lakna a puszt�ban egy kis szer�ny kunyh�ban, mint n�pe k�r�ben. A 9. r�sz elsõ vers�re �sszpontos�tva jegyezd meg, hogy a �h�zass�gt�rõ� �s �hftlen� jelzõk J�da b�lv�nyim�d�s�t jelezt�k! A m�sodik verstõl kezdve Jeremi�s sokkal kifejezõbben fogalmaz, �s konkr�t cselekedeteket mutat be, amelyek a j�daiak k�pmutat�s�t szeml�ltetik.
Szomor� v�gzet (9-15)
Ma milyen szomor� v�gzetre sz�m�thatnak a k�pmutat� emberek? Mi t�rt�nik, ha a k�pmutat�s �pp h�võk k�r�ben fordul elõ? Milyen megold�st javasoln�tok azoknak, akik a k�pmutat�s miatt rem�nytelennek l�tj�k helyzet�ket?
- Isten lehetõs�get ad az embernek arra, hogy megt�rjen bfneibõl, �s ez �ltal elker�lje �t�let�t.
- A k�pmutat�s �tszõheti az ember minden cselekedet�t. Aki ezt megengedi, Isten bossz��ll�s�nak a c�lpontj�v� v�lik.
- Ha a k�pmutat� ember nem �l a lehetõs�ggel, �s nem t�r meg bfn�bõl, szomor� v�gzet, azaz pusztul�s v�r r�.
Aranymondat: 1P�ter 1:22
***
2005. j�nius 19.
Az egyed�li igaz Isten
Jeremi�s 10:1-16, 23-25
A b�lv�nyistenek tehetetlenek, de az egyed�li igaz Isten mindenhat�, ez�rt �rdemes benne b�zni.
Tehetetlen b�lv�nyok (1-5, 8-9, 11, 14-15)
A b�lv�nyistenek emberi kezek alkot�sai, ez�rt tehetetlenek, �s nem m�lt�k arra, hogy im�dj�k õket vagy b�zzanak benn�k.
Az �r � az igaz Isten (6-7,10,12-13,16)
A mennyben lak� Isten, aki megalkotta a mindens�get, mindenhat� �r � õ az egyetlen val�di Isten.
Bizalom Isten ir�nt (Jer 10:23-25)
Az egyed�li igaz Isten m�lt� arra, hogy b�zzunk benne teljes sz�vvel. Õ ir�ny�tja l�p�seinket, ez�rt õszint�n elmondhatjuk neki a v�gyainkat, a k�r�seinket.
Aranymondat: �Nincs hozz�d hasonl�, Uram! Nagy vagy te, s hatalmad �ltal nagy a te neved.� � Jer 10:6
***
2005. j�nius 26.
A rem�nys�g Istene
Jeremi�s 17:5-14
Isten az ember egyed�li rem�nys�ge, ez�rt aki b�zik benne, �ldott lesz, de aki elhagyja õt, megsz�gyen�l.
Helytelen megold�s (5-6)
Helyes megold�s (7-8)
Alapig�nk elsõ n�gy verse, amely tulajdonk�ppen egy k�ltem�ny, az Istenben b�z� emberek �let�t mutatja be. Jeremi�s �gy l�tta j�nak, hogy ennek �rdek�ben elõsz�r az �nmagukban b�z� emberek �let�t t�rja f�l, hiszen annak f�ny�ben az �ldott �let m�g ragyog�bbnak l�tszik. A k�t k�l�nb�zõ �let�t le�r�s�b�l vil�gosan kitfnik, hogy az emberis�g k�t alapvetõ csoportba sorolhat�: egyesek Istenben b�znak, �s ezzel a helyes megold�st v�lasztj�k, m�sok viszont emberekben rem�nykednek, de ez �ltal helytelen�l d�ntenek.
Meg�rdemelt fizets�g (9-11)
Isten a sz�vek vizsg�l�ja, ez�rt ismeri az emberek gondolat�t �s sz�nd�kait, �s mindenkinek az �rdemei szerint fizet.
Izr�el rem�nys�ge (12-14)
Isten a rem�nys�g egyed�li forr�sa, �gy aki elhagyja õt, megsz�gyen�l, de aki tõle v�r seg�ts�get, megismeri dicsõs�g�t.
Aranymondat: Jeremi�s 17:13a
*****
 
2005. j�lius 3.
Igazodj Isten c�lj�hoz!
Jeremi�s 18:1-17
Isten akkor is szuver�n �r, ha mi elutas�tjuk akarat�nak cselekv�s�t, �s azon munk�lkodik, hogy seg�tsen nek�nk c�lj�hoz igazodni.
Isten c�lj�hoz, sz�nd�k�hoz vagy akarat�hoz igazodni nem mindig k�nnyű, de hasznos �s aj�nlatos. �rdemes megtenni, hiszen õ k�l�nleges m�don haszn�lja, �s �ld�s�val gazdag�tja azokat, akik elfogadj�k terv�t, �s engedelmeskednek szav�nak. Ezt igazolja �brah�m, M�zes, J�zsu�, Gedeon, P�l, M�ria �s m�s bibliai szem�lyek �lete, valamint sok mai kereszty�n p�ld�ja. Ezzel szemben, akik k�z�mb�sek Isten c�lja ir�nt vagy elutas�tj�k terv�t, elõbb vagy ut�bb megb�nj�k tett�ket, mulaszt�sukat.
Term�szetesen Isten megtehetn�, hogy r�erõlteti az emberre saj�t c�lj�t �s akarat�t, amirõl tudja, hogy j�, kedves �s t�k�letes, d�nt�si szabads�gunkat azonban nem korl�tozza ilyen m�don. Legfeljebb munk�lkodik a sz�v�nkben, hogy k�ssz� v�ljunk hozz�igazodni terv�hez, amely a lehetõ legjobb mind neki, mind nek�nk. Igetanulm�nyunk arra �szt�n�z benn�nket, Isten gyermekeit, hogy v�lasszuk mindig Isten c�lj�t, �s igaz�tsuk hozz� �rtelm�nket, �rzelm�nket �s akaratunkat f�ggetlen�l att�l, hogy �let�nk mely ter�let�t �rinti.
 
Ismerd el Isten szuverenit�s�t! (1-6)
Istennek, az univerzum teljhatalm� Ur�nak jog�ban �ll �gy b�nni mind J�d�val, mind vel�nk, ahogyan azt j�nak l�tja. Ennek alapj�n akkor cseleksz�nk helyesen, ha elismerj�k a Mindenhat� szuverenit�s�t, �s nem l�zadozunk ellene.
Figyelj a lehetõs�gek jelentõs�g�re! (7-10)
Isten szuverenit�s�nak egyik legfõbb vet�lete az, hogy neki joga van kit�pni vagy felvir�goztatni egy n�pet, ahogyan neki tetszik. Hatalm�b�l eredten megteheti, hogy pusztul�st �g�r egy bizonyos embercsoportnak, de ha megt�rnek bfneikbõl, õ meggondolja mag�t, megb�nja sz�nd�k�t, �s �t�let helyett kegyelemmel tekint r�juk. Ugyanakkor azt is megcselekedheti, hogy �ld�st j�vend�l valamely n�pnek vagy orsz�gnak, de ha v�lasztottai engedetlens�get tan�s�tanak ir�nta, megv�ltoztatja terv�t, �s lemond sz�nd�k�r�l, hogy j�t tegyen vel�k.
Engedj a megt�r�sre h�v� sz�nak! (11-12)
Isten az�rt k�rette Jeremi�s pr�f�t�t a fazekas h�z�ba, az�rt jelentette ki szuverenit�s�t, �s az�rt mutatott r� arra, hogy jog�ban �ll megv�ltoztatni elhat�roz�sait, mert l�tta, hogy J�da n�p�nek õszinte megt�r�sre lenne sz�ks�ge. Veszedelmet hirdetõ �zenete �ltal is J�da �s Jeruzs�lem lak�inak a bfnb�nat�t k�v�nta elõseg�teni. B�r az ig�ben nem jelenik meg konkr�tan, Isten tulajdonk�ppen azt k�z�lte J�da n�p�vel, hogy gonoszs�guk miatt �t�letet �rdemelnek, de ennek ellen�re m�g v�r valameddig, �s ha felhagynak engedetlens�g�kkel, akkor õ megb�nja, hogy veszedelmet akart hozni r�juk, �s v�g�l is j�t tesz vel�k.
A legnagyobb balgas�g �s mulaszt�s, amit ember elk�vethet az, ha valaki � mint ahogyan J�da tette � nem enged Isten megt�r�sre h�v� szav�nak. Teljesen mindegy, hogy mi a kifog�s vagy az engedetlens�g oka, aki elutas�tja az �r �letvitel�nek megjobb�t�s�ra vonatkoz� felsz�l�t�s�t, olyan hib�t k�vet el, amit lehetetlen j�v�tenni. A megt�r�s nem helyettes�thetõ semmilyen m�s cselekedettel. Ezt tudva hat�rozzuk el, hogy mi naponk�nt k�szs�gesen enged�nk Isten megt�r�sre h�v� szav�nak!
Ker�ld el az engedetlens�g k�vetkezm�nyeit! (13-17)
Az Istennel szemben tan�s�tott engedetlens�g f�jdalmas k�vetkezm�nyeit egyetlen m�don ker�lhetj�k el: ha szeretj�k az Urat �s engedelmesked�nk szav�nak, k�r�s�nek, parancs�nak.
Aranymondat: �Vajon nem b�nhatok-e �n is �gy veled, Izr�el h�za, mint ez a fazekas? �gy sz�l az �r: Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izr�el h�za, mint az agyag a fazekas kez�ben.� � Jer 18:6
***
2005. j�lius 10.
Isten � �let�nk Kir�lya
Jeremi�s 23:1-8, 24:1-7
Isten szereti n�p�t, ez�rt Kir�lya akar lenni, aki hűs�gesen gondot visel r�la.
�let�nk sor�n rengeteg vesz�ly leselkedik r�nk � csak �gy lehet�nk biztons�gban, ha Isten kez�ben vagyunk, ha õ az �let�nk Ura, Ir�ny�t�ja, Tan�csad�ja, Kir�lya. Tekints�k meg most, hogyan tanult�k meg ezt a fontos igazs�got J�da �s Jeruzs�lem lak�i a maguk k�r�n! Ugyanakkor figyelj�nk arra is, hogy milyen k�ny�r�letes Isten mindazokhoz, akik fenntart�s n�lk�l r�b�zz�k �let�ket!
 
