Baptist TOP1000


VALÓBAN?

Lapozgassuk a Bibliát

VFI - Világot 
Formáló Igeversek

Vasárnapi iskola

Verset mondok -
Versek, gyülekezeti használatra

Könyvajánlatunk:
Balk Margit: Sok  verebecskénél drágábbak;
Holy Spy;
Imanaptár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

48 fénykép a chicagoi találkozóról a chicagoiak web oldalán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EVANGÉLIUMI HÍRNÖK  - Az Észak-Amerikai Magyar Baptista Szövetség havilapja

2003. NOVEMBER

Ez a "KORÁBBI SZÁMOK" EGYIK OLDALA ..

 
CÉLTUDATOS ÉLETVITEL
Novák József
 
Nagyon régen láttam utoljára. Magyaroszágon élő édesanyja adta meg most is a telefonszámát. Üzenetet hagytam, hogy szeretnék beszélni vele. Néhány perc múltán már hívott is. Alig ismertem a hangjára. Lendületesen és lelkesen beszélt, mintha csak kicserélték volna. Már mondta is, hogy ez volt a legjobb nyara, mert egy régi álma végre valóra vált: Európa csúcsán járt, a Mont Blancon. A jövő nyáron egy ennél is izgalmasabb expedícióra készülnek Most keményen tanul, mert két év múlva szeretné kézbe venni a diplomáját.
        Kérdeznem se kellett, a friss, nagy élmény kikívánkozott belőle. Három évig készültek az Alpok legmagasabb csúcsát megmászni. A csapat többi tagja Angliában él; a nyaralásaikat úgy tervezték, hogy együtt legyenek; összeszokjanak. A hegymászás nem olcsó sport; egész éven át az útra és a kellékekre spóroltak. Tulajdonképpen már tavaly készek voltak a mászásra, de hiába vártak a hegy tövénél az alkalmas időre. Idén is, már csak két napjuk volt, és a túravezetőnek extrát kellett fizetniük, de végre az időjárás jóra fordult, és nekivághattak a csúcsnak. Most sikerült.
 
       Nem sokan álmodnak ilyen csúcsok meghódításáról, és ez jól van így; a nagy tülekedésben letaposnánk minden kincset. A siker élménye azonban bárkinek jól jön. Lendületet vesz ezektől az ember, hogy még értékesebb célok felé vegyen irányt. Az a kérdés, hogy vannak-e céljaink, akár kicsik, akár nagyok?
 
      Van olyan, akinek nincsenek céljai? Lehet céltalanul is élni? Jakab apostol találkozott még a vallásos emberek között is ilyenekkel. Hatásokra reagáltak, egyik-másik vágyukat még Istennel is megosztották volna, de valójában kétlelkűek és állhatatlanok voltak. Céltalanul éltek - és így haszontalanul is.
      Anyukámnak van egy ilyen tyúkja. A többiek esznek, verekesznek és tojnak, annak rendje-módja szerint. Ez a mihaszna csak akkor szedeget, ha nem nézik, én mindig búsulni látom, tojást nem ad, és olyan könnyű, hogy levesbe is csak zöldségnek tenné meg. Ha fejbe kólintják a többiek, attól arrább lép, de csak annyit és olyan kelletlenül... el is neveztem baromfinak anyukám tyúkjai között.

      Céltalanul egzisztálni, "eléldegélni", csak azt és annyit vágyni, amire az ilyen "élethez" szükségünk van, Gazdánkat és embertársainkat lusta tehetetlenséggel ingerelni, nem emberhez méltó magatartás. Különösen is nem méltó ez a hívő emberhez. Nem lehet értelmes és hasznos életet céltalanul élni.
      Bár konkrét és ma is időszerű célokat bőségesen találunk a Bibliában, azok között a legelsőt, hogy Isten dicsőségére éljünk, ezeket "célba venni" nem kis feladat. Az a célunk ugyanis, amire a törekvéseink irányulnak. Legalább annyira meghatározza azt, hogy ki vagyok, mint a már megélt élményeim, a múltam. Sőt, az evangélium világosságában kiderül, hogy a céljaim, az életem iránya tesz azzá, aki vagyok, és nem a múltam. A cél a tiéd, és azt jelzi, hogy milyen ember vagy, és merre tart az életed.
      Ebből következik az is, hogy a céljait szívesen vállalja az ember mások előtt is. Nem szoktunk és nem szükséges azokkal hivalkodni, bizonyos esetekben jobb is, ha kevesekkel osztjuk meg, de a titkolt célok körül valami mindig hibádzik. A gyülekezeti közösség, azon belül a bizalmasabb, testvéri kapcsolatok arra is adattak, hogy a céljainkat megosszuk egymással, tanácsot és bátorítást nyerjünk.
      Megfigyelhettük már azt is, hogy a céltudatos ember aktív, energikus, és mindezek mellett még "kiszámíthatóbb" is, mint a céltalan. Olyan hatást kelt, amit könnyű tisztelni ("ne haragudj, de most csak öt percem van arra, hogy beszélgessünk"). Azért van ez így, mert a "célba vett" céljaiért örömmel és vágyódva harcoló ember még másokat is lendületbe hoz.
      Hasznos elgondolkoznunk azon is, hogy a cél-választásnál mi zajlik le bennünk? Megtörténhet (bár túl gyakran az ilyesmivel csak képzelgünk), hogy a Biblia lapjairól, vagy szülei szájáról fogad magáévá egy célt valaki, ami irányt és értelmet ad az életének, és amit képes lesz megosztani másokkal is, de a legtöbbünkben komoly harc, kemény munka és nagy kegyelem eredménye az, mire megfogalmazódik egy konkrét, mérhető, elérhető és időszerű cél.
      Személyiségünktől és érettségünktől függően, más sorrendben és arányban, de a cél-választást meghatározzák a vágyaink, az előrelátható nehézségek (a szükséges áldozat, ár), a rizikó, a "batyunkban" cipelt sikerek és csalódások, testi és lelki adottságaink, és a bizalmunk Istenben. A hívő ezekkel "számol", amikor a célját pontosítja. Mivel nem mindig tudatosan tesszük ezt, nagyon hasznos az Isten előtti csendet keresni, és beszámoltatni önmagunkat ezekről az életünk fordulópontjainál felejtett csatákról.
      Pál apostol céltudatos életének gyönyörű bizonyítékául szolgálnak börtönben írt sorai: "Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért". A megváltottak cél-választásai csakolyan kritikusan fontosak és kemény munkát igénylők, mint akárkiéi. Összehasonlíthatatlanul több segítséget kérhetünk ehhez az Úrtól. Kérhetjük, hogy adjon szabadságot a múlt olyan emlékeitől, amelyek zavarják a látásunkat. Segítséget ad ahhoz is, hogy önmagunkról, a rendelkezésünkre bocsátott időről és eszközökről reálisan gondolkozzunk. Igéjével és Szentlelkével biztosítja, hogy "egyenesen futhassunk": kitartsunk a cél mellett, és legyen erőnk megtenni azt, ami szükséges. Amikor a hívő ember eléri az Úr előtt is kedves célokat, a megtett út tapasztalatai és a siker feletti öröm mellett a legnagyobb jutalom az, hogy ott is Istennel találkozik. Vallástételünknek is ezért olyan fontos módja a céltudatos élet: a hívő célbajutásánál, kisebb és nagyobb sikereinél - akik látnak - Istennek tapsolnak.

Lukács János: Céltudatos keresztyén élet (New Yorki IFI oldalon)

Fényképes beszámoló az ifjúsági találkozóról itt.

Fazekas Mihály

ÓH MÍLY NAGY AZ OLY EMBER BOLDOGSÁGA
 
Óh míly nagy az oly ember boldogsága,
Kinek igazán gyűlt minden jószága;
Ki híven jár a magáé körül,
És a hamisan jöttnek nem örül.
Boldog, aki az álnok nyereségre
Átkot mer kérni, felnézvén az égre.
És kinek jó lelkiismerete
Útján mégyen szüntelen élete.
De jaj! akinek az Isten törvénye
Nyilván mondja, hogy hamis keresménye:
Rontást okoz felebarátjának,
Kárhozatot gyűjt önnönmagának.
Jaj annak! kinek szerzett gazdagsága
Csalárd lelkének tanúbizonysága.
Kit elhagyott lelkiismerete:
Nyomorult annak egész élete.
Óh, Isten, áldd meg foglalatosságom,
Melyben szent tetszésed által nem hágom;
Vezéreld hozzád vágyó lelkemet,
Hogy tőled várjam nyereségemet;
Azt tartsam hasznos vevésnek, adásnak,
Melyben nem csaltam s kárt nem tettem másnak:
Melyért szent orcádnak ítélete
Előtt nem bánt lelkem ismerete.