Hanyag uralkod�k (23:1-2)
Jeremi�s pr�f�ta �gy �ll�tja el�nk J�da gonosz kir�lyait, mint hanyag p�sztorokat, akik �veszni hagyj�k �s elsz�lesztik� Isten ny�j�t. Gonoszs�guk miatt ezek az �uralkod� p�sztorok� b�ntet�st �rdemelnek. Ez�rt az �r kijelentette, hogy sz�mon k�ri tõl�k hamiss�gukat, v�tk�ket �s minden gaztett�ket.
A gondviselõ Kir�ly (3-8)
A hanyag p�sztorok elt�vol�t�s�t k�vetõen maga Isten gyűjti �ssze ny�ja marad�k�t, akik sz�tsz�r�dtak, �s visszatereli õket kor�bbi legelõj�kre, kor�bbi f�ldj�kre. Isten lesz az a gondviselõ Kir�ly, aki v�llalja Izr�el �sszegyűjt�s�nek a feladat�t, �s lehetõv� teszi n�p�nek, hogy r�gi hely�n szaporodjon �s sokasodjon. Ezzel egy idõben Isten �j p�sztorokat t�maszt J�da lak�inak, akik j�l p�sztorolj�k õket �s megfelelõ m�don t�rõdnek vel�k, hogy t�bb� ne f�ljenek �s rettegjenek.
Isten nemcsak Izr�el n�p�nek t�masztott egy gondviselõ Kir�lyt, hanem nek�nk, h�võknek is. J�zus Krisztus szem�ly�ben a lehetõ legb�lcsebb, legigazs�gosabb �s a legnagyobb szeretettel rendelkezõ �r vezeti �let�nket. Ha gondvisel�s�re b�zzuk magunkat, õ szabadd� tesz �s biztons�got ny�jt nek�nk.
��n pedig Isten�k leszek� (24:1-7)
Isten Jeremi�s pr�f�t�nak kijelentett terv�bõl egy�rtelműen kitűnik, hogy õ, a mindens�g Ura, szereti n�p�t, �s Kir�lya k�v�n lenni. Megengedte ugyan, hogy a j�daiak fogs�gba ker�ljenek, mivel v�tkeztek ellene �s b�lv�nyim�d�kk� v�ltak, de nem akarja õket v�gleg elvetni mag�t�l, hanem arra v�gyik, hogy visszaker�ljenek hozz�, megismerj�k õt, n�p�v� legyenek, �s teljes sz�v�kkel ragaszkodjanak hozz�. Amennyiben �gy t�rt�nik, õ az Isten�k, a Kir�lyuk lesz, aki t�rõdik vel�k, szereti, vezeti õket �s gondoskodik a sz�ks�geikrõl.
Aranymondat: �Olyan sz�vet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy �n vagyok az �r. Õk n�pemm� lesznek, �n pedig Isten�k leszek, mert teljes sz�v�kkel megt�rnek hozz�m.� � Jer 24:7
***
2005. j�lius 17.
Maradj az igazs�g oldal�n!
Jeremi�s 28:1-17, 29:7-14
Isten bizony�t azok mellett, akik ragaszkodnak az igazs�ghoz, de a hazugs�g hirdetõit �t�lettel s�jtja.
�let�nk sor�n sz�mos olyan helyzettel ker�l�nk szembe, amikor v�lasztanunk kell igazs�g �s hazugs�g k�z�tt. A mi f�leinknek term�szetesen s�rtõen hangzik a hazugs�g kifejez�s, ez�rt enyh�teni igyeksz�nk a s�lyoss�g�n azzal, hogy m�sk�nt nevezz�k, vagy elismer�ssel vagyunk ak�r magunk, ak�r m�sok ir�nt, amikor egy �gyesen megfogalmazott mondat seg�ts�g�vel siker�l hamar kiker�lni egy kellemetlen helyzetbõl. De Isten nem ismer eff�le megalkuv�st. Elõtte csak igazs�g vagy hazugs�g l�tezik, �s a hazugs�g kedvelõit megb�nteti, az igazs�g oldal�n �ll�kat pedig megjutalmazza. Igetanulm�nyunk c�lja, hogy olyan szem�lyekk� v�ljunk, akik ragaszkodunk az igazs�ghoz, �s kitartunk mellette m�g akkor is, ha ez�rt megal�ztat�s �r egy ideig.
Hazugs�g (28:1-11)
Cidkijj� kir�ly uralkod�s�nak negyedik �v�ben, amikor J�d�b�l m�r t�bben is a babiloni fogs�gban voltak, egy pr�f�ta �llt Jeremi�s �s az orsz�gban maradt n�p el�, akit Hananj�nak neveztek... Ahogyan az k�sõbb kider�lt, Hananj� �zenete �s dr�mai cselekedete szemenszedett hazugs�g volt � nem Istentõl eredt. Jeremi�s pr�f�ta eg�szen tiszt�n l�tta ezt a t�nyt, m�gis ahelyett, hogy szembesz�llt volna a ny�lt s�rt�ssel, õ ink�bb �elment �tj�ra�. Hagyta, hogy Isten �s maga az idõ vil�g�tson r� Hananj� pr�f�ci�j�nak a hamiss�g�ra.
�t�let (12-17)
Isten r�viddel az ut�n, hogy Hananj� �sszet�rte a Jeremi�s pr�f�ta nyak�r�l levett j�rmot, besz�lni kezdett szolg�j�hoz, Jeremi�shoz.
Jeremi�s �tadta Hananj�nak Isten �zenet�t, azt�n dics�retre m�lt� b�tors�ggal k�ts�gbe vonta Hananj� pr�f�tas�g�t. Besz�de sor�n teljes meggyõzõd�ssel kijelentette, hogy Hananj� nem Isten sz�sz�l�ja, hiszen nem az �r k�ldte, hanem saj�t �zenet�t hirdette, hazugs�ggal biztatta J�da n�p�t. Isten szem�ben ez olyan s�lyos bfnnek sz�m�tott, hogy azonnal kimondta Hananj� �t�let�t: m�g abban az �vben elt�rli õt a f�ld sz�n�rõl. Hal�la lesz a legfõbb bizony�t�k arra n�zve, hogy val�ban hamis pr�f�ta volt.
Igazs�g (29:7-10)
Isten azt �zente Jeremi�s level�n kereszt�l a Babilonba hurcolt j�dai foglyoknak, hogy k�sz�ljenek fel hossz� sz�műzet�sre. Hi�ba rem�nykedtek Babilon gyors buk�s�ban, mert Isten m�sk�nt tervezte � az igazs�g az volt, hogy babiloni fogs�guk hetven �vig tart (10. v.). �ppen ez�rt a m�r k�zz�tett felsz�l�t�sokon t�l az �r azt is megparancsolta v�lasztottainak, hogy f�radozzanak azoknak a v�rosoknak a b�kess�g�n, amelyekben sz�műzet�s�ket t�ltik, sõt im�dkozzanak �rt�k.
Isten szavai ma is igazak �s m�lt�k arra, hogy hozz�juk szabjuk az �let�nket. Hat�rozzuk el most, hogy b�rmilyen helyzetbe ker�l�nk, mindig az igazs�g oldal�n maradunk!
�ld�s (11-14)
Az igazs�ghoz az is hozz�tartozott, hogy Isten �ld�st tartogatott �v�inek, akik a babiloni fogs�gba ker�ltek. Ennek az �ld�snak a le�r�sa a Biblia egyik legszebb �g�rete. Benne az �r vil�gosan kijelentette, hogy b�kess�get �s rem�nyteljes j�võt sz�n n�p�nek: j�ra ford�tja sorsukat, �sszegyfjti �s visszaseg�ti õket f�ldj�kre. �m az �ld�st felt�telhez k�t�tte. A babiloni fogs�gban �lõ j�daiak csak akkor tapasztalhatt�k meg Isten kegyelm�t �s szeretet�t, ha visszafordultak hozz� �s teljes sz�vvel kerest�k õt.
Isten �ld�sr�l sz�l� �g�ret�t mi is megragadhatjuk. Elnyer�s�nek ma sincs m�s felt�tele csak az, hogy ragaszkodjunk hozz�, az �ld�sok forr�s�hoz, im�dkozzunk hozz� �llhatatosan, �s keress�k õt teljes sz�vvel. Term�szetesen ehhez az igazs�g szeretete �s a hazugs�g megvet�se is hozz�tartozik. Ha Urunk elv�r�sai szerint �l�nk, �s vigy�zunk, hogy mindig az igazs�g oldal�n �lljunk, �t�lj�k az �g�ret beteljesed�s�t: Isten �ld�sa lesz az �let�nk�n.
Aranymondat: �Az igazs�g megtartja a feddhetetlen�l �lõt, a bűn pedig elbuktatja a v�tkest.� � P�ld 13:6
***
2005. j�lius 24.
Szeretet �s sz�vets�g
Jeremi�s 31:1-17, 31-34
Isten �r�k szeretettel szereti v�lasztottait, ez�rt k�szs�gesen helyre�ll�tja õket, �s �j sz�vets�get k�t vel�k.
Isten szeretete (31:1-3)
Izr�el �s J�da minden hűtlens�ge ellen�re Isten �g�retet tett, hogy miut�n letelik a fogs�g r�sz�kre kiszabott ideje, amely alatt al�zatos sz�vvel megt�rnek hozz�, õ visszaseg�ti õket f�ldj�kre, �s j�ra ford�tja sorsukat: Isten�k lesz, õk pedig a n�p�v� lesznek. �r�k szeretete arra k�sztette a mindens�g Ur�t, hogy a messzes�gben is megjelenjen v�lasztottainak, kegyelmet adjon nekik, �s hűs�gesen ism�t mag�hoz vonja õket.
A szeretet ki�rad�sa (4-17)
Izr�el helyre�ll�s�nak a folyamata lehetõv� teszi Isten szeretet�nek a ki�rad�s�t. Ennek sor�n akkora v�ltoz�sok mennek v�gbe Izr�el n�p�nek az �let�ben, hogy b�rki meggyõzõdhet a felõl: ilyet csak egyed�l Isten tehet.
�j sz�vets�g (31-34)
A helyre�ll�t�ssal egy�tt Isten azt is meg�g�rte, hogy �j sz�vets�get k�t n�p�vel, J�da h�z�val. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert Izr�el fiai megszegt�k az elsõ sz�vets�get, amit Isten az õseikkel k�t�tt az Egyiptomb�l val� kivonul�s idej�n.
Az �j sz�vets�g megk�t�s�t �s Isten megismer�s�t v�gsõ soron az tette lehetõv�, hogy õ, az �r megbocs�totta Izr�el n�p�nek a bűneit, �s nem is gondolt t�bb� azokra (34. v.). A bűnbocs�nat jelentõs�ge ma sem csek�lyebb. Istennel csak �gy l�phet�nk sz�vets�gre, �s csak akkor ismerhetj�k meg õt, ha elõbb megvalljuk neki a bűneinket, �s õ megbocs�tja minden v�tk�nket. Hadd biztasson minket most Izr�el n�p�nek a p�ld�ja, hogy ne f�lj�nk lemondani bfneinkrõl �s elfogadni azok bocs�nat�t, mert ha megtessz�k ezt a l�p�st, Isten bõs�gesen megjutalmazza cselekedet�nket. Mennyei Aty�nk annyira szeret benn�nket, hogy �j �s tart�s sz�vets�ggel k�v�n megaj�nd�kozni, �s arra v�gyik, hogy �r�kre az �v�i legy�nk.
Aranymondat: �A messzes�gben is megjelent az �r: �r�k szeretettel szerettelek, az�rt vontalak magamhoz hűs�gesen.� � Jer 31:3
***
2005. j�lius 31.
Isten helyre�ll�t� j�s�ga
Jer 32:6-7, 16-25, 36-44
Isten igazs�gos, ez�rt megb�nteti a hamiss�got, de ugyanakkor j�s�gos is, ez�rt �r�mmel helyre�ll�tja a hozz� megt�rõk �let�t.
Jelk�pes �zenet (32:6-7)
Emberi szempontb�l Isten a legrosszabb idõpontban k�rte Jeremi�st�l, hogy sz�nt�f�ldet vegyen. An�t�t faluja m�r babiloni ellenõrz�s alatt �llt, ez�rt a v�s�r �rtelmetlennek tűnt. �m Isten gondolatai sokkal magasabbak voltak. Jeremi�s pr�f�ta f�ldv�s�rl�s�t jelk�pes cselekedetnek sz�nta, amellyel Izr�el helyre�ll�s�t igyekezett szeml�ltetni.
Az igazs�gos Isten (16-25)
Im�ds�g�ban Jeremi�s azt mondaja el Istennek, hogy nehezen �rti munk�j�t, gondolatait. Sz�p, hossz� im�ja elej�n azonban Isten m�rhetetlen nagys�g�ra, fens�g�re �s t�k�letes igazs�goss�g�ra �sszpontos�t. Isten ma is ugyanolyan fens�ges �s mindenhat�, mint Jeremi�s kor�ban. �m szeretete �s igazs�goss�ga sem v�ltozott.
A j�s�gos Isten (36-44)
Jeremi�s pr�f�ta im�ds�g�ra Isten �gy v�laszolt, hogy kihirdette n�pe v�rhat� �t�let�t, �s r�szletesen kifejtette, milyen v�tkek miatt k�vetkezik be a b�ntet�s. Ezt k�vetõen arr�l besz�lt, milyen j�s�gosan b�nik Izr�ellel, �s hogyan �ll�tja helyre v�lasztottait, miut�n letelik a fogs�g ideje.
Term�szet�n�l fogva Isten k�szs�gesen k�ldi �ld�s�t, �s �r�me telik n�p�nek boldogs�g�ban. Helyre�ll�t� j�s�g�t ma is megtapasztalhatj�k mindazok, akik J�zus Krisztus �ltal hozz�csatlakoznak megv�ltottainak a gy�lekezet�hez. Tegy�k meg min�l elõbb ezt a f�lbecs�lhetetlen �rt�kű l�p�st, �s hamarosan meggyõzõd�nk arr�l, hogy nincs senki olyan j�, mint a menny Istene!
Aranymondat: ��r�k sz�vets�get k�t�k vel�k, nem fordulok el tõl�k, j�t teszek vel�k, �s olyann� teszem sz�v�ket, hogy f�ljenek engem, �s ne hajoljanak el tõlem.� � Jer 32:40
 