További versek itt.

Hálaadónap- Torontóban

SZERKESZTŐ ROVATA
Novemberi számunkban gerincét a New Yorkban rendezett ifjúsági találkozóról szóló beszámolók, valamint az ott elhangzott igei szolgálatok közül kettőnek a rövidített változata képezi. Ha valaki ezt túlzásnak találná, olvassa el a Valóban? című rovatunk e havi írását, s megértheti belőle, hogy mi az oka örömünknek, hálánknak. A jövő havi számba is jut még ugyanebből. Sok szép kép közül válogattam, de képből soha nincs elég, és elég jó. A saját felvételeimen kívül fölhasználtam még Kulcsár Ferenc, Pap Enikő, Jéger Pál és Balla Sándor képeit.
      A vendégek nevében is köszönöm a New York-i testvériségnek és Kulcsár Sándor lelkipásztornak a szíves vendéglátást és a jó programot. Hogyan tudtak ellátni ilyen sok távoli vendéget? Például úgy, hogy megnyitották házaikat a testvérek számára. Nem igen volt olyan család, ahol maradt volna egy üres ágy, vagy kihasználatlanul maradt volna egy hálózsák leterítésére alkalmas hely. Feleségemmel és két további családdal együtt Kulcsár Józsefék vendégei voltunk. Ez a kép hadd jelképezze a testvéri szeretet megnyilvánulását, melyet bőségesen tapasztaltunk e napokban.
      Egyébként hamarosan újra találkoznak az ifjak, legalábbis azok, akik eljönnek Chicagóba november 15-16-án, a lelkipásztor beiktatási ünnepélyre. A szombati napot úgy látom, nekik szánják a chicagói testvérek.
      A közelgő Hálaadás Napjára készítsen föl bennünket a torontói testvérek hasonló, de októberben megtartott ünnepéről szóló beszámoló.
      Kelownai testvéreink után a Californiában élők miatt aggódtunk az elmúlt hetekben. Tehetetlenül, de az Úrban bízva, az igét lapozgatva figyeltük a pusztító tüzeket. Viczián testvér írása segít földolgozni az eseményeket.
      Utazó misszionáriusunk, Vadász János testvér visszaérkezett erdélyi szolgálati útjáról - Sarmaságban töltötte az elmúlt két hónapot, s máris elutazott Melbourne-be, ahol 3 hónapig szolgál majd a gyülekezetben. Hordozzuk imádságainkban őt!
 
      Néhány gondolatban az IRODALMI NAPUNKKAL kapcsolatban.
      A hagyományos témánk ilyenkor az Evangéliumi Hírnök. Mi, Detroitban azonban általában összekötjük ezt a napot az ugyancsak novemberben esedékes Biblianappal, melyet a nagy bibliatársaságok hirdetnek meg. A kettő ugyanis elég jól kapcsolódik egymáshoz.
      Lapunk, az 1908. június 15-én indult Evangéliumi Hírnök ugyanis csak egy szerény fóruma az egész világunkat átfogó, csodálatos és megállíthatatlan evangéliumi mozgalomnak: az örömhírt terjesztő, Jézus Krisztustól kapott megbízásnak. Megfogalmazni, újra fogalmazni a Jóhírt, beszámolni annak terjedéséről, esetleges akadozásának okáról; Jézus Krisztushoz hívni az olvasót, kézbe adni - esetleg egy lappal együtt, vagy anélkül Isten Igéjét, a Bibliát - minden evangéliumi lap feladata. Elődeink szívesen felvállalták, igyekezetük szerint el is végezték ezt a feladatot. A mai szerkesztő is erre törekszik, minden idejével és igyekezetével. Hogy mennyire sikerül, azt talán az olvasótól kellene megkérdezni. De már leszoktam a kérdezősködésről - két okból is: igen kevesen veszik a fáradságot arra, hogy válaszoljanak, másrészt megtanultam, hogy az Úr munkájában egyáltalán nem a legfontosabb mérce a siker. Persze, szeretném, ha éjszakákba nyúló erőfeszítésem tetszene is némelyeknek, de nem engedem, hogy ez váljék munkám mozgatójává.
      Havilapunk 950 példányban jelent meg az elmúlt év minden hónapjában. Előfizetésből - évi húsz dollár, tengeren túlra huszonöt - és a Baráti Kör támogatásából állítjuk elő a lapot. Amennyiben ez a két összeg nem elég, úgy a Szövetségünk kiegészíti azt. Sajnos sem régen, sem napjainkban nem fedezi kiadásainkat a nevezett két forrás. Mit tehetünk? Nem sokat. Szeretettel buzdítjuk olvasóinkat arra, hogy újítsák meg előfizetésüket, sőt szerezzenek új előfizetőket! Esetleg fizessék elő lapunkat az itt, vagy az óhazában élő ismerőseiknek, rokonaiknak. Köszönjük a Baráti Kör tagjainak és a Szövetségünknek is, hogy folyamatosan támogatják ezt a munkát.
      Örülnék annak, ha gyülekezetink aktívabban támogatnák a lapot, cikkeikkel is, megrendeléseikkel is, terjesztésével is. Lelkipásztor társaim segítségét külön is kérem ezen a területen.
      A helyem elfogyott. Néhány könyvet ajánlunk a következő oldalon és majd a jövő havi számban. Várom, szívesen veszem észrevételeiket. (Szerk)

Sarmaság után Melbourne
(Utazó misszionáriusunk jelentése)
 
Mikor e néhány sort írom, előszőr is hála tölti el szívemet az Úr kegyelméért, hogy velünk volt útjainkban, szolgálatainkban - úgy Magyarországon mint Erdélyben augusztus 14-től október 15-ig.
      Itt szeretném újra és újra megköszönni kedves testvéreim imáit, amelyekben az Úr elé vittek bennünket. Sokszor elfáradtam de az Úr kegyelme az erőt megsokasította. 
      Most néhány nap múlva újra -a jó Atya kegyelméből, október 29-én- útra kelek és életem  leghosszabb repülő útjával Ausztráliába indulok, három hónapra. Feleségem most nem jön velem.  A  Melbourne-i Gyülekezetben szolgálok majd.
      Továbbra is kérem a Testvérek imatámogatását, mert most is úgy érzem, a tenger nagy, a csónakom kicsi; de meg vagyok  győződve arról, hogy az én Uram hatalma a legnagyobb.
      Részletes beszámolót -ha az Úr éltet- mindkét missziós utamról Ausztráliából való visszatérésem után, 2004. február vagy márciusában  írok. Addig is kérem az Evangélium Hírnök olvasóit,  hogy  imádkozzanak értem!
        Hunter  Vadász  János, utazó misszionárius

 