2005. augusztus 7.
Hallgass Isten szav�ra!
Jeremi�s 36:1-7, 14-18, 22-32
Isten a mindens�g alkot�ja �s fenntart�ja, aki a legjobbat akarja nek�nk, teremtm�nyeinek. Ez�rt j�l tessz�k, ha figyel�nk r�, �s hallgatunk szav�ra. Vel�nk kapcsolatos gondolatait �s terveit elsõsorban a Bibli�b�l ismerhetj�k meg, ami Isten �rott szava. Term�szetesen õ m�s eszk�z�k�n kereszt�l is k�z�lheti vel�nk akarat�t, �m az Ige szerepe kulcsfontoss�g�. Ennek legfõbb oka, hogy a Biblia Isten �lõ besz�de. Aki a Bibli�hoz ny�l, az a vil�g legdr�g�bb kincs�t veszi kez�be, �s ha megismeri, t�bb� nem tud n�lk�le �lni.
Igetanulm�nyunkban egy olyan t�rt�nettel tal�lkozunk, amely sor�n Jahve vil�gosan �s f�lre�rthetetlen�l k�z�lte szav�t, a megsz�l�tott m�gsem t�rõd�tt vele, nem hallgatott r�. Az eff�le magatart�snak mindig szomor� k�vetkezm�nyei vannak. Ennek tudat�ban okuljunk az alapig�ben bemutatott esetbõl, �s mik�zben Isten szav�nak a c�lj�t, az erej�t �s a vesz�ly�t csod�ljuk, hat�rozzuk el, hogy � b�rmit mond is nek�nk � mi hallgatunk r�!
 
Isten szav�nak a c�lja (Jer 36:1-7)
J�j�kim, J�si�s kir�ly fia, Kr. e. 609 �s 598 k�z�tt uralkodott J�d�ban. Ez alatt a tizenegy �v alatt Jeremi�snak sz�mos ellen�ll�ssal kellett szemben�znie. Egyik ilyen megpr�b�ltat�sra J�j�kim uralkod�s�nak negyedik �v�ben ker�lt sor, amikor Isten megparancsolta a pr�f�t�nak, hogy �rja le egy irattekercsre mindazokat a j�vend�l�seket, amelyeket kapott tõle
Isten szav�nak az ereje (14-18)
Isten szav�nak a vesz�lye (22-32)
Az ember el�gethet egy tekercset vagy egy k�nyvet, de Isten szav�t nem puszt�thatja el. A mindens�g Teremtõje hatalommal ruh�zza fel �s v�delmezi ig�j�t, ez�rt senki sem lehet sikeres, ha annak megsemmis�t�s�t tûzi ki c�lul. Sõt, ahogyan J�j�kim esete mutatja, sokkal nagyobb annak a val�sz�nûs�ge, hogy az Isten szava ellen fordul� ember pusztul el. Ez�rt okulnunk kell J�j�kim ostobas�g�b�l. Legy�nk olyan kereszty�nek, akik komolyan vessz�k Isten szav�t, tiszteletben tartjuk annak tekint�ly�t, �s hallgatunk r� �gy, hogy engedelmesked�nk neki! Ha �gy j�runk el, Isten �ld�sa k�s�ri az �let�nket.
Aranymondat: � Jeremi�s 38:20b
***
2005. augusztus 14.
Szolg�lj az �rnak kitart�an!
Jeremi�s 37:11-17; 38:1-20
Igetanulm�nyunk sor�n Jeremi�s pr�f�ta f�jdalmas pr�bat�tel�t �s hat�rozott kitart�s�t tekintj�k meg. Engedj�k, hogy p�ld�ja nyom�n az �r kimunk�lhassa benn�nk az elsz�nts�got, hogy b�rmibe ker�l is, megalkuv�s n�lk�l ragaszkodunk hozz� �s az õ besz�d�hez!
Tarts ki, amikor hamis v�d �r! (Jer 37:11-17)
Tarts ki, amikor f�lre�rtenek! (Jer 38:1-6)
Cidkijj� kir�ly gyenge �s jellemtelen ember volt, �gy tan�csosaira b�zta Jeremi�st, aminek az lett az eredm�nye, hogy a pr�f�ta egy s�rral telt cisztern�ba ker�lt. �m Isten hûs�ges szolg�ja ekkor sem v�ltoztatott �zenet�n � esz�be sem jutott a megalkuv�s gondolata, hanem arra t�rekedett, hogy b�tran kitartson az �r mellett. P�ldamutat� esete az�rt �ll ma elõtt�nk, hogy mi is hasonl�an cselekedj�nk, �s az �r szil�rd jellemû szolg�inak bizonyuljunk.
Tarts ki engedelmesen Isten ig�je mellett! (Jer 38:7-18)
- Isten v�gya, hogy olyankor is kitartsunk mellette, amikor hamis v�d �r miatta. Õ megjutalmazza hûs�g�nket.
- Isten v�gya, hogy akkor is b�tran hirdess�k ig�j�t, ha szenvedn�nk kell �rte �s az igazs�g�rt.
- Isten az�rt jelenti ki akarat�t, hogy engedelmeskedj�nk szav�nak, �s kitartsunk ig�je mellett.
Aranymondat: � R�ma 5:3-5
***
2005. augusztus 21.
Ker�ld el a b�ntet�st!
Jeremi�s 44:1-10, 15-19, 24-30
 
Amikor b�lv�nyim�d�sr�l hallunk, �ltal�ban m�s orsz�gokra, m�s idõkre vagy m�s szem�lyekre gondolunk, �s �gy hissz�k, hogy minket cs�ppet sem �rint a t�ma. De az igazs�g az, hogy a b�lv�nyim�d�s b�rkit, �gy minket is megk�s�rthet. Korunk modern b�lv�nyim�d�i m�r nem istenszobrokat dicsõ�tenek, hanem k�l�nb�zõ �gyes k�sz�l�keknek vagy m�s anyagi �rt�keknek h�dolnak. Egyeseknek eg�sz primit�v b�lv�nyaik vannak, m�sok viszont vadonat�j aut�jukat, bõs�ges banksz�ml�jukat, munkahelyi titulusukat vagy sz�pen kidekor�lt h�zukat im�dj�k. A b�lv�nyim�d�s trag�di�ja csak az, hogy mindent �g�r, de semmit sem ny�jt. Aki m�snak h�dol, �s nem a teremtõ Istennek, kibesz�lhetetlen�l nagy vesztes lesz.
 