EURÓPAI BESZÁMOLÓ
Drescher Lajos
 
Haláleset miatt szeptember 2-i repülőjegyemet augusztus 25-re változtattam, hogy részt vehessek egyik sógornőm temetésén. Németországból Erdélybe, Sarmaságra utaztam. Beérve a faluba megkérdeztem egy rendőrt, hogy hol van a baptista imaház? Csak fejét csóválta. Továbbmenve két fiatalembert szólítottam meg. Az egyik gyülekezeti tagként mutatkozott be és kérdezte, hogy a Vadász testvért keresem-e? Igen válaszomra folytatta, hogy éppen ott jön egy gyülekezeti elöljáró. Üdvözlés után beült az autóba és elkalauzolt Kaszta testvérékhez, mert Vadász testvér ott van. Belépve a házba, egy étellel megrakott asztal előtt ül Vadász testvér és élvezi a rántott csirkét. Természetesen, jó és kedves baptista szokás szerint, odaültettek az asztalhoz és segítettem Vadász testvérnek. Ebéd után megnéztem az új lelkipásztor lakást. Szövetségünk és a Palm Bay-i gyülekezet anyagilag hozzájárult az építéshez. A szép és nagy családi ház befejezéshez közeledik. Az imaházban szintén folynak a belső átalakítások. Távozásom előtt Kaszta testvér még jól ellátott saját termésű szőlővel.
      Sarmaságról ellátogattunk Szilágyballára. Király Tibor testvér úton volt és vele nem tudtam találkozni. A szilágyballai imaház tatarozását Király testvér testvére vezeti, aki megismertette a terjedelmes munka szükségét. A sarmasági és a szilágyballai testvérek köszöntésüket küldik.
      Visszafelé megálltunk Hegyközkovácson, ahol egy szobormegmentő csoport gyűlésezett. Barátaim, Péterfy szavalóművészek, nagy költőnkről, Arany Jánosról tartottak egy nagyon megtapsolt költészeti előadást. A Péterfy házaspár a chicagói gyülekezetben is ismerős. Természetesen az erdélyiek megint megmutatták vendégszeretetüket és nagyszabású vacsorával kínáltak meg. A vacsorán megismerkedtem Tőkés László püspökkel, aki jókívánságait küldi.
      Nagyváradon meglátogattam a Központot. Sajnos csak Bányainé testvérrel tudtam találkozni, mindenki szabadságon volt. Átadtam szövetségünk az erdélyi lelkipásztoroknak szánt segélyét. Bányainé testvér a segélyt köszönettel és üdvözlettel nyugtázta.
      Mikes András barátommal a József utcai gyülekezetbe vezetett utam. Egy telt imaházba léptünk és csak két ülőhelyet fedeztünk fel. Amint leülünk és nézek jobbra, egy hölgy ül mellettem és csodák csodája, a hölgy Oláh Gabriella testvérnő Kanadából. Oláh Gábor édesanyját aznap búcsúztatta Hegyi lelkipásztor. A József utcai gyülekezet szívélyes üdvözletét küldi.
      Látogatásomkor avatták fel a Wesselényi utcai Kollégiumot. A Kollégium a szemináriumi diákoknak ad majd otthont. Dr. Gerzsenyi László lelkipásztor két évre elfogadta a gyülekezet és a Kollégium vezetését. Szintén küldik üdvözletüket.
      Dr. Meláth Ottó és Attila (Meláth Attila lelkipásztor éppen akkor volt szüleinél) Vácra vittek, hogy megnézzem a befejezéshez közelálló új imaházat. A szép és nagy imaház építését anyagilag szövetségünk támogatta. Vác városa az épülő imaház előtti telket a gyülekezetnek ajándékozta, parkolóhelynek. A váci gyülekezet már tervezi az imaház megnyitóját.
      Egyik szombat délután Albertirsán a Vox Nova előadását hallhattam. A vendég szónok Háló Gyula testvér volt (Háló Barnabás testvérünk unokaöccse). A szokásos vacsora itt sem maradt el. Háló testvér és az Albertirsai gyülekezet Isten gazdag áldását kívánják. A Vox Nova együttest nem kell külön dicsérnem. Hírük már országot járt. Ez évben Skóciában vendégszerepeltek. Remélem, hogy amerikai testvéreink is hallhatják majd az énekegyüttes remek előadását.
      Heiligenkreutzban (Ausztria) egy vallásos testületnek van egy teológiája, ahol a diákok a mesteri fokozatot érhetik el. Dr. Gerzsenyi testvér az egyik tanára az intézetnek és segíti a magyarországi diákok felvételét. Jelenleg kb. húsz baptista diákja van az intézetnek. Szeptember 12-én, szabad nap lévén egy kirándulást tettünk az intézet két diákjával együtt a Schneebergre. Este összegyűltek magyar testvéreink és elénekeltük a szép, régi gyülekezeti énekeket.
      Pécsett találkoztam a Meláth családdal. (Dr. József, dr. Ferenc, dr. Ottó, Mária és Dia. Néhai Meláth testvér Sopronban lelkipásztorunk volt.) Élveztük a villányi és siklósi körutat. Érdekes és tanulmányos napunk volt. Kérték, hogy adjam át üdvözletüket.
      Szeptember 29-én a Központban átadtam Pap János Nap utcai lelkipásztornak és a gyülekezet két megbízottjának a New York-i Bíró testvérék nagyszabású segítségét, amit a gyülekezet orgonájának megjavítására küldtek. Megköszönték az Evangéliumi Hírnök segítő közbenjárását, küldik üdvözletüket. Ugyanitt találkoztam Fóris Istvánnal, a gyáli gyülekezet lelkipásztorával. Ők is köszönik szövetségünk segélyét és küldik üdvözletüket.
      A Tahi táborral kapcsolatban beszélgettem Dr. Mészáros Kálmán elnökkel. Megemlítette, hogy a dollár értékének csökkenése folytán, sajnos, szövetségünk Tahi adománya nem tudta teljes egészében fedezni az arra szánt munka költségét. A Magyarországi Baptista Szövetség a Béke Hírnökben ismét megköszönte a nagy segítséget.
      Dr. Mészáros és Dr. Almási Tibor köszöntik a szövetségünket és a clevelandi gyülekezetet.
      Habár ez nem tartozik beszámolómhoz, utam temetéssel kezdődött és hazaérkezésem után kaptam hírt másik sógornőm haláláról. Pénteken kaptam az értesítést, még aznap megrendeltem a repülőjegyet. Este csomagoltam, hogy szombaton délután indulhassak. Pénteken még megoperálták az arcomat (bőr rák), de kész voltam bekötözött arccal menni, mikor szombat reggel Friderika nagy fájdalomról panaszkodott. Elvittem kórházba és csak késő délután tudtam hazahozni. Lábfájdalma miatt nem tud járni. Természetesen az utam elmaradt. Egy közmondásunk azt mondja, hogy ember tervez Isten végez. Késznek kell lennünk elfogadni azt, amit Isten számunkra kirendelt.

IGEI TANULSÁGOK - TŰZVÉSZ UTÁN
Dr. Viczián János
 
(Előzetesen olvassuk el az Evangéliumi Hirnökben megjelent beszámolót B a 2003. szeptemberi számából).
 
Hálával járultunk Isten elé a megmentő kegyelemért, egyben kerestük az igei mondanivalót is. Hiszen az események nem történnek véletlenül, mert Isten és a véletlen nem férnek meg egymás mellett.
      Jóel könyvében találtuk meg a tanulságot, mert a próféta korszakában nagy katasztrófa zuhant az országra, nem a babilónok igázták le a népet, hanem a sáskajárás volt, amely elképesztő pusztítást idézett elő (1:4). Jóel azt mondja, hogy ebben valami módon az Isten keze is benne van. Jelt akart adni a népnek, olyan jelt, amelyre válaszolni kell. Lehet rossz választ adni, amely a felháborodás, elfordulás Istentől, vagy Isten-tagadás. Mert ilyenkor hangzik el a vád: hát ilyen Istenünk van, aki nem törődik népével, és megengedi ezt a rettenetes pusztítást? Ez a rossz felelet!
      Ezzel szemben a próféta, mint Isten küldötte, szeretné elérni, hogy népe megértse, hogy mindaz, ami történik, Isten részéről jelzés. A sáskák mindent leettek - az ilyen csapást a TV-ből ismerhetjük, éppen a múlt évből is. Nagy volt a természeti katasztrófa.
      Majdnem hasonló tragédia volt Kelownában. Jóllehet nem esett emberéletben kár, de több, mint 25,000 hektár erdő leégett, 250 házból csak a hamu maradt meg, és az 1910-es években épült 18 hídból -amelyek a Gallager Canyon-t hidalták át; kis erdei vasút haladt rajta-, mindebből 4 maradt meg. Történelmi értékek voltak, amely az egész ország kára lett.
      Ekkor jött rá az ember, hogy mennyire tehetetlen a tűzzel szemben. Egyetlen út maradt a védekezésre, esőért imádkozni, mert minden Istentől függ. A sáskák ellen sem akkor, sem ma, nem tudnak védekezni, akár Afrikában, vagy Ázsiában, de Közel-Keleten sem. Ahova sáskajárás zúdul ott másnapra nem marad virág, gyümölcs, de a fákról a kéreg is eltűnik. Iszonyatos sivárság marad utánuk.
      Hányszor vagyunk mi magunk is íly helyzetben, mert valaki szeretne hinni, de jön az okoskodás: miért van ez így, és miért enged meg annyi mindent Isten. Marad továbbra is a kételkedés, a reménytelenség, kilátástalanság, és sokak számára a hitetlenség.
      Jóel próféta nem akar ítéletet mondani az események fölött. Mi oly hamar ki tudjuk mondani, hogyha valami baj ért, szenved valaki: utolérte Isten büntetése. Kelowna egyik gyülekezetének hirdetőtábláján meg is jelent egy mondat: Isten nem szereti Kelownát? Ez azt jelenti, hogy Isten büntetése utolérte a várost? Igaz, e mondatot két napig olvastuk, de harmadnapra eltűnt.
      Az egész nem ilyen egyszerű, hogy ítéletet mondhatnánk. A próféta úgy látja, hogy mindaz, ami megtörténik a kegyelem előjátéka. Ugyanis "azon a napon a hegyek musttal csepegnek, és a halmok tejjel folynak" (3:18). A sáskák pusztítása után ez emberileg elképzelhetetlen, de nem az Úrnál. A kegyelemhez eljutni, Istent elfogadni csak úgy lehet, ha az ember először lejut a mélységbe, ahol úgy érzi, most már vége mindennek.