Isten b�ntet�se (Jer 44:1-6)
Jeremi�s k�nyv�nek 42. r�sze arr�l a szomor� esem�nyrõl sz�mol be, amikor J�da lak�i f�lkeresik a pr�f�t�t, hogy rajta kereszt�l megtudj�k Istentõl, melyik �ton kell j�rniuk. V�llalkoz�suk kezdet�n meg is �g�rik, hogy b�rmit mond az �r, hallgatnak szav�ra, sõt t�relmesen kiv�rj�k, am�g Isten v�laszol nekik. De v�g�l meggondolj�k magukat: nem �rtenek egyet Istennel, �s �gy d�ntenek, hogy akkor is elmennek Egyiptomba, ha az �r nem akarja. A k�nyv 43. r�sze arr�l �r, hogy az engedetlen j�daiak elv�ndorolnak a f�ra� orsz�g�ba, �s m�g Jeremi�st is magukkal hurcolj�k.
Egyiptomban az �r ig�je t�bbsz�r is sz�lt Jeremi�shoz. Alapig�nk, vagyis Jeremi�s k�nyv�nek 44. r�sze a m�sodik ilyen �zenetet t�rja f�l, amit Isten az Egyiptomba �ttelep�lt j�daiakhoz int�zett.
A n�p ostobas�ga (Jer 44:7-10)
K�rlelhetetlen engedetlens�g (Jer 44:15-19)
Elj�tszott lehetõs�g (Jer 44:24-30)
- Isten megb�nteti �v�it, ha gonoszs�got k�vetnek el, �s tart�san bûnben �lnek.
- Isten v�gya, hogy �v�i szak�tsanak a b�lv�nyim�d�ssal, ez�rt akik kitartanak az idegen istenek mellett, nagy ostobas�got k�vetnek el.
- A megt�r�s legnagyobb ellens�ge a k�rlelhetetlens�g, a konoks�g, az �nfejûs�g, a megr�gz�tts�g.
- Aki szil�rdan ragaszkodik bûn�s szok�saihoz, elj�tssza a megt�r�s lehetõs�g�t, �s Isten haragj�t vonja mag�ra.
Aranymondat: � Ez�kiel 33:11
***
2005. augusztus 28.
�vakodj a kev�lys�gtõl!
Jeremi�s 50:1-10, 24-32
A kev�lys�g, a gõg�ss�g vagy az �ntelts�g hatalm�ba ker�thet b�rkit, b�rmely gener�ci� k�pviselõit. Kiv�lt� oka az a balgatag t�vhit, amely szerint az ember k�pes arra, hogy dacoljon a mindenhat� Istennel. Igetanulm�nyunk sor�n a mindenek f�l�tt �ll� Isten Babilon elleni �t�let�t tekintj�k meg, amely a k�ldeusok arrog�ns viselked�se miatt k�vetkezett be.
A kev�lys�g esztelens�g (1-10)
Babilon elker�lhetetlen pusztul�s�t az okozta, hogy lak�i elnyomt�k Isten n�p�t. Kev�lys�g�kben azt gondolt�k, hogy nem fognak bûnhõdni a tetteik�rt, hiszen a j�daiak v�tkeztek Isten ellen. �m ez a felt�telez�s �ri�si elbizakodotts�gb�l �s �ntelts�gbõl fakad� esztelens�g volt.
Babilon buk�sa megnyitotta az utat Isten Izr�elnek adott �g�reteinek a beteljesed�se elõtt.
Babilon Istennel szemben tan�s�tott kev�lys�ge �s d�lyf�ss�ge, amely r�v�n elnyom�s alatt tartotta a fogs�g�ba esett j�daiakat, hatalmas esztelens�g volt. J�da Istene b�rmikor sz�gyenbe �s nyomorba tasz�thatta a k�ldeusokat. Ez a t�ny arra tan�t minket, hogy ne b�zzuk el magunkat: õ, a mindens�g Ura benn�nket is f�jdalmasan megal�z, ha kev�lyek vagyunk � nem sz�m�t, milyen form�t �lt az elbizakodotts�gunk. Mivel az utols� sz� mindig Isten�, �vakodjunk a kev�lys�gtõl!
A kev�lys�g hasztalan (24-28)
Babilon fõv�rosa Kr. e. 539-ben, B�lsaccar uralkod�sa alatt esett el. B�lsaccar kir�ly a jeruzs�lemi templomb�l sz�rmaz� arany- �s ez�sted�nyeket haszn�lta pog�ny lakom�j�n a boriv�sra. Azon az �jszak�n D�niel r�mutatott B�lsaccar kev�lys�g�re (D�n 5:23), �s fel sem kelt a nap, amikor a D�rius vezet�s�vel halad� perzs�k bevonultak Babilon fõv�ros�ba, meg�lt�k B�lsaccart, �s elfoglalt�k eg�sz orsz�g�t. A kir�ly, a n�p �s Babilon eg�sz f�ldj�nek szomor� sorsa fennhangon hirdette, hogy a kev�lys�g hasztalan.
Az elbizakodotts�g, a felfuvalkodotts�g vagy a gõg a mi eset�nkben sem lehet hasznos. Ha a magunk �tj�n j�runk, hi�baval�v� lesz az �let�nk, �s az �r�kk�val�s�g szempontj�b�l n�zve teljesen �rt�ktelenn� v�lik.
A kev�lys�g v�gzetes (29-32)
Mi kereszty�nek sem ringathatjuk magunkat abban a t�ves hiedelemben, hogy nek�nk majd eln�zi valahogy az �r, ha gõg�sen �s �ntelten viselked�nk, hiszen mi az õ megv�ltottai vagyunk. Tetteink k�vetkezm�nyeit nek�nk is hordoznunk kell. Ez�rt �rtelmetlen�l cseleksz�nk, ha csak az Isten szeretet�rõl, kegyelm�rõl �s irgalm�r�l sz�l� ig�ket hangoztatjuk, az �t�let-hirdetõket pedig figyelmen k�v�l hagyjuk. Tartsuk szem elõtt, hogy mi, h�võk sem dacolhatunk az �rral b�ntetlen�l, �s hat�rozzuk el, hogy ezent�l a kev�lys�g legapr�bb megnyilv�nul�s�t�l is �vakodni fogunk!
Aranymondat: � Zsolt 40:5
***
2005. szeptember 4.
Az �nvizsg�lat sz�ks�gess�ge
JSir 3:18-40
K�zponti bibliai igazs�g: Isten hûs�ges, ez�rt k�szs�gesen visszafogadja mag�hoz a v�tkezõket, ha megvizsg�lj�k �let�ket, �s megt�rnek bûneikbõl.
 
Az �nvizsg�lat a helyes �letvezet�s egyik legfontosabb eleme. Amikor �nvizsg�latot tartunk, ki�rt�kelj�k tetteinket, szavainkat �s k�l�nb�zõ megnyilv�nul�sainkat, azt�n � ide�lis esetben � azt is meg�llap�tjuk, hogy miben �s milyen ir�nyba kell v�ltoznunk. �nvizsg�lat hi�ny�ban nagy a val�sz�nûs�ge annak, hogy let�r�nk a j� �tr�l, �s teljesen m�s c�ln�l k�t�nk ki, mint amit eredetileg kitûzt�nk. Isten meg akar �vni minket, gyermekeit az eff�le csal�d�sokt�l, ez�rt arra �szt�n�z, hogy gyakoroljuk a b�lcs �s �p�tõ �nvizsg�latot, amelyre kiv�tel n�lk�l mindegyik�nknek nagy sz�ks�ge van.
 
Gondold �t �jra! (3:18-21)
A Jeremi�s siralmair�l �rt k�nyv tulajdonk�ppen egy eml�keztetõ. Azt juttatja esz�nkbe, hogy a bûn, minden cs�b�t�sa �s izgalma ellen�re, mag�ban hordozza a b�nat, a gy�sz, a boldogtalans�g, a meddõs�g �s a f�jdalom neh�z terh�t. Erre a t�nyre �p�tve a k�nyv egyr�szt gy�szolja Jeruzs�lem buk�s�t, m�sr�szt fedd�st, �tmutat�st �s rem�nyt ny�jt a t�l�lõknek.
Az �r pr�f�t�j�t az emelte ki a rem�nytelens�gbõl, amely m�r-m�r elbor�totta, hogy �jra �tgondolta helyzet�t, �s Istenre ir�ny�totta a tekintet�t. Mi sem ker�lhet�nk ki m�sk�nt a cs�gged�sbõl, lelk�nk gy�trelm�bõl vagy a k�ts�gbees�sbõl, csak �gy, ha ism�t �tgondoljuk k�r�lm�nyeinket, �s megkapaszkodunk Istenben.
Eml�kezz Isten hûs�g�re! (22-26)
Jeremi�s az�rt tudott b�zni Istenben a szomor� �s kil�t�stalan k�r�lm�nyek ellen�re, mert meg�rtette, milyen kimer�thetetlen Isten hûs�ges szeretet�nek a forr�sa. K�ts�gbeejtõ helyzetek ma is l�teznek, sõt minket sem ker�lnek el. Ahhoz, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt kitartsunk az �r mellett, �s b�zzunk benne felt�tel n�lk�l, meg kell tanulnunk rendszeresen eml�kezni Isten korl�tlan hûs�g�re.
V�llald a szomor�s�got! (27-33)
Ha v�tkezt�l, t�rj meg! (34-40)
Isten k�zels�g�be mi sem ker�lhet�nk vissza m�sk�nt, csak ha megvizsg�ljuk a sz�v�nket, �s megv�lunk az idõ sor�n hozz�tapadt bûneinktõl. Mivel Isten hûs�ges, �s k�szs�gesen visszafogadja a megt�rõ v�tkezõket, ez�rt sohase vonakodjunk megtenni azt, amit saj�t j�l�t�nk �s �r�m�nk �rdek�ben elv�r tõl�nk!
Aranymondat: � Zsolt 139:23-24
***
2005. szeptember 11.
Meghallgatott k�ny�rg�s
JSir 5:1-22; 3:55-58
Igetanulm�nyunk Jeremi�s p�lda�rt�kû Istenhez-fordul�s�t mutatja be, amely alapj�n b�rmikor felb�torodhatunk a k�ny�rg�sben, ha meglankadunk, vagy ha �rtelmetlennek l�tjuk az im�ds�got.
 
F�jdalom (5:1-18)
J�da lak�i kifejezõ k�peket haszn�lva �rt�k le szenved�seiket, amelyeket a babiloniaiak okoztak. J�da f�ldj�t idegeneknek parcell�zt�k fel, �s mivel Babilon az orsz�g ur�nak nyilv�n�totta mag�t, megsz�ll� csapatok �llom�soztak ter�let�n. R�ad�sul a J�da k�r�l �lõ nemzetek is kisaj�t�tott�k maguknak, vagy birtokba vett�k az orsz�g ter�let�nek �s �p�leteinek egy r�sz�t. Sõt f�ldj�k elveszt�se mellett a j�daiak jogaikat is elvesztett�k.
A szenved�s J�da lak�inak minden egyes embercsoportj�ra hat�ssal volt. A t�rsadalom egyetlen r�tege sem menek�lt meg az �t�let k�vetkezm�nyeitõl. A gyermekek, az ifjak, a sz�zek, az asszonyok, a vez�rek �s a v�nek f�jdalmas sorsa miatt elt�vozott J�da v�rosaib�l a b�lcsess�g, az igazs�g, az �r�m �s a boldogs�g. Mindezek helyett a szomor�s�g �s a gy�sz felhõje telepedett az orsz�gra. Az egyetlen f�nypont ebben a f�jdalmas helyzetben az volt, hogy J�da lak�i elismert�k bûn�ss�g�ket.
K�ny�rg�s (5:19-22)
V�lasz az im�ra (3:55-58)
Jeremi�s �lõ p�lda volt J�da �sszes lak�ja elõtt Isten odaad� szeretet�re �s hûs�g�re. Isten ma is meghallja az im�kat, sz�mon tartja azokat, �s megfelelõ idõben v�laszol r�juk. Biztasson ez minket arra, hogy k�zeledj�nk szeretõ Urunkhoz õszinte hittel �s rem�nys�ggel. Õ ismeri f�jdalmunkat, l�tja bûnb�n� sz�v�nket.
Aranymondat: � JSir 3:57
***
2005. szeptember 18.
Isten szerinti vezet�s
Titus 1:1-16
A kereszty�n gy�lekezeteknek Isten szerinti vezetõkre van sz�ks�g�k, akik felelõss�gteljesen v�gzik az �rt�l kapott feladataikat.
Az Isten szerinti vezetõ (1:1-9)
P�l Tituszhoz �rt level�nek az volt a c�lja, hogy �tmutat�st adjon Titusznak a kr�tai gy�lekezetben r� v�r� feladatokr�l. P�l az�rt hagyta õt Kr�ta sziget�n, hogy seg�tsen a fiatal kr�tai gy�lekezetben a vezetõk felkutat�s�ban �s munk�ba �ll�t�s�ban. Ennek a nemes feladatnak az elv�gz�s�t P�l apostol �gy t�mogatta, hogy felsorolta Titusznak az Isten szerinti vezetõk krit�riumait.
Isten ig�je az�rt t�rja fel ilyen konkr�tan az Istennek tetszõ vezetõk tulajdons�gait, hogy egy�rtelmû m�rc�t �ll�tson mind a gy�lekezet, mind a vezetõi szolg�latra v�llalkoz�k el�. Ennek alapj�n b�rki k�nnyen lem�rheti, hogy alkalmas-e egy bizonyos h�võ m�sok ir�ny�t�s�ra �s felvigy�z�s�ra, vagy jobb lesz, ha m�sra b�zz�k a vezet�st. Az �r adjon nek�nk j� bel�t�st, amikor eff�le k�rd�sekben kell d�nten�nk!
Az Isten szerinti vezetõ felelõss�ge (10-12)
A nem Isten szerinti vezetõ �s hib�i (13-16)
P�l apostol azzal a c�llal szorgalmazta a hamis tan�t�k fegyelmez�s�t, hogy a t�ved�sbe esett zsid�k helyre�lljanak. Ennek f�ny�ben azt rem�lte a kr�tai gy�lekezettel kapcsolatban, hogy Titusz szigor� fedd�se elegendõ lesz a t�vtan�t�k kiigaz�t�s�ra.
Aranymondat: � 2Tim 2:24-25
***
2005. szeptember 25.
Az eg�szs�ges nevel�s fontoss�ga
Titus 2:1-15
K�zponti bibliai igazs�g: A kereszty�nek viselked�se �sszhangban kell, hogy legyen a Biblia tan�t�s�val.
Az eg�szs�ges tan�t�s terjeszt�se (Tit 2:1)
Az eg�szs�ges tan�t�s helyes viselked�sben mutatkozik meg. Aki felismeri, hogy Isten ig�je az emberi viselked�s kialak�t�s�nak legjobb alapja, �s �gy d�nt, hogy ahhoz igaz�tja az �letvitel�t, annak a magatart�sa is meglepõen eg�szs�gess� �s kifog�stalann� v�lik. Sõt az ilyen h�võ az eg�szs�ges tan�t�s megb�zhat� terjesztõje lesz.
Az eg�szs�ges alapelvek k�vet�se (2-10)
P�l apostol �t csoportot sz�l�t meg, �s alapelveket ad el�j�k, amelyek folyt�n Isten szerinti viselked�sre k�v�nja nevelni õket.
Amikor a h�võk viselked�se �sszhangban �ll az eg�szs�ges tan�t�ssal, vagyis amikor �rtik �s k�vetik az ig�ben lejegyzett krisztusi alapelveket, az �dv�z�tõ Isten d�sz�re v�lnak. Ha Krisztus megv�ltottai vagyunk, a mi �let�nknek sem lehet enn�l nemesebb c�lja. Ez�rt hat�rozzuk el most, hogy b�rmi t�rt�nik, kitartunk a Bibli�ban tal�lhat� �illemszab�lyok� mellett, sõt m�sokat is erre nevel�nk!
A tiszta �let fontoss�ga (11-15)
A kereszty�n idõseknek, fiataloknak �s szolg�knak az�rt kellett P�l eg�szs�ges tan�t�sa szerint �lni�k, mert nekik is megjelent Isten �dv�z�tõ kegyelme, mely nemcsak arra k�pes, hogy �dv�z�tse az embereket, hanem arra is, hogy nevelje azokat, akik �dv�ss�get nyertek. A bibliai alapokon nyugv� eg�szs�ges nevel�s semmivel nem helyettes�thetõ.
Aranymondat: �Mert megjelent az Isten �dv�z�tõ kegyelme minden embernek, �s arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlens�get �s a vil�gi k�v�ns�gokat, j�zanul, igazs�gosan, �s kegyesen �lj�nk a vil�gban.� � Tit 2:11-12
***
2005. okt�ber 2.
J� cselekedeteink � hit�nk gy�m�lcsei
Titus 3:1-15
A h�vtknek fel kell ismerni�k a m�sok�rt v�gzett j� cselekedetek jelentõs�g�t.
A cselekedetek meghat�rozott ind�t�kb�l, bizonyos c�l el�r�se �rdek�ben megval�s�tott tev�kenys�gek. A cselekedetek lehetnek �szt�n�sek, azaz akaratlanok, de ha meghat�rozott c�l el�r�s�re ir�nyulnak, akkor tudatosak. Istennek minden cselekedete tudatos, tervszerû, minden k�vetkezm�ny�vel egy�tt �tgondolt akar�s eredm�nye. Az emberi cselekedetekrõl ez nem mondhat� el. A mi tetteinkre ink�bb az jellemzõ, hogy j�k vagy rosszak. Minõs�g�ket Isten akarata szabja meg: ha megfelelnek Isten akarat�nak, akkor j�k, ha nem, akkor rosszak. Igetanulm�nyunk arra k�v�n �szt�n�zni minket, kereszty�neket, hogy hajtsunk v�gre min�l t�bb Isten akarat�val egyezõ cselekedetet, amelyek m�sok jav�t szolg�lj�k.
 
J� cselekedetek mindenkinek (1-7)
Levele utols� fejezet�nek az elej�n P�l arra biztatta Tituszt, hogy eml�keztesse a kr�tai h�võket, hogy engedelmess�ggel tartoznak a hat�s�goknak �s a felsõbbs�geknek, embert�rsaiknak pedig j� cselekedetekkel, amelyekre b�rmikor hajland�nak kell lenni�k. R�viden �s t�m�ren: Isten elv�rta tõl�k, hogy j� polg�rokk�nt �ljenek a lak�k�rnyezet�kben.
 
Kereszty�n j� cselekedetek (8-11)
Titusznak az�rt kellett j� cselekedetekre biztatnia m�sokat, mert a j� cselekedetek egy�tt j�rnak az eg�szs�ges tan�t�ssal, �s ez�rt hasznosak az embereknek. A t�rekv�s a j� cselekedetekre azt eredm�nyezi, hogy elmaradnak az ostoba vitatkoz�sok, a haszontalan visz�lykod�sok �s a hi�baval� sz�harcok. Ha valaki k�t figyelmeztet�st k�vetõen sem v�ltoztatott gonosz �letvitel�n, a h�võk feladata az volt, hogy kit�rjenek elõle.
 
J� cselekedetek a gy�lekezetben (12-14)
P�l arra sz�l�totta fel Tituszt �s a kr�tai gy�lekezet tagjait, hogy legyenek k�szek b�rmikor j� cselekedetekkel szolg�lni egym�snak �s m�soknak. Utas�t�s�nak a megval�s�t�s�t azzal szorgalmazta, hogy r�mutatott: a j� cselekedetek a kereszty�n hit gy�m�lcsei.
 
- Aki Isten gyermek�nek vallja mag�t, annak k�szen kell lennie minden j� cselekedetre minden ember ir�nt.
- A kereszty�neknek igyekezni�k kell �szrevenni �s kihaszn�lni minden lehetõs�get a j� cselekv�s�re, mert �gy haszn�ra v�lnak m�soknak.
- A gy�lekezeti tagoknak j� cselekedetekkel kell seg�teni�k egym�st �s a nem h�võket, hogy gy�m�lcs�zõ legyen az �let�k.
Aranymondat: �Igaz ez a besz�d, �s szeretn�m, ha szil�rdan tan�skodn�l ezek mellett, hogy az Istenben h�võk igyekezzenek a j� cselekedetekben el�l j�rni: ezek j�k �s hasznosak az embereknek.� � Tit 3:8
***
2005. okt�ber 9.
B�lcsess�g Istentõl
Jakab 1:1-15
Isten gyermekeinek Isten b�lcsess�g�re kell alapozniuk, hogy k�pesek legyenek kitartani a pr�b�kban.
A b�lcsess�g az �let egyik legfontosabb tartoz�ka. B�r n�lk�le is lehet �lni, de ha valaki t�nyleg �r�lni k�v�n ennek a f�ldi l�tnek, �s ha val�ban ki akarja haszn�lni az Istentõl kapott lehetõs�geit, akkor f�lt�tlen�l b�lcsnek kell lennie. �m mielõtt itt �s most igent mondunk a b�lcsess�gre, sz�m�t�sba kell venn�nk, hogy az igazi b�lcsess�g nem emberi tud�sb�l fakad. Isten ig�je arra int, hogy ne legy�nk b�lcsek �nmagunkban (P�ld 3:7)! A val�di b�lcsess�g Istentõl sz�rmazik, �s Isten f�lelm�vel kezdõdik (Zsolt 111:10). Egyed�l õ, a Mindentud� �s a Mindenhat� tehet k�pess� minket, korl�tolt embereket arra, hogy okosan, �gyesen �s az õ akarat�nak megfelelõen alkalmazzuk ismeret�nket, tud�sunkat. Engedj�nk h�t a mai igetanulm�ny biztat�s�nak, �s k�rj�k Istent, hogy adjon nek�nk az õ b�lcsess�g�bõl, amely r�v�n a k�s�rt�sek �s a pr�b�k k�z�tt is k�pesek lesz�nk kitartani mellette!
 
�r�lj a megpr�b�ltat�sok k�z�tt! (1-4)
Jakab apostol meglepõ tan�csot adott �r�s�ban c�mzettjeinek. Arra biztatta õket, hogy tarts�k �r�mnek, ha k�l�nf�le k�s�rt�sekbe esnek. M�s szavakkal: �r�ljenek a megpr�b�ltat�sok k�z�tt. Nem a pr�b�k miatt kellett �r�lni�k, hanem a pr�b�kban. A legt�bb ember azt tartja �r�mnek, ha elmenek�lhet a k�rnyezet�ben t�mad� k�s�rt�sek, vagyis a pr�b�k elõl, �m a h�võknek azt kell megtanulniuk, hogy teljes �r�mnek tarts�k, amikor pr�b�kba esnek.
Fordulj Istenhez b�lcsess�g�rt! (5-11)
B�lcsess�gre nek�nk, ma �lõ h�võknek is sz�ks�g�nk van. Ha hi�nyzik az �let�nkbõl, k�nnyen elcs�gged�nk Isten el�rhetetlennek tûnõ elv�r�sa elõtt, hogy �rett kereszty�nekk� v�ljunk. De ne engedj�k, hogy �gy t�rt�njen! Forduljunk Istenhez bizalommal, hittel �s rem�nys�ggel, �s k�rj�nk tõle mennyei b�lcsess�get! Ha megtessz�k ezt a jelentõs�gteljes l�p�st, �gy ismerj�k meg az Urat mint bõkezûen �s �r�mmel adakoz� szeretõ Aty�t.
�llj ellene a k�s�rt�snek! (12-15)
Senki sem tal�lhat ments�get a bûneire, �s nem b�jhat ki a felelõss�gre von�s al�l azzal a kifog�ssal, hogy k�s�rt�se Istentõl j�tt. Jakab apostol vil�gosan kimondja, hogy Isten megk�s�rthetetlen, �s õ sem k�s�rt senkit. A k�s�rt�s forr�sa az ember belsej�ben tal�lhat�: mindenki saj�t k�v�ns�g�t�l vonzva �s csalogatva esik k�s�rt�sbe. Ez a sz�v m�ly�n fakad� v�gyakoz�s kih�zza az embert biztons�gos hely�rõl, ahogyan a halat kivonja rejtek�rõl a csali, �s ha nem hajland� nemet mondani, horogra akad, vagyis bûnbe esik.
Aranymondat: �Ha pedig valakinek nincsen b�lcsess�ge, k�rjen b�lcsess�get Istentõl, aki k�szs�gesen �s szemreh�ny�s n�lk�l ad mindenkinek, �s meg is kapja.� � Jak 1:5
***
2005. okt�ber 16.
Az ige megtart�i
Jakab 1:16-27
Isten ig�je a h�võ �let alapja, ez�rt Isten gyermekeinek az ige cselekvõiv� kell v�lniuk.
Isten ig�je, a Biblia a legjobb �letvezetõ. Nem l�tezik olyan �lethelyzet, amelyben az ige k�ptelen volna eligaz�t�st adni. Isten el is v�rja tõl�nk, gyermekeitõl, hogy ne m�shol vagy m�sn�l keress�k a megold�st, hanem egyed�l n�la �s az õ ig�j�ben. De ha õt �s az õ besz�d�t v�lasztjuk, azt is v�llalnunk kell, hogy engedelmesked�nk annak, amit mond nek�nk, �s megtessz�k, amire felsz�l�t benn�nket. Igetanulm�nyunk c�lja, hogy az ig�nek ne csak hallgat�i legy�nk, hanem kitart� �s k�vetkezetes cselekvõi is.
 