      Minden a mélységben dől el, hogy azután megtaláljuk a helyes irányt. Itt a mélységben gondolkodik úgy az ember, hogy nincs értelme semminek. Elveszett, elégett minden! Viszont a mélységben tudja segítségül hívni az Úr nevét, és aki ezt meg tudja tenni, az megmenekül (2:32).
      Mit is jelent igazán segítségül hívni az Úr nevét? Más az, hogy dicsőítem az Úr nevét. Más az, hogy hálát adok néki. És egészen más az, ha segítségül hívom az Úr nevét. Ez azt jelenti, hogy a mélységben teljesen kilátástalan a helyzet, senki sincs aki segíthetne. Ekkor talál rá az ember Istenre. "Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet" (Zsolt 139:5).
      Ilyen helyzetben hangzik a prófécia lényege, és erre szeretné rávenni a népet: "Térjetek meg, és szíveteket szaggassátok meg" (2:12-13). Ne a ruhádat, mert az csak annyit jelent, hogy majd többet fogok adakozni, gyakrabban járok a templomba. Isten a szív megszaggatását várja, hogy egész valónk változzék meg. Ezután virágzik majd ismét a pusztaság, ezután lesz a fölperzselt területen ismét új élet. Isten nem vallásos cselekedeteket vár tőlünk, és méginkább nem azt, hogy mást vádoljunk, amiért ide jutottunk. A nagy mélységből Istenhez kiálts segítségért! Ne emberi próbálkozásokkal akarjunk kijutni a mélységből, és magyarázatba fogni, mi miért történt. A mélységben Istent keressük, és akkor fogjuk megtalálni a kimenekedést, a szabadulást!
      A látszólagos ítéletben tehát arról szól Isten, de kegyelmesen: szíveteket szaggassátok meg. Ő ezt igényli, és csak ezután történik meg a nagy fordulat: kivirágzik ismét a leégett erdőség, lesz élet a fákon és a fák alatt, az őzikék, a medvék ismét játszadozni fognak a hegyoldalakon. De a családok is megtalálják ismét helyüket, mert Isten jót készített mindenkinek.
      Most nagyon mélyre zuhantunk, de innen, aki Istenhez tud kiáltani, aki kész szívét megszaggatni, hogy egész valója megváltozzék, az meglátja, hogy mily kevés értelme volt az emberi erőfeszítéseknek. Mert végülis, több mint három hetes rettegés után, szeptember 1-én, hajnalban esőt kaptunk. Ez már mindent megváltoztatott. Láthattuk, hogy percek alatt el lehet veszíteni mindent, és percek alatt minden megváltozhat Isten keze nyomán.
      A mélységből kiálts Istenhez, hívd segítségül az Úr nevét, és kegyelmet, kimenekedést, üdvösséget fogsz találni!

HALÁSZ JULIETT (1922 - 2003)

Ifjúsági találkozó - NEW YORKban (okt 12 - 13)

Gyülekezeti hírek: 
New YorkToronto

Új könyvekről
Balk Margit / Harmat

VALÓBAN?
Novák József rovata

Lapozgassuk a Bibliát
Vasárnapi iskola

Világot Formáló Igeversek

 | Technical Problems? |

Véleményét, javaslatait szívesen fogadjuk.
Levél a szerkesztőnek

Evangéliumi Hírnök Internet ©1997 - 2002.

This Site Best Viewed with Microsot Internet Explorer 5

 [Aaddzz Counter]