Az ige � a legjobb vezetõ (16-18)
Isten ig�je a legjobb vezetõ � hitre juttatja az elveszetteket, ut�na pedig meg�vja õket a t�velyg�stõl. A legcsod�latosabb mindebben az, hogy ezt a nagyszerû munk�t nemcsak Jakab idej�ben, hanem napjainkban is hûs�gesen v�gzi. A mi feladatunk � ha Isten gyermekei vagyunk � nem m�s, minthogy figyelj�nk az igazs�g ig�j�re, �s k�vess�k �tmutat�sait, hiszen azon az �ton vezet, amelyen j�rnunk kell.
Az ige � a l�lek megtart�ja (19-21)
Aki Isten igazs�g�t k�v�nja szolg�lni az �let�vel, annak f�lre kell tennie minden tiszt�talans�got �s gonoszs�got, sõt meg kell tanulnia szel�den fogadni az ig�t, Isten besz�d�t. Ennek a k�tir�ny� cselekedetnek a sz�ks�gess�g�t Jakab azzal a hatalmas igazs�ggal magyar�zta, hogy a beoltott ige megtartja a lelket. Aki teh�t meg akarja menteni az �let�t, annak a bûn legapr�bb maradv�ny�t is el kell t�vol�tania �let�bõl, hogy teret nyerjen benne Isten ig�je, a l�lek megment�s�nek egyetlen eszk�ze.
Az ige � amit meg kell tartani (22-25)
A lelki erõ �s a folyamatos lelki nagykor�s�g kulcsa az Isten ig�j�be val� sz�nd�kos �s kitart� betekint�s, amelyhez engedelmess�gre val� hajland�s�g kapcsol�dik. Tûzz�k ki c�lul, hogy mi lelkileg erõs �s fejlett kereszty�nek lesz�nk, �s ne mulasszuk el egy nap sem a lehetõs�get, hogy beletekints�nk Isten ig�j�be, �s azt�n megtegy�k mindazt, ami r�nk v�r! Ha az ige tev�keny megval�s�t�i vagyunk, boldogg� tesznek minket a cselekedeteink.
Az ige � a kegyess�g alapja (26-27)
A tiszta �s romlatlan kegyess�get az jellemzi, hogy gyakorl�j�nak a viselked�se �s a jelleme Isten ig�j�nek a fegyelme alatt �ll. Ennek �rtelm�ben az Istennek tetszõ �letû h�võ seg�t a sz�ks�gben levõ �rv�kon �s �zvegyeken, �s vigy�z lelke tisztas�g�ra. Kegyess�g�t Isten ig�j�re �p�ti, �s gondja van arra, hogy ne vegy�k le l�b�r�l a pr�b�k vagy a k�s�rt�sek, hanem erõsen �lljon Isten igazs�g�ban, sõt alkalmazza is azt.
Aranymondat: �Legyetek az ig�nek cselekvõi, ne csup�n hallgat�i, hogy be ne csapj�tok magatokat.� � Jak 1:22
***
2005. okt�ber 23.
Szem�lyv�logat�s n�lk�li szeretet
Jakab 2:1-13
Isten gyermekeinek kedvesen, irgalmasan �s k�vetkezetesen kell viszonyulniuk mindenkihez.
 
Kedvess�g mindenki ir�nt (1-4)
Ha felismerj�k magunkban a k�sztet�st arra, hogy kiv�teles b�n�sm�dban r�szes�ts�k az elõkelõ embereket, a szeg�nyekkel pedig megvetõen b�njunk, be kell vallanunk, hogy mi sem vagyunk k�l�nbek Jakab kort�rsain�l. Aki J�zus Krisztusban hisz, nem lehet szem�lyv�logat�, hanem kedvesen kell viszonyulnia mindenkihez, k�l�nben bûn�ss� v�lik, �s ellentmond�sba ker�l �nmag�val.
 
K�ny�r�let mindenki ir�nt (5-9)
A kir�lyi t�rv�ny r�sz�nkrõl, ma �lõ kereszty�nek r�sz�rõl is szeretetet �s k�ny�r�letet felt�telez minden ember ir�nt. Amennyiben egyet�rt�nk ezzel a k�vetelm�nnyel, �s engedelmeskedni k�v�nunk neki, mindenekelõtt be kell ismern�nk, hogy a szeg�nyek h�tt�rbe szor�t�sa �s a gazdagok elõnyben r�szes�t�se napjainkban is helytelen �s �rtelmetlen m�g akkor is, ha a gy�lekezetben levõ gazdagok nem tartj�k elnyom�s alatt a szeg�nyebb tagokat, �s nem viszik õket t�rv�ny el�.
 
K�vetkezetess�g mindenben (10-13)
Nem sz�ks�ges minden t�rv�nyt megs�rteni ahhoz, hogy bûn�s legyen az ember. El�g csak egy ellen v�teni, �s akkor hi�ba tartotta meg az �sszes t�bbit � alapj�ban v�ve mindet �th�gta. Az Isten t�rv�ny�vel szembeni engedetlens�g megk�t�z. Sõt �t�letet von maga ut�n, amely irgalmatlan mindazokhoz, akik elmulasztanak irgalmasan b�nni m�sokkal. Az �t�letet csak az irgalmass�g gyõzheti le, m�gpedig �gy, ahogyan a szeretet diadalt arathat az elõ�t�let f�l�tt.
Aranymondat: �Ha ellenben bet�ltitek a kir�lyi t�rv�nyt az �r�s szerint: �Szeresd felebar�todat, mint magadat!� � helyesen cselekesztek.� � Jak 2:8
***
2005. okt�ber 30.
Tettekben megnyilv�nul� hit
Jak 2:14-26
A m�sokon seg�tõ kereszty�nek tetteikkel igazolj�k hit�k val�dis�g�t.
Igetanulm�nyunk a hit �s a cselekedetek k�z�tti kapcsolatot t�rgyalja, �s arra b�tor�t miden �jj�sz�letett kereszty�nt, hogy ragasszon a hit�hez j� cselekedeteket. K�vess�k figyelemmel Jakab meggyõzõ �rveit, amelyekkel al�t�masztja ezt a biztat�st, �s k�zben engedj�k, hogy Isten konkr�t cselekedeteket t�rjon fel elõtt�nk, amelyeket nek�nk kell megtenn�nk!
 
Tettek n�lk�li hit (14-17)
Ahogyan a szeretet t�rv�nye nem ad helyet a szem�lyv�logat�s bûn�nek menteget�s�re, a hit sem oldoz fel senkit a j� cselekedetek gyakorl�s�nak sz�ks�gess�ge al�l. A h�võknek nemcsak a szeretet�ket kell kimutatniuk, gyakorolniuk �s bizony�taniuk, hanem a hit�ket is. A szeretet legfõbb bizony�t�ka m�sok elfogad�sa, a hit� pedig m�sok seg�t�se. Ha a hit nem terem j� cselekedeteket, �rt�ktelennek, term�ketlennek, halottnak sz�m�t.
Cselekvõ hit (18-20)
A tettek n�lk�li hit meddõs�g�t �s a cselekvõ hit val�dis�g�t ez�ttal egy k�l�nleges p�lda mutatja be. Jakab az �rd�g�k hit�t hozza fel szeml�ltet�sk�ppen, amely ism�t r�mutat arra, hogy l�tezik �lettelen �s hasztalan hit, de amelyik cselekedetekkel p�rosul, az k�ts�gtelen�l �lõ �s hely�nval�.
Az igazi hit j� cselekedetekkel p�rosul, vagyis cselekvõ. Mivel Isten gyermekei vagyunk, �s azt valljuk, hogy igazi a hit�nk, Jakabhoz hasonl�an mi is a cselekedeteink alapj�n kell, hogy megmutassuk a hit�nket. Enn�l lejjebb nem adhatjuk. Term�szetesen a hitnek ez a gyakorlati meg�l�se �lland� odafigyel�st �s t�rekv�st ig�nyel r�sz�nkrõl, ami egy�ltal�n nem k�nnyû, �s idõnk�nt kellemetlen is lehet, de ki kell tartanunk! Elj�n a nap, amikor Isten gazdagon megjutalmazza minden erõfesz�t�s�nket, �nzetlens�g�nket, �s hit�nket igazol� j� tetteinket.
 
Hit, cselekedetek �s a megv�lt�s (21-26)
�brah�mnak ez a p�ld�ja, amely a hit �s a cselekedetek egy�ttmûk�d�s�t szeml�lteti, vil�gosan r�mutat arra a k�t nagy igazs�gra, hogy a tettek a megigazul�s hõm�rõi �s bizony�t�kai, a hit viszont a megigazul�s alapja. Sõt azt is tiszt�n jelzi, hogy a hit a tettek hajt�ereje, a cselekedetek pedig a hit testet �lt�se.
Hitbõl fakad� cselekedeteink r�v�n mi is seg�ts�get ny�jthatunk a k�rnyezet�nkben �lõ embereknek � �s ez nemcsak lehetõs�g. Ha megigazultunk hit �ltal, felelõss�ggel tartozunk az�rt, hogy j�t tegy�nk m�sokkal!
A hit a megv�lt�s alapja, a j� cselekedetek pedig a megigazul�s bizony�t�kai.
Aranymondat: �Ugyan�gy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott �nmag�ban.� � Jak 2:17
***
2005. november 6.
A nyelv megszel�d�t�se
Jakab 3:1-18
Mivel a besz�dnek �ri�si a hatalma, meg kell tanulnunk �p�tõ szavakat haszn�lni.
 
Gondold �t a felelõss�ged! (1-2)
A lelki �retts�get nemcsak a pr�b�k �s a k�s�rt�sek idej�n tan�s�tott kitart�s, nemcsak a szolg�lat, nemcsak a szeretet �s nemcsak a j� tettek jelzik, hanem a h�võk szavai is. Ennek tudat�ban Jakab felsz�l�tja olvas�it, hogy megfontoltan besz�ljenek, �s uralkodjanak gondolataik f�l�tt.
Tartsd ellenõrz�s alatt a besz�ded! (3-8)
Egyesek jobb eredm�nyt �rnek el, m�sok gyeng�bbet, teljesen azonban senki sem tudja megszel�d�teni a nyelv�t. Ennek oka, hogy a nyelv gonosz, rakonc�tlan �s ingatag, sõt tele van hal�los m�reggel. Ha azt akarjuk, hogy ne �rtsunk vele m�soknak �s magunknak sem, olyan gondosan kell haszn�lnunk, mint egy �letvesz�lyes, m�rgezõ term�ket.
Besz�d�nk fel�gyelet�nek priorit�saink elej�n kell �llnia, hiszen Krisztus k�vetõik�nt nem engedhetj�k, hogy felelõtlen�l kommunik�ljunk m�sokkal.
Vigy�zz a k�vetkezetess�gre! (9-12)
Az �zenet egy�rtelmû: a h�võ ember nyelve nem lehet a k�vetkezetlens�g eszk�ze. Meg kell tanulnunk uralkodni f�l�tte, �s vigy�znunk kell arra, hogy ne haszn�ljuk j� �s rossz c�lokra, hanem csak �des, kedves �s �p�tõ besz�dre.
L�gy b�lcs! (13-18)
A helyes besz�d kulcsa a helyes gondolkod�s. �m a helyes gondolkod�st elsõsorban nem az �rtelem, hanem a b�lcsess�g hat�rozza meg � az a b�lcsess�g, amelyet al�zat, kegyelem �s b�kess�g jellemez.
Az �rtelmes besz�d b�lcs l�lekbõl ered, �s a nyelv f�ken tart�sa csak �polt gondolatvil�ggal lehets�ges! A besz�d�nk olyan tiszta �s b�lcs lesz, mint a gondolataink �s a sz�v�nk.
Aranymondat: Jakab 3:13
***
2005. november 13.
Al�rendelt �let
Jakab 4:1-17
Ha Isten gyermekei vagyunk, al�zattal al� kell rendeln�nk �let�nket az �r hatalm�nak.
 
Az al�rendel�s fontoss�ga (1-5)
A visz�lyok �s a harcok forr�sa az emberi sz�v kapzsis�g�ban rejlik. A h�võk akkor j�rnak el helyesen, ha Istentõl k�rik jogos sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�t. �gy, ha egyik vagy m�sik h�võ nem kapja meg, amit k�r, ez nagyr�szt az�rt t�rt�nik, mert helytelenek az ind�t�kai. Isten sohasem t�lti be az �nc�l� pazarl�s sz�ks�geit!
Ha a vil�g bar�ts�ga helyett Istennek rendelj�k al� magunkat, megtapasztaljuk, hogy az eff�le al�rendel�s b�k�t teremt a visz�lyok hely�n, megfelelõ mederbe tereli a k�v�ns�gainkat.
Az al�rendel�s �ld�sa (6-12)
Aki teljes m�rt�kben al� akarja rendelni �nmag�t Istennek, nem engedheti meg mag�nak, hogy r�galmazza a testv�r�t, vagy �t�lkezzen f�l�tte. A t�rv�ny el�t�li a r�galmaz�st, �s �va int mindenkit az �nfejû �t�lkez�stõl. Ha valaki m�gis ezt teszi a testv�r�vel, az egyenesen a t�rv�nyt r�galmazza �s �t�li.
Az al�rendel�s �rtelme (13-17)
Az elbizakodott tervezget�st csak �gy ker�lhetj�k el, ha folyamatosan Isten n�zõpontj�b�l l�tjuk magunkat. Ahelyett, hogy emberileg nagy terveket sz�v�getn�nk, k�sznek kell lenn�nk arra, hogy Isten is helyet kapjon a k�pben. Ha erre nyitottak vagyunk, �nk�zpont� k�rked�s�nket felv�ltja az Istent tisztelõ bizalom.
Aranymondat: Jakab 4:7
***
2005. november 20.
Isten csal�dj�ban
Jakab 5:1-20
Krisztus gy�lekezete olyan, mint egy csal�d, amelynek sz�mos tagja van. Ez�rt ahogyan a csal�dtagok felelõsek egym�s�rt, ugyan�gy a h�võk is. Sem egy csal�d, sem a gy�lekezet nem fejlõdik megfelelõen, �s nem lehet harmonikus, ha a tagok figyelmen k�v�l hagyj�k egym�s sz�ks�geit, �s egym�st�l f�ggetlen�l pr�b�lnak megk�zdeni a neh�zs�gekkel, a halad�s k�l�nb�zõ kih�v�saival. �m ha mindenki a hely�n van, �s eleget tesz csal�di, illetve gy�lekezeti k�telezetts�geinek, a k�z�ss�g egys�get, �sszhangot �s fejlõd�st �l �t. Jakab apostol a kereszty�nek n�gy k�telezetts�g�re mutat r� ebben az igetanulm�nyban, amelyek a gy�lekezeti harm�nia �s elõrehalad�s mellett, szem�lyre sz�l� �ld�sokat is magukban hordoznak.
 
�vakodj a kapzsis�gt�l! (1-6)
Jakab nem mag�t a gazdags�got �t�li el, hanem az ehhez k�tõdõ p�nzs�v�rs�got �s azokat a tetteket, amivel az emberek megszerzik a gazdags�got. A kapzsis�g minket, mai kereszty�neket is megk�s�rthet. M�g az is elõfordulhat, hogy Jakab c�mzettjeihez hasonl�an mi sem riadunk vissza m�sok megk�ros�t�s�t�l csak az�rt, hogy min�l gazdagabbak legy�nk. De �lljunk ellene a gonosznak! Ha megh�zzuk a vonalat, �s nem enged�nk az �rd�g k�sztet�seinek, minden f�ldi kincsn�l nagyobb jutalomban lesz r�sz�nk.
 
L�gy t�relmes! (7-12)
A t�relmet szorgalmazva Jakab arra is felsz�l�tja a h�võket, hogy ne panaszkodjanak egym�sra, mert J�zus az ajt� elõtt �ll. A h�võknek k�szen kell lenni�k arra, hogy szenved�st is v�llaljanak, ha sz�ks�ges. Ezt a k�vetelm�nyt mind a pr�f�t�k, mind J�b p�ld�ja al�h�zza.
Im�dkozz gyakran! (13-18)
Levele v�ge fele k�zeledve Jakab az im�ds�gra helyezi a hangs�lyt, �s konkr�t eseteket eml�t, amelyek gyakori �s kitart� im�ra �szt�nzik a h�võket. Ilyen p�ld�ul a szenved�s. B�rmibõl ered is, a szenved�snek im�t kell fakasztania. Ugyan�gy az �r�mnek is. Akinek �r�me van, dicsõ�tse Istent az im�iban. A beteg ember buzg� im�ds�gra �szt�n�zheti a gy�lekezet el�lj�r�it is. K�z�s k�ny�rg�s�k nyom�n Isten szabadul�ssal, bûnbocs�nattal, gy�gyul�ssal aj�nd�kozza meg a szenvedõt.
Seg�ts a t�velygõknek! (19-20)
V�g�l Jakab arra is r�mutat, hogy Isten csal�dj�ban a tagok felelõss�ggel tartoznak egym�s�rt. Aki �szreveszi, hogy testv�re let�rt a j� �tr�l, �s bûnbe esett, seg�ts�ggel tartozik neki �gy, hogy megt�r�shez vezeti. Ez�ltal a lelk�t menti meg.
Aranymondat: Jakab 5:8
***
2005. november 27.
�ld�st eredm�nyezõ v�laszt�s
D�niel 1:3-9; 2:14-28, 46-48
Az �let sz�mtalan helyzetet teremt, amelyben v�lasztanunk kell j� �s rossz, vagy igaz �s hamis k�z�tt. Sok esetben egyenesen az a k�rd�s, hogy Isten mellett vagy ellene d�nt�nk-e. Idõnk�nt nem eg�szen egy�rtelmû, hogy mi egyezne Isten akarat�val, �s mi ellenkezne vele. Van, amikor az okoz gondot, hogy v�llaljuk az �ldozatot, amit az Isten ir�nti hûs�g�nk�rt kellene meghoznunk. D�nielnek egyik neh�zs�g sem jelentett probl�m�t.
Isten szerinti elhat�roz�s (3-9)
D�niel minden tett�ben Isten tetsz�s�t akarta keresni. Ez�rt elhat�rozta, hogy b�r nem saj�t haz�j�ban tart�zkodik, hanem egy olyan kult�r�ban, amely nem tartja be Isten t�rv�ny�t, õ m�gis Isten elv�r�sainak fog megfelelni. Idõnk�nt mi, mai kereszty�nek is ker�lhet�nk olyan helyzetbe, amikor k�lsõ nyom�s nehezedik r�nk, hogy Isten szab�lyait figyelmen k�v�l hagyva embereknek igyekezz�nk tetszeni. Val�j�ban ilyenkor der�l csak ki, hogy mennyire fontos nek�nk Isten.
Isten hatalma �s b�lcsess�ge (14-28)
Isten cselekedete az õ korl�tlan hatalm�r�l �s b�lcsess�g�rõl tett bizonys�got. Azt hirdette, hogy õ, a s�t�ts�g �s a vil�goss�g alkot�ja, b�rmit megtehet, �s õ, a b�lcsess�g �s a tudom�ny osztogat�ja, t�k�letesen ismeri, sõt m�soknak is kijelentheti a j�võt. Mindez magasztal�sra �s dicsõ�t�sre ind�totta D�nielt, azt�n pedig felb�tor�totta, hogy amikor Nebukadneccar el� �ll, vele is f�lelem n�lk�l tudassa: nem saj�t �rtelme fejtette meg az �lmot �s annak magyar�zat�t, hanem a menny Istene.
Isten �ld�sai (46-48)
D�niel elhat�roz�sa, hogy nem szennyezi be mag�t Nebukadneccar �tel�vel, sz�mos �ld�st eredm�nyezett. M�g a kir�ly is �ld�sban r�szes�lt miatta, mert v�laszt kapott a k�rd�s�re. B�tor�tsanak minket ezek a D�niel k�nyv�ben f�ljegyzett esem�nyek, hogy sohase f�lj�nk megvallani a mi Urunkat, J�zus Krisztust szavaink �s tetteink �ltal! Az Isten szerinti v�laszt�sok nyom�n a mi �let�nkben is �ld�s fakad.
Aranymondat: Zsolt 112:1-2
 
2005. december 4.
Szabadul�shoz vezetõ hit
D�niel 3:1-6, 14-33
Az �let sz�mtalan pr�ba �s neh�zs�g el� �ll�t minket. B�rmilyen b�lcsek �s elõvigy�zatosak vagyunk, ezeket nem ker�lhetj�k el. De ne ijedj�nk meg tõl�k! Ha Isten gyermekei vagyunk, a megoldhatatlannak tûnõ �lethelyzetek csak lehetõs�gek, amelyek sor�n megtapasztalhatjuk a hit erej�t �s szeretõ Urunk v�gtelen hatalm�t. Ez�rt sohasem szabad elcs�ggedn�nk vagy elvesz�ten�nk a rem�nyt. Am�g Istennel egy oldalon �llunk, a legs�t�tebb pillanatban is hittel v�rhatunk a szabadul�sra. D�niel h�rom bar�tj�nak, Sadraknak, M�saknak �s Ab�dneg�nak a p�ld�ja hitelesen igazolja ezt a b�tor kijelent�st.
 
A pr�ba (3:1-6)
Nebukadneccar egys�ges korm�nyzatot �s egys�ges vall�st k�v�nt l�trehozni. Ez�rt r�tt ki hal�lb�ntet�st arra, aki nem engedelmeskedik parancs�nak. Mit tesznek a zsid� ifjak ebben a helyzetben? Kitartanak Isten mellett az �let�k �r�n is, vagy megadj�k magukat a fenyeget�s elõtt Nebukadneccar kir�lynak?
Az �let minket, Isten mai im�d�it sem k�m�l a kritikus helyzetektõl, amelyekben Isten vagy a saj�t �let�nk k�z�tt kell v�lasztanunk. Ez�rt mondta J�zus, hogy aki az õ tan�tv�nya akar lenni, annak meg kell tagadnia �nmag�t.
 
A hit (3:14-18)
Sadrak, M�sak �s Ab�dneg� fontosabbnak tartott�k az Isten ir�nti engedelmess�get, mint a saj�t �let�ket. Ez�rt tudtak hinni �s b�zni Istenben akkor is, amikor ez�rt biztos hal�l v�rt r�juk. Minket ma val�sz�nûleg nem egy kir�ly vagy egy aranyszobor pr�b�l elszak�tani Istentõl. A vil�gnak �s a gonosznak mindig megvannak a maga leghat�sosabb m�dszerei �s taktik�i. Az �r ekkor is tud seg�teni a h�võknek.
A szabadul�s (3:19-33)
A pr�b�k t�z�t is t�l�lhetik az �rban b�z�, a r� hagyatkoz� h�võk.
Aranymondat: �Van nek�nk Isten�nk, akit mi tisztel�nk: õ ki tud minket szabad�tani az izz� t�zes kemenc�bõl, �s ki tud szabad�tani a te kezedbõl is, � kir�ly! De ha nem tenn� is, tudd meg, � kir�ly, hogy mi a te isteneidet nem tisztelj�k, �s nem h�dolunk az aranyszobor elõtt, amelyet fel�ll�ttatt�l!� � D�n 3:17-18
***
2005. december 11.
Felmagasztal�sba torkol� al�zat
D�n 4:21-34; 5:1-6,17-28
 
Al�zat vagy elbizakodotts�g � ez a k�rd�s a bûnbees�stõl kezdve sz�ntelen�l megosztja az emberis�get, �s k�t alapvetõen k�l�nb�zõ csoportba sorolja. Az egyikhez olyanok tartoznak, akik elismerik Isten fennhat�s�g�t �s szuverenit�s�t, nem akarnak f�l�je kerekedni, �s nem l�zadnak ellene, hanem el�gedetten �s csendesen �lnek viszonylag szûkre szabott emberi korl�taik k�z�tt. A m�sik csoport azokb�l �ll, akik nem zavartatj�k magukat Isten mindenek f�l�tt �ll� uralma miatt, hanem saj�t elgondol�saik szerint, b�tran, szabadon, �m gyakran vakmerõen �lnek. Emberi szempontb�l ennek az ut�bbi csoportnak a tagjai sz�m�tanak sikeresnek, de nem �gy Isten elõtt. Ma �jra d�nthet�nk: az al�zatos emberekhez igazodunk, vagy a b�szk�khez szabjuk magunkat.
Megal�ztat�s (4:21-30)
D�niel magyar�zat�nak k�sz�nhetõen Nebukadneccar elõtt vil�goss� v�lt, hogy megal�z� b�ntet�s v�r r�, ha nem hagy fel bûn�s b�szkes�g�vel. Ha azonban al�rendeli mag�t Istennek, elker�lheti ezt a borzalmas megal�ztat�st.
Ne v�rjuk h�t, hogy õ al�zzon meg minket, hanem okuljunk Nebukadneccar eset�bõl, �s rendelj�k al� az �let�nket Istennek, am�g nem k�sõ!
 
Felmagasztal�s (4:31-34)
A megal�ztat�s �s a kij�zanod�s, vagyis Isten szuver�n hatalm�nak az elismer�se �talak�totta Babilon elsõ ember�nek az eg�sz �let�t. Isten fel� fordul�sa nyom�n �j emberr� lett, �s Isten �ld�s�nak k�sz�nhetõen m�g nagyobb hatalomra jutott, mint kor�bban.
Ha elismerj�k saj�t kicsinys�g�nket, gyenges�g�nket �s el�gtelens�g�nket Isten elõtt, õ minket is felemel, meg�ld, tisztess�gben r�szes�t.
Elbizakodotts�g (5:1-6)
Nebukadneccar utols� �lm�t�l B�lsaccar utols� lakom�j�ig eltelt n�h�ny �v alatt jelentõs v�ltoz�sok mentek v�gbe Babilonban. Ennek k�sz�nhetõen B�lsaccar cs�ppet sem zavartatta mag�t Istennel szembeni elbizakodotts�ga miatt.
Ez�rt Isten haragj�val ker�lt szembe, amit egy emberi k�z titkos �r�sa jelentett ki.
 
�sszeoml�s (D�n 5:17-28)
B�lsaccar t�rt�net�t �gy kell tekinten�nk, mint egy figyelmeztet�st, amely kimondottan nek�nk, kegyelemben �ll� kereszty�neknek sz�l. Isten arra int �ltala benn�nket, hogy ne hajoljunk el tõle, �s ne legy�nk elbizakodottak, hanem �lj�nk az õ f�lelm�ben (R�m 12:20). Ha elb�zzuk magunkat, �s elfordulunk szeretõ Urunkt�l, megtorl�sra, �sszeoml�sra, �t�letre kell sz�m�tanunk. Csak az al�zat vezet felmagasztal�shoz!
Aranymondat: �Mert aki felmagasztalja mag�t, megal�ztatik, �s aki megal�zza mag�t, felmagasztaltatik.� � Mt 23:12
***
2005. december 18.
Õszinte bûnb�nat
D�niel 9:1-19
 
A bûnb�nat �s a bûnvall�s a lelki tisztas�g kulcsa, valamint az Isten �s ember k�z�tti kapcsolat eg�szs�g�nek a felt�tele.
Term�szetesen nem k�nnyû beismern�nk, hogy v�tkezt�nk, de amikor ezen t�l vagyunk, a felszabadul�s �s a helyre�llt kapcsolat �r�me elfeledteti vel�nk a bûn terh�t �s a bûnb�nattal egy�tt j�r� f�jdalmat, neh�zs�get. D�niel im�ja, amivel az elõtt�nk �ll� igetanulm�ny sor�n foglalkozunk, arra k�v�n megtan�tani benn�nket, hogy ismerj�k el õszinte bûnb�nattal a v�tkeinket, �s azt�n t�rjuk b�tran Isten el� a k�r�seinket. A vil�gmindens�g Alkot�ja figyel a szavainkra, k�sz megbocs�tani nek�nk, �s �r�mmel v�laszol k�ny�rg�s�nkre.
Elõzm�nyek (D�n 9:1-2)
A Babilonba sz�mûz�tt D�nielt most az �r�sokat, vagyis a J�d�b�l elvitt, gondosan õrz�tt, szent irattekercseket olvassa, tanulm�nyozza �s �rtelmezi. A m�dek k�z�l sz�rmaz� D�rius kir�ly elsõ �ve Kr. e. 539-ben volt. Ekkor D�niel m�r hatvanhat �vet t�lt�tt Babilonban.
Bûnvall�s (D�n 9:3-14)
D�niel vil�gosan tudta, hogy a babiloni fogs�g Isten feny�t�se volt J�da n�p�nek az �let�ben. Azt is hat�rozottan hitte, hogy a bûnvall�s a feny�t�s megszûn�s�nek �s a helyre�ll�snak a legfõbb felt�tele. Ez�rt azonosulva n�pe bûneivel vall�st tett hamiss�gaikr�l, mintha szem�lyesen õ lett volna felelõs �rt�k.
Tegy�nk �gy mi is, mint D�niel: b�njuk meg �s valljuk meg bûneinket az �rnak! Szeretõ Aty�nk �r�mmel megbocs�t minden megt�rõnek!
 
K�ny�rg�s (15-19)
D�niel tudat�ban volt n�pe Istenre-utalts�g�nak, �gy mindenekelõtt az�rt k�ny�rg�tt, hogy õ, akinek minden tette igazs�gos, ford�tsa el l�ngol� haragj�t Jeruzs�lemtõl, �s vessen v�get gyal�zat�nak. M�sodsorban az�rt esedezett, hogy Isten t�vol�tsa el haragj�t, �s tekintsen le v�lasztottaira, ki�rasztva r�juk v�gtelen j�indulat�t, irgalm�t, helyre�ll�t� kegyelm�t. Mindezek ut�n D�nielnek m�r csak egy k�r�se maradt: hogy az �r hallgassa meg im�j�t, �s cselekedjen hatalmasan, dicsõs�g�nek megnyilv�nul�sa �rdek�ben.
A megbocs�t�s�rt �s bizonyoss�g�rt esedezõ D�niel az�rt k�v�nta olyan nagyon az elpusztult jeruzs�lemi szent�ly helyre�ll�t�s�t, mert Krisztus elõtt a zsid�k � egy�n �s k�z�ss�g egyar�nt � csak a templomi �ldozatok r�v�n nyertek bocs�natot Istentõl a bûneikre.
Aranymondat: �Uram, hallgass meg! Uram, bocs�ss meg! Uram, figyelj r�nk, �s cselekedj, ne k�slekedj! � �nmagad�rt, Istenem, hiszen a te nevedrõl nevezt�k el v�rosodat �s n�pedet!� � D�n 9:19
***
2005. december 25.
J�zus sz�let�se
M�t� 2:1-18
 
J�zus Krisztus sz�let�se, �lete, hal�la �s felt�mad�sa �gy megosztja az emberis�get, ahogyan semmi m�s a f�ld�n. Akik nem veszik komolyan, vagy elutas�tj�k Isten megv�lt�si terv�t, nem tekintik t�bbnek J�zust, mint egy b�lcs tan�t�t vagy egy neves t�rt�nelmi szem�lyis�get. Sõt az is megt�rt�nhet, hogy egyenesen ellens�gnek tartj�k, aki csak kellemetlens�get �s nyugtalans�got okoz nekik. �m Isten kegyelm�nek k�sz�nhetõen l�teznek olyan emberek is, akik �rtik Isten megv�lt�si terv�t, �s h�l�sak �rte. Az ilyenek sz�v�ben �r�m van, ha Isten Fi�r�l, J�zus Krisztusr�l hallanak, vagy ha a jelenl�t�ben lehetnek. Sõt az �r�m mellett a szeretet �s a j�indulat is jelen van az �let�kben, mert tudj�k, hogy õ a Messi�s, aki minden embernek �dv�ss�get akar adni.
 
�r�m vagy nyugtalans�g (1-3)
J�zus f�ldre j�vetel�nek h�re �r�mmel t�lt�tte el a b�lcseket. A b�lcsek J�zus ir�nti �rdeklõd�se nem maradt titokban. Her�des �s a jeruzs�lemiek nem �r�ltek J�zus sz�let�s�nek, sem a b�lcsek ir�nta tan�s�tott �rdeklõd�s�nek. Ennek �pp az ellenkezõje t�rt�nt: m�lys�ges nyugtalans�g �s szorong�s fogta el õket.
 
Gonosz sz�nd�k (4-8)
Her�des term�szetesen nem az�rt k�rdezõsk�d�tt a zsid� tud�sokt�l �s a napkeleti b�lcsektõl J�zus felõl, mert im�dni k�v�nta õt. L�nyeg�ben m�r ki is agyalta a tervet, amely seg�ts�g�vel megszabadulhat a tr�nj�t vesz�lyeztetõ fiatal kir�lyt�l.
 
Szeretetteljes aj�nd�koz�s (9-11)
Beteljesedett pr�f�ci�k (Mt 2:12-18)
A J�zus sz�let�s�hez kapcsol�d� beteljesedett pr�f�ci�k azt erõs�tik, hogy a vele kapcsolatos, m�g be nem teljesedett j�vend�l�sek is mind megt�rt�nnek. Higgy�k ezt teljes sz�vbõl, �s �lj�nk hit�nknek megfelelõen!
Aranymondat: �Hol van a zsid�k kir�lya, aki most sz�letett? Mert l�ttuk az õ csillag�t, amikor feltûnt, �s elj�tt�nk, hogy im�djuk õt.� � Mt 2:2
 
[2001-es vas�rnapi iskolai anyagok]
[2002-es vas�rnapi iskolai anyag]
[2003-as vas�rnapi iskolai anyag]
2004-es vas�rnapi iskolai anyag
2006-os vas�rnapi iskola
[Current vas�rnapi iskola]

�szrev�tele E-m

Evang�liumi H�rn�k Internet �1998,1999,2000,2001,2002,2003,2004,2